Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-24 / 70. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. március 24. TISZÁDÁDA: Vízmű, sárrázó, kátyúzás A vízműtársulat 1977- foen alakult meg Tiszada- dán. A kis térségű vízmű építését — mely 20 millió forintba került — 1978- ban kezdték el. Ebben az évben végeznek a 20 ki­lométer hosszúságú cső­hálózat fektetésével. A vízmű átadását 1980. április 4-re tervezik. Fo­lyik a községben a rava­talozó építése, melynek üzembe helyezését ez év május elsejére tervezik. Az időjárástól függően végzik a földutak javítá­sát, a kátyúzást, és készí­tenek egy 800 méter hosz- szúságú sárrázót. 14 új te­lek juttatásával felszá­molják a cigánytelepet. 240 ezer forintot áldoznak a község rendezési tervé­nek felülvizsgálatára. A tanácsnak egyéb község- fejlesztési terv megvalósí­tására, 300 ezer forintja van. Könyvtári hangos híradó Nyíregyházán, a Móricz Zsigmondi megyei Könyvtár­ban az olvasók még jobb tá­jékoztatására új szolgálta­tásként bevezették a könyv­tári hangos híradót. A köl­csönzőben és az olvasóterem­ben hallható napi kétszer tízperces üj szolgáltatásból értesülhet a könyvtárlátoga­tó a város napi főbb ese­ményeiről. Zenebarátoknak Március 27-én este 6 órai kezdettel a vajai várkastély Rákóczi-termében hangver­senyt rendeznek Farkas Fe­renc Kossuth-díjas zeneszer­ző régi magyar dallamfel- dolgozásaiból. A koncerten közreműködik a szerző, va­lamint Vághelyi Gábor operaénekes és a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főisko­la szegedi tagozatának ka­maraegyüttese. PATYOLAT: KÖZELEBB A LAKOSSÁGHOZ Szalonprogram a városokban A NYÍRSÉGI PATYOLAT VALLALAT FEHÉRGYARMA­TI TELEPÉN ISMÉT MEGINDULT A MUNKA. MOLNÁR KAROLY FELVÉTELÉN A MAGYAR GYÁRTMÁNYÚ AUTOMATA MOSÓGÉP LATHATO, MELY 10 NAPON­KÉNT KÖZEL 1500 KG FEHÉRNEMŰT TISZTIT. A Nyírségi Patyolat Válla­lat az idén 310 tonna ruha tisztításának gondját veszi le a családok válláról. A mo­sás, vegytisztítás, bérágyne­mű-, törülköző-, terítőköl­csönzés, harisnyaszem-fel- szedés, valamint a ruházati javítási szolgáltatáspkat me­gyénkben 17 saját, továbbá 11 AFÉSZ-felvevőhely se­gítségével, összesen száz­ötven dolgozóval végzik. Számos községben nem len­ne célszerű állandó üzletet nyitni. Hogy a Patyolat mun­káját az ott lakók is köny- nyebben igénybe vehessék, tavaly októberben megszer­vezték a mozgó felvételt. En­nek nyomán egy teherautó egy-egy helyre hetente hoz- za-viszi a tisztításra adott textíliákat. A gyakorlat be­vált, s azt a jövőben széle­síteni kívánják. Egyre köz­kedveltebb az otthon mosott ágynemű vasalása. Nemcsak a lakosságnak, hanem a közületeknek is dolgoznak, de a kapacitá­suk kétharmadát az előző köti le. A tisztítóanyagokat rész­ben a nyírbátori mosószer- gyártó üzemből vásárolják. Az anyagok a segédelemek­ben eltérnek a háztartásban mindenki által ismert készít­ményektől, aktívabb fehérí­tő-, valamint színtartóság-nö- velő alkotókat tartalmaznak. — A mosásnál az ügyfél által befizetett összeghez vi­szonyítva az állam 142 szá­zalékos térítést nyújt. A vál­lalat leterheltsége változó — említi Bajdik Andrásné fő­mérnök. — Mégkülönbözte­tünk tavaszi, őszi és ünnepek előtti csúcsidőszakokat. Ilyen­kor az év más