Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-18 / 65. szám
1979. március 18. o Ol LIDI AI LlA Testkultúraszalon, asszonytorna Szépségápolás húszon túl Készülnek a divatos frizurák a nyíregyházi Mártírok terén lévő fodrászszalonban. A szépítkezés régen a kiváltságosok privilégiumának számított. A kevésbé tehetős asszonyok különcködőknek tartották a magukat pingáló nőket. A fodrászt általában csak hírből ismerték, házilag is tudták a hajukat ondolál- ni, mosni. Ma pedig már természetes, hogy a három műszakba járó munkásasz- szony, az irodai alkalmazott, a tsz-ben dolgozó fejőnő is rendszeresen eljár a fodrászhoz legtöbbjük a kozmetikushoz is. Kialakulóban van a lányoknak, asszonyoknak egy olyan rétege is, akik a szépségápolást sokkal tágabb értelemben véve, sportolással vagy rendszeres otthoni tornával, szaunával és a modern kozmetikai eszközök segítségével formálják testüket, alakítják szépségüket. — Én egy hónapban átlagosan 3—400 forintot költők ilyen célra — mondja Vág- völgyi Jánosné, a nyíregyházi Mártírok terén lévő szolgáltatóházban. — Ebben a fodrásznál, kozmetikusnál elköltött összeg és a különböző, otthon használatos krémek, testápolószerek vannak. Télen minden második nap járok a gyermekeimmel az uszodába, nyáron egy 'pingpongasztalt veszünk és így megoldhatjuk az egész család otthoni sportolását. — Én gyesen voltam másfél évig, s a baba mellett nem kellett külön is tornáznom — mosolyog Butenkov Jánosné, a Hafe előkalkulá- tora. Most már gyakrabban jövök a fodrászhoz, a házépítést befejeztük, több időm lesz magammal foglalkozni. Otthon is tartok néhány „szépítőszert”, az arc kikészítéséhez krémet, aztán hajlakkot, szem- és arcfestéket. Ha nincs időm fodrászhoz menni, magam is elvégzem ezeket a műveleteket. A fodrászokra, kozmetikusokra egyre több munka vár. A szalonokban nagyon sok nő fordul meg és szinte már nemcsak a fizetés után és hét végén, hanem mindennap csúcsforgalmat bonyolítanak le. A kis alapterületű, elavult üzleteket folyamatosan megszüntetik és korszerűen felszerelt, modern szalonokat nyitnak. — A vendégeket gyorsabban és színvonalasabban lehet kiszolgálni az ilyen szalonokban — mondja Siska Jó- zsefné, a Nyíregyházi Fodrász Szövetkezet elnöke. — Az idén jó néhány modern géppel gazdagítjuk a szövetkezetét. A szépszégápolást tudományos módszerekkel megvalósító testkultúraszalon nyitását tervezik Nyíregyházán is — feltehetően az 1980-as években kerül erre sor. A megyeszékhelyet jelölték ki a kelet-magyarországi terület testkultúraközpontjának: itt személyre szabott programok alapján, képzett szakemberek segítségével formálhatják alakjukat, ápolhatják szépségüket a nők. Szaunagépet helyeznek el, amelyből csak a feje látszik ki a nőnek: a zárt műanyag burokban hő hatására gőz fejlődik, s ez egyenértékű a szaunával. Legalább 800 ezer forint szükséges egy ilyen testkultúraszalon kialakításához. Előfordul azonban olyan eset is, hogy nincs idő kozmetikushoz menni, mégis meg kell jelenni valahol. A száraz bőrnek ilyenkor jót tesz a tojáspakolás: a tojás- sárgájába olívaolajat cseppentünk, nyáron őszibarack, paradicsom, télen citrom levővel egészítjük ki. 15—20 percig hagyjuk az arcon, majd lemossuk; friss, jólápolt hatást kölcsönöz. Zsíros bőrre tojásfehérjével végezzük ezt a kezelést. A szépségápolás egyik formája a rendszeres testedzés. Az üzemek egy részében már természetes, hogy felállnak a szalag mellől és a 10 perces munkahelyi tornán frissítik fel az izmokat. Az Egy üzem — egy iskola akció keretében a vállalat a patronált iskola tornatermét kapja meg egy estére. S aki mindebből a lehetőségből kimaradt, a stadionban szervezett tömegsportnapokon vehet részt. Ezenkívül asszonytornát tartanak minden csütörtökön .17 órától 18 óráig a Bethlen Gábor utcai 2-es és a jósa- .városi 15-ös iskolában szerdánként 18 és 19 óra között. A lehetőség tehát adott. A szépségápolás nem elsősorban pénz, hanem elhatározás és következetesség kérdése. Ma már minden nő annyira lehet szép, amennyire tud és amennyire akar... „Tsz-tanárbácsi” Ha egy tízéves gyerek kezébe kapát adunk, érdeklődéssel figyeli a magyarázatot, mire való az, mit és hogy lehet a kapával csinálni. A gyümölcsösökben a virágzástól a termés betakarításáig mindig akad olyan folyamat, amelyben fiúk, lányok egyaránt