Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-31 / 76. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. március 31. Közlemény a KGST Végrehajtó Bizottság üléséről Moszkvában közzétették a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa csütörtökön véget ért 89. üléséről szőlő záróközleményt. A háromnapos ülésen a tagállamok állandó képviselői, miniszterelnökhelyettesei vettek részt. Bulgáriát Andrej Lukanov, Csehszlovákiát Rudolf Roglicek, Kulhát Carlos Rafael Rodriguez, Lengyelországot Kazi- mierz Secomski, Magyarországot Marjai József, Mongóliát Miatavin Peldzse, az NDK-t Gerhard Weiss, Romániát Ion Patan, a Szovjetuniót Konsztantyin Katusev, Vietnamot Huynh Tan PJiat képviselte. A KGST és a JSZSZK kormánya között fennálló megállapodás értelmében a Végrehajtó Bizottság munkájában részt vett Sz. Gligorije- vics, a JSZSZK Szövetségi Végrehajtó Tanácsának tagja. Részt vett az ülésen Nyi- kolaj Faggyejev, a KGST titkára. Az ülésen a Szovjetunió állandó képviselője, Konsztantyin Katusev elnökölt. A Végrehajtó Bizottság áttekintette a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXXII. ülésszakán elfogadott határozatok végrehajtásának menetét. Megállapították, hogy az előírt határidőnek megfelelően halad a munka azoknak a hosszú tá- vú együttműködési célprogramoknak a kidolgozásán, amelyek az ipari fogyasztási cikkek gyártására, a szállítási kapcsolatok fejlesztésére, illetve az érdekelt iparágak megfelelő gép- és berendezésellátására vonatkoznak, A hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozásával kapcsolatban megvitatták azoknak a megállapodásoknak az előkészítését, amelyek az atomerőmüvek berendezései gyártásának szakosítására és kooperációjára, fontos vegyiipari és könnyűipari termékek gyártásának szakosítására és kooperációjára, a szállítási kapcsolatok továbbfejlesztésével összefüggő együttműködésre vonatkoznak. Az ülés idején az érdekelt KGST-tagállamok általános együttműködési megállapodást írtak alá arról, hogy a Szovjetunió területén, Hmel- nyickiijiben együttes erővel hoznak létre atomerőművet. Megállapodást írtak alá arról is, hogy együttműködnek a bmelnyickiji atomerőművet a lengyelországi Rzeszów városával összekötő 750 kilovoltos távvezeték, valamint a rzeszówi alállomás építésében és üzemeltetésében. Eszmecserét folytattak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXXII. ülésszakán a tagállamok sokoldalú együttműködésének és a tanács szervezeteinek további tökéletesítéséről kiadott irányelvek megvalósításának kérdéseiről. Megállapították, hogy a tanács szervei által eddig végzett munka, a meghozott intézkedések, amelyeket már a gyakorlatban is alkalmaznak, pozitív hatásúak és meghatározták azt is, hogy miként kell befejezni a tanács által ezen a téren meghatározott egyéb feladatokkal összefüggő munkát. A Végrehajtó Bizottság áttekintette a szabványosítási munkát, amely a KGST- szabványokról szóló határozat és a KGST-szabványok alkalmazásáról szóló konvenció alapján folyik. Meghatározták a további teendőket, amelyek a komplex programiban és az érintett iparágak hosszú távú együttműködési célprogramjaiban fogr lalt intézkedések megvalósításának műszaki biztosítását szolgálják, elősegítik az intenzivebb munkát ezen a téren, hozzájárulnak ahhoz, hogy a KGST-szabványok alkalmazásáról szóló konvenciót aláírt országok népgazdaságában, együttműködésében széleskörűen alkalmazzák a gyakorlatban a szabványokat, a műszaki színvonal emelése, a termékek megbízhatósága, minőségük növelése érdekében. A Végrehajtó Bizottság nagy jelentőséget tulajdonítva a környezetvédelem terén a nemzetközi együttműködésnek, jóváhagyta a KGST és az ENSZ szerve, az UN-EP közötti együttműködésről szóló megállapodás tervezetét. A SZOT-ülést Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese tájékoztatta az előző tanácskozás óta végzett munkáról és az MSZMP KB március 28-i üléséről. A SZOT a tájékoztatót elfogadta és állást foglalt a KB által meghatározott feladatok cselekvő támogatásáról. A SZOT ülésén részt vett és felszólalt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A Szakszervezetek Országos Tanácsa személyi kérdésekben