Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-31 / 76. szám

1979. március 31. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Elnök asszony? V ajon miért nem válasz­tottak egyetlen terme­lőszövetkezetünkben sem női elnököt? — hangzott el a kérdés a Szabolcs-Szat- már megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek területi Szövetségének pénteki nő­bizottsági ülésén. A résztve­vők megvitatták: hogyan va­lósítják meg a megye 133 té- eszében a nőpolitikái hatá­rozatot a káderutánpótlásban. A téeszekben készített ká­der-utánpótlási tervét egy részében csak a statisztikai arányokra törekednek: hány százalékban „legyenek” nők a vezetők között? A rosszul értelmezett „elvárás” aztán azt eredményezi, hogy a va­lóban rátermett női vezetők egy része nem tartja elég meg­tisztelőnek így a feladatot... Több szövetkezetei találni, ahol egyáltalán nem számol­nak az utánpótlásnál a nők­kel, másutt viszont indokolat­lanul magas az asszonyok aránya. A legmagasabb poszt, ami­re nőt választottak: termelő­szövetkezeti elnökhelyettes. 1979. február 1-én a tiszake- recsenyi Dózsa Tsz tagsága a főkönyvelő asszonyt tette meg elnökhelyettessé. A többi 28 nő, aki vezetői munkakört tölt be a téeszekben, vala­mennyi főkönyvelőként te­vékenykedik. A nők szakmai végzettségé­nek elismerése még nem egy­értelműen szabályos. Mert ki helyesli azt a vezetői maga­tartást, amely eltűri, hogy a számviteli főiskolát végzett nőt bérelszámolói munkakör­ben foglalkoztassanak? Ugyanakkor — több helyen van rá példa — nyolc álta­lánossal vagy esetleg közép­iskolával főkönyvelőnek te­gyenek meg valakit? Pedig a nők ragaszkodnak a munka­helyükhöz, az ő körükben igen alacsony a fluktuáció. A téeszekben 339 nőt fog­lalkoztatnak az irá­nyítás különböző szint­jein. 65 százalékkal nőtt az arányuk az elmúlt évhez vi­szonyítva. Most már az a feladat — állapították meg a nőbizottsági ülésen —, hogy a nők szakmai, politikai, ve­zetési ismereteit — a férfiak­kal azonos elbírálás szerint — gyarapíthassák. Mert a te­kintélyt ugyanúgy ki tudják vívni, mint férfi ■ kollégáik. Csak rá kell irányítani a figyelmet a legalkalmasab­bakra ... T. K. S erdülten, a lányokat már nőszámba vevő koromban sokáig hit­tem, hogy ruha teszi az em­bert. Sarjadó értelmem ér­tékrendjében előnyt adtam a látványnak a lényeg rová­sára. E hitem mellett kitar­tottam, míg egy felsülés ész­re nem térített. Történt, hogy egy barátom szülei meghívtak magukhoz, vegyek részt egy irodalmi délutánon, hallgassam meg egy neves író felolvasását. Tudva, hogy nagy társaság lesz együtt, legszebb ruhá­mat vettem magamra. Ügy tűnt: ezt helyesen tettem, mert mindenki jólöltözött volt. Érkezésem után nem sókkal híre jött, hogy már köztünk van az író. A jelen­tős embert nem ismertük és egy akkor érkező elegáns úr­ral azonosítottuk. Amikor le­ültünk és várakozón az ele­gáns úrra néztünk, csodál­kozva láthattuk, hogy nem húz elő kéziratcsomót, nem köszörüli a torkát olvasásra készülődve, hanem ő is vár. Kiderült, hogy a legjelenték­telenebb külsejű vendég az író. Öt addig — szerény öltö­zéke miatt — éppen hogy észrevettük, de figyelemre nem méltattok. A hallgató­ság lesütötte a szemét, restel'kedés pírja futott vé­gig az arcokon amiatt, hogy