szakához ké­pest a felsőruha-tisztítás mennyisége a háromszorosá­ra is megnövekszik. Ekkor a vállalási határidőket jelentős munkaerő-átcsoportosítással is nehéz tartani. Három mű­szakot kell kettőre elegendő létszámmal bevezetni. A bér­ágyneműk iránt nagy az ér­deklődés. A forgalmat jelen­leg 11 ezer garnitúrával bo­nyolítjuk le. A magasabb színvonalú munkavégzés érdekében a Patyolat az utóbbi években átgondolt mű­szaki fejlesztést valósított és valósít meg. A központi üzem három épí­tési ütemben készült. Az el­sőben üzemcsarnokot, a má­sodikban pedig szociális lé­tesítményeket telepítettek. A harmadik szakasz kivite­lezése az idei és a jövő év feladata. Ugyanis a kellő mennyiségű gőz biztosítására modern kazánházat, s az egész vállalat kiszolgálásá­ra alkalmas tmk-műhelyt, illetve raktárakat építenek.' Megyénk szolgáltatásfej­lesztési irányelvei és a köz­ponti üzem területi korlátái a Patyolatot arra ösztönzik, hogy a lakossághoz közelebb eső szalonok hálózatát fejlessze, bővítse. A közeljövőben Nyírbátor­ban nyitnak egy korszerű eszközökkel felszerelt komp­lex szalont. Szeretnék megol­dani a bőr- és szőrmetisztí­tási gondokat. Ehhez úgyne­vezett fluoros berendezés szükséges. (Cselényi) A LAPTÓL á szekérgyűjteményig Végigszórták a főutat Megőrzik a szatmári kultúrát Elszomorító látványban volt része azoknak, akik kedden déltájban a 41-es fő­úton jártak. A mátészalkai elágazástól hosszú kilométe­reken át papírhulladékok bo­rították az utat. Kiderült, az FK—82-71 rendszámú ZIL-t olyan púposán rakták a könnyű rakománnyal, hogy a használt és egyébként is felületesen felrakott pony­vája alól méterenként újabb köteg hulladék repült az út­ra. Ha nem szórja szét any- nyira, papírgyűjtési versenyt nyerhetett volna egy csoport gyerek a szállítók, jóvoltá­ból. így viszont csak arra volt jó, hogy végigszemetel­jen egy húsz—harminc kilo­méteres. vagy annál is hosz- szabb utat. Ami nemcsak veszteség, hanem kár is ... Három év alatt 22 kiállí­tást rendeztek a Szatmár Mú­zeumban, és hogy nem hiába, bizonyítja ezt az évi — át­lagosan — tízezer látogató. Farkas József, a múzeum igazgatója szerint az első „ne­kifutás” ideje megszűnt, mondhatnánk úgy is: véget ért a gyerekkor, amikor „ön­magunk felmutatása” volt a legfőbb cél. Az újabb periódus legfőbb feladatának a szatmári kultú­ra megőrzését és a fejlődő Szalka várospolitikájának szolgálatát tekintik. Ezért is dolgoznak fel városi témákat, ezért adnak helyet a városi üzemek termékbemutatóinak. Ahhoz azonban, hogy való­ságos múzeum növekedjék fel Szatmár centrumában, az épület rendbetétele is szük­séges, hiszen az 5000 néprajzi tárgy védelméről, restaurálá­sáról, szakszerű raktározásá­ról kell gondoskodni. Jelen­leg a pince a raktár, ahol a feltörő talajvíz veszélyezteti az értékes, sokszor pótolha­tatlan emlékeket. Tavaly 90 ezer forinttal járult hozzá a város a múzeum költségei­hez, idén pedig nem keve­sebb, mint 200 ezer forinttal támogatja az épület korsze­rűsítését. Feladatuknak egyébként nemcsak a néprajzi kultúra megőrzését tartják, hanem a legújabb kor, a képzőművé­szet, a természetrajz bemu­tatását fontosnak értékelik. Ez utóbbiakat időszaki kiál­lításokon szándékoznak be­mutatni, önálló gyűjtőmunká­ra tehát nem törekszenek. A táj tudományos központ­ja szeretnének lenni, ennek egyik jele a Debreceni Aka­démiai Bizottsággal közösen megkezdett, — 22 Szamos— Kraszna közi községre kiter­jedő — néprajzi mikroatlasz munkálata. A közeli hónapokban ki­alakítandó 120 négyzetméter alapterületű kiállítóterem­ben kap helyet először a várostörténeti kiállítás, majd az Ecsedí-láp állandó kiállí­tás. Bemutatják a villamosí­tás történetét is, de szépen alakul már a szekérgyűjte­mény, melynek elhelyezését, védelmét szolgálja a nemrég felépített 45 méter hosszú 5 méter széles szekérszín. Itt, a szekerek mellett a néprajzi „nagytárgyakat” — borona, eke — is kiállítják. (speidl) Ml ÚJSÁG ÁZ ORSZÁGBAN? Testvérlapjaink írják PETŐFI NÉPE A nemzetközi gyermekév alkalmából szép és maradan­dó ajándékot — új közösségi otthont — kapták az úttörők Baján. Más ifjúsági létesít­mények mellett, a festői szépségű, romantikus kör­nyezetű Petőfi-szigeten épül fel a Duna-parti város út­törőháza, amely valóságos gyermekparadicsom lesz .. . Az úttörőik játéktermet, a kisdobosok meseszohát kap­nák, s több szakköri helyi­séget birtokolhatnak majd a gyerekek. Lesz az intéz­ményben laboratórium, klub­terem, sőt színházterem is, a ikis ezermesterek pedig bar- ’kácsiműlhelyben próbálgat­hatják, fejleszthetik ügyes­ségüket. Áz úttörőpalota .kö­ré játókudwart, sportpályát valamint szabadtéri színpa­dot és pihenő&ertet is ter­veztek. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG Megkezdődött a tavasz éb­redését jelző Csapody-sáf- rány virágzása a világon egyedüli termőhelyén, a Tol­na .megyében lévő gyulai er­dőiben. Ezt a világoslifa vi­rágú, különleges vadsáfrány- fajtát első ismertetőjéről, Csapody Vera kiváló bota­nikus ífestőművlésznőről ne­vezték el, Crocus Beuffélia- nus v. Gsapodyae a latin ne­ve. A dambviidéki erdőség­nek ez az első tavaszi virá­ga. a településektől távolabb eső garasházi vadászház és Keröke&kut környéki tölgyes gyertyánosban. BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSÁG Összefogással, a múlt évi árakon számolva mintegy 27 millió forintba kerülő, sóik célú és rendeltetésű intéz­mény építésére vállalkoznak Békés megyében. Az épület ugyanis — amely Békéscsa­bán, az új városiközpont ré­szeként épülne fel a Gyóni Géza utcában — nem csupán a műszáki és tudományos egyesületeknek adna otthont, hanem a KPVDSZ bábszín­házának, a mozíüzemi és a vendéglátó vállalat központ­jának is. A pénzügyi alap megte­remtéséhez jelentős 'támoga­tást adták illetve adnak Bé­kés megye üzemei, gazdasá­gi egységei, a szövetkezeti érdekképviseleti központok és jelentős összeggel segítik a létesítmény elkészítését az országos szervek, nem utol­sósoriban az MTESZ köz­pontja is. NÉPÜJSÁG (HEVES MEGYE) A ilovassportolk miatt is minid iisimertebíbé, (kedvelteb­bé váló bükki kiránduló- és üdülőhelyen Szilvásváradon, újabb korszerű létesítmény születik ezekben a hóna­pokban. A nyitott, pálya szomszédság áb,an most fe­dett lovardát épített a helyi állami .gazdaság, hogy a ver­senyek élvezetét függetle­nebbé tegye az évszakoktól és az .időjárástól. A 75,38 iméter hosszúságú és 27 méter széles csapott te- tőzetű, műanyag hulámile- mez borítású, vonzó megje­lenésű