Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-04 / 53. szám
1979. március 4. o // Mindennap küzdeni kell a bizalomért" Vezető beosztásban Nátly Lászlone Nagy Béla Sándor Miklósné MIT JELENT VEZETŐNEK LENNI? KARRIERT? BEOSZTÁST? ÁLLAPOTOT? HASZNOS-E „LENT” KEZDENI? SZÜKSÉGES-E VÉGIGMENNI A RANGLÉTRÁN? MIT TART A VEZETŐ LEGFŐBB ERÉNYÉNEK? Sándor Miklósné 26 éves, személyzeti vezető. Nagy Béla 30 éves, a gyárfenntartási osztály vezetője, mérnök. Nátly Lászlóné az értékesítési osztály vezetője, 29 éves, mérnök. Fiatalok vezető poszton, a VSZM kisvárdai gyárában. ★ Sándorné lányos külsejű asszony. Légkört teremtő egyéniség. Ahol megjelenik, megnyílnak, őszinték az emberek. Ennek ellenére kezdetben mégis sokat sírt, amikor ebbe a beosztásba került. — Tavaly augusztus elsején nevezték ki. Féltem ettől a munkaköritől. Ügy éreztem, a személyzetist mumusnak tekintették, tartottak tőle. Éreztem, hogy zárkózottak voltak az emberek eleinte. Ezt kelkellett feloldanom. Nagy kő esett le a szívemről, amikor úgy éreztem, hogy sikerült. Szerencsém, hogy a gyárban a vezető garnitúra 46 százaléka fiatal. Sokat segítettek. Nem beosztásnak, inkább állapotnak tartom a vezetői posztot, ahol mindennap meg kell küzdeni a bizalomért. Politikai munkatársként dolgoztam a pártbizottságon, ott sok tapasztalatot szereztem. Sikerült is közel kerülnöm az emberekhez. Hogyan? Ilyen a természetem. Igyekeztem mindenkinek a gondját megérteni, segíteni, ahol .tudtam. Ügy érzem, befogadtak. Szerintem a legfőbb kritériuma a vezetőnek az, hogy bízzon az emberekben. Erre bizalommal válaszoltak. És ez nagyon nagy erő számomra. — Elvégeztem a marxista —leninista esti egyetemet is, ahol sóikat tanultam. Ez a . munka más, mint a pártbizottságon. Itt szemtől szembe találkozik az ember a problémákkal és azonnal cselekedni kell. Nagyon fontos, hogy a vezető az élethez, a körülményekhez igazodjon. Nagy Bélát komoly, megfontolt vezetőnek tartják. Előlépésére nem számított, meglepte, de jólesett az, hogy rá gondoltak, amikor az egyik legfontosabb posztra őt jelölték. — Kecskeméten végeztem a műszaki főiskolát Kisvárdán korábban a Bessenyei gimibe jártam. Egy hirdetés volt kifüggesztve a főiskolán, amelyen szakembereket kerestek Kisváráéra, a VSZM- be. Jelentkeztem. Budapestre kerültem gyakornoknak és 1973-ban jöttem haza a gyárba. A présüzemben kezdtem, művezetőként. Mit mondjak? Végzettségemhez képest ez elég alacsony beosztásnak számított. Akkor legalábbis így éreztem. Három műszakban dolgoztam. Szerintem mindenképpen hasznos, ha egy fiatal vezető „lent” kezd. Fizetésben is jól jártam. A gyártól kaptam lakást, nagyon kellett a pénz és akkor a 2800 forint szép pénz volt. Éjszakai pótlékkal kijött 3100 forintra. Ügy, hogy egyenrangúak vagyunk és bízzanak bennem. Ez a legfontosabb. Nátly Lászlóné tavaly áprilisban került fontos vezető posztra. — Hogyan kerültem az értékesítési osztály élére? Hosz- szú volt az út. Én valóban végigjártam az egész termelésirányítást. Vegyipari gépész üzemmérnök vagyok, de a gyártáselőkészítőben - kezdtem. Voltam gyártási eszközgazdálkodó, termelési csoportvezető, diszpécser, termelési osztályvezető, majd értékesítési előadó. Pillanatnyi visszalépésnek tűnt, de aztán megkértek: vállaljam el ennek az osztálynak a vezetését. Igazán belemelegedtem. De örültem a bizalomnak. Én nagyon fontosnak tartom, hogy egy kezdő vezető „lent” kezdjen, s nem árt, ha végigjárja a ranglétrát. Rengeteg tapasztalatot gyűjt, amit később hasznosíthat. így van rálátása a dolgokra, kibontakozhat analizáló készsége, ami a ve— Most a gyárfenntartási osztály vezetője vagyok. Közben egy sor lépcsőfok volt. 1974-ben tmik-előadó voltam, 75-ben a tmk-üzem vezetője és 1978 októberében ikerültem mostani beosztásomba. Nem is álmodtam, hogy ilyen fiatalon idáig eljuthatok. Ez mindenképpen bizalom. És az is, hogy 500 forinttal emelték a fizetésemet. Ügy érzem, a beosztottak befogadtak. Számomra nem jelentett ez különösebb nehézséget, hiszen