látvány után ítéltünk. Ennek az élménynek a ha­tására gyorsan elrúgtam ma­gamtól megbukott szemléle­temet és megpróbáltam fon­tosabb, lényegibb dolgok alapján tekinteni és becsülni embertársaim at. A NYÍRBÁTORI „CSEPELBEN" Korszerűbb termékszerkezet Fejlesztési program a gazdaságosságért Jelentős fejlesztést valósí­tanak meg a Csepeli Szer­számgépgyár nyírbátori gyár­egységében. Három üzem­részt az elmúlt hetekben ad­tak át rendeltetésének, egy üzemrész átadás előtt áll. Eb­ben az évben alaposan meg­változik a gyáregység ter­mékszerkezete, keresett ter­mék exportálását kezdik meg, s az új termékek gyártásához időben kiképezik a szakem­bereket. A 400 négyzetméter alapte­rületű modern tanműhely ez év januárjától működik. Negyven különböző gépen több vasasszakma gyakorlati fogásait tanulhatják meg itt a fiatalok. Március elsejétől üzemel a 250 négyzetméter alapterületű darabolómű­hely. Különböző vas- és acélipari termékek darabolá­sát végzik ebben a műhely­ben korszerű gépekkel. Ezzel is gyorsult a munka a gyár­egységben. Év elején adták át rendel­tetésének azt a csaknem két­ezer négyzetméter alapterü­letű üzemcsarnokot, amely a nyírbátoriak büszkesége. Februártól ebben a csarnok­ban látványos és műszakilag bonyolult komplett fúrószán­házakat gyártanak. A csepeli szakemberek elégedettek a minőséggel, a beüzemelés jól sikerült. Negyven nyírbátori szakember Csepelen tanulta, illetve tanulja az új termék gyártásához szükséges tudni­valókat. A szánház fő része annak a fúrógépnek, amelyet júniustól kezdenek sorozat­ban gyártani, illetve összesze­relni. Az univerzális RF—50- es Radiál fúrógéppel acélt is lehet fúrni. Júniustól év vé­géig a terv szerint 104 ilyen fúrógépet szerelnek össze a gyáregységben. Jövőre már teljes kapacitással üzemel a fúrógépgyártó üzem, s az itt készült termékek 80 százalé­kát exportra szállítják. Egy 800 négyzetméter alap- területű új gépcsarnok is át­adás előtt áll. Ebben április végén kezdik majd a terme­lést, különböző öntvényeket gyártanak benne. (n. 1.) Van javulás, de... Sok az üzemi baleset A Szakszervezetek Sza- bolcs-Szatmár megyei Taná­csa elnökségének a legutóbbi ülésén az 1978. évi üzemi bal­esetek alakulásáról szóló je­lentést vitatták meg, s eze- kef elemezve jelölték meg a szakszervezeti bizottságok te­endőit. Megállapították: az elmúlt négy esztendőben a balesetek száma szakmánként változó, hullámzó volt. Folyamatos javulás az építőiparban, a közlekedésben, a papír- és textiliparban tapasztalható. Kedvezőbben alakult a hely­zet a termelőszövetkezetek- ben is. A tizennyolc szakmában ta- valy csaknem 2500, a tsz-ek- ben valamivel több mint 1700 volt a balesetek száma. A miattuk kiesett munkanapok száma az iparban meghalad­ta a 67 500-at, a tsz-ekben több mint 46 000 volt. Hu­szonkét csonkulásos baleset következett be, 21-en vesztet­ték életüket. Sajnos az ipari tanulók közül is 57-en szen­vedtek üzemi balesetet. Fi­gyelemre érdemes, hogy a tsz-ekben egyetlen nő sem szenvedett tavaly üzemi bal­esetet. A munkavédelmi rendsza­bályok meg nem tartása mi­att az SZMT munkavédelmi osztálya és a társadalmi munkavédelmi felügyelők in­tézkedései nyomán 272 eset­ben került sor üzemrészek, gépek működésének felfüg­gesztésére, 10 esetben bírsá­goltak és 23 figyelmeztetést eszközöltek. Ezenkívül 54 esetben kezdeményeztek fe­gyelmi, négyben pedig bün­tetőeljárást. A testület felhívta az üze­mi szakszervezeti bizottságok figyelmét, hogy ellenőrizzék: a gazdasági és műszaki veze­tők gondoskodnak-e a dolgo­zók egészségének, testi épsé­gének megóvásával kapcsola­tos rendelkezések megvalósí­tásáról? Az intézkedésekről testületi ülésen számoltassák be a műszaki, gazdasági ve­zetőket. Fontos, hogy a biz­tonsági szemléken a szakszer­vezeti bizottságok társadalmi munkavédelmi felügyelői is részt vegyenek és a jegyző­könyvekben rögzített hibák megszüntetését rendszeresen ellenőrizzék. Ifjúsági nap Tarpán Ifjúsági napot rendeznek április negyedikén a vásá- rosnaményi járás fiataljai Tarpán. Reggel hétkor a vá- sárosnaményi fúvósok ébresz­tik a lakosságot, majd dél­előtt ifjúsági nagygyűléssel kezdődik a program. A nap további részében sor kerül a „Zászlóvivők nyomában” el­nevezésű úttörőjáték értéke­lésére, a pajtások által gyűj­tött anyag kiállítására. Ezen a napon tartják az új KISZ- tagok fogadalomtételét, s megrendezik az úttörőcsapa­tok, KISZ-alapszervezetek, ifjúsági klubok közös menet­dalversenyét. A művelődési házban tartják a megyében meghirdetett politikai dalver­seny megyei döntőjét, melyre Szabolcs-Szatmár minden ré­széből érkeznek fiatalok. Es­te tábortűz, ifjúsági bál zár­ja a mozgalmas napot. Tettem is, amíg „divatba” nem jött az autó. Akkor is­mét eltántorodtam már-már helyesre váló szemléletem­től. Irigykedve néztem azok­ra, akiknek jobb márkájú, szebb és gyorsabb kocsija van, mint nekem. Elhittem, hogy az emberek megítélésé­ben mérték lehet az autó! Ezt látszott igazolni a min­dennapi élet és egy ismerő­söm magyarázata. — „Akinek szebb és jobb a kocsija, az a sikeresebb ember. Annyival szebb, jobb, gyorsabb a kocsija, amennyi­vel sikeresebb az életem. Mármost: ha egy ember a másiknál sikeresebb, miért sikeresebb? Azért, mert te­hetségesebb, rátermettebb a szakmájára, mint én vagy te. Mondhatnám tehát, hogy a tehetség, a rátermettség, az életrevalóság foka lemérhető és kifejezhető az autó hen­gereinek köbcentijeivel.” Mindjárt lekaptam fejem­ről a kalapot, mert eszembe jutott, hogy nekem csak Tra­bantom van, felvilágosítóm- naik pedig Skodája. Később örültem, hogy így tettem, ugyanis a Trabantomat el kellett adni, ő meg Opelt vett. Be kellett , látnom, hogy ő a Skodával tehetségfor­mája megfutását csak kezd­te, én pedig már a Trabant­tal tehetségformám csúcsára jutottam. Éppen arra a pont­ra, ahonnan nincs tovább. Ö tovább mehetett, eljutott a Volvo-márkás sikerességig. Sokáig kínzott a dolog, mígnem olvastam, hogy „autós körökben” Volvo ko­csija után istenített ismerő­söm bíróság előtt áll. Kide­rült róla, hogy sikereit a közvagyonból ellopott pénz­zel doppingolta. Ilyen úton jutottam el an­nak belátására, hogy akinek szebb, jobb, gyorsabb a ko­csija, az nem mindig különb is! így is volt a közelmúltig, amikor találkoztam egy isko- latársammal. A közös emlé­kek szokásos felidézése után a munkára terelődött a szó és én azt találtam kérdezni tőle, milyen a munkahelye. — Remek! Nálunk rend és fegyelem van! — jelentette ki büszkén. Nálunk a ruha is teszi a fegyelmet... — Nagyon egyszerű — folytatta. — Lassan két éve már, hogy mind, a három üzemünkben más-más színű ruhát adtunk a munkásaink­ra. Van bordó, zöld és kék kabátos munkásunk... Az eredmény ragyogó! Amióta színes ruha van rajtuk, nem lehet csellengem, más mun­kahelyeken ténferegni! az üzem területén kószálni... Azonnal feltűnik a lógós, mint veres hangyák közt a fekete. Megfcönnyűlt a mű­vezetők dolga is. Mindjárt átlátják a munkahelyeket, észreveszik, ki az „idegen”, a „más színű”. Megrándult az arcom, mert úgy tűnt, megcáfolták azt a dédelgetett meggyőződése­met, hogy minden munka­csapat, brigád ismeri és ké­pes ellenőrizni a maga kö­zösségébe tartozókat. Nem is szólva arról a hitemről, hogy a jó kollektíva formáló ere­je hatni képes a gyár keríté­sén kívül, a magán- és a köz­élétben is. A találkozás óta sokat gon­dolkoztam .ezen az „újítá­son”. Egyre inkább az a gya­núm, hogy ha abban a gyár­ban korábban nem hanya­golják el a tudatformálást, ha a gazdasági vezetés a tömeg- és társadalmi szervekkel együtt már évekkel előbb jól végzi a nevelőtevékenységet, akkor esetleg nem vált vol­na szükségessé az öntudat­nak színes ruhás megkülön­böztetéssel való elcserélése. Ügy gondolom, hogy a meg­különböztető színű ruha nem az öntudat jelvénye, inkább a fegyelemre szorító kény­szer egy sajátos módja. S ha már e módszer hasznosságá­ról esett szó, ne hagyjuk ki azt sem: többék között arra is jó, hogy a rendszeres tu­datformáló tevékenység pót­lékaként végképp elaltassa a szocialista emberformálás­ban engedett mulasztások miatt olykor-olykor megmoz­duló lelkiismeretet. Szabó György Színes ruha Mi a véleménye? Hankó József, Sorosinszki Miklós, Walter Béla. A munkafegyelemről „Javítani kell a munka­erő-gazdálkodást, követke­zetesen erősíteni a munka- fegyelmet.” (Az MSZMP XI. kongresszusának ha­tározatából.) AKI IRÁNYÍT, Hankó József, a gávavencsellői Üj Erő ) Termelőszövetkezet el­nöke: — Bízni, s gyakran az em­berek között lenni: ez talán az egyik sarkalatos pontja a munkafegyelemnek, lega­lábbis, ami a vezetőket il­leti. Egy több ezer hektá­ron gazdálkodó mezőgazda­sági nagyüzemben termé­szetszerűleg nem lehet min­den ember mellé felügyelőt állítani, hogy tartsák be a technológiai fegyelmet, be­csületesen végezzék el munkájukat. — Meggyőződésem, hogy a munkafegyelmet nem megtartani, hanem meg­szilárdítani nehéz. Ez elvá­laszthatatlanul összefügg a gazdálkodás eredményes­ségével. Néhány számmal hadd bizonyítsam állítá­som helyességét. 1971-ben egy fogatos 600, egy zetoros pedig 1100 forintot keresett havonta nálunk. Az embe­rek a szó szoros értelmében sírva jártak az irodára, de a földekre egyre kevesebben mentek. Érthető volt, hi­szen nem kerestek, s mi szinte semmivel és semmire nem tudtuk őket -kénysze­ríteni. — Mi ma a helyzet? Ta­valy 11 millió forint volt a szövetkezet nyeresége, s egy tag 37 ezer forintot ke­resett. Ez meglátszik a dol­gozók hangulatán, s a mun­kafegyelmen is. Nekünk so­ha nem kell könyörögni, ha netán ünnepnap adódik va­lami sürgős munka. Jön­nek az emberek szívesen. — Persze nálunk is van­nak azért fegyelemsértések. A múlt évben például egyik dolgozónkat azért vontuk felelősségre, mert a jármű­vekről lehullott burgonyát az út mellől összeszedte, s hazavitte. Nem a