Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-04 / 53. szám

XXXVI. évfolyam, 53. szám ARA: 1,60 FORINT 197S. március 4., vasárnap AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA TETTEK B efejeződtek megyénk­ben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek zárszámadásai. Erősen ked­vezőtlen év mérlegét vonták meg az üzemek, de ennek el­lenére a 7 milliárdos össze­sített üzemi termelési érték­kel elismerésre méltó munkát könyvelhettek el. Teljesült a megyei pártbizottság által 1978. évre meghatározott ter­melésfejlesztési előirányzat. A zárszámadások jellemzője volt az eredmények és gon­dok széles körű megvitatása, a fegyelmezettség. Tárgyalták a mezőgazdasá­gi üzemek az 1979. évre szóló termelési terveket is. Minden gazdaságra érvényes törek­vés: a több termelés, a minő­ség növelése, az eszközök jobb hasznosítása. Megyénk szövetkezetei összességében az üzemi termelési értéket idén 300 millió forinttal kí­vánják növelni. Ez — ha a főbb termékeknél, az almá­nál, a kukoricánál, a dohány­nál nem sújt bennünket a ta­valyihoz hasonló elemi csa­pás — nagyobb beruházások nélkül, a jelenlegi erőforrá­sainkkal megvalósítható. Az idei év gazdálkodása nem lesz könnyű. Kedvező viszont, hogy a termelés alapjai minden vonatkozás­ban javultak, javulnak. Het­ven új szakember vállalt munkát az utóbbi időkben a tsz-ekben, húsz helyen vá­lasztottak új elnököt és az egyesülésekkel tovább kon­centrálódott a szakirányítás. Érezhetően javult a munka szervezettsége, amit már most bizonyít, hogy a gyü­mölcsösök 80 százalékát le­metszették, a téli gépjavítá­sok sok helyütt befejeződtek, s a kora tavaszi munkákhoz a felkészülés maradéktalan. Tavaly a megyében nagy területen a belvíz akadályoz­ta a vetést, még június vé­gén is 19 ezer hektár volt víz alatt. Remélhetőleg ez nem ismétlődik, ettől függetlenül a termőföld hasznosításában új utakat kell járni. A vizes részeken a szemestermény- termelés legyen a döntő: ár­pával, zabbal, kukoricával és napraforgóval kell hasznosí­tani a mélyebb fekvésű ré­szeket. Kukoricánál a rövid tenyészidejű hibridek javára fajtaváltás is indokolt. A tervek elkészültek, a tanácskozások idejét a cselekvések napjai kö­vetik. Most már tenni, dol­gozni kell, mert nem elég csak a jó terv, azt valóra is kell váltani. Ehhez viszont a jónál is jobb munka szüksé­gess. Seres Ernő BIZALOM 1500 KÜLDÖTTNEK Választások a Szovjetunióban Leonyid Brezsnyev pénte­ken elhangzott beszédével befejeződött a Legfelsőbb Tanács tagjai megválasztásé­nak előkészítése. A szavazók vasárnap járulnak az urnáik elé. A szavazóhelyiségek feldí­szítve, készen várják a vá­lasztókat, a szavazólapok, az urnáik a helyszínen vannak, a szavazók névjegyzékét idő­ben közzé tették és gondos­kodtak arról, hogy azok is élhessenek alkotmányos jo­gúikkal, akik a választás nap­ján lakóhelyüktől távol van­nak. Mint ismeretes, a Leg­felsőbb Tanács két házába összesen 1500 küldöttet vá­lasztanak, a jelölteket a kommunisták és a pártonkí- vüliek tömlbje állította. Az SZlKP KB főtitkárának beszédéből a szovjet főváros­ban elsősorban azt emelik ki, hogy nemzetközi vonat­kozásban Brezsnyev ismétel­ten és jelentős hangsúllyal húzta alá: a Szovjetunió fő céLja a béke biztosítása, az enyhülés folytatása, a fegy­verkezési verseny megállítá­sa, az áttérés a tényleges le­szerelésre. Ez adta meg a be- széd alaptónusát, annak elle­nére, hogy a nemzetközi helyzetben kétségkívül súlyos veszélyek jelentkeztek. Brezs­nyev a békét ma leginkább veszélyeztető tényezőnek a kínai vezetők politikáját, a Vietnam ellen indított