közülük kerültem ki Száz ember tartozik hozzám, főleg fizikaiak. Voltam csoportok vezetője, művezetőjük. Közvetlen volt a kapcsolatunk. De nemcsak akkor, amikor focizni hívtak. Brigádot patronáltam, újítások kivitelezésében vettem részt többször is. például Titnku Mihállyal, Simon Jánossal és másokkal. Az idősebb korosztályt kivéve mindenkit tegezek. Nem szeretek magázódni. Ezt nem használják ki. Nem élnek vissza azzal, hogy fiatal vagyok. — A beosztottaim bíznak bennem, örülnek a sikeremnek. Hogy mire ügyeljen a fiatal vezető? Lehet, hogy amit mondok, ellentétben áll a vezetői magatartással, de azt vallom, nem jó vezető az, aki érezteti, hogy ő fölötte áll a dolgozóknak. Érezzék, hogy vezető, de másképpen. zetésben fontos. — Ügy érzem, olyan munkakörbe kerültem, amit szeretek. Számomra a munka jelenti az örömet, s nem a beosztás. Szeretem azt érezni, hogy szükség van a munkámra. F. K. Tessék kérdezni Vonzó-e a tanácsi munka? Válaszol: dr. Mezősi Pál osztályvezető Régebben a fiatalok nem szívesen választották hivatásul az államigazgatási munkát. Az utóbbi években viszont egyre több fiatal ügyintézőt láthatunk a nagyközségi és a községi tanácsokon. Sőt, a tanácsi vezetők között is találunk harminc év körülieket. Mi tette vonzóbbá a pályát és milyen lehetőségek vannak a tanulásra, a továbbtanulásra? — kérdeztük dr. Mezősi Páltól, a megyei tanács vb személyzeti és oktatási osztályának vezetőjétől. — Egyszerűbb lett az ügyintézés, szorosabb, közvetlenebb a kapcsolat a lakosság és a tanács között. Képzettebbek és népszerűbbek a tanácsi dolgozók, s munkájukat nem csupán az íróasztal mellett végzik. Jobb az erkölcsi és anyagi megbecsülés, a kezdők előtt számos lehetőség kínálkozik a tanulásra és a továbbtanulásra. A szorgalmasak, a jól dolgozók még diplomát is szerezhetnek. — A fiatalítás, a magasabb képzés tendenciává vált. Milyen a fiatalok aránya a tanácsokban? — Főleg az utóbbi öt évben törekedtünk a fiatalításra és a magasabb képesítések megszerzésére, illetve meg- szereztetésére. A huszonévesek többsége igényelte és igényli a tanulást. — Az új főiskola bizonyára még vonzóbbá teszi az állam- igazgatási munkát. — Feltétlenül. A szakemberek képzése 1972-től 1978- ig a tanácsakadémián történt. Ezidő alatt megyénkben száz- hatvanheten szereztek oklevelet az akadémián. Az utpl- só évfolyamon huszonhét sza- bolcs-szatmári hallgató tanul. A Budapesti Államigazgatási Főiskolán szeptemberben kezdték az oktatást. Az első évfolyamon, a nappali tagozaton hét szabolcs-szat- roári fiatal tanul, a levelező tagozaton pedig huszonkét ten. A levelezősöknek a sóstói továbbképző intézetben külön tagozatot nyitottak, nekik tehát nem kell a fővárosba járni konzultációra. Nemrég tettük közzé az új rendeletet, amely szerint az akadémiát végzettek három fél éves kiegészítő tanulás után államvizsgát tehetnek és főiskolai diplomát szerezhetnek. — A huszonéves tanácsi dolgozók hogyan kapcsolódnak be községük közéleti munkájába? — Legtöbbjük tagja a helyi KISZ-alapszervezetnek és ITT A TAVASZI konkrét megbízatásokat kapnak. Egyebek között összekötők a Hazafias Népfront és a tanács, vagy a KISZ és a tanács között. A tanácsok ifjúsági alapjának képzésében és elosztásában segédkeznek. A falugyűlések és az ifjúsági parlamentek megszervezésében nagy munka vár rájuk, az első szavazók felkészítését csak rájuk bízzák. Csaknem mindenütt van már ifjúsági ház, vagy KISZ-klub. A kulturális élet, a szórakozás szinte elképzelhetetlen a segítségük nélkül. — A középiskolákban mennyire ismert a tanácsi munka lényege, a pályaválasztási tanácsadásoknál szóba kerülnek-e a tanácsok? — Tantárgyszerű foglalkozásokon oktatják az államigazgatás alapjait a fehér- gyarmati gimnáziumban és a szakközépiskolában, a nagy- ecsedi és a tiszalöki gimnáziumban, valamint a nyíregyházi Széchenyi István szak- középiskolában és a kisvárdai Bessenyei György szakközép- iskolában. Az említett oktatási intézmények diákjai gyakorlati foglalkozásokon a