Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-28 / 73. szám

1979. március 28. KELET-MAGYARORSZÁG 3 TAURUS-PROGRAM Tanulók a szakszervezetben Exportra termelni Féláron a Balatonra Január 15-én pártbizottság fogadta el azt a gazdaságpo­litikai cselekvési programot, amely a Taurus nyíregyházi gumigyárában meghatározza 6 alapszervezetben 220 párt­tag idei tevékenységét. E do­kumentumnak a fontosságá­ról kérdeztük Holló Lászlót, az üzemi pártbizottság titká­rát. — Előtérbe került az üzemi pártirányításban is á gazdaságpolitika. Ezzel hogyan foglalko­zik a program? — Már az elmúlt évben is fontos feladatnak tekintettük, most a decemberi párthatá­rozat nyomán még inkább. Programunk a gazdasági munka segítésére épül, ezt vettük figyelembe az első helyen. Idén gyárunk terme­lési terve 1 milliárd 238 mil­lió forint. Ebből azonban már új termék lesz 184 mil­lió forint. Ezt a még most épülő, de idejében átadásra és üzemelésre kerülő mező- gazdasági abroncsgyár részle­günk fogja adni. A „nyitányra” a termelés korszerű megszervezésére kell felkészülnünk. Most a fővá­rosi kísérleti üzemben 300 dolgozónk tanulja az új tech­nológiát. Indulásra jól kép­zett szakgárdával szeretnénk rendelkezni. Közöttük 20 párt­tag is van, s első feladatunk lesz, megalakítani az új párt- alapszervezetet is. — Mi tesznek a haté­konyság növelése és az exportarány javítása ér­dekében? — A tavalyihoz viszonyít­va 22 százalékkal növeljük az exportot. Ebben főleg már az új termék, a mezőgazdasá­gi abroncs szerepel, melyet a tőkés országokba szállítunk. A hatékonyság növelésének javítására cél a tartalékok feltárása. Elsősorban javítjuk a termékek minőségét a ke­rékpárköpenyeknél, a kem­pingmatracoknál, hogy minél magasabb legyen az export­arány. Intézkedik a program az anyag- és energiatakaré­kosságról is. Ha sikerül e célokat megvalósítani, úgy 10 milliós megtakarítást érhe­tünk el, 7 milliót anyagból, 3 millió selejtcsökkentéssel és energiamegtakarítással. — Ezek a feladatok szükségessé teszik a munkaidőalap jobb ki­használását. Mit tesznek a fegyelem javítása ér­dekében? — Itt nagy tartalékaink vannak, s ha azt akarjuk, hogy az idei évet sikeresen zárjuk, akkor következeteseb­beknek kell lennie a gazdasá­gi és pártvezetésnek is a fe­gyelem megkövetelésében. Tavaly például csak a táp­pénzesnapok megközelítet­ték a 49 (!) ezret, az igazolat­lanok pedig több mint 3 ez­ret. A pontos elemzését most végzik. Javasoltuk a gazdasá­gi vezetésnek a fegyelem szi­gorítását, az igazolatlanul mu­lasztók felelősségre vonását. Természetes, emellett nagyon fontos a 15 nagy teljesítmé­nyű célgép maximális kihasz­nálása, mert jórészt ezek üze­melésétől függ az export­arány növelése. Másik fon­tos teendő a félkész termé­keket biztosító társgyárakkal, a váciakkal és a budapestiek­kel való szorosabb, ésszerűbb együttműködés. Ha ők késve szállítanak, késik a végter­mék előállítása, csúszik a ha­táridő, romlik a minőség a kapkodás miatt. Feltárandó tartalék gyáron belül a 13 üzemünk közötti kapcsolat ésszerűsítése, a vállalati mechanizmus korszerűsítése. — Hogyan segítik eze­ket a pártszervezetek? • — Elkészítették saját cse­lekvési programjukat, mely­ben figyelembe vették a sajá­tosságokat. A 3-as alapszer­vezet a kempingüzemben te­vékenykedik. Itt nyilván a 94,8 százalékos exportarány elérése a cél. Ezzel kapcsolat­ban kapnak pártmegbízatáso­kat az emberek. Az 5-ös alap­szervezethez a gépészet tarto­zik. Az itt dolgozó kommu­nistáktól függ, hogy ne szök­jön magasra az anyagkészlet, csak szükséges anyagokat rendeljenek meg. Milliók ta­karíthatok így meg. Említhe­tem a 6-os pártszervezetet, ahol például az exportszállí­tásokban