Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-29 / 74. szám

1979. március 29. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Vetélkedők M ostanában elsősorban a Tanácsköztársaság hatvan évvel ezelőtti eseményeiről rendeztek ve­télkedőket munkahelye­ken, iskolákban, szövetke­zetekben. A könyvtárakban szinte lehetetlen a Tanács- köztársasággal kapcsolatos könyveket találni, az olva­sótermekben a lexikonok, , kézikönyvek mellett fiata­lok ülnek, sietősen jegyze­telnek. Egy olyan korszak­kal' ismerkednek meg mé­lyebben, melyről egyébként is sokat tudnak,- hiszen tör­ténelemórán, a tévében és az újságokban sok mindent láttak-hallottak történel­münk e részéről. Mégis: sok-sok részlet jelent új,- donságot számukra, alapo­san körbejárják az okokat és következményeket, meg­ismerkednek rengeteg olyan dologgal, mely elevenebbé teszi számukra a hatvan­esztendős eseményeket, kö­zelebb hozza hozzájuk az akkori idők főszereplőit. Az elmúlt évben a világ ifjúságának mozgalmaival, a világifjúsági találkozók országaival, más népek éle­tével, Kubával, a kubaiak­kal ismerkedtek a nagysza­bású VIT-vetélkedő részt­vevői. S ugyanilyen hasznos például a „Moszkva, az olimpia városa” elnevezésű vetélkedő, vagy a „Ki tud többet a Szovjetunióról, a Szovjetunióból?” versengés. De sorohatnánk még to­vább: a kiemelkedő művé­szek születésének jubileu­main rendezett vetélkedők az alkotó alaposabb megis­merésére ösztönöznek, a jeles évfordulók az adott korba való mélyebb bepil­lantására késztetik a ver­sengések résztvevőit és így tovább. Ám van egy másik haszna is az ismeretek gyarapodása, a tudnivalók növekedése mellett e vetél- , kedőknek. Rutinos könyv- ' forgatókká válnak a részt vevő fiatalok — azok is, akik addig talán nem is tudták, mi minden találha­tó egy lexikonban, kézi­könyvben, hogy miképp használatosak ezek. Mindezek mellett még egy lényeges momentum található e vetélkedőkön: a csapatverseny kis kollek­tívák kialakulását segíti elő. Maguk a vetélkedők is sokat fejlődtek — játéko­sak, vidámak lettek; kiszo­rultak a száraz, lexikális tudást igénylő kérdések, és helyet kaptak a logikus gondolkodást, ítélőképessé­get, gyors helyzetfelisme­rést kívánó feladatok. Per­sze mindez nem azt jelenti, hogy vetélkedőink ma már tökéletesek —■ pusztán annyit: jó hangulatúak, nem „vizsgaszagúak” ... S ez eleve vonzóbbá teszi a fiatalok előtt. T. Gy. Export az ISG-böl Az ISG mátészalkai gyárá­ban ebben az évben 329,3 millió forint értékben gyár­tanak ipari szerelvényeket. A mennyiség mellett az idén a hatékonyságra, a termelé­kenység javítására fordíta­nak nagy gondot. Első képünk: Nagy László sárgaréz Univám-sze- lep maratása közben. Második képünk: a szovjet exportra induló szelepek lá­dáinak lezárását Jakab Gyu­la pénzügyőr hitelesíti. (Mi- kita Viktor felvételei) PÉLDÁUL A HAFE-BAN Figyelem a munkásfiatalokra A párt élő szervezet, amelynek állandóan meg kell újulnia, fel kell frissülnie. A XI. kongresszus megállapította, javult a munkások aránya a pártban, de felhívta a figyelmet, jó politikai munkával to­vábbra is biztosítani kell, hogy az új párttagok kö­zött elsősorban a fizikai dolgozók legyenek többség- benr Ezért különös gondot kell fordítani a munkás- fiatalok közül a-legkiválóbbak párttaggá nevelésére. ♦ —I Tavaly szép eredményt értek el a pártépítő munká­ban a HAFE nyíregyházi gyárának pártszervezetei. 