Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-04 / 53. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. március 4. NYÍREGYHÁZA, ANNO... Cilinder a nézőtéren M űvelődő fiatal munkások vitájából, egy rádióriportból veszem az idézeteket: . Addig jó, amíg nincs saját színtársulatunk. Ha lenne, évente csak néhány bemutatót láthatnánk .. . Persze egy önálló színház rangot ad a városnak ... Ne legyen rang, legyen inkább a város vendége több színtársulat sok darabbal ...” Lesz-e és mikor lesz önálló társulatunk? — Jóslatokba nem merek bocsátkozni, de azt tudom, hogy az 1890-es évek elején harcos újságcikkek' sürgetik a nyíregyházi kő- színház felépítését. Ami ezután következik — a város színjátszásának története — sokszínű és gazdag eseménysor csaknem egy évszázadon át, és a hely- történeti művek, a régi újságok bőséges anyagot kínálnak a megismeréshez. ízelítőül néhány érdekesség. 1894. február 6-án táblás ház az első előadáson. Nyírvidék: „...a város és a vármegye minden épkézláb előkelősége megjelent. A megnyitást meglehetősen elsiették. Ruhatárnak nyoma sem volt, mindenki bevitte a felsőruháját, kalapját is a nézőtérre, ami nem kis bosz- szúsággal járt a magas cilinder fénykorában.” A Hunyadi-nyitányt Benczi Gyula zenekara játszotta el. Az előadás után díszvacsorán vett részt a már említett „épkézláb előkelőség”. Még néhány információ a múlt század végi színházról. Helyárak: a páholy 10 forint, az állóhely 40 krajcár. Kossuth Lajos halála miatt 3 napig nincs' előadás. A színigazgató emiatt 180 forint kártérítést kér és 100-at meg is kap a várostól. „A színháznyitó láz se tartott sokáig, mert a nyolcadik előadás már üres nézőtér előtt folyt le.” (Nyírvidék.) 1895 végétől villanyfénynél játszanak. „A petróleumhoz, vagy jobb esetben gázvilágításhoz szokott színészeknek meg kellett tanulni, hogyan kell a villanyhoz kimázoliíi az arcot.” Ettől kezdve a színjátszás sorsát a helyi lap címeinek segítségével is nyomon követhetjük: „Örökös küzdelem a színész élete” (1896). — „Megbukik a színházi részvénytársaság” (1898). — „A Bessenyei Kör akcióba lép” (1900). — „Küzdelem a közöny ellen” (1903). — „Kísért az új színház eszméje” (1912). — „Háborúban jobban megy a színház” (1915). — „A mozik konkurrenciája” (1921). — „Az átalakított színház megnyitása” (1923). — „A cirkusz még mindig jobban vonz, mint a színház” (1926). — „Ki- x számíthatatlan a nyíregyházi publikum” (1928). ★ Tudósításrészlet a Ke- let-Magyarországból: 1960. március 25-én, pénteken este 6 órakor megnyílt a Móricz Zsigmond Színház. Az ünnepségen Major Tamás szavalt, majd Katona József Bánk bánját adták elő a debreceni Csokonai Színház művészei... (... akik azóta is szeretettel látott vendégei a nyíregyházi közönségnek.) (Folytatjuk) Szilágyi Szabolcs Kezdődik a piaccsarnok építése A megrendelő részéről pontot tettek a nyíregyházi piaccsarnok építésének ügyére: végre az építők vehetik át a terepet, hamarosan megkezdődhet a régen várt kereskedelmi létesítmény alapozása. A városi tanács vb keddi ülésén ugyanis jóváhagyták a terveket. Bár a budapesti Kereskedelmi Tervező Intézet még mindig magasabb összeggel szállította a tervet, mint ahogy azt az eredeti megállapodásokban rögzítették, a v:b (hogy végre elmozdíthassa az asztalok mellől az ügyet, s kezdődhessék az építés) az eredetileg más célokra fenntartott ösz- szegekből vett el forintokat. Végül 56,7 millió forintos végösszeggel engedélyt adott a kezdésre. Most 4300 négyzetméter alapterület beépítésére szól a terv, de már eredetileg megtervezték a ké- sőbbi bővítés lehetőségeit is. A Búza térre — a jelenlegi iparcifokvásár, a cirkusz helyére építkeznek. A piac- csarnok homlokzati része egyemeletes lesz, a felső szinten ÁFÉSZ-vendéglő kaP helyet. A többi rész földszintes. A csarnok Rákóczi utcai oldalán közvetlenül az utcára nyíló üzletek lesznek: a kertészeti vállalat virágboltja. a ZÖLDÉRT zöldség- és baromfiüzletei. az iparciikk- kisiker. konyhafelszerelési boltja, a Ságvári Tsz zöldségboltja, a tejipari vállalat tej-, tejtermék szakboltja. A piaccsarnok belső részén körben szintén üzletek lesznek, amelyekben zöldséget, gyümölcsöt, tejet, tejterméket, sütőipari termékeket, virágot, húskészítményeket, baromfit, halat, vadat árusítanak majd lángos- és pecsenyesütő, bisztró kap még helyet. A csarnok déli oldalán 15—20 magánkereskedő, illetve kisiparos jut kis méretű üzlethelyiséghez. Tőlük az illetékesek a választékbővítést várják az állami és szövetkezeti kereskedelem nagy tételű árusításai mellett. A csarnok közepén — több, mint nyolcszáz négyzetméternyi területen — asztalokat helyeznek el a szabadáras!- tás céljára; ez lesz a hagyományos zöldség-, gyümölcs- tejtermék- és virágpiac. Az építkezések előtt az iparcikkpiac a Hatzel térre, a Rózsa és a Csillag utcákba költözik, a cirkusz, a Lu- napark elhelyezéséről még nincs végleges döntés, a legvalószínűbb az eredetileg tervezett városligeti, bujtosi elhelyezése, (ms) Pecsétőrök utódai Kertváros rajzasztalon a megyében „vendégeskedik”. Hasonlóan óvó rendszabályok mellett szállították a megyei levéltárból a fővárosba iratrestaurálásra azokat a megrongálódott, baktériumtól, vírustól, gombától, penésztől „szenvedett” iratokat is, amelyek gondos vizsgálat alapján a legjobban rászorulnak a „kezelésre”. Milyen fajtájú és tartalmú iratokat válogattak ki az újjászületésre a megyéi levéltár munkatársai? A történeti érték, az egyediség, a fertőzöttség, a ron- gáltság — voltak a főbb szempontok. A fertőzött papírok bizony betegségek forrásai lehetnek, ezért is volt időszerű a restaurálásuk. A néhány nap múlva újra ha- zakerülő — és megszépült, egészségessé tett iratok — között vannak Nyíregyháza úriszéki jegyzőkönyvei 1783- tól 1809-ig. Nagykálló mezőváros egyes okmányai, a vá- sárosnaményi Eötvös család iratai, Kölcsey Ferenc peres iratai. Ugyancsak a restaurálandó iratdk listájára kerültek a tiszaberceli Morusi—Olasz család 1424-tól 1917-ig terjedő családi iratai, amelyek érdekessége, hogy a Bessenyei családdal folytatott pereskedésekről találhatók bennük dokumentumok. Az új szerzeményék — egymásra rakva — három méter magasságot is elérnek. De a meny- nyiségnél fontosabb a minőség. Több Jókai-regény hőséhez és cselekményéhez gyűjtött és talált itt „anyagot” az író. s ezek a levelezések is megtalálhatók Molnár József „levéltárában”. így az „Egetvívó asszonyszív” című regény előzményével kapcsolatos levelek. Az új szerzemények között szerepelnek a Lutot család iratai, Herman Ottó levele Kossuth Ferenchez, s igeai értékesek a Csen- gerben megőrzött paraszt családfák, amelyek egyike- másifca a XIV. századig visz- szavezeti az ősök származását. Hat éve tartozik Nyíregyházához Nyírszőlős. A két és fél ezer lakosú település annak idején a nagyváros közelében lévő kis falvak nehéz életét élte: a fejlesztésekre is főként a társadalmi összefogásból gyarapodó pénzekből futotta, sok évig kellett tartalékolni, hogy valamilyen nagyobb beruházást megvalósíthassanak. nmfg pénz lesz A városi tanács elsőként a rendezési tervet készítette el a település számára. Kilencezer lakosú kertváros bontakozott ki a rajzasztalon. A városrendezési terv több, mint két és fél ezer új építési telek kialakítását helyezte kilátásba. Általában alkalmazkodtak a régi telkekhez: azok könnyen oszthatók, s a mai utcák többsége meg is marad, de szabá- lyozni, szélesíteni is kell azokat, mert már jelenleg sem bírják a megnövekedett forgalmat. A jelenleginél jobb közlekedési lehetőségeket is feltártak a tervezők. Az első javaslatok között szerepel a Kollégium utca kiépítése. Ennek révén „közelebb” kerülne Nyírszőlős a városhoz, Tizenhárom bűncselekménnyel zárta bűnsorozatát négy fényeslitkei fiatalkorú. B. Béla és Viktor édesapja már többször volt büntetve. A szülők nem élnek együtt. A családban levő tizenegy gyermek' nevelése egyedül az anyára marad. A bűncselekmény másik két szereplője R. Emil és László már több éve állami gondozásba kerültek, öten vannak testvérek és négyen állami gondozottak. Emil és László már kinőtte a megye gyermekotthonainak fegyelmezési lehetőségeit: több éve Kalocsán vannak, hiszen tűrhetetlen magatartásuk miatt zártabb jellegű intézetre volt szükségük. 