Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-20 / 66. szám
1979. március 20. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Adni a jó hírre Egy év alatt kétszer is bejelentették az egyik autófényező kisiparost: vastagon fogott a ceruzája, ráadásul a minőség sem volt megfelelő. A szakértők vizsgálata szerint a két esetben összesen 11 ezer forinttal akarta becsapni megrendelőit. Egy másik esetben a megrendelő azért reklamált, mert elszabták a ruháját, pecsétes, piszkos lett a szabónál. Igazat adtak neki Volt olyan bejelentés is, amikor az építő kisiparosra a határidő meg nem tartására panaszkodtak. A kisiparos nem tudta időben beszerezni a márványburkolatot a lépcső- feljáróhoz, a garázs olajlábazatát a megrendelő szerint nem végezte szépen. Itt megegyezéssel fejeződött be a vita. Vezet az építőipar Mindez rövid szemelvény azokból a panaszokból, bejelentésekből, amelyek a Kisiparosok Országos Szövetsége nyíregyházi helyi csoportjához érkeznek. — A járásban és a városban összesen közel 1800 kisiparos dolgozik. Ugyanakkor a múlt évben a panaszok száma 159 volt, amit nem tartunk nagy arányinak — ösz- szegzi Nemes Tiborné, a körzeti cspport titkára. A panaszok ihárom főbb okra vezethetők vissza: vezet a minőségi kifogás és a határidők meg nem tartása és gyakori a túlszámlázás. A szakmák szerint pedig az építőipari munkákra és az autó- és karosszéria-javításra esik a legtöbb bejelentés. — Nem csak a kisiparosra érkezik panasz, hanem a kisiparos is tehet bejelentést, amikor a megrendelő nem tesz eleget a vállalt feltételeknek — mondja Pásztor Sándor, a helyi csoport munkatársa. — Ezekről gondos nyilvántartást vezetünk, a szakmai bizottságunk, amely elismert, jó elméleti és gyakorlati szakemberekből áll, mindig kivizsgálja a bejelentéseket. A héttagú szakmai bizottság a KIOSZ mellett működő társadalmi szerv. Feladata, hogy egyaránt védje a megrendelők és a kisiparosok érdekét. — Csak azok néznek ránk ferde szemmel, akik rosz- szul dolgoznak — vélekedik Acs Miklós karosszéniala- katos-imester a bizottság elnöke. — Van egy pár kisiparos a szakmában, akinél szinte bérletet lehetne váltani a vizsgálatokra. Árjegyzék szerint A kisiparosok többsége becsületesen dolgozik, kényes jó hírére. Vannak viszont olyanok, akik a gyors meggazdagodás reményében váltanak ipart, egyesek gyenge munkával akarnak magasabb jövedelemre szert tenni. A szakmai bizottság mindig a hivatalos árjegyzék alapján vizsgálja az elvégzett munkát, nézi a minőségi kifogásokat. Az esetek többségében már ez is elég, megegyezik a megrendelő és a kisiparos. Mivel a szakmai bizottságnak hatósági jogköre nincs, így ,aki nem ért egyet vizsgálatával, az a bíróságnál érvényesítheti panaszát. Tavaly mindössze hatszor került erre sor. — Kialakult a KlOSZ-mál egy fegyelmező jogkör. Az írásos véleményünk, amit mindkét fél megkap, már tájékoztatja őket — mondja Právicz Béla, a bizottság elnökhelyettese, aki az építőipari szakmáknál folytatja a vizsgálatokat. — Kevés köztünk a mesterlevéllel rendelkező kisiparos, pedig ők már több ismerettel rendelkeznek, kevesebb a panasz rájuk. Vétkes volt a kisiparos' A panaszok kivizsgálása után a szakmai bizottság javaslatot is tesz. A múlt évi vizsgálatok alapján például 44 esetben a kisiparost marasztalta el, míg kilencszer a panaszt utasították el. — Ismétlődő panasz esetében figyelmeztetünk, de javaslatot tehetünk az ipar visszavonására is — tájékoztat Nemes Tiborné. — Mindezt azért tesszük, hogy a becsületes többség érdekében védjük a kisiparosokat, hogy a lakossági szolgáltatásban megfelelő módon vegyék ki részüket. Lányi Botond Risvan Chamidüllin: Fő az udvariasság! REGGEL — Kasziahmed-aszbi! Ka- sziahmed-aszbi! — Mi van, mi ütött beléd? Nem látod talán, hogy beszélgetünk? — Bocsásson meg, Kaszi- ahmed-ászbi. Ugyan, adja már kölcsön a motorkerékpárját, mert a fivérem különben nem ér oda idejében a repülőtérre! — De hát miféle magatartás ez egy embertől? Ordi- bál! Üvöltözik... Szabad így viselkedni? Miért nem üdvözölsz úgy, ahogy illik? Beszélgetőtársához fordulva: Bezzeg régebben! Egészen másként volt ez. Ha felkerestél egy nálad idősebb embert, először is tiszteletteljes távolságra megálltál tőle, és illendően köszöntötted. Várj, ne szakítsd félbe az idősebbet! Igen, így volt szokás... Ha az öregebb beszélt valakivel, várnod kellett, mindaddig, amíg oda nem intett magához. Ez meg itt? Beleordít a fülembe: „Kasziahmed-aszbi! Kasziahmed-aszbi!” Hol itt a tisztelet? És hol marad a tapintat, a türelem ? — kérdem én. — Hol? Nem ismernek ma már ilyesmit. És úgy tűnik, soha nem is hallottak róla ... Pedig, tegyük fel, talán aggaszt valami. Mondjuk, meghalt a fiam. Esetleg beteg vagyok. Ilyenkor meg kell kérdezni, amit az ember nem tud. Vagy nem tanítottak meg erre? Igen, várj, ne légy ilyen heves. Hova rohansz? Közeledj hozzám udvariasan, majd üdvözölj. De ne vágj az ember szavába ! Meglehet, épp fontos beszélgetést folytatok. Talán nem is fontos, csak csevegünk, azt te nem tudhatod. És mégiscsak én vagyok az idősebb! Elsősorban azt illik megkérdezned, hogy s mint állok egészség dolgában. De ne feledkezz el a családomról sem. Nem árt tudakozódni a jószágok hogyléte iránt sem, mert talán valami járvány tizedeli őket... Végül, ha majd én magam kérdezlek, hogy mi járatban vagy, akkor add elő azt, amivel hozzám fordultál... Az ördögbe is! Hát ki fia-borja vagy, hogy mindezt nem tudod? ESTE — Légy üdvöz, Kasziah- med-aszbi! — Aáá, te vagy az! Allah- nak hála, hogy köszönthetlek. — Hogy s mint szolgál a kedves egészsége, Kasziahmed-aszbi? — Egészséges vagyok, fiacskám, nincs okom panaszra. De gyere már közelebb, ne feszélyeztesd magad. — Örülök, hogy kitüntet a vendégszeretetével, kedves Kasziahmed-aszbi. S Asma- bike? Rég hallottam róla. Jól érzi magát? — Köszönöm kérdésed, édes öcsém, mostanában ő sem panaszkodhat. — És hogy vannak a gyerekek? Remélem, jó egészségnek örvendenek. — Igen, Allahnak legyen hála, valamennyien frissek és elevenek. — Őszinte örömmel hallom. És mi hír a rokonságról, kedves Kasziahmed-aszbi? Náluk is rendben van minden? — A legnagyobb rendben, fiacskám, nekik sincs okuk a panaszra. — Hát az állatok? Gyarapodnak-e, jól tenyésznek-e? Bízom benne, hogy azokkal sincs semmi baj. — Eleddig semmi okom az aggodalomra, fiacskám. Egyébként, köszönöm szíves érdeklődésedet és megható figyelmességedet. Kívánom, maradj is mindig ilyen tisztelettudó. De ugyan minő kéréssel jöttél hozzám? Hozakodj elő vele bátran, ne szégyenkezz. — Semmi különös, Kasziahmed-aszbi. Csupán itt mentem el, láttam, amit láttam, és azt mondom magamban: „Menj be és mondd meg neki...” — S mii. óhajtanál közölni velem, édes öcsém? — Csak azt, Kasziahmed- aszbi, hogy a fürdőháza lángokban áll... (Juhani Nagy János fordítása) Kék köpenyben dobogóra Koleszárik József Üjabb húszlakásos lakóházat épít a SZAÉV Nyíregyházán az Ady Endre utcán. (Császár Csaba felvétele) A rendezőség ezt a gondolatot választotta a szakma kiváló tanulója országos verseny döntőjének mottójául. A versenyt központifűtés- és csőhálózatszerelő, valamint víz-, gázvezeték- és készülan is jól szerepeltek. A vízgázvezeték és készülékszerelők közül Gencsi Sándor lett az első, Koleszárik József pedig harmadik helyre került. Munkáscsaládból valók valamennyien. Három esztendeje, amikor szakmát választottak, még nem sokat tudtak a központi fűtésről, illetve a gázszerelésről. Ismerősök, barátok s a pályaválasztási tanácsadó irányította figyelmüket ezekre a foglalkozásokra. Azóta megszerették a szakmát. Persze, nem véletlenül. Szerencsésnek is mondhatók, mert az üzemben, ahol a gyakorlati munkával ismerkedtek, jó közösségbe kerültek. Gencsi Sanyi például jóleső érzéssel gondol arra, hogy a SZÁÉV-nál a brigád mindig szakított időt arra, hogy neki elmagyarázza a Gencsi Sándor Deák Bertalan lékszerelő szakmákban rendezték meg Nyíregyházán, a 110, számú ipari szakmunkásképző intézetben. Tizenévesek, harmadikos szakmunkástanulók, s máris derekas, férfihelytállást igénylő munkát végeznek, így svájcisapkában, kék Köpenyben, szemükön hegesztő- szemüveggel még hasonlítanak is egymáshoz. Az országos versenyen megyénket öt fiatal képviselte, s a délutáni eredményhirdetésen mintha simogatták volna a szabolcsiak szívét, ötük közül hárman dobogóra kerültek. A központifűtés- és csőhálózatszerelők versenyében Tóthfa- lusi Barnabás első lett, s Tóth Bertalan és Deák Bertaki a keze közül, amin nem kell javítani. Aki nem húzódozik a munkától.” Mondják: a brigád, a kollektíva segítségére nemcsak mint tanulóknak, de mint fiatal szakmunkásoknak is szükségük lesz. Hiszen bármilyen kiváló tanulók voltak is, a szakma minden csínját- bínját még nem tudták elsajátítani. Ám az útravaló, amit az iskolától és a vállalatoktól kaptak, nem kevés. Ha jól hasznosítják, elérhetik a célt. Kádas Viktória Tóth Bertalan különböző szakmai fogásokat, hogy átsegítse őt a buktatókon. „Teljesítménybérben dolgoznak, mégsem sajnálták rám az időt.” A három dobogós, Tóthfa- lusi, Gencsi és Koleszárik az országos döntőn szakmunkásvizsgát is tettek, ök tehát a versenyről mint ifjú szakmunkások távoztak. De ezzel még nem fejezték be a tanulást. Valamennyien szeretné-; nek leérettségizni. Miért?* Válaszuk egyszerű és tömör: „Azért, mert az ma már kell.” S arra is kézenfekvő a válaszuk, hogy kit tartanak jó munkásnak: „Aki jól dolgozik, aki olyan munkát ad Tóthfalusi Barnabás Szellemi frissülés T avaszi fáradtságra, kedvetlenségre panaszkodunk ezekben a napokban. Ha a szervezetnek szüksége van vitaminokra, jótékony serkentőszerekre, hasonlóan szellemi vitaminokra is szükségünk van. Szellemi felfrissülésre, kikapcsolódásra adnak alkalmat a tavasz hírnökeinek is tekinthető különböző kulturális rendezvények. Március táján, évek óta megszaporodnak megyénkben az ilyen események. Színes plakátok hívogatják a téli otthonül- dögélésben, tévézésben kissé elkényelmesedett jómagunkat kiállításra, hangversenyre, színházi délutánra, estre, klubösszejövetelre, szellemi játékra. A megyeszékhelyen és néhány városunkban, Kisvárdán, Mátészalkán, Nyírbátorban pedagógiai hetek, illetve napok irányítják a figyelmet „az örökzöld nevelési kérdésekre. Ezek, természetesen nem szórakoztató rendezvények. Céljuk inkább az iskola és a szülői ház közelebb hozása, a nevelők és a szülők közötti párbeszédek folyamatossá tétele. Nem kevésbé a nevelők szellemi és ötletenergiáinak felfrissítése, újabb erőgyűjtés a második félév soron következő munkáihoz. A megyeszékhelyen a művészeti hetek képző- művészeti, irodalmi, színházi, filmművészeti programjai kínálnak változatos szórakozási lehetőségeket. Csak fel kell fedezni őket. észre kell venni az érdeklődésüknek éppen megfelelőket. A zenera- I jongókat a tavaszi filharmóniai hangversenyek, a képzőművészet iránt érdeklődőket a művelődési központ Mikus-tárlata, a Benczúr-terem és a Jósa András Múzeum állandó kiállításai hívogatják. Mátészalkán a dalok kedvelői adnak randevút egymásnak és a közönségnek: az idén már tizedik alkalommal sorra kerülő „Dalos tavaszon”. Kisvárdán a II. ünnepi klubheteket tartják, ahol a játékos rajzversenytől a politikai dalversenyig sok műfajban bizonyíthatják a fiatalok frisseségüket. Sajnos, a szellemű vitaminokat nem írja fel számunkra az orvos, kinek- kinek magának kell kiválasztani, hol talál szellemi serkentőre, a táncházakban, a városi olvasótermekben, vagy éppen egy jó könyv elolvasásában. Mert igaz a mondás, lelkűnknek is kell a tavaszi ébredés, a megújulás. (P. G.) „Dicsekedő, hogy egyszerű munkás vagy, szerszámaiddal állj elő, s hirdesd, hogy általad épült a múlt, a jelen, s épül a jövő” (Földeák János) Elszabta, túlszámlázott ÖT FIATAL CÉLJA