ag­ressziót nevezte és a szovjet kormánynak a beszéd el­hangzásával egy időben közzé tett újabb nyilatkozata külö­nös nyomatékkai húzta alá ezt a veszélyt. A Szovjetunió, ahogyan er­ről Brezsnyev beszéde is ta­núskodik, mindenekelőtt az agresszió megszüntetését kö­veteli, ezt látja a legsürgő­sebb teendőnek. Ugyanakkor azonban az SZKP KB fő­titkára lehetségesnek látja az előrelépést minden olyan te­rületen, amely valóban elő­segíti a béke megszilárdítá­sát és az enyhülés folyama­tát. Tudományos ülésszak a Tanács­köztársaságról A Tanácsköztársaság dicső napjait, hatását a történelem, a marxista—leninista elmélet, a kultúra fejlődésére, honvé­dő háborújának tapasztalata­it elemzik majd az eddigi és a legújabb tudományos kuta­tások eredményeinek ismer­tetésével azon a tudományos ülésszakon, amelyet a Ma­gyar Tudományos Akadémia, az MSZMP Párttörténeti In­tézete, Társadalomtudományi Intézete, a Politikai Főiskola, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem és a Hadtörténeti Intézet rendez az Akadémián március 6-án és 7-én. MÁTÓL MEGYÉNKBEN IS Szabadnap hírlapkézbesítőknek Vasárnapi szabadnapot kapnak mától, március 4-től azok a postások, akik hírla­pot is kézbesítenek. Ez a ren­delkezés megyénkben mintegy 450 postai dolgozót érint, akiknek eddig nem volt heti pihenőnapjuk. A kezdemé­nyezés a Debreceni Postaigaz­gatóságon született, s a pos­tásszakszervezet lelkes tá­mogatásával országos rangú, rendű üggyé nőtt. A rendelet életbe lépését közel félezer alapos előkészítő, szervező munka előzte meg. A hírlapkézbesítők mun­káját ezentúl hetente egyszer (az alapállás az, hogy ha egy mód van rá vasárnap) helyettesítők veszik át. A he­lyettesítést nyugdíjasok, há­ziasszonyok bevonásával old­ják meg az egyes postahiva­talok. Ha a szabadnapi he­lyettesítés hétköznapra esik, a „beugró kézbesítő” 25 fo­rintos órabért kap. Ha a fő­foglalkozású kézbesítő va­sárnap kapja meg a heti sza­badnapját, akkor az alkalmi hírlapkézbesítőnek 50 forin­tot fizetnek óránként. Kemecsén — a rendelkezés életbe lépésétől függetlenül — rugalmas szervezéssel már korábban megoldották a va­sárnapi pihenőnapot. így megyénkben, mindjárt az in­duláskor hasznos tapasztala­tokra támaszkodhatnak az egyes pontahivatalok. JÓLÉTI ALAPBÓL Támogatják a családokat A Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat idei jóléti, kulturá­lis és szociális alapja 2 mil­lió 430 ezer forint. Ez azt je­leníti, hogy egy dolgozóra át­lagosan 900 forint jut a jó­léti alapból. 1979-ben is je­lentős összeget fordítanak a nagycsaládos dolgozóik és a gyermeküket egyedül ne­velő anyák támogatására, szeptember elején és kará­csonykor rendikívüli segélye­ket adnak azoknak a dolgo­zóiknak, akik több gyerme­ket járatnak iskoláiba. Az üzemi könyvtárak bővítésére ás áldoznak a jóléti alapból. A tömegsport segítésére 300 ezer forintot irányoztak elő: valamennyi gyáregységben megépítették a sportpályá­kat, megteremtették a töme­ges sportolás lehetőségeit. A vállalati üdülő fenntartására külön keretet képeztek, s az üdülő jókora kertjét úgy ala­kították ki, hogy alkalmas legyen tömegsportra. Az 5. sz. Volán Vállalat­nál egymillió 840 ezer forint a jóléti, kulturális és szociá­lis alap. A közlekedési dol­gozók gyermekeinek üdülte­tésére külön összeget fordí­tanak, a nagycsaládosok se­gélyezését állandóan napi­renden tartja a szakszerve­zeti bizottság. Az említett csaknem két­millió forintnyi összegből 190 ezer forint jut a sport támo­gatására. A Volán Tröszt a közeljövőben központi tárno- gdTiást nyújt szociális és sport­célokra. A Felső-tiszai Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság bakta- lórántházi erdészetében idén mintegy 163 ezer forinit ké­pezi a jóléti, kulturális és szociális alapot. A segélyezé­sek mellett közös kirándu­lásra és a tanuló dolgozók jutalmazására is jut az ősz- szegből. Az erdészet dolgozói na­gyobbrészt társadalmi mun­kában építették a tavaly ősz­szel átadott erdei tornapá­lyát, amelyet nemcsak a bak- talórántháziak, hanem a kör­nyékbeliek is használnak ki­rándulásra, sportolásra. Idén 25 ezer forintot fordítanak az erdészeti dolgozók tömeg­sportjának segítésére. Az er­dészet közipontja mellett tár­sadalmi munkában több cél­ra alkalmas sportpályát épí­tenek. A munkálatokkal ha­marosan végeznek. A tavasz- szal átadásra kerülő pályát a családtagok, sőt Baktaló- rántháza egész lakossága is igénybe veheti. Egybeállnak a laboreszközök — készen az indulásra. Exportra fújják a kémcsövet Sebesen mozognak a ke­zek, fürgék a százszor-ezer- szer gyakorolt mozdulatok — a „rövid üveg” másodpercek alatt hűlni kezd, s a képlé­keny, alakítható anyag szi­lárd, formátlan darabbá me- revülhet az ügyetlen kézben. Rövid üvegnek nevezik ezt az üvegfajtát, a különféle la­boratóriumi felszerelések anyagát, mellyel a nyíregy­házi UNIVERSIL-ben dol­goznak. Hőálló különleges üveg — megmunkálása sem egyszerű. Csaknem másfél ezer fo­kos hőség tombol az olvasz­tókemencében : kis pokol. Óvatos mozdulatokkal nyúl bele a munkás, és nyomban a fúvócső végéhez kerül az izzó massza. Jó tüdő, ügyes kéz kell a tüzes fehéren tün­döklő gömb alakításához. Formálódik az üvegmassza. (gaál—tárná völgyi) KÉSZÍTIK A TERMELŐSZÖVETKEZETEK Almásláda, élelmiszer ­melléküzemből Megyénkben a legutolsó adatok szerint nyolcvankilenc termelőszövetkezet végez ipa­ri tevékenységet. Munkájuk­kal főleg lakossági és egyéb fogyasztási igényeket elégíte­nek ki, s elsősorban az ipar által nem elegendő mennyi­ségben gyártott alkatrészeket, tömegcikkeket készítenek, miközben foglalkoztatják a tsz-ek tagjait. Nyíregyházán, a Malomkertben a „Váci Mihály” Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet vetkezeti lakást építenek fel az első ütemben. Képünkön az új lakótelep makettje. bonyolításában 460 szö- (Elek Emil felvétele) 1976-ban a termelőszövet- kezetek~ipari tevékenységé­ből származó árbevétele más­fél milliárd forint volt, 1977- ben pedig kétmilliárd, ami az összes üzemi termelésnek csaknem a harminc százalé­kát tette ki. Szabolcs-Szat- márban a fafeldolgozó tevé­kenység vezet, ezzel ötvenki­lenc termelőszövetkezet fog­lalkozik, s 1,2 milliárd érté­kű ládát készítettek. Közü­lük is a nagykállói Zöld Me­ző emelkedik ki, amely hu­szonegymillió forint értékű almásládát készített. A faipari tevékenység mel­lett húsfeldolgozással nyolc, borra] és pálinkával negyven­négy, savanyítással négy, málnaszörpkészítéssel egy — a nyírbélteki —. zöldség- és gyümölcsfeldolgozással 12 szövetkezet — köztük a nyír- tassi és a csegöldi —, s egyéb élelmiszeripari tevékenység­gel tizenegy termelőszövetke­zet foglalkozik. Beton- és épületszerkezeteket készít a csengeri, a milotai és a tar- pai szövetkezet, folyami ka­vics- és homokkitermelést a Tisza és Szamos mentén gaz­dálkodó mezőgazdasági üze­mek végeznek, míg Tímáron, valamint Nyírpazonyban gu­mi- és műanyagipari termé­keket állítanak elő. Ezenkí­vül a tyukodi Kossuth Ter­melőszövetkezet jelentős mennyiségű fémtömegcikket készít, többek között ventil­látorokat'és kis fejőgépeket. Az 1979-es tervek összesí­tése most folyik a megyei te­rületi szövetségben. || Kelet­I InamiszlSl

Next

/
Thumbnails
Contents