közösbe, s ráadásul ő volt a felelős a rakodásért. AKI TERMEL, Sorosinsz­ki Miklós, a gávavencsellői cipőipari szövetkezet szak­munkása: — Ha jól tudom, tavaly öt esetben fordult elő fe­gyelemsértés szövetkeze­tünkben, amit nyereségel­vonás, szigorú megrovás követett. Mindannyiszor az ital játszotta a főszerepet. Üj üzemcsarnokot kaptunk nemrég, talán furcsának tű­nik, de reméljük, ezzel nő a munkafegyelem is. — Mert mi volt koráb­ban? A szövetkezet három telephelyen termelt, ráadá­sul a raktáraink szét van­nak szórva az egész falu­ban. Néhány ember mindig útban volt, s bizony közü­lük egyesek be-betértek az útjába eső presszóba, vagy kocsmába. — Mindenki tudja, a szalagnál dolgozóknak nem igen van lehetőségük a lógásra, ha valaki el akar szívni egy cigarettát, vagy valami dolga akad az. iro­dában, a legtöbbször be kell állítani valakit a helyére, hogy ne álljon meg a sza­lag. Nincs ebben semmi ki­vetnivaló, ennek ez a rend­je. Régi tapasztalat már, ha van munka, nincs mód a fegyelemsértésre. S ezért kellene mindenütt úgy szer­vezni a termelést, hogy az embereknek ne legyen le­hetősége a munkafegyelem megsértésére. AKI FELELŐS, Walter Béla, a gávavencsellői költ­ségvetési üzem vezetője: — Hadd kezdjem néhány laikusnak is sokat mondó adattal. Üzemünknek ti­zennyolc profilja van, a te­mető gondozásától kezd­ve a tapétázásig, s jelenleg is tíz községben, tizenhá­rom munkaterületen dol­gozunk. Százharminc mun­kásunk van, s egy kis túl­zással mondva, ahányan annyi helyen. Ráadásul, ne­künk különös gondot kell fordítanunk a társadalmi tulajdon védelmére, hiszen az építőipari anyagoknak mindig nagy a keletje. — Nem dicsekvésképpen mondom, a munkafegye­lem terén igen jól állunk. Sokan kérdezik tőlünk a különböző tapasztalatszer­ző látogatáson, hogyan si­került ezt elérnünk. Egyet­len dolgot szoktunk mon­dani. A mi szakembereink szeretik munkájukat, s ez meglátszik havonta a borí­tékon is. Sokan vallják, — köztük én is — ahol van elegendő munka, nincs szük­ség semmiféle fegyelmezési eszközre. — Tavaly kétszer történt nálunk fegyelemsértés, két dolgozónk elkésett a mun­kából. Tudja mindenki, hogy ezt nagyon szigorúan vesz- szük. De nemcsak a veze­tők, a társak is, hiszen tel­jesítménybérben dolgoznak, ha valaki késik,, vagy lö­työg a munkahelyen, a társak szólnak a leghama­rabb. Nagy segítséget je­lentenek a törzsgárdatagok, s igen sok példát lehetne említeni: a kollektíva ho­gyan formálja, neveli a ta­gokat. Azt hiszem, nem vé­letlenül kaptuk meg a múlt esztendőben a kiváló cí­met. Sokat és fegyelmezet­ten dolgoztunk érte. Balogh Géza Elismerés ipari szövetkezeteknek Javult a munkavédelmi helyzet 1978-ban az előző évihez képest Szabolcs-Szat­már ipari szövetkezeteiben — hangzott el a Kiszöv leg­utóbbi elnökségi ülésén, ahol a fenti, napirendi pont mel­lett megtárgyalták az 1978-as év mérlegének adatait és a szocialista munkaverseny alakulását. A tavalyi jó munka elisme­réseképpen megyénkből nyolc szövetkezetét terjesztettek fel a kiváló címre, hetet pedig a megyei szövetség részesített- kitüntetésben. Az értékelés alapja elsősorban a múlt évi termelés, az export alakulá­sa, a szolgáltatás arányának növelése volt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents