Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-20 / 66. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. március 20. A Baktalórántházi Vertikal Ipari Szövetkezet textilüzemében a múlt év hasonló időszakában hatvanegyen dolgoztak. Ma a dolgozók száma 200 fő. Női ruhákat varrnak NSZK, holland és osztrák megrendelőknek. Úgy tervezik, hogy ebben az évben közel 12 millió forint értékben készítenek ruhákat, ebből 8 millió forint a tőkés megrendelés. Holnaptól tavasz — hivatalosan is Tavasz. Melegebben süt be szobánk ablakán a napfény. A hosszú pihenés, zártság, tespedés után kinn ébredezik a természet, vastagszanak a fák rügyei, zöldellésnek indul a mező, az állatvilág is, főleg a madarak hangosabb megújuló életbe kezdenek. De nem kivétel az ember sem. Felszabadult gondolatok, új tervek születnek, különösen a fiatalokban, hogy egy munkás nyár beérlelje ezeket. Lehet e folyamat kezdetét dátumhoz kötni. Igen. összefügg ez a nap járásával. Mint ismeretes a föld pályasíkja és képzeletbeli forgástengelye egymással 23 és fél fokos szöget zár be. Ennek következtében változik a föld egy földrajzi pontja fölött a nap delelési magassága. Évenként kétszer metszi a föld pályasíkja az égi egyenlítőt március 21-én és szeptember 23-á.n. Ez a tavaszi, illetve az őszi napéjegyenlőség napja. A nap pontosan az egyenlítő fölött jár, keléspontja pontosan keleten, és pontosan nyugaton is nyugszik. A tavaszi napéjegyenlőség után ez északkeletre, illetve északnyugatra tolódik. A legtávolabbi pontot a nyár kezdetén június 22-én éri el és utána fordított folyamat következik. Az égi egyenlítő és az ekliptika találkozása az idén pontosan március 21-én 6 óra 22 perckor következik be, ez az időpont a tavasz hivatalos kezdete. M. Takács Ferenc Ha: nyitóhangverseny Mátészalkán Dalos Tavasz 79 Mátészalka kulturális eseményei minden évben a Dalos Tavasz rendezvénysorozattal kezdődnek. Az eseménysorozat nyitóhangversenye az idén március 20-án lesz a művelődési központ színháztermében. Az esemény ünnepélyességét emeli az a tény is, hogy ebben az évben ünnepli a város fennállásának tizedik évfordulóját is. A Nyíregyházi vegyes kar, a Mátészalkai ÁFÉSZ—pedagógus kórus, valamint a mátészalkai zeneiskola tanárai adják a nyitóhangverseny műsorát. Április 23-án a mátészalkai zeneiskola tanárai tartanak bemutató hangversenyt, május 6-án pedig a megye kórusainak hangversenyére kerül sor. Egy nappal később „Tavaszi hangok” címmel a Debreceni MÁV filharmonikus zenekar vendégszerepei a művelődési központban. Megrendezik az óvónőjelöltek kórushangversenyét is, melyen a hajdúböszörményi, a szarvasi, és a mátészalkai szakközépiskolák növendék kórusai vesznek részt. A Dalos Tavasz záróeseménye a megyei fúvószenekarok fesztiválja lesz. Hagya Józsefné varrónő munkáját Bartha Erzsébet Sipos Mária az NSZK megrendelésre készülő ruhákat mino- szalagvezető ellenőrzi. siti. (Elek Emil felvételei) Könnyebb munka, nagyobb választék Cukrot, sót konténerben Négyimilliárd forintért vásárolt tavaly megyénk lakossága élelmiszert, közte sok száz tonna lisztet, cukrot, sót nagy tömegű áruikat. Ezek jórészt azok a cikkek, amelyek a legnagyobb terheket jelentik a dolgozóknak, hiszen minden egyes húsz-huszonöt íkilóis zsákot, csomagot többször is át ikelll rakniuk, míg azok a szállító járműről a ráktárba, végül az eladótérbe kerülnék. Guruló szekrények Az áruutánpótlás, -mozgatás ésszerűbb megoldása régen foglalkoztatja a szakembereket. Néhány új módszert már a vásárlók is ismernek. A konténeres szállítást, egyre több üzletben alkalmazzák. Lényege, hogy a gyárban szabványméretű, „guruló szekrényekbe”, alumínium konténerékbe rákják az árut. Átrakásokra nincs szükség, a konténereket egyszerűen betolják az eladótérbe, a vásárlóik abból veszik ki a csomagolt árut, amely szállítás, rakodás közben nem sérül, nem szennyeződik. Megyénkben már 40 ABC- áruházat kapcsoltak be a konténeres szállításba, tavaly ezekben 325 tonna konténeres árut hoztak forgalomba, 16 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A negyven bolt nem sok, ám a korszerűsítésnek ára van: meg kell teremteni a fogadási feltételéket. Másképpen kell berendezni a raktárt, speciális emelős teherautók szállíthatnak, nem lehet a boltban küszöb ... Mindenesetre a konténeres áruszállítás körét tovább növelik. Az állami támogatás elnyeréséhez az épülő új ABC-áruházaknál mindenütt feltétel a korszerűbb szállítási mód bevezetése. Szélesítik a konténeres áruik körét is: most még elsősorban az élelmiszer- és vegyiáru nagykereskedelmi vállalat szállít, de a kereskedelmi szervek kezdeményezték, hogy a húsipari vállalat, a Zöldért is alkalmazza a konténeres szállítást. Hamarosan megjelennek a söripar első konténerei is, amelyeknek külön eredménye lesz, hogy tölblhször kerül majd az asztalra az ital tiszta üvegben. Áru — óránként Mindez főként a nagyobb áruházakat érinti. Munka- szervezési gondok azonban ugyanígy bőven vannak a kisebb, egy-lkét személyes élelmiszerboltokban. Itt is főként az áruszállítás szervezésével lehet javítani a helyzeten. Nagy gond ugyanis, hogy a kis üzletek ajtaján a nap nagy részében ott lehetne a tábla: „Áruátvétel miatt zárva” — hiszen szinte óránként érkeznek a különböző vállalatok kocsijai a friss áruval. Kísérletek történték a programozott áru- szállításra, amelynek lényege, hogy összehangolják a szállításokat, s időponthoz kötik azokat. Programozott áruszállítás Jelenleg ugyanis a boltvezetők legfeljebb körülbelül tudják, hogy mikorra várhatnak árut egyik, másik cégtől. A szállítók pedig mit sem tudnak egymásról. Nyíregyházán a húsipari és a tejipari vállalat próbálkozik a programozott szállítással. A tanács boltkategóriákat jelölt meg, vállaszték-mi- nimumak,at állapított meg. Akadályozta azonban a programozott szállítási rendszer szélesítését, hogy kevés a szállító jármű, tartalékkocsi pedig egyáltalán nincs — egyetlen autó hibája felborítja a gondosan kidolgozott rendszert. Kevés a bolti raktár is, egy feszítettebb, gondosabb tervezést, szervezést kívánó szállítási rendszertől a kiskereskedelem is idegenkedik. Az új módszereik terjesztése mégis nagyon fontos; könnyebbé teszik, a munkát, javítják a kínálatot, amely nemcsak az eladóknak, hanem a vevőknek is érdeke. M. S. GERGELY HELYETT JULIANUS Szakirodalom — mindenkinek Melyik városban nem tértek át a Gergöly-naptár használatára? — kérdezték a megyei könyvtár olvasószolgálatától. Hosszas keresgélés után egy külföldi enciklopédia segített: Bártfa tanácsa utasította el az új naptár alkalmazását, s még évtizedeken át ragaszkodott a Juliannához ... Mindez négy évszázada történit. — Nem ez az egyedüli eset, amikor neves külföldi évkönyveket, periodikákat kell segítségül hívnunk egy-egy adat felderítéséhez — említi dr. Varga Józsefné szervezési osztályvezető. — A kőszegi múzeumigazgató nevét példád ul az angol nyelvű Tudomány Világa című, évente megjelenő könyvből tudtuk meg... — Gyakran fordulnak hozzánk gyors kérdésekkel, nemegyszer a telefonba azonnal várják a választ — folytatja Rába Tamás osztályvezető. — Tettek már fel olyan kérdést, hogy ki Burma miniszterelnöke, hány képviselőt küld az NDK parlamentjébe az egyesült parasztpárt, milyen pénzzel fizetnék Bangladesben? Általában vetélkedőkhöz kérnek segítséget. A látogatók jó része nem a szépirodalmi könyvek kedvéért, hanem munkájához, kutatásához vagy érdeklődésből böngészne valamilyen szakirodalmat. A megyei könyvtár 135 ezer kötetes állományának több mint a felét a szakikönyvek teszik ki. Előfordul viszont, hogy a kért könyv nincs meg a könyvtárban. — A könyvtártudomány, az informatika és a népművelés-közművelődés szakterületeiről komoly állomány- nyál rendelkezünk. Ha valaki mezőgazdasági, pedagógiai, orvosi vagy más szakirodalmat keres, a könyvtárak között kölcsönzés révén is hozzájuthat. Ha á megyén belül meg tudjuk szerezni, akkor néhány nap alatt, ha az ország_ más részéből, akkor 2—3 " hét alatt az olvasónak átnyújthatjuk a kiadványt. Rendszerint idegen nyelvű könyvek, folyóiratok vagy a háború előtt megjelenít művekről van szó. — folytatja Vargáné. A könyvtárakkal kialakult kapcsolat kölcsönös — teszi hozzá Kolonnlay László osztályvezető. — Nemrégiben Zalaegerszegről a Pedagógiai Műhely legutóbbi számából kérték, Egerben Nyíregyháza térképéhez nem sikerült hozzájutni... Balmazújvárosban egy Vay Ádám-em- lékünnepséghez kértek tőlünk anyagot, Soproniból az emlékezetes tiszaeszlári Vád- és védbeszédek iránt érdeklődtek. Az országban több regionális központot alakítottak kli, Szabolcs megye Debrecenhez, az egyetemi könyvtárhoz tartozik. Ha valamire szükség van, elsősorban innen szerzik be. Az Országos Széchényi Könyvtárhoz „végső” esetben fordulnak, központi katalógusé, minden kiadványt, könyvet, sok milliónyi adatot őriz... T. K. A KÉPERNYŐ ELŐTT készíteni, ezt mindenki Nem újdonság, mégis le kell most írni: felmérhetetlen mind a gyakorlati, mind pedig az eszméi hasznuk a televízió közéleti személyiségeket megszólaltató műsorainak. Három lényeges jellemző vonásuk van. Az egyik az, hogy a kérdések mindinkább lényegretörő- ek, mind jobban megközelítik a téma érzékeny pontjait, sőt a legtöbbször nyíltan, ha kell: finom erőszakossággal ismételten „rákérdeznek”. A második jellemző vonás részben az előbbiből következik: a válaszok sem általánosságban beszélik körül a kérdést, hanem nagyon konkrétak. Ebből viszont a harmadik dicséretes vonásuk ered: nyíltak, őszinték ezek az interjúk, beszélgetések. Ugyanezek mondhatók el a Megkérdezzük a minisztert című állandó műsorról is. A múlt héten az építésügyi és városfejlesztési miniszter — Ábrahám Kálmán — válaszolt a nézők és a műsorvezető, Kopecz- ky Lajos kérdéseire. Nem szokása, s* nem is az a feladata egy recenziónak, hogy az interjúalanyt, vagyis a megkérdezettet dicsérje vagy bírálja. Ugyanis az ilyen interjúkat alaposan elő szokták tudja, tehát az élőadás napján várható kérdéseket — a szakma, az iparág problémáinak ismeretében — előre lehet sejteni, s számba venni a válaszokhoz szükséges adatokat. Most mégis megjegyzem, hogy az építésügyi miniszter válaszaiban mindenekelőtt a higgadtságban is megnyilatkozó tökéletes tárgyismeret, s az erre, valamint az ezzel nyilván ösz- szefüggésben lévő gazdaságpolitikai elvekre alapozó érvelés fogott meg. Az ismereteiben, a gondolkodásában uralkodó „naprakészség” a műsor szerkesztésén nyomasztóan keresztül vonuló előkészítettségen is átsütött. Éppen ezért teszem ezt szóivá, és azért ' is, hogy megkérdezhessem: nem lehetett volna és nem le- hetne-e a jövőben ezt a műsort, ezeket a — végső formájúikban — élőben adóra menő interjúkat még elevenebbé, élőbbé tenni ? Például azáltal, hogy — a külpolitikai Fórumban követett gyakorlathoz hasonlóan — a telefonon érkezett kérdéseket azon frissiben adná át a miniszternők a műsor vezetője. Seregi István [Irádió ____________________________ MELLETT Többé-kevésbé mindnyájan érzékelünk bizonyos ellentmondásokat az iskola mai társadalmi környezetének igényei és a hagyományos iskolai gyakorlat között. Elég talán arra utalnunk, hogy — a szülő- gyermek együttléti idő szükségszerű összezsugorodása következtében — az iskolára hárulnak olyan hagyományos funkciók, melyeket régebben a család, a szülők teljesítettek. Ugyanúgy a régebbi (főként falusi), „ráérősebb” társadalmi közösségek szerepe az iskolai időn kívüli tanulói tevékenység megszervezésében. Nem véletlen, hogy e gondok legjobban a lakótelepi iskolákban sűrűsödnek. amelyekben sokszor fáradttá, rosszul teljesítőkké válnak a gyermekek a délelőtt tanórák — délután napközis tanulás hagyományos gyakorlata, no meg sokszor a tárgyi-személyi feltételek elégtelen volta miatt is. Világszerte keresik az ellentétek feloldásának a módját, a nyitottabb, az ún. közösségi iskola megteremtésének lehetőségét. Hazánkban is folynak ilyen kísérletek. Ezekkel a kérdéseikkel foglalkozott Kozma Tamás rendkívül érdekes műsora, a Pillantás a jövő iskolájába, melyben a MTA pedagógiai kutatócsoportjának a témával foglalkozó szakemberei beszélgettek az eddigi tapasztalatairól, s mondták el vélemény ükét a jövőt illetően. Ezek szerint a jövő iskolája nem lesz tölbbé a ma általunk ismert funkciójú és szervezetű, hanem „kilépve önmagából”, jóval nyitottabb nevelési központtá, igazi közösségi, társadalmat formáló iskolává válik. Ez egyfelől a szabadidős tevékenységi formák beépítését jelenti az iskolai munkába, a különféle köz- művelődési intézmények, s a szülők bevonásával. (Egyébként ennek a kimunkálása a legproblematikusabb: a szülők szabadidős munkájának pedagógiailag célszerű bevitele az iskola falai közé, úgy, hogy az aktív szülői részvétel az Oktatás-nevelés folyamatában ne legyen mereven beszabályozott.) Másrészt — a tantervi keretek és bizonyos korlátok között — a tanulók öntevékenységének kibontakoztatását, azt, hogy a tanuló maga választhassa meg, mikor mit és milyen formában tanul... Merkovszky Pál Rablók a túlsó partról Rablásért ítélt el a bíróság négy cigándi fiatalembert. T. Barna 16 éves, Sándor József 25 éves, Sándor József 19 éves, S. Károly 17 éves és H. György 15 éves cigándi lakosok a múlt nyáron gyakran átjártak Dombrádra, a Tisza-parti kempingbe szórakozni. Július 15-én estefelé elindultak haza, de útközben megbeszélték, hogy ha dombrádi fiatalokkal találkoznak, megverik őket, mert régi szokás már a verekedés a két falu fiataljai között. Alig hagyták el a kemping területét, egy fiatalembert láttak meg, aki éppen motorját javította. Szó nélkül nekimentek: gallyal, derékszíjjal püfölték ahol érték, s amikor már védekezni sem tudott, kivették pénztárcáját, irattárcáját, s elpucoltak a helyszínről. A nyomozás során kiderült, hogy a két tárcában összesen 630 forint volt. A bíróság a fiatalkorú T. Barnát 1 év, Sándor Józsefet másfél év börtönre ítélte, a másik Sándor József büntetése 6 hónap javító-nevelő munka, S. Károlyt 4 hónapi szabadságvesztésre büntették, de a végrehajtást 2 év próbaidőre felfüggesztették, H. Györgyöt próbára bocsátották. T. Barnának a fiatalkorúak börtönében kell letölteni büntetését, az idősebbik Sándor Józsefet 2 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Az ítélet jogerős.