döntött: A Végrehajtó Bizottság ülésén hasznos eszmecserét folytattak az UNCTAD ' V. ülésszakáról. Az Angolai Népi Köztársaság kéréssel fordult a KGgT- hez, hogy működjék közre az ország mezőgazdaságának fejlesztésében. A Végrehajtó Bizottság jóváhagyta az érdekelt országok erről szóló együttműködési programját. Az érdekelt országok képviselői megvitatták a Kambodzsai Népi Köztársaságnak nyújtott anyagi segítség kérdéseit, ezzel kapcsolatos további tevékenységüket. A Végrehajtó Bizottság áttekintette azokat a kérdéseket is, amelyek a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának a KGST és az EGK küldöttsége közötti új találkozójára vonatkoznak. A találkozónak konstruktív munkát kell folytatnia annak érdekében, hogy a felek által korábban előterjesztett tervek, a kölcsönösen elfogadott javaslatok alapján körös megállapodást készítsenek elő. A KGST következetesen állást foglalt emellett. A Végrehajtó Bizottság a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Vietnami Szocialista Köztársaság nevében nyilatkozatot fogadott el a Vietnami Szocialista Köztársaság elleni kínai agresszióról. A Végrehajtó Bizottság ülése a barátság és a kölcsönös megértés jegyében ment végbe. Jakab Sádort, a SZOT tagját megválasztotta a SZOT- elnökség és -titkárság tagjának, a SZOT főtitkárhelyettesének, Tóth Istvánt, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének elnökét — érdemei elismerése mellett — felmentette SZOT-elnökségi tagsága alól, Moldován Gyulát, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének főtitkárát, a SZOT tagját megválasztotta a SZOT-elnökség tagjának, TELEX RÓMA A római hatalmas olimpiai sportcsarnokban a csaknem 1,8 millió párttagot képviselő 1191 kongresszusi küldött, meghívott párttagok és ro- konszenvezők százai, mintegy 100 külföldi küldöttség — kommunista és munkáspártok, szocialista és szociáldemokrata pártok, nemzeti felszabadítási mozgalmak küldöttei — valamint az olasz pártok, szakszervezetek és társadalmi szervezetek képviselői jelenlétében pénteken délelőtt megnyílt az Olasz Kommunista Párt XV. országos kongresszusa. „Békében és demokratikus úton előre lépni a szocializmus irányába. A dolgozók, a népi és demokratikus erők egységével Olaszország új politikai vezetéséért és a nyugat-európai közösség megújításáért.” — Ez a tanácskozás alapgondolata, amelyről a napirend első pontjaként Enrico Berlinguer főtitkár tartott beszámolót, megvonva négy év mérlegét és kijelölve az olasz társadalom egy- harmadának egyetértését élvező párt előtt álló időszerű, új feladatokat. TEHERÁN Pénteken helyi idő szerint reggel nyolc órakor ragyogó napsütésben kezdődött meg Teheránban és szerte az országban az Irán jövőbeni államformájáról dönteni hivatott népszavazás, A teheráni rádió kora délutáni jelentése szerint szerte az országban „magas részvételi arány” jellemzi a pénteken reggel kezdődött, kétnapos referendumot, amelyen a szavazópolgárok az ország államformájáról döntenek. Pesti Jánosáét, a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat szakmunkását, Fülöp Andrásáét, a Bicskei Állami Gazdaság dolgozóját és Szabó Elemér- nét, a Fehérgyarmati Gimnázium és Szakközépiskola dolgozóját — saját kérésükre — felmentette SZOT-tagságuk alól. Bihari Józsefet, a Tisza-vi- déki Vízügyi Igazgatóság dolgozóját visszahívta a SZOT tagjai sorába, dr. Zsiga Lászlót kinevezte a SZOT jogügyi osztálya vezetőjének. (MTI) Ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa Varsói levelünk Divat lengyel módra S okan és sokat írtak már arról, milyen sokat számítanak az első benyomások, ha valaki külföldön jár. Az én első benyomásaim közé tartozott Lengyelországban — és azt hiszem, aki járt már Varsóban, egyetért velem —, hogy a lengyel nők milyen divatosan, ízlésesen, elegánsan öltöznek. Hihetetlenül gyorsan reagálnak a divat változásaira, azonnal átveszik és alkalmazzák a legújabb stílusjegyeket, életkortól függetlenül a lehető legmodernebb anyagokat, fazonokat választják — és rendkívül ápoltak. Lengyelországiban egy nő sem megy ki az utcára koz- metikázatlan arccal, elhanyagolt külsővel, még akkor sem, ha csak bevásárolni szalad le, vagy