11 30 éven aluli munkásfiatalt vettek fel a párt soraiba^ Nem szállították-e le a kö­vetelmények mércéjét? — kérdeztük Kosztik József művezetőtől, a pártvezetőség titkárától. Nevelési terv — Pártvezetőségünknek 5 évre. szóló nevelési terve van. Ezt figyelembe véve ké­szítette el a 4 alapszervezet vezetősége a sajátját./ Gondos kiválasztás és a fiatalok rendszeres nevelése előzi meg pártépítő munkánkat. Egyénekhez mértük a köve­telményeket, differenciálunk../ A 2-es alap szer v ezetü nkben pártépítési bizottság is mű­ködik, amelyik ezt a munkát segíti.! Előzetes beszélgetések, konzultációik' után a pártve- aetőség személy szerint meg­jelöli, kiket szeretne a fiatal munkások közül párttaggá nevelni. Meghatározzuk mindig azt is, hogy melyik fiatallal, ki foglalkozzon, ki a felelős fejlődéséért. így tör­tént a 11 fiatal párttag ese­tében is._/ — Bemutatna-e néhányat közülük? — Említhetem például Turóczi Ferencet, a lakato­sok művezetőjét, aki kohó­gépész főiskolát végzett. Ez a fiatalember 3 éve vezeti lelkiismeretesen, nagy felké­szültséggel az északi telepün­kön, lévő ifjúsági politikai vitakört. Ez volt a pártmeg­bízatása. önként vállalta a lakatosbrigád irányítását is, pluszfeladatként. Kezdemé­nyező szerepe volt a konve- jorok hőkezelési munkáinak a megoldásában. Nincs még harmincéves sem, s kiérde­melte a kiváló dolgozó ki­tüntetést. Májba Istvánt gye- rekemlber kora óta ismerjük, itt nőtt fel, nálunk volt ipa­ri tanuló. Lakatos, szocialista briigádvezető-helyettes. Ki­váló tulajdonságokkal ren­delkezik, kezdeményezője a brigádban az újításoknak. Közösen több hasznos újí­tást csináltak és alkalmaz­nak. Iskolát patronálnak, út­törőik [nevelésével foglalkoz­nak. Szívesen szólok Jaczku István diszpécserről is. KISZ- összekötő. Lelkiismeretesen végzli ezt a pártmegbízatást. Munka mellett végzi levele­ző úton a műszaki főiskolát. Áz ajánlók felelőssége — Tehát nem szállítottuk le a követelmények mércé­jét egyikük esetében sem. És fejlődésüket figyelemmel kí­sértük. így volt ez Albert Zoltán meós, ' Sipos Attila marós, Ferenczi Sándor, Gen- csi György és a többiek ese­tében is. — Voltak-e közöttük olya­nok, akik maguktól kopog­tattak, mert úgy érezték, a pártban van a helyük? — Igen. Réz Bertalan, a diszpécser, Turóczi Ferenc és Magidus József lakatos. De mi minden fiatalt ismerünk, sokkal együtt dolgozunk évek óta. Két módja van a kivá­logatásnak. Egyik, amikor a pártszervezet vezetősége „ki­nézi” magának az alkalmas fiatalt, a másik amikor je­lentkezik, aki párttag akar lenni. Nincs megkülönbözte­tés. Nevelésükkel idősebb, és olyan párttagokat bízunk meg, főleg egy brigádban dol­gozókat, munkásokat, akik jól ismerik és segítik fejlő­désüket. Növeltük az aján­lók felelősségét, s amikor úgy látták, megérettek a fel­vételre a jelöltek, előkészí­tettük felvételüket. Á KISZ feladata — Hány fiatal munkást ajánlott a KISZ-szervezet? —jA tizenegy közül négy­nek egyik ajánlója a KISZ- szervezet volt. Ez kissé szép­séghiba, s tudjuk, hogy ezen az arányon változtatnunk kell a jövőben. KlSZ-bizott- ságunknak a fiatalok, párt­taggá nevelési munkáját fel­tétlen javítani szükséges. Ké­pessé tenni arra, hogy a Kiszabén olyan megbízatá­sokat kapjanak, amelyek jó ajánlólevelek a pártba is^j Farkas Kálmán Már megint a Sipos... □ városi tanács ülésének résztvevői már meg­szokták, hogy ha a na­pirend engedi, az utak, Jár­dák állapota mindig téma Sípos János hozzászólásá­ban. S ha szót kap, már előre mondják: „Na, jön már megint Sipos, az utakkal, meg a járdákkal...” — Nem tagadom, sokat szóvá tettem az ötös tanács­tagi választókörzet út- és járda®ondjait. Volt is miért. Ez a körzet a vár és kör­nyéke — tulajdonképpen a városiközpont egy része — eléiggé elhanyagolt állapot­ban volt. Megtörtént, hogy a téesz vontatója is felborult a feneketlen sárban. Kisváráénak ez a körzete ma már hasonló a városköz­pont többi részéhez Sőt! Minden utcája aszfaltburko­latot kapott már. A Váralja utca teljes hosszában beton­járda- épült, de általában jó a gyalogosközlekedés felté­tele másutt is. Áldozatos,- következetes ta­nácstagi munka árán. Pedig nem ez volt az egyetlen tár­sadalmi munkája Sipos Já­nosnak, miután 1957-ben, mint fiatal munkást tanács­tagnak jelölték. A Vulkán­ban betöltött fontos, polgári védelmi vezetői beosztása mellett tizenhat évig hordta a munlkásőr-egyenruhát is. — Munka nélkül azért nem maradtam — nyugtat meg. — Elnök vagyok az egyes számú városi Hazafias Népfront-körzetben. A het­ven városi tanácstag közül huszonhárom itt tevékeny­kedik. Tagja még a tanács jogi és igazgatási bizottságának, a végrehajtó bizottságnak. Van tennivalója bőven, de szereti csinálni. Ifjúmun­kás korában kezdte, most 47 éves. — őszinte legyek? Ha le­hetett volna, még szívesen maradtam volna a munkás­őrségben is... S talán azért sem érzi a fáradtságot, mert látja mun­kájának az értelmét? Az egyik sikeres akció volt pél­dául annak idején a törpe- vízmű-társulás megszervezé­se. A jelentkezési ívet „egy az egyben” írták alá a kör­zetében, aztán sikerült Kis- várda kétharmadát beszer­vezni a nem kis áldozatot jelentő társulásba. Még min­dig működik az a gácpalack- cseretelep, amelyet — az anyagvásárlást is beleértve — teljesen társadalmi mun­kával építettek meg a piac­téren. Azelőtt Nyíregyházára kellett menni érte ... — Volt kudarc is. A vár­fürdő első kútfúrása — ame­lyet annak idején még Úri Dezsővel, a tanács általános elnökhelyettesével szorgal­maztunk — nem sikerült. Évi öt-hat millió forintos költségvetésnél ez bizony nem kis gondot jelentett. Később — igaz, külső se­gítséggel is — mégis hozzá­fogtak. Azóta már idegenek is szívesen látogatják a szé­pen kiépült strandfürdőt. — A legutóbbi értékelés­nél a társadalmi munka vég­zésében első lett a körze­tem. Jómagam már koráb­ban megkaptam a Társadal­mi Munkáért kitüntetés arany fokozatát. A legna­gyobb elismerés számomra talán mégis az, hogy sikerült rábeszélnem a választópolgá­rokat, szedjék rendbe a ré­gi házakat. Az elmúlt évben például egy tucat házra ke­rült ki a Tiszta udvar, ren­des ház tábla. Ha jól emlék­szem, negyven lakáson van már ilyen. S a legnagyobb öröm talán az volt, amikor várossá avatták Kisvárdát... A mechanikai műszerész­ből lett lokálpatrióta élet­útja gyorsan ívelt. Tizenöt évesen már vezetőségi tag a SZIT-nél, küldött a buda­Segít az OTP Könnyítik a házépítést # Közművesített telek # Házilagos kivitelezés # Hitel 35 évre # Kedvezmény az eltartottak után Egyre több család szeretne minél előbb önálló otthont teremteni. A családi házépí­tésében csak önmagukra szá­míthatnak, az OTP által épít­tetett sokszintes lakásokra is a bérházi életforma, a szom­szédokhoz való alkalmazko­dás a jellemző. így érthetően megnövekedett a társasházak építése iránti igény. Általá­ban 4 és 12 közötti számban társulnak a családok, hogy egy- vagy kétszintes, kertes kis házat kapjanak a pén­zükért. Ma már kevesen látnak ön­állóan az építkezéshez. A nagy építőipari vállalatok szóba sem állnak néhány la­kás építésére, a szövetkeze­teknek kicsi a kapacitása, így viszont nagyon nehéz anyagot szerezni, felépíteni a házat, a magas műszaki követelmények tartására nem lehet biztonságosáéi ügyelni. Az OTP viszont itt is könnyít a lakásépítők gond­jain. 1980-tól a tanács által szanált vagy teljesen új te­rületen kialakítja a telkeket, beépítési tervet készíttet, le­fekteti a közműveket, előké­szíti a területet az építkezés­hez. Aki társasházba szeret­ne költözni, csak jelentkeznie kell a tanácson, illetve az pesti VIT-en, 1949-ben tag­jelölt és a következő évben már a párt tagja. Feleségé­vel — aki jelenleg is anyag- könyvelő a Vulkánban —-egy műhelyben kezdték. Két fiuk van. László, aki most kato­na — a műszaki ellenőrzési osztályon dolgozik —, János pedig autó-motorszerelő. Ö őszre várja a behívóját. — Ha valami mégis gond a családban, az az idő. Amit bizony egyre nehezebb be­osztani, mert társadalmi el­foglaltsága bőven akad a fe­leségemnek és a gyerekek­nek is __ Mert a fejlődés nem csök­kenti, hanem termeli a gon­dokat. A következő lépés például a körzet közvilágítá­sának a korszerűsítése. Az­tán — ha az új művelődési ház elkészül, akkor újra „jön majd a Sípos”, hiszen illően rendezni kell majd a környékét annak is ... Tóth Árpád OTP-nél. (A tanács, a terü­let gazdája, jelöli ki a telek vásárlóit.) Az OTP konkrét kiviteli tervet is javasol a vásárlóknak. Ezt azonban nem kötelező elfogadni, az adott mértékhatáron belül minden család az ízlésének legjobban megfelelő lakástí­pust választhatja. A házila­gos kivitelezést is engedélye­zik, de természetesen műsza­ki szakemberről kell gondos­kodni, aki majd felel a laká­sok kivitelezéséért. Az OTP messzemenően tá­mogatja a társasházépítőket: a 35 évre szóló, kétszázalé­kos kamatú hitelt adják. Ezenkívül a dolgozók igé­nyelhetnek munkahelyüktől is hitelt. A munkáslakás-tá- mogatást is igénybe vehetik, ha ehhez minden feltétel adott. A társasházak építőit is megilleti a szociálpolitikai kedvezmény a gyerekek után. Nyíregyházán eddig 4 ezer család él ilyen lakásban, a megyében 7 ezer a társasház­építők száma. Elsősorban a városokban és a nagyközsé­gekben népszerű a lakásépí­tésnek ez a módja. A lakás- szövetkezet is foglalkozik társasházépítéssel, most mint­egy 150—200 építése tart. Itt is lehetőség van a házilagos kivitelezésre. Ezt egyébként ajánlják is, mert szervezett lakásépítési forma, amelyben műszaki, pénzügyi tanácsot is tudnak adni a jelentke­zőiknek. Az OTP új szolgáltatást vezetett be az építtetők gond­jainak könnyítésére. Ta- nácsadószolgálatöt nyitottak március 23-án. Ezt követően minden pénteken 16 és 17 óra között vehetik igénybe ezt a szolgáltatást az érdeklődők: a típustervekről, a hitelről, a telekkialakításról, az anyagibeszerzésről, az építési feltételékről kapnak tájékoz­tatást itt a társasházak leen­dő tulajdonosai. A legkedveltebb telek most Nyíregyházán a Korányi Fri­gyes út és a Sóstóhegy kö­zötti terület, itt 120 lakást építenek fel hamarosan. El­készültek a beépítési tervek, kétszintes, előkertes kis há­zakra. Igaz, itt a telek ára is drágább, viszont valamennyi közművet lefektetnek, amint a tanács jóváhagyja a terve­ket, elkezdődik a terület elő­készítése. T. K.

Next

/
Thumbnails
Contents