1978 októberében már betörtek a Kisvárdai IV. sz. Általános Iskolába. A fiatalkorú B. Bélának és Viktornak ekkor már volt sikerélménye is: október 8-án este padlásmegbontással jutottak be Tornyospálcán a presszóba. A nagyobb fogásra tehát gondosan felkészültek: feszítővas, nagyméretű harapófogók kerültek a zsákba. November 22-én este a fényeslitkei napközi otthon eredményes feltörése után az éjszakai órákban Kisvárdára utaztak. A Csillag bisztróban minminthogy rövidebb úton a településrész nagyobb hányada lenne jól megközelíthető. Addig is, amíg a költséges útépítésre pénz lesz, már készítik a terveket a kultúrház melletti új buszfordulóra, amelyet úgy oldanak meg, hogy a közelben új utcát nyitnak. Ezek a munkák összefüggésben vannak azzal, hogy nagy gond a nyírszőlősi autóbuszközlekedés. Hosszá roham A reggeli munkába induláskor, az esti hazautazáskor, szerdai, szombati vásárnapokon rendkívül nagy a zsúfoltság. A távolabbról, jövő autóbuszok gyakran nem veszik fel a nyírszőlősi megállókban várakozókat. Ilyenkor megindul a hosszú roham a kísérleti intézetig, hogy az addig közlekedő városi helyi járatokra felkapaszkodjanak a munkába indulók. A közvetlen nyírszőlősi járatokban pedig a megfordulás! lehetőség akadályozza a nagyobb, csuklós autóbuszok közlekedtetését. A kedvezőtlen közlekedés az egyik oka, hogy Nyírszőlős még nem közeledhetett kellően a városhoz. Régi javaslat Nyírszőlős Sóstófürdővel történő összekötése. Ennek realitását a Betörés virtusból den könnyen ment. Az ablakrács lebontása nem jelentett akadályt a jól felkészült fiúknak, 2500 forinttal, egy zsebszámológéppel, több csomag cigarettával távoztak. A nagyobb zsákmány csak ezután következett. Kisvárdán a Hármas úti vasútállomás épülete mellett vezetett el az útjuk. Nem kellett győzködniük egymást, hogy végrehajtsák-e a betörést. Megvárták, amíg jön egy szerelvény, mert „akkor lehet igazán jó erővel beütni a főnöki iroda ablakát”. Ekkor ugyanis senki nem tartózkodott az épületben. R. Emil a vonatot már kabátjával bepólyált könyökkel várta. Amikor a vonat befutott az állomásra, beütötte az ablakot és már bent is voltak az irodában. Itt nem kellett nagy dolgot művelniük, mert a pénzt egy lezáratlan fiókban könnyen megtalálták. és 8600 forinttal távoztak. Egy fiatalkorú szabadon, hárman előzetes letartóztatásban várják a már benyújtott vádirat alapján a bírósági tárgyalást, ahol többrendbeli jogtalan behatolás útján elkövetett lopás miatt kell majd felelniük. Dr. Toronicza Gyula ügyész Kevesen gondolják, hogy az egykori magas méltóságoknak számító pecsétöröknek ma is megvannak az utódai. Igaz, nem így hívják őket, hanem levéltárosnak. A történetileg igen értékes levéltári okmányok őrzésének, szállításának ma is megvan a „menetrendje”. Ezekről halottunk érdekességeket a megyei levéltárban dr. Gyár- mathy Zsigmond igazgatótól és Láczai Magdolna tudomá- nyos munkatárstól. Néhány hét múlva ünnepli alapításának 700.. évfordutóját Nyírbátor. A város- alapító okmányt az Országos Levéltár őrzi, s azt — az előírások szerint -— csak a megyei levéltár igazgatója személyesen hozhatja Le Nyír- bátorba, ahol két napig kiállítják. Természetesen gondoskodni kell megbízható őrizetéről, amíg az okmány tervezők is megerősítették, annál is inkább, mivel a településrész lakóinak egy része ma is szívesen vállalja az egy-másfél kilométernyi gyalogutat, s választja a Sóstóról gyakran induló buszjáratokat. Igények és ellátás A közéleti fórumok visszatérő témája, hogy az ellátás nem felel meg az igényeknek, és évek óta csak terv a presszó, amelynek alapját társadalmi munkával készí- tette el a lakosság. Ezekkel kapcsolatban a Nyíregyházi ÁFÉSZ-nél elmondták, hogy a városkörzeti tanácskozáson elhangzott közérdekű bejelentés alapján fordították meg az eredeti sorrendet: előbb épüljön ABC, mert a vásárlási lehetőség a fontosabb. mint a szórakozást szolgáló presszó. Az ÁFÉSZ az ABC megnyitását 1979 harmadik negyedévére tervezi, s ezt az új boltot mindazokkal az árukkal ellátják majd, amelyeket a városi üzletekben tartanak — beleértve a húst és húskészítményeket is. A presszó, az ifjúsági szórakozóhely ém'tését 1979 telén kezdi az ÁFÉSZ saját brigádja. A mostani vegyes- és italbolt összevonásával, átépítésével alakítják ki a jövő télen. Számottevő tanácsi beruházások 1980-ig nem várhatók Nyírszőlősön. Megoldják viszont az utcanyitásokkal összefüggő cseretelek-jutta- tást: a sportpálya közelében több. mint húsz ilyen telket alakítottak ki. amelyeket már tavasszal igénybe lehet venni. Marik Sándor Őrség a városalapító okmánynak — Fertőző iratok — Mikrofilmen bécsi levelek is — Új szerzemények Nyírszőlős — ma. NYÍRSZŐLŐS Mór jöhetnek a kivitelezők