segíthetnek, hogy rendben, jó minőségben ke­rüljön vagonokba a termék, így induljanak el a szerelvé­nyek. — Ismerik-e a gyár dol­gozói a cselekvési prog­ramot? — Különböző fórumokon ismertettük és ismertetjük a cselekvési programot is, a tervet is. Ezek ismeretében 61 szocialista brigád 1200 tag­ja tett 10 milliós forint érté­kű vállalást. Minden brigád vállalta egy újítás elkészí­tését. Sokat remélünk a mi­nőség javításában a minőség- védelmi őrmozgalomtól. Je­lenleg 84 dolgozónknak van ilyen feladata, főleg ahol az exportjavítás a fontos. Ki­terjesztjük az egész gyárra a DH-mozgalmat. Korszerűbb ösztönző rendszerrel igyek­szünk a szocialista bérezési elvet a gyakorlatban érvé­nyesíteni. Valóban az kapjon többet, aki jobbat ad, s aki selejtet termel, attól vonja­nak le. Ebben is következe­tességre figyelmezteti a gaz­dasági vezetőket a cselekvési program. Farkas Kálmán A fiatal, fiúk joggal dicse­kedhetnek azzal, hogy tizen­öt éves 'koruk óta részt vesz­nek a szakszervezeti mozga­lomban. Mert a nyíregyházi 110-es számú szakmunkás­képző intézetben százszá­zalékos a szervezettség, vagyis minden tanuiló taigja a szakszervezetnek, élnek jo­gaikkal, teljesíteniük kell az ezzel járó kötelezettségüket. A Vagép Lujza utcai tele­pén azok a végzős fiatalok gyakorolnák, akik az autó­szerelő szakmát választották élethivatásul. Határozottan, nagyobbrészt önállóan dol­goznak, látszik rajtuk, hogy néhány hét múlva rhár ava­tott szakmunkásként állnak a javításra váró gépkocsik közé. Nemcsak bélyeget árul... Békési László bizalmi az iskolai szakszervezetben. — Mintha csak vállalatnál lennék bizalmi, engem is megtanítottak jogaimra és kötelességeimre, iskolánkban a bizalmiak negyedévenként tanácskoznak és ezeken a fó­rumokon értékeljük a mun­kát, s megbeszéljük a feladato­kat. Az én megbízatásom sem csupán abból áll, hogy tanév elején összeszedem a bélye­gek árát. Tanulótársaim kü­lönböző kéréseikkel, bizalom­mal fordulnak hozzám, ké­résüket, észrevételüket köz­vetítem az iskola, vagy a vállalat vezetőinek. Intézked­tem például, hogy javuljon a szerszámellátottságunk és az elektromos fúrógépeket a balesetveszély miatt jobban szigeteljék. Közvetítő mun­kámat azzal is elismerték, hogy a múlt nyáron a bala- tonlellei szakszervezeti üdü­lőben pihentem. Javult az ellátás Sztupa László itt kapcsoló­dik a beszélgetésibe: — Mint rendes szakszer­vezeti tagnak, évente nekem is jár' egy félárú vasúti jegy. Tavaly féláron mentem le a Balatonra, ezzel több mint egy százast megspóroltam. Azt is jó volt tapasztalni, hogy a vállalat egyik szak- szervezeti fórumára meg­hívtak bennünket. A veze­tők Elmondták a feladatokat, meg azt, hogy miit várnak tőlünk. Mi a kéréseinkkel álltunk elő. Hogy például javuljon a szociális ellátott­ságunk. Javult is. Kezdetben hat srácnak volt egy közös öltözőszekrénye, nem régen mindenki külön fiókot ka­pott. Békési László Kanócz Béla Kanócz Béla folytatja: — Az említett fórumon azt is kértük, hogy jobb legyen a munkaruha-ellátásunk. Jobb lett. Egyik tanuló kér­te, hogy a munkahelyi spor­tolás feltételein is javítsunk a szocialista brigádok segít­í llok az autóbusz* pe- ronján. Lassan meg­telik a busz. A peron sarkában nagyra nőtt- fiatal­ember rádiózik. Nem hango­san, nem bántón, egyik ke­zével a füléhez szorítva a rádiót. Teljesen elmerül a zene élvezetében, időnként még a szemét is lehunyja félig. A rádióval semmi ba­junk. A fiatalember másik kezét figyeljük. A kéz koto­rász a zseb mélyén, kivesz egy napraforgómagot, elvi­szi azt a szájig, s indul visz- sza a zseb mélyére... Figyeljük természetesen a fiatalember száját is. Ami­kor a kéz két ujja eltűnik a szájban, következik egy halk reccsenés, aztán a köpés. A fiatalember ugyanis harap és köp, harap és köp. Látszik, hogy zeneszerető, mert csodálatos ritmussal csi­nálja. Nekünk is szinte jól­esik az ütemes mozgás, ho- gytamis a maghéjak útja ki­számíthatatlan. Ütemesen hajiunk el és egyenesedünk ki. Magunkban reményke­dünk, hogy elfogy a mag, de az ujjak még csak nem is kutatnak, így hát mag az van bőven. Hely viszont egyre kevesebb, a maghéjak is egy­re szertelenebbek. Ügy néz­hetünk ki ott a peronon, mintha egy szekta istentisz­teletén járnánk valamilyen rituális táncot a reccsenések ütemére. Szívesen szólnék a fiatal­embernek, hogy talán, hogy esetleg, hogy hátha szíves­kedne, de nem teszem, mert én kicsi vagyok, ő nagy, vé­Magolás tek lenne hát az érzékenysé­gét megbántanom. Szerencsé­re az utastársaimban, van szolidaritás. Többen mereven elkezdjük nézni a fiatalem­bert, igyekszünk úgy nézni, hogy ő abból értsen. Ö teljes nyíítsággaL visszanéz ránk, hangosít egy kicsit a kedvün­kért a rádióján, aztán rág és köp. Mi hajlongva imádjuk titokzatos bálványunkat. Egy váratlan fékezés meg­bontja a táncrendet, és en­nek következtében a maghéj landol egy bácsika kalapjá­nak a karimáján. Ügy tűnik leesik, a fiatalember is ér­deklődve nézi, de a héj ma­kacs, megkapaszkodik vala­hogy és marad. Most jött el az a pillanat, amikor valakinek szólnia kellene, de a fiatalember ar­cán elterülő meleg mosolygás leszereli az indulatokat. És ráadásul a legény előrehajol: — Pardon — mondja olyan légies könnyedséggel, hogy ezzel az erővel akár „pihát” is mondhatott volna. A moz­dulat is hihetetlenül elegáns, amellyel lepöcköli a kalap­ról a maghéjat. Nincs időm elhajolni. A héj most az én vállamon pihen, de egyik ke­zemmel kapaszkodnom kell, a másikkal a táskámat fo­gom. Tűröm inkább, hogy most felváltva néznek engem és a fiatalembert, aki válto­zatlanul rág, rág, de lám, hogy mit tesz a pedagógiai érzékkel és társadalmilag egységes nézés. Már csak rág és nem köp. A maghéjat szor­galmasan a tenyerébe gyűjti. Egy darabig még hajiunk a reccsenést követően, de már csak úgy, ahogy a futó fut néhány métert a cél után. Az SZTK-nál a fiú leszáll. A járdán megáll a busz mel­lett, visszafordul, ránlkmoso- lyog, aztán, amikor a csengő megszólal és az ajtó záródik, egyetlen széles mozdulattal bedobja közénk az összegyűj­tött maghéjakat. Ellágyultan nézek utána, amíg eltűnik a járdán. Lám, mit tettünk egy fiatal neve­léséért csak azzal, hogy néz­tünk! Ez a fiú se akarta be- szemetelni a járdát. B. G. Kapós portéka lett... Szabolcsi fűz Sztupa László ség óvél. Erre a javulásra is ígéretet kaptunk. Harmincezer az SZMT-től Az SZMT a közelmúltban 30 ezer forintot utalt át a fia­taloknak, mivel az • intézet­ben aktív a sportélet. Ezt a pénzt a bizalmiak bevonásá­val sportfelszerelések vásár­lására fordítják. Viznyiczki György tanár tagja az iskolai pártvezető­ségnek. Az a pártmegbízatá­sa, hogy segítse az iskolai szakszervezetet. Mint mond­ja, a szakszervezet alapvető célja, hogy hozzájáruljon a munkássá neveléshez és serkentsen különböző felada­tok megvalósítására. Az is­kolai szb élén egy tanár áll, mellette a diákokból alakult csűosvezetőség irányítja a mozgalmi munkát — a bizal­miak közreműködésével Az szb a .HVDSZ-hez tartozik. Az iskolai szakszervezet szociálpolitikai tevékenysége is érdekes. Ebben a tanév­ben például hat kedvezőtlen körülmények között élő ta­nuló 2400 forint szociális se­gélyt kapott. Nábrádi Lajos Ki gondolná, hogy az egy­kor értéktelennek tekintett fűzfa — amelyről azt tart­ják, hogy még a tűzre sem jó — egyszerre kapós porté­ka lett, s főleg külföldön. Legalábbis ezt mutatja, hogy egy osztrák cég ötödik éve