tanácsokat is látogatják. A községek, főleg a kisközségek tanácsain a jövőben is szükség lesz a tanácsi gyakornokokra, ezért és nem csak .ezért a megyei tanács vb művelődésügyi osztályával a közeljövőben új intézkedéseket hozunk a középiskolák államigazgatási oktatásával kapcsolatban. Az új intézkedéseknek is az lesz a céljuk, hogy minél több fiatal ismerje meg állampolgári jogait és kötelességeit, az utánpótlás nevelését, a pályára irányítást is segítik majd ezek az intézkedések. (N) Harmadik generáció Kiszáradt a torkom, kezemben remegett a papír, amikor első alkalommal felszólaltam a párttaggyűlésen. Nem ilyen bátortalanok ma a fiatalok, ezt tapasztaltam most az év végi beszámoló párttaggyűléseken, amikor egy- egy fiatal párttag szót kért. Őszintén mondom, meglepett, hogy milyen politikai érettséggel és szakmai hozzáértéssel szóltak egy-egy kérdésről. Száraz László, a tiszaber- celi Bessenyei Tsz fiatal mérnöke például a taggyűlésen ezeket mondta: „Nem sokat tettünk annak érdekében, hogy megfelelő légkört teremtsünk a szókimondáshoz. Hogy mindenki el merje mondani a véleményét.” És elemezte ezek okait is. Mészáros Ági KISZ-titkár a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat összevont taggyűlésén felszólalásában azt elemezte, hogyan képzelik el a gyár és a dohányt termelő közös gazdaságok KlSZ-szerve- zetei között a kapcsolatot, amellyel javítható lesz a dohánytermesztés minősége. Említhetném a mátészalkaiakat, a MOM-ban dolgozó fiatal optikusokat, akik azt vállalták, hogy idén 80 százalékos exportot gyártanak a szemüveglencsékből. Szólhatnánk a nyíregyházi tejüzem KISZ-eseirőI, akik elemzést készítettek és erről adtak számot a párttaggyűlésen. Ezeknek a fiataloknak a hangjában nem volt megilletődöttség, természetesen és őszintén szóltak a gondokról, bajokról, s nem remegett kezükben a papír sem. Ez a harmadik generáció a pártban felnőtté vált. íf) (MTI Fotó: Rózsás Sándor felvétele) Beszélnek róla Robi művésznek készül A tizennégy éves nyíregyházi fiatalember, Naigy Róbert ismét az érdeklődés középpontjába került. Február 25-én, vasárnap az Üttörő Kulturális Szemle megyei hangszeres bemutatóján „Arany oklevél” emléklapöt kapott. A fiatalok körében igen népszerű, Robi őstehetség. Pöttömnyi gyerek, négyéves volt, amikor zongorához ültették. Hatéves kora óta az értelmére és az érzelmére legjobban a zene hat. Tanárok, zenészek kedvence immár nyolc éve, de csak tavaly vált igazán ismertté a megye és az ország előtt. A tévé által is közvetített „Ki mit tud” vetélkedőn kategóriájában a II. helyezést érte el. A tévé nyilvánossága előtt neves zeneszerzők, zenetanárok mondtak róla elismerő véleményt, csodálták teljesítményét, a zenei pályán nagy jövőt jósolták neki. Azóta négyszer szerepelt a rádióban, ötször a tévében. A TízentúLiak Társasága és a Fiatalok órája című tévéműsorban is láthatta, hallhatta az egész ország. Játszott a TIT értelmiségi klubjában. Február 27-én és 28-án Budapesten a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában lépett fel nagyobb közönség előtt. Március 4-én, vasárnap Nyíregyházán, a megyei művelődési központban ad koncertet. Március 30-án a Móricz Zsigmond Színházban lép fel. Tehetségét csak úgy tudja csiszolni, hogy mindennap játszik. Közvetlenül a nyilvános fellépések előtt napi nyolc órát is gyakorol! Ez nagy megterhelést jelent néki, így nem csoda, hogy „munkahelyén”, a Nyíregyházi 4. sz. Általános Iskolában néha igazoltan hiányzik. Az is igaz, hogy a matematika és a kémia nem erős oldala. Tanárai, diáktársai azért is szeretik, mert csendes, komoly fiú. A nyíregyházi Vasvári Pál Gimnáziumba adta be jelentkezését, a zenetagozatos osztályban szeretne tanulni. A Zeneművészeti Főiskolán akarja befejezni tanulmányait. Tehetséggel, lemondások árán, nagy-nagy akarattal művészi pályára készül. Mi, Nyíregyháza fiataljai, lakód máris büszkék lehetünk rá. . (n. 1.) KM VASÁRNAPI MELLÉKLET mm%m§ ni íbí !■ m TQTOnv iliidilidiliHiHi i iá a m □ □ □ i
