Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-28 / 73. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. március 28. Napi külpolitikai kommentár Békekötés — veszélyekkel Megszületett hát a „Pax Jimmyana” az egyiptomi- izraeli különbéke, amelynek a tekintélyes amerikai heti­lap, a Newsweek adott ilyen gunyoros-humoros nevet. Találóan, hiszen Carter el­nök személyes presztízse for­gott kockán a különalku el­húzódásával. A Fehér Ház Északi kertjében rendezett hétfői ceremónia kilencven­kilenc nappal késett az ere­detileg jelzett időponthoz képest, s ennél is többet a Camp Davidben oly naiv kincstári optimizmussal be­harangozó tthoz viszonyítva. Mi tagadás, az Egyesült Államok jókora kockázatot vállalt, amikor harmadik­ként „beszállt” a mindunta­lan zátonyra futott tárgyalá­sokba. Szadat és Begin hosz- szú vitáját — helyesebben alkudozását — végül is dol- lármilliárdoik simították el. S ami a legvisszatetszőbb: a világtörténelem első olyan békeszerződését írták alá Washingtonban, amely tö­mérdek fegyver, hatalmas mennyiségű hadianyag fel­halmozását helyezi kilátásba az érintett térségben. Ez azonban csupán az egyik — bár kétségtelenül fontos oka annak, hogy nem­csak az arab államokban, hanem világszerte aggoda­lommal tekintenek a megál­lapodás jövője elé. A legna­gyobb kétséget az táplálja, hogy a közel-keleti rendezés alapkérdésében, a palesztinok ügyében jottányit sem enge­dett Izrael. Márpedig a pa­lesztin nép önrendelkezési jogának elismerése, önálló államuk megalapításához a megfelelő garanciák nyújtá­sa nélkül tartós és stabil ren­dezés elképzelhetetlen. Nem kisebb jelentőségű a különbétkének az a nyugtala­nító vonatkozása sem, hogy a térség eddigi egyensúlya alaposan módosul az Egyesült Államok fokozott jelenléte révén. Márpedig a térség ka­tonapolitikai fontossága köz­ismert. s éppen közelsége a Szovjetunióhoz, valamint kontinensünkhöz fokozza az aggodalmat Amerika katonai terjeszkedése miatt. Az Egyiptomnak és Izraelnek kilátásba helyezett fegyver­zet méginkább robbanásve­szélyt sejtet, ám ezúttal már a kanóc vége a Pentagonig ér. Ráadásul egész sor titkos katonai okmány egészíti ki a békeszerződést, ami önmagá­ban is megalapozza a köz­vetlenül és közvetve érintett államok bizalmatlanságát. Talán sokan furcsállják, hogy a három évtized alatt négy véres háborút, tömér­dek veszteséget és emberi drá­mát sűrítő Közel-Kelet első olyan békéje, amely egy arab állam és Izrael között kétség­telenül új alapokra helyezi a kapcsolatokat, több ellenér­zést kelt, mint megnyugvást. Csakhogy a „Pax Jimmya­na”, az amerikai beavatko­zással tető alá hozott külön­béke egész sor kérdést válto­zatlanul nyitva hagy. Sem­miképpen nem alkalmas arra, hogy helyettesítse az igazi, átfogó rendezést. Gromiko szovjet külügy­miniszter hétfőn befejeződött Szíriái látogatása alkalmat adott arra, hogy a Szovjet­unió egy arab frontállamban ismételten elkötelezze magát az átfogó és igazságos, vala­mennyi érdekelt fél közremű­ködésével kimunkált rende­zés mellett. Ezt az álláspontot képviseli hazánk is, mint ar­ról a közelmúltban a Lázár György miniszterelnök ku­vaiti tárgyalásairól kiadott közlemény, valamint az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány több korábbi állásfoglalása tanúskodik. Az arab külügyminiszterek kedden Bagdadban megkez­dett értekezletére vár annak eldöntése, hogy miként rea­gáljanak a különbékére. Az eddigi megnyilatkozások alapján biztosra vehető, hogy az arab államok túlnyomó többsége Szadat különutas politikájának megbélyegzése és néhány Kairóval szemben foganatosítandó lépés mellett foglal állást.. A palesztinok véleményét Jasszer Arafat már megfogalmazta. „A bé­keszerződés célja, hogy a pa­lesztin nemzetet szolgasorba taszítsa, ebbe azonban a fel- szabadítási mozgalom soha­sem fog belenyugodni” — hangoztatta a PFSZ elnöke. Szadat és környezete „tör­ténelmi alkalomról” beszél a különbéke kapcsán. Nos, va­lójában szó sincs erről. In­kább önigazolásnak tűnik a kairói érvelés, silány mente­getőzésnek, a megalkuvó po­litika kimagyarázásának. Az arab államok és a térség tar­tós, igazságos rendezésén munkálkodó nemzetközi erők aligha adnak — nem is ad­hatnak — neki hitelt Tudományos emlékülést rendeztek Nyíregyházán kásmozgalom történelmi ta­(Folytatás az 1. oldalról) ga, mindenekelőtt a szocia­lista forradalomról szóló le­nini tanítás — hangsúlyoz­ta a megnyitó, amely a to­vábbiakban arról szólt, hogy 1919 gyakorlatilag és elméle­tileg is gazdagította a mun- kásegységról, a párt vezető szerepéről, a szocialista for­radalom békés útjáról, a szö­vetségi politikáról, a népi nemzeti egységről, a szocia­lista kultúrforradalomról,' egyszóval a szocialista épí­tésről szóló marxista taní­tást. A Magyar Tanácsköz­társaság hősi krónikájának megismertetésében, a ta­pasztalatok és tanulságok közreadásában gz elmúlt években már sokat tettünk, ugyanakkor tudjuk, hogy sok még a tennivalónk a forra­dalom belső és nemzetközi összefüggéseinek feltárásá­ban és megismertetésében. Többet kell szólnunk arról, hogyan hatott a magyar tár­sadalom későbbi történetére 1919. Nagyobb figyelmet kell fordítanunk a Tanácsköztár­saság emlékének továbbélé­sére, a népi és munkástudat propagálására, amely tudta és hitte, hogy az első után majd eljön a második, s hogy e harcban nem va­gyunk egyedül. — Az internacionalizmus eszméje — amely a szocia­lista forradalom vörös zász­laja alá vezérelte a korabeli Európa számos nemzetének munkásait — napjaink szo­cialista építömunkájának is legfontosabb támasza. A Sza­muely-test vérek, Mosolygó Antal, a szabolcs-szatmári tizenkilencesek hősi életútja azt is bizonyítja, hogy — bármennyire hátramaradot­tak is voltak e tájon a tár­sadalmi viszonyok — a szo­cialista forradalom eszméje az ország e keleti felén is szi­lárd talajra lelt 1919-ben és 1944/45-ben egyaránt. A me­gyei pártbizottság nevében ezekkel a gondolatokkal kö­szöntőm az emlékülést és kí­vánom, hogy a mai tanács­kozás gazdagítsa tovább tör­ténelemszemléletünkben és gondolkodásunkban a Ma­gyar Tanácsköztársaság em­lékét és szerepét. A tudományos emlékülésen Erényi Tibor, a történelem- tudományok doktora, a Párt­történeti Intézet tudományos osztályának vezetője tartott nagy érdeklődéssel kísért elő­adást „A Magyar Tanácsköz­társaság és a magyar mun­pasztalatai” címmel. A nap további részében korreferá­tumok hangzottak el. Dr. Ná- dasdi József, a nyíregyházi tanárképző főiskola adjunk­tusa „A Magyar Tanácsköz­társaság értékelése a nemzet­közi munkásmozgalomban"; dr. Margócsy József, a ta­nárképző főiskola főigazgató­ja „A Tanácsköztársaság művelődéspolitikájának ta­nulságai és a szocialista kul­turális forradalom"; dr. Ta­kács István, a politikai főis­kola tanszékvezető docense „A párt ideológiai, politikai és cselekvési egységének fej­lődése a Tanácsköztársaság­tól napjainkig”; Válkó Mi­hály, az oktatási igazgatóság tanszékvezetője „A szocialis­ta nemzeti egység értelmezé­sének fejlődése”; dr. Botár József, a tanárképző főiskola tanszékvezető docense „A párt agrárpolitikájának ta­nulságai megyénkben”; dr. Feigel Mihály, a mező- gazdasági főiskola tanszék- vezető docense „Az interna­cionalizmus eszméje a poli­tikai nevelőmunkában”; dr. Svéd László, a Párttörté­neti Intézet főmunkatársa „A munkásmozgalom-történet oktatásának szerepe az ifjú­ság szocialista nevelésében”; dr. Hársfalvi Péter, a tanár­képző főiskola tanszékvezető tanára „A munkás- és pa­rasztmozgalmak „kutatásának helyzete és feladatai me­gyénkben” címmel tartott ki­egészítő referátumot. M. V. Trojan, a történe­lemtudományok doktora, az Ungvári Állami Egyetem tan­székvezető professzora „A magyarországi proletárforra­dalom és a tanácshatalom megteremtése Kárpát-Ukraj- nában 1919-ben; A. V. Hlan- ta, az Ungvári Állami Egye­tem tanszékvezető docense „Szovjet—magyar kapcsola­tok napjainkban” címmel tartott korreferátumot. Giscard­látogatás Kölcsönös megállapodás alapján három héttel el­halasztják Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök március 29-re tervezett hiva­talos látogatását a Szovjet­unióban. A látogatás pontos időpontját később határozzák meg. Újgyarmatosítás Mikronézia A Szovjetunió állandó ENSZ-képviselete a minap nyilatkozatban hívta fel a fi­gyelmet arra, hogy az Egye­sült Államok a gyámsága alatt álló csendes-óceáni Mikronéziát katonai céljai ér­dekében akarja felhasználni. Az amerikai kormány ehhez először a politikai látszatfel­tételeket teremtette meg. Az ENSZ-gyámság alatt álló te­rületekből létrehozták az úgy­nevezett „észak-marianai szövetséget”, amely tavaly januárban társult tagja lett az Egyesült Államoknak. Most pedig látszatnépszava­zást készítenek elő a Mar- shall-szigeteken is. Mikronézia 2141 szigete óriási háromszög a Csendes­óceánon a japán Okinawa, Indonézia és a Hawaii-sziget­csoport között. Ebből csak 95 sziget lakott, amelyen mint­egy 130 ezer ember él. A töb­bi néptelen és látszólag ér­dektelen korallsziget, vulka­nikus eredetű szigetecskék és zátonyok. Hadászati fontos­ságuk a második világháború idején a japán—amerikai összecsapás során vált nyil­vánvalóvá. (A csendes-óceáni szigetvilág jelentőségét ked­vező katonaföldrajzi adottsá­gai melllett az is növeli, hogy a távol-keleti olajszállítmá­nyok útján fekszik a Perzsa­öböl és Japán között.) Az amerikai hadügyminisz­térium számára azonban nemcsak a kőolajszállítmá­nyok biztosítása miatt fontos a szigetvilág. A Pentagon ebbe a térség­be akarja átcsoportosítani hadászati csapásmérő erőinek egy részét, valamint más fon­tos katonai objektumait azok­ból az országokból, amelyek­ben a politikai légkör nem az Egyesült Államok érdekeinek megfelelően alakul. Már megkezdték a munká­latokat Babelthuap, Saipan, Tinian és Farallon de Para- jaros szigeteken. Palau terü­letének kétharmadán az ame­rikai tengerészgyalogságnak építettek gyakorlóteret. Mel­lette repülőtérrel kombinált hadikikötőt is létesítettek. A támaszpont félmillió tonnás szupertankhajók fogadására is képes. Washington most arra tö­rekszik, hogy Mikronézia egy részét formálisan is bekebe­lezze, a többi sziget közigaz­gatását pedig megossza. Így elejét vehetik a helyi önálló­sági törekvéseknek, megőriz­hetik befolyásukat. ENSZ-felmérések bizonyí­tották, hogy Mikronézia egészségügyi ellátása rendkí­vül elhanyagolt. Nincsenek utak és hírközlő hálózatok, akadozik az elektromos- és vízellátás. A mikronéziaiak most azt követelik, hogy Wa­shington fizessen kártérítést gazdasági kötelezettségeinek elmulasztásáért. A Szovjet­unió a világszervezet főtit­kárához eljuttatott jegyzék­ben figyelmeztet arra, hogy az Egyesült Államoknak nincs joga önkényes népsza­vazást rendezni. Az ENSZ alapokmánya előírja, hogy a gyámsági területek sorsáról csakis a Biztonsági Tanács határozata alapján lehet dön­teni. A munkás—paraszt szövetség a tanácshatalom heteiben megyénkben 2. Az őszirózsás forradalom győzelme és nyíregyházi ese­ményei meggyorsították a parasztmozgalmak kirobba­nását. November elsején a nyíregyházi laktanyák zö­mében paraszti származású legénysége szétszéledt, ma­gával vitte a forradalom hí­rét és a fegyvereket. No­vember első napjaiban a megye szinte minden, külö­nösen agrárproletár lakta te­lepülésein elemi erővel tört ki a parasztság forradalma. A nyírbogdányi járásban: Demecserben, Nagyhalászban feLtörték az üzleteket, meg­támadták a rétközi uradal­mat. Zavargások voltak Gé- gény, Kék, Oros, Nyírpazony stb. községekben. A csendőr­ség és polgárőrség csak no­vember 5-én tudta helyreál­lítani a rendet. Nagyobb mé­retű mozgalomra került sor a nyírbátori járás községei­ben is: Nyírbátorban, Nyír- bogáton, Encsencsen, Nyír­gyulajban, Piricsén. Mozgal­mukhoz nagy segítséget adott # a nyírbátori Bóni gyártelep' és a Dohánybeváltó 300— 400 fős munkássága is. A novemberi parasztmoz- galmak rendkívül széles rné-.^ reteket öltöttek, kiterjedtek a megye minden járására. E mozgalmakban a parasztság lényegében egységesen vett részt. Élén az agrárproleta­riátus legforradalmibb ele­mei és a frontról, hadifog­ságból hazatért katonák áll­tak. A parasztmozgalmak ra­dikalizmusára jellemző volt, hogy több helyen — Nyírma- dán, Leveleken és másutt — összecsaptak a karhatalom­mal is. A parasztmozgalmak első­sorban a közigazgatási rend­szer képviselői, továbbá nagybirtokosok, nagybérlők, szeszgyárosok, kereskedők el­len irányultak. A közigazga­tási apparátusból főképpen annak vezetői, s jegyzők el­len fordult a nép haragja. Ugyanis a kormány minden háborús intézkedését ők haj­tották végre. A lakosságot állandón zaklató és terhelő rendeletekért, az egymást követő rek/virálásokért, a közélelmezési zavarokért, visszaélésékért, a hadisegé­lyek visszatartásáért a hata­lom helyi végrehajtóit tették felelőssé. A gyűlölet sok he­lyen — a megye mintegy 25 községében — a jegyzők el- kergetéséhez vezetett. (Így: Levelek, Úfehértó, Nyírma- da, Nagyhalász, Kemecse, Kótaj, Nyírbogdány és má­sutt.) A parasztmozgalmak nem kímélték a kereskedők üzleteit, de az uradalmak kastélyait, raktárait sem. A mozgalmak fontos sajá­tossága, hogy mindjárt a 'forradalmat kövétő napok­ban erőteljesen jelentkeztek a földosztási törekvések. Kü­lönösen erős volt ez a nyír­bátori járásban, ahol gyors és ingyenes földosztást köve­teltek Tiszadobon előbb kérvényt írtak, hogy osszák fel gróf Andrássy Gyula föld­birtokát, majd annak eluta­sítása után megtámadták a kastélyt. A novemberi parasztmoz­galmat a hatóságok csak köz­ponti fegyveres erőkkel tud­ták visszaszorítani. Ezekben a hetekben a megyében a „rendcsinálásnak” 75 halálos áldozata volt. November kö­zepétől a mozgalmak lassan visszahúzódtak, s mélyen azonban érlelődtek a követ­kező összecsapás feltételei.. A mezőgazdasági munkások és cselédség a régi bérfeltételek mellett már nem akart dol­gozni. A parasztmozgalmak nyomására a polgári demok­ratikus kormány már nem térhetett ki a földosztás elől. A pártok között viták kez­dődtek a megoldás módoza­tairól. A megyében is meg­kezdték az igénylők összeírá­sát. Január közepétől február közepéig a megye 120 közsé­géből 60 községben végezték el az összeírást, amelynek so­rán több mint 12 ezer ember jelentette be igényét. A pa­rasztság megnyugtatására pe­dig olyan intenciók érkeztek, hogy a földosztás megkezdé­séig a nagybirtokosok mér­sékelt bérleti feltételekkel, vagy részes alapon azonnal engedjék át földjük egy ré­szét. A februárban megszületett XVIII. sz. földreformtörvény és Károlyi Mihály első föld­osztása után a parasztság földosztó hangulata a tető­fokára, lépett, a reform azon­nali végrehajtását követelte. A-téli parasztmozgalmak fel- lángolásában nagy szerepe volt annak is, hogy Murányi László kormánybiztos elmu­lasztotta a megyében a me­zőgazdasági békéltető és bér- megállapító bizottságok létre­hozását. A gazdasági munká­sok sztrájkjai napról napra ismétlődtek, miiközben kül­döttségeik egymás után sür­gették a vármegyeházán a földosztás azonnali megkez­dését. A téli parásztmozgalmak erősödését a két munkáspárt is elősegítette. Február végé­től a KMP egyre erősödő vi­déki agitációja mellett a szo­ciáldemokrata párt jól ki­épített és viszonylag nagy tö­megerővel rendelkező szerve­zetei is a parasztság mellé álltak, és támogatták a föld­osztást sürgető követeléseket és a január 28-án újból be­vezetett statárium eltörlését követelték a kormánytól. A szociáldemokrata párt szer­vezetének balra tolódása mel­lett 1919. januári és februári tömegmozgalmak másik fon­tos eredménye volt, hogy Murányi kormánybiztost le­mondásra kényszerítették. Március 9-én a helyébe lépő Kiss Roland baloldali szociál­demokrata kormánybiztos pe­dig pozitív politikájával fe­lülről adott újabb impulzust a pa ra s ztmozgal m ak nak. E tekintetben a kormánybiztos két rendelkezését kell ki­emelnünk: 1919. március 14-én kiadta rendelkezését a földmunká­sok részesfölddel való ellátá­sáról.’ Ebben a nagybirtoko­sokat és bérlőiket arra utasí­totta, hogy kellő mennyiségű földet adjanak át megműve­lésre a szegényparasztságnak és földmunkásoknak, illetve mérsékelt áron biztosítsanak szántást és vetőmagot, a régi harmados helyébe pedig fe­lesművelést. Másik rendelkezésével már­cius 19-én pedig létrehozta a gazdasági békéltető bizottsá­gökat, amelyeknek ax volt a feladata, hogy megfelelő bér­feltételekkel biztosítsák a ta­vaszi munkákat. A téli parasztmozgalom harmadik nagy eredménye az volt, hogy a kormány — a baloldali kormánybiztos, Kiss Roland kérésére — kényte­len volt komolyan foglalkoz­ni a szabolcsi állapotokkal. A kormányzat az első földosztó bizottságokat az ország akko­ri legforróbb vidékére: Sza­bolcsba és a Viharsarokba küldte. Március 5-én az első birtokrendező bizottság meg­érkezett Szabolcs megyébe és Ibrány községben gróf Lá­nyai János 3 ezer holdas bir­tokán megkezdte munkáját. Az első bizottságot még 14 másik követte. Közülük a Kótajíba, Nagyhalászba, De- mecserbe küldött bizottságok meg is kezdték az előkészítő munkákat. Dr. Botár József (Folytatjuk) Hawaii Pacific Ocean New Zealand 1 liiilíiiilillllllll Pacific Ocean . Marshall •* istandsuti* Bttűni Atoll. . Ponapa Caroline Islands ;l Mananas Islands*» <v Saipan Tinian Guam Truk \. * • I 'Okinawa Philippine Sea Japan Asia Japan I USA Australia _222~

Next

/
Thumbnails
Contents