nagyon fáradt. Ebben nagy segítségükre van 2 dolog: egyrészt a kiváló lengyel kozmetikai ipar (méltán híresek az igen jó és olcsó — nálunk is népszerűségnek örvendő — Pollena-készítmé- nyek) és az ugyancsak olcsó és jó minőségű konfekció. Van azonban egy — kereskedelmi vállalatként működő, de tulajdonképpen divatintézeti funkciókat ellátó szerv, a Moda Polska (lengyel divat), amely a lengyel divat egyik fő irányítójává vált az elmúlt húsz év alatt. Igazgatója, Halina Klotoukowska tájékoztatott a Moda Polska helyéről, szerepéről. A vállalatnak két alapvető feladata van. Egyrészt speciális kollekciók (amelyet speciális kiadványokkal egészítenek ki) révén a szakembereket tájékoztatja a divat fő irányairól, másrészt irányítja, befolyásolja, elmélyíti az öltözködési kultúrát, mint az egyetemes kultúra részét: Ez utóbbival a művészeti igazgató kiemelt helyen foglalkozott. Emellett szalonjaiban kis szériában készült finomkonfekciót árul, saját tervek alapján, saját anyagokból, saját kivitelezésben. Ezek azok a modellek, amelyek a legnagyobb népszerűségnek örvendenek a lengyel nők körében — borsos áruk ellenére. Ezekben a butikokban mindig sorban állnak, igaz, nem mindig csak a vásárolni szándékozók, hanem a szép holmikban gyönyörködök is. És ma már egyre több ilyen butik működik. Az üzletek számának fejlesztéséhez hasonlóan kellett az elmúlt években növelni a modellek számát is. Az eredeti 50—150 darabos sorozatok ma 500—1500 darabból állnak, bizonyos nagy sikerű divatcikkeknél (mint például a farmeregyüttesek) elérik a 2—3 ezret is. Milyen hát a lengyel divat? „Elsősorban nem is lengyel” — mondja Klobukowska asszony. Ma már csak nemzetközi divat létezik. A lengyel is ennek megfelelő. Ha jellemezni akarnánk, azt kell mondanunk, talán „szelídebb”, mint a szélsőséges francia, de >,merészebb”, mint a kiegyensúlyozott, minden kor- és súlycsoportnak megfelelő német. Nos, 1979 tavaszán-nyarán a lengyel divat általános ismérvei-: rövidebfo szoknyák, kicsiny mellénykék, szűk szabásvonalak, széles váltok és erőteljes színek — 2 stílus- irányzatban : klasszikus, elegáns öltözetek és „klasszikus stílus sex-appeallel” úgy gondolom, ez utóbbi, már csak neve miatt is, megérdemel néhány mondatot. Itt ugyanis a sex-appeal azt jelenti, hogy klasszikus vonalvezetésű kosztümök, kabátok, blézerek, ruhák a nagy hollywoodi sztárok (mint például Rita Khayworth, Lauren Bacall) stílusában készülnek, mély dekoltázzsal, amelyet sokszor szív alakúra formálnak, félvállas megoldással, combközépig (vagy annál is magasabbra) slicceit szűk szoknyákkal, a széles vállú kosztümök keskeny fazonja virágokkal, kicsiny kalapkák fátyollal, toliakkal, vagy éppen széles karimájú, féloldalasán viselt „csábos” kalapok. M int ahogy a varsói diszkók és szórakozóhelyek egyre több rock and rollt, twistet, sőt tangót és keringőt tesznek műsorukba. Ez évben — úgy tűnik — az öltözködésben is „retro” a divatos. A szoknyák tehát rö- videbbek, éppen hogy csak a térdet takarják, magasan slicceitek, szűkek, hozzá bő, övvel összefogott blúz a módi és sokak örömére ismét csak sok-sok ingruhát viselhetünk. A legkedveltebb anyagok: a gabardine, a flanell, a gyapjú, a krepp és nyárra természetesen pamut és megint csak pamut. A divatszínek: kék-fehérrel, piros-fehérrel, türkiz, lila és a sárga minden árnyalata, banán-, narancs-, citromsárga. Hölgyeim, fel tehát a harcra pénztárcáinkat óvó férjeinkkel. Varsó, 1979. március. (Barabás Qiílici Á munkás—paraszt szövetség a tanácshatalom heteiben megyénkben 5. A királyteleki szerződésre mint mintára, a későbbi szerződések megkötésénél is gyakran hivatkoztak. A megyei munkadíjtáblázat alaptételei nagyjából! megegyeztek azokkal, amelyeket az ország egyéb vidékein alkalmaztak. Általában arra törekedtek, hogy ezt a különböző feltételekhez igazodva alkalmazzák. Esetenként azonban indokolatlan korrekciókkal, túlzott követelésekkel is előálltak. Pl. a görögszállási tanya gazdaságának dolgozói, mivel az alkalmazottak egy részének nem állt módjában a cselédszerződésekben biztosított tehenet beszerezni és tartani, annak az egész megyére is kiterjeszthető megváltását javasolták. Érpatakon a Dessewffy-urada- lomban, az adott viszonyokhoz helyesen alkalmazkodó kisebb korrekciót hajtottak végre. Mivel a gazdaságban kevés volt a fa, a gazdasági munkások és feles dohánykertészek Vi öl hasáb- és gallyfát kaptak a községtől, ellenében pedig az érpataki szegényparasztok és mező- gazdasági bérmunkások 600 □-öl feles szántót kaptak a gazdaságtól. Ugyanakkor a Nyírbátorhoz tartozó györgyligeti és kerekhalmi Mándy-féle gazdaságok cselédsége a mindenkire kötelező megyei rendeletet is jóval túlhaladó követeléseket támasztott: pl. így a 4 q búza helyett 8 q-t, a 4 q tengeri helyett 6 q-t, 26 liter petróleum helyett 40 litert stb. Ehhez azonban a megyei direktórium nem járult hozzá, azt a „termelést veszélyeztető cselekményeknek” tekintette. Indokoltan attól félt, hogy ellenkező esetben más gazdaságok alkalmazottai is állandó és folyton emelkedő követelésekkel állhatnak elő. s ez veszélyeztetné a tavaszi munkákat, a proletárdiktatúra szilárdságát, a közélelmezést. A bérek felemelése rheüett a vármegyei direktórium a lehetőségekhez mérten sokat tett a nagyarányú munkaerőfelesleg foglalkoztatására is. Ennek egyik eszköze volt az agrárrendelet rugalmasabb alkalmazása, amelynek során viszonylag magas számban adtak ki feles földeket, vagy létesítettek kishaszonfoérle- teket. Emellett nagyszerű tervek születtek a munkanélküliek foglalkoztatására, közmű nlkákat, középületek, közutak, lakások építését tervezték, de sokan jelentkeztek a szerveződő népőrségbe is. A Tanácsköztársaság alatt azonban az általános földosztás elmaradt. Vezetői ezt egyrészt azzal indokolták, hogy egy széles körű földosztás esetén a parasztság, mint tulajdonos szembekerülne az ipari proletáriátus- sal, másrészt azzal, hogy a felaprózott birtokokon nem lehetséges korszerű árutermelés és ez a városi proletariátus ellátását veszélyeztetné. A szovjet-oroszországi földosztást olyan engedménynek tekintették, amelyet később maguk a bolsevikok is „korrigálni voltak kénytelenek”. ügy vélték, hogy az orosz proletariátus is rövid időn belül át fog térni a magyarok által is elkezdett nagyüzemi gazdálkodás útjára. A Tanácsköztársaság vezetői helyesen ismerték fel — a termelés folyamatossága biztosításának szükségét. Azonban egy földosztás legalább annak határozott deklarálása, ha azonnal az végre nem is lett volna hajtható, nem veszélyeztette volna, ellenkezőleg erősítette volna a parasztság termelési kedvét. A földosztás elmaradásának indoklása azonban több volt, mint a termelés biztosítására irányuló hivatkozás. A Tanácsköztársaság vezetői arra hivatkoztak, hogy a parasztság mint tulajdonos szembekerüli az ipari proletariátussal. Azonban a történelmi példa, Szovjet-Oroszország parasztságának magatartása a kritikus, polgárháborús viszonyok között éppen az ellenkezőjét bizonyítja. Szov- jet-Oroszországban éppen a földosztás, még a hadi kommunizmusban testet öltő új gazdaságpolitikai koncepciók és gazdasági megszorítások ellenére is a parasztságot a munkásosztály mellett tartotta. A Tanácsköztársaság nem elég körültekintő, doktriner parasztpolitikája és egyéb, a munkás-paraszt szövetséget negatívan befolyásoló intézkedései sok támadási felületiét adtaik a belső reakciónak, amely tudatosan szított a proletárdiktatúra ellen. A tanácshatalomnak szinte az első napjaitól kezdve széles körben elterjedtek a rémhírek, a kisbirtokok és családi házak szocializálásáról, illetve a templomoknak mozik és színházak céljára való felhasználó sáróL A Szabolcs megyei direktórium sem látott kezdetben tisztán és a 73. sz. rendelete, amely megtiltotta a templomi istentisztelet tartását, nem kevés zavart okozott a parasztság körében. A rendelet végrehajtását ezért legtöbb helyen késleltették, vagy ki sem hirdették. Nyírbogáton azonban április 6-án, éppen vasárnap a rendeletet kihirdették. Az istentisztelet eltiltása a községben nagy felháborodást keltett, amelyről tájékoztatták Kiss Roilandot, a megyei direktórium elnökét. Kiss Roland jó politikai érzékére vallott, hogy azonnal közölte: a Tanácsköztársaság rendeletét vissza fogják vonni, de addig is a megyei direktórium hatályon kívül helyezi azt. Dr. Botár József (Folytatjuk)