tájiba illő — létesít­mény ezer néző befogadásá­ra lesz alkalmas. Az „U” alakú tribün hosszanti része alatt különböző raktárak, szociális helyisógék. — s több más mellett — a vendégeket kiszolgáló büfék ikapnaik he­lyet. A tervek szerint má­jusra befejezik a szükséges betonimunikákat, s még az idén teljesen felépítik, be­rendezik a népszerű hegyvi­déki Itelepülés régóta várt lovardáját. HÉT VÉGE ) mmókedvű ki- \ J ránduló ** társaság telepszik mellém. Három házaspár és sok gyerek. Pokrócot terítenek a fűre. A férfiak ultiznak, az asszo­nyok nevetgélve beszélgetik, hogy milyen nehéz volt bevásárolnak tegnap munka után. A gyerekek a mamák felügyele­tével rozsét -gyűj­tenek. Az asszo­nyok ezután gon­dosan elkészített szendvicseket kí­nálnak. A férfiak kibontják a sört \ — i és ultiznak. Köz­ben isznak és esz­nek. Később, amikor végre meggyújtot­ták a tüzet, a fér­fiak ultiznak. Az asszonyok főznek, szatyrok tömkele­géből tányért és evőeszközt pakol­nak, közben sok­szor kibékítik a gyerekeket. A férfiak ultiz­nak. Az asszonyok mosogatnak, a büfébe visszavi­szik az üres üve­geket, és hoznak még valamennyi sört. Aztán cso­magolnak. Végezetül a bu­szon a férfiak megbeszélik még egyszer az elfo­gott piros Tebetli történetét, a gye­rekek bóbiskol­nak, az aszonyok pedig megbeszé­lik, hogy milyen remekül kipihen­ték magukat. (bariba) Á tárgyalóteremből Garázdák a kocsmában Egy korábbi lakásvásárlás mi­att veszett össze a nagykállói ÁFÉSZ 3-as számú italboltjában a múlt év májusában Balogh István 42 éves nagykállói lakos Gy. János nagykállói lakossal. Balogh többször a falhoz vágta ellenfelét, s beavatkozott a du­lakodásba Balogh oldalán Ba­lázs Mihály 25 éves nagykállói lakos is. ZSEBKÉSSEL TÁMADOTT Egy vendég az egyedül maradt Gy. János segítségére sietett, szét akarta választani a vereke­dőket. Mielőtt azonban közéjük lépett volna, megcsúszott és a kőre esett. Hamar felpattant, s egyedül nyomta a két verekedőt a kijárat felé Amikor az ajtó­hoz értek, akkor ért oda lovas szekérrel Rézműves János 25 éves nagykállói lakos, s anélkül, hogy megtudta volna mi történt, előkapta zsebkését és meg akar­ta vele szúrni a békítő szándé­kú embert. A szúrás nem talált, de hogy ne folytathassák a verekedést, az italbolt vezetője zárórát rendelt el, a békítő embert benntartotta, a többieket kizárta az italbolt­ból. A kívülrekedtek ismét Gy. Jánosra támadtak, akinek Ba­lázst még sikerült földhöz vág­ni, de Balogh összerugdosta. MARADANDÓ TESTI FOGYATÉKOSSÁG A verekedésnek ezzel vége lett, de az italboltban maradt békítő szándékú férfi az esés következ­tében maradandó testi fogyaté­kosságot eredményező agyzúzó- dást szenvedett. A Nyíregyházi Járásbíróság a garázda társaságból Rézműves Jánost 8 hónapi szabadságvesz­tésre és 1000 forint pénz mellék- büntetésre, a büntetett előéletű Balogh Istvánt 5 hónapi szabad­ságvesztésre, Balázs Mihályt 7 hónapi szabadságvesztésre és 1000 forint pénz mellékbüntetésre ítél­te Rézműves és Balázs bünteté­sének végrehajtását a bíróság próbaidőre felfüggesztette, Ba- loghnak — akit egy évre a köz­ügyek gyakorlásától is eltiltot­tak — szigorított börtönben kell letölteni büntetését. Az ítélet jogerős.

Next

/
Thumbnails
Contents