Szabolcs-Szatmárban rend- . szeresen jelentős mennyisé­gű fűzfát vásárol. A szövetkezetek kiterme­lik a folyók árterében vadul nőtt fűzfát, és a nyugati partner szép összeget fizet, köbméterenként 2000—2200 Ft-ot. A cég ebből készíti az egész világon keresett cipő­talpakat, fapapucsokat. Megyénkben a legnagyobb szállító eddig a kisari, a ti- szakóródi, az eperjeskei és a dögéi—fényeslitikei termelő­szövetkezet volt. Tőlünk évente 1000 köbméter fát is vásároltak. Ez azonban nem a végső határ, hiszen szíve­sen vennének többet is. Persze, nem arról van szó, hogy termelőszövetkezeteink — élve a lehetőséggel — most irtsanak ki minden út­jukba eső fűzfát az árterek­ből. Ezt már csak azért sem tehetik, mert sok helyen tör­vény védi a természetvédel­mi szempontokból igen érté­kes, iűztelepeket. De ott, ahol lehetőség van rá, miért ne kötnének üzletet? (bg) Halálos áramütések Energia olcsóbban? Felrobbant a kávéfőző A naigyobb olajmennyiség­gel gazdálkodó vállalatok az Állami Energetikai és Ener­gia-biztonságtechnikai Fel­ügyelet debreceni irodájának rendszeresen jelentik, hogy mekkora a készletük és az hány napra elegendő. Az adatok az országos elosztás meghatározásához kellenek. Szabolcs-Szatmárban az energiafelhasználási, * vala­mint biztonságtechnikai el­lenőrzéseket is e szervezet végzi. A felügyelet a szívén vise­li-a minél gazdaságosabb energiafogyasztást. Szerintük a megye mezőgazdasági üze­meinél a villamosenergia­költségeket 15—20 százalék­kal lehetne csökkenteni fá­zisjavító kondenzátorok és automatikák felszerelésével. Másik hatékony módja a ta­karékosságnak, ha az áram- szolgáltató vállalattal olyan energiavételezési szerződést kötnek, amely az üzem szá­mára a legkedvezőbb. Mert a napok különböző szakáiban az elszámolási árak nem azo­nosak. A legoptimálisabb ki­választásához szakképzett energetikus, körültekintő munka kell. E megállapodást a fogyasztó kezdeményezhe­ti, s így olcsóbban jut villa­mos áramhoz. A szerződés­ben előírják számára, hogy mikor és maximálisan meny­nyi energiát vételezhet. A ki­kötéseknek természetesen csak megfelelő állapotú esz­közökkel, jobb munkaszer­vezéssel lehet eleget tenni, fgy nagy összeget takaríthat­nak meg. A gazdaságos energiafel­használásnak jelenleg azt az egyik gátja, hogy az energe­tikusok véleményét nem ve­szik kellően figyelembe. Ez részben abból fakad: a ter­mékek egységárába az ener­giaköltségek beépülnek, és emiatt a termelők közvetle­nül nem érdekeltek ez irá­nyú kiadásaik mérséklésében. Az ellenőrzéseken gyakran tapasztalják: működtetnek olyan berendezéseket, ame­lyekre tulajdonképpen nem is lenne szükség. Az energiafelügyelet biz­tonságtechnikai osztálya szú­rópróbaszerűen méri a villa­mos berendezések élet- és vagyonbiztonsági állapotát. Az előírások megszegése mi­att Szabolcsban 11 vizsgálat közül öt ízben kezdeményez­tek szabálysértési eljárást. Ott vagy nem végeztették el a kötelező, szakszerű vizsgá­latokat, vagy az azok nyo­mán jegyzőkönyvezett hiá­nyosságokat nem szüntették meg. Egy halált okozó áram­ütésnél a mulasztást a dol­gozóra akarták hárítani, ho­lott a munkáltatót jóelőre fi­gyelmeztették, utasították a baleseti forrás kiküszöbölé­sére. A felügyelet tapaszta­lata: a vállalatok vezetői (tisztelet a kivételnek) nem fordítanak kellő gondot a biztonságtechnikai feladatok elvégeztetésére, illetve a vég­rehajtásuknak ellenőrzésié­re. Pedig a felügyelet műkő-- dési körzetében Szabolcs, Hajdú és Szolnok megyében 60 áramütéses baleset közül 13 halálos kimenetelű volt. A kávéfőző sem veszélytelen eszköz. Emiatt 9 esetből né­gyen veszítették életüket. Cselényi György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents