Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-24 / 70. szám
1979. március 24. KELET-MAGYARORSZÁG 3 KIRÍ AZ IDEGEN Ruha is leszi-a fegyelmet A MEZŐGÉP MÓDSZERE Mi a véleménye? Á termelési II megrendelő közérzete A GÉPKOCSI JAVÍTÁS a háztartási elektromos gépek és elektroakusztikai cikkek javítása, a textiltisztítás és a lakáskarbantarítás országos hálózatának kiépítéséhez, műszaki bázisának megteremtéséhez 1971. és 1975. között 3 milliárd forinttal járult hozzá a költségvetés, s ennél is nagyobb összeget költ e célra ebben a tervidőszakban. S az állami támogatás csak kiegészíti az érintett vállalatok, szövetkezetek mintegy kétszer ekkora saját fejlesztési alapjait. A támogatások és más kedvezmény eredményeként. a főbb szolgáltatások teljesítményértéke 1970 óta több mint kétszeresére nőtt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például az autós már úton-útfélen talál állami, szövetkezeti vagy magánszervizt, tudja, hogy a nagyobb műhelyekben korszerű diagnosztikai műszerekkel mérik, állítják be kocsiját, viszonylag jó szakemberek orvosolják a hibákat, és nem is kell sokat várakoznia a javításra. Hasonló a helyzet, ha a Patyolatot vagy a GELKA-t vesszük igénybe, hogy csak a legismertebb cégeket említsük — korszerű gépekkel, műszerekkel dolgoznak a viszonylag kiterjedt fiókhálózatban, s elfogadhatók a vállalási idők, jó minőségű a munka. Miért nem vagyunk mégis szívélyesebb, jobb viszonyban a szolgáltatókkal? Miért nem érezzük fejlődésüket? Lássunk egy példát az autójavítás területéről: a legtöbb szervizben a pénztárnál aláíratják velünk, hogy a javításhoz milyen típusú alkatrészeket, miilyen értékben használtak fel, hány munkaórába telt kocsink rendbehozása, s ezért mennyit vagyunk kötelesek fizetni. Tehát olyan dolgokat íratnak alá velünk, amelyekről fogalmunk sem lehet, de a szignálást nem tagadhatjuk meg, mert csak ennek fejében kapjük vissza forgalmi engedélyünket és autónkat. Sőt, csak ezután próbálhatjuk ki a kocsit, s győződhetünk' meg róla, hogy egyáltalán működik-e? VAGY ITT VAN a Patyolat. A megrendelő kevésbé érzékeli a textiltisztítás technológiájának korszerűségét, mint azt a fényt, hogy holmiját — a biztonság kedvéért — többnyire erősen használtnak, kopottnak, pecsétesnek minősítik, s ezeket az állítólagos tényeket fei is tüntetik a vállalási lapon,. Aki a háztartási gépét viszi a szervizbe, az olyan vállalási lapot kap, amelyen irreálisan -magas irányár szerepel. Rossz lesz a közérzete még akkor is, ha netán tudja, hogy a szolgáltató ezzel csupán bebiztosítja magát, mivel a javításra szoruló termék átvételkor nem képes gyorsan és egyszerűen megállapítani az alkatrész- és munkaidő-szükségletet, irányárat viszont köteles megjelölni. EZEK A FELSZÍNI jelenségek fedik el előlünk a lényeget: azt a tényt, hogy a lakossági szolgáltatások hosz- szú ideig tartott elmaradottságok után ma már színvonalban, minőségben, kiterjedtségben megközelítik vagy elérik az igényeket. A sok támogatást élvező szolgáltató vállalatoknak, szövetkezeteknek, sőt magánkisiparosoknak most azzal is többet kellene törődniük, hogy ne csak a munkadarab, hanem az ügyfél útja is gördülékeny legyen. Hogy ne csupán a szerszám, a műszer, hanem a hangnem, a bánásmód is korszerű legyen. G. Zs. Bordó-, zöld- és kékkabátosok. Ha színesek lennének a fotók, láthatnánk, hogy Biró Ferenc szerszámgép-felújító bordó, Szabó Ferenc marós zöld, Csonka József lakatos pedig kék munkaruhát visel. Kitalálhatták, hogy három üzemben változik a szín. Júliusban lesz két éve, hogy színes munkaruhákat alkalmaznak a MEZŐGÉP vállaSzabó Ferenc lat nyíregyházi gyáregységében. Nem titkolják a szándékukat. A munkafegyelmet akarják ezzel is javítani. „Hit keresel itt?" — Van eredménye — érdeklődtünk Szalontai István gyáregységvezetőtől. — Igen. Ezt a termelési eredmények igazolják. 1977- ben 103 millió volt az árbeBiró Ferenc vételünk, tavaly meghaladta a 130 milliót. Feszesebb a munkaidő kihasználása is. Most a 8 órából 7,2 órát effektiv munkával töltenek az emberek. A borítékok is vastagabbak voltak. Hiba lenne azt mondani, hogy ez kizárólag a színes munkaruhának köszönhető. De tény, hogy ma már jobban rászólnak egymásra: mit keresel itt, kispajtás. És nagyon meggondolja egy bordó-, zöldvagy kékruhás, hogy átmenjen csellengeni egy másik üzembe. Ellenőrizhetőbb lett a munka is, az emberek is — magyarázza. Vajon mit szólnak a színes munkaruhákhoz a dolgozók? Tudják-e, miért van, mi célt szolgál? Hogyan fogadták az effajta megkülönböztetést? Biró Ferenc, a bordó ruhás szerszámgép-felújító ezt mondja: — Azért van színes munkaruhánk, hogy meg tudjanak bennünket különböztetni. Ez könnyíti a művezető ellenőrzését is, tudunk szólni a csellengőnek, mint K. J.- nek, vagy B. P.-nek, akit kizártunk a prémiumból. K. Józsefnek meg csökkentettük a jutalmát. (így aztán meggondolja mindenki, miért megy át a másik üzembe: dolgozni, hegeszteni vagy trécselni. Persze a színes munkaruha csak egyik módszer. Fontosabb lenne az, hogy a munkás le legyen terhelve rendszeresen munkával, ne hiányozzon hol ilyen, hol olyan anyag. Persze, hogy ilyenkor leáll, vár, míg átcsoportosítást végeznek. Sétálunk, sétálunk... Ez utóbbit vallja a zöld munkaruhás marós, Szabó Ferenc is. — Nem a ruha a lényeg, hanem az egyenletes anyag- ellátás. És az emberek fejében is legyen rend. Szóvá tettem, sokat kell járkálni a munkaruha után. Először kiíratni, utána utalványoztatni az anyagosztályon, majd elmenni a raktárba, kivételezni. Ez minimum másfél óra egy dolgozónál. 340 dolgozónál ez 510 óra. Egyszerűsíteni lehetne. Fizetéskor a borítékban utalványon megkapni. Kész. Megszívlelendő javaslat. Az acélkék munkaruhát viselő Csonka József lakatos csoportvezető az ellenőrzés oldaláról ítéli meg a színes munkaruhák hasznosságát. — Ha közénk bejön egy „idegen”, nekünk is feltűnik. Csak egy a baj. Nem mindig szólunk. Elnézzük. Lehet, hogy hozott is valamit hegeszteni, s nem tűnik fel, már egy órája szövegel, s a munka régen készen van. Nekünk kell következetesebbnek lennünk. Rendszeresen öt későn jövő van a brigádunkban. Aki nem tudja igazolni, lehúzzuk a bérből, vagy ledolgoztatjuk. A fegyelem mindig akkor lazább, ha nincs anyag. Ezekhez a konzervipari gépekhez sok importanyagot használunk. Ezek rendszerint későn érkeznek be, ami rontja a fegyelmet. Ilyenkor a legnagyobb a lógás. Fényképezik a munkanapot Mindemellett alkalmazzák a normakarbantartást is. Erre 696 esetben került sor és 16 ezer 900 normaórát takarítottak meg. Tizenkét alkalommal fényképeztek munkanapot. Csökkent a „törtnapi” kilépések száma. 1977- ben személyenként 12 óra volt, tavaly már csak 2 óra. — Sajnos, az igazolatlan hiányzásokkal nem dicsekedhetünk. Ezek napi 1 órával emelkedtek — mondja Szalontai István. — Pedig itt minden percet, órát hasznoCsonka József san kell kitölteni. Fontos munkát végez ez a gyáregység. Az idén 250 esztergapad és 40 marógép felújítását, még Csepelnek is! Konzervipari gépeket húszmilliós értékben gyártunk. NDK-ex- portra 1500 garnitúrát, az F— 997-es pótkocsi-nehézfelépít- ményekből. Ezekben kell helytállni, bizonyítani, a bordó, a zöld és az acélkék munkaruhásoknak. „Az intenzív fejlesztés érdekében alapvető feladat — a nehéz tárgyi és személyi feltételek mellett is — az adottságoknak megfelelő szakosodás, termelési szerkezet kialakítása, a társulásokban, együttműködésekben rejlő lehetőségek jobb kihasználása.” (A megyei pártbizottság 1978. decemberi határozatából.) AKI MÁR RÉGEN CSINÁLJA, ERDÉLYI GYÖRGY, a máriapócsi Rákóczi Teremlőszövetkezet főmezőgazdásza: — A szántóterületünk 95 százalékán termesztjük rendszerben a növényeket. Termelőszövetkezetünk harmadik éve tagja az IKR-nek, az almát a NYÍRKÉRT gyüimölcster- mesztésd rendszer itechnoló- giája szerint termeljük és szövetkezetünk a gesztorgazdasága a Nyírségi Dohánytermesztési Rendszernek. — A rendszer gazdái adják az agronómiái és műszaki szaktanácsadást, a szervizszolgáltatást és nem utolsósorban a termesztési technológiát. A rendszer munkáját kellően felkészült szakemberek irányítják, így van ez nálunk is a dohánytermesztésben. — Az új technológiát a legfejlettebb nagyüzem sem nélkülözheti. Nálunk a 'kukorica -terméshozama hektáromként a rendszerbe lépés előtti évben 28 mázsa volt. Tavaly már 54 mázsát termeltünk hektáronként. A SZAKFELÜGYELŐ, HOLIK JANOS, a Sza- bolcs-Szatmár megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának főelőadója: — A megyében növény- termesztési, igyüJmölcster- melési és állattenyésztési rendszerek, valamint társulások segítik a termelést. rendszerről Céljuk az, hogy jövedelmezővé, gazdaságossá tegyék a termelést. Gyakorlatilag a gazdaság óik háromnegyede valamilyen rendszernek tagja, a szántóföldön már százezer hektáron valósítják meg az intenzív termelést. — A rendszerek azzal segítik a nagyüzemeket, hogy elterjesztik a legújabb technológiát, ezzel a termesztés fejlesztésében egyre nagyobb szerepük van. Éppen ezért nagy szükség van rájuk, s a jövőben még inkább nő a szerepük. Véleményem szerint nagy lehetőség rejlik a rendszeren belüli és a rendszerek közötti kooperációban. AKI MOST KEZDI, RADVÁNYI JÁNOS, a nyírmeggyesi Petőfi Termelőszövetkezet termelési elnökhelyettese: — Régen tervezzük már a növények rendszeriben való termesztését, hiszen a legnagyobb területet a kalászosok foglalják el. A termelés biztonsága érdekében úgy döntött a vezetőség, hogy tavasszal már az IKR technológiája alapján termeljük a napraforgót, később pedig a búzát és a rozsot is. — Tagjaink kedvezően fogadták a döntést. Ez újabb lépés a termesztés színvonalának növelése érdekében, amiben a kalászosok jövőjét látjuk. — A termelési eredményeinkkel eddig sem szégyenkezhettünk. Tavaly 36 mázsa búzát takarítottunk be hektáronként, azonban ezt szeretnénk kis költség- növekedés mellett 8—10 mázsával növelni. Ugyanígy tervezzük a rozs és a napraforgó hozamát is. Ha ezt elérjük, akkor már megérte, hogy beléptünk Farkas Kálmán Sipos Béla Milliós kocsi volánjánál «■megyénk, sőt az gWJ egész Tiszántúl legnagyobb gépkocsiját az 5. sz. Volán Vállalat nyíregyházi központi telephelyén kaptuk lencsevégre. A különböző színekben pompázó, látványos masinát csak az tudná megvenni, aki háromszorosan is milliomos. Az ára ugyanis kereken hárommillió forint. A Zsiguli eltörpül mellette, a Trabant kisebb segítséggel át tudna jutni a kerekei között. Ez a gépkocsi októbertől járja megyénk útjait, és egyszerre 27 ezer liter energiahordozót hordoz hatalmas tartályában. „Ő”-maga száz kilométerenként 47 liter üzemanyagot fogyaszt. A hossza a KRESZ-ben engedélyezett maximum, vagyis 16,5 méter. Az elmúlt ősszel a vállalat vezetői Takács Mihályt jelölték ki a nagy értékű gépkocsi vezetőjének. Főleg azért esett rá a választásuk, mert a tapasztalt sofőr 29 éve ül a volánnál, a vállalatnál 22 éve teljesít szolgálatot. S az sem mellékes, hogy autószerelői segédlevelet is szerzett. A Shell-cég két szakembere egy hétig őt oktatta ki a vezetésre és a kezelésre. A különleges műszaki és közlekedésrendészeti ismereteken kívül az egészségügyi és a tűzrendészet! tudnivalókat is el kellett sajátítania. Egy „segédpilóta” kiképzésére is szükség volt, főleg azért, mert ha kis ívben fordul jobbra a gépkocsi, a volánnál ülő nem láthatja be kellően a „terepet”. A jókora tartálykocsi az ÁFOR kútjaiból a Nyíregyházi Közúti Építő Vállalat és több termelőszövetkezet telepére szállítja az üzemanyagot, természetesen a Volán vidéki főnökségei is ebből a kocsiból kapják az üzemanyag egy részét. Takács Mihály ahogy járja a vidéki főnökségeket, pártmegbízatásának is eleget tesz. Tagja a vállalati párt- bizottság végrehajtó bizottságának, s egyben a pártépítési bizottság elnöke. Fontos szerepe van a fiatalok párttaggá~ nevelésében, szinte napi kapcsolatot tart az alapszervezetekkel, tanácsokkal segíti az újonnan felvett párttagokat. Népszerűségét nem csupán munkaeszközének, a mutatós tartálykocsinak köszönheti. Példamutató munkája és magatartása miatt tud kedvezően hatni munkatársaira. Számos fiatalt nemcsak a pártmunkára, a szakmai fogásokra is megtanított. Több mint két évtizedes tevékenységét a Munka Érdemrend ezüst fokozatával is elismerték. Ván még egy fontos pártmegbízatása: munkásőr. A fegyveres testületben a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntették ki. Az is kitüntetésnek számít, hogy a vállalat legértékesebb gépkocsijára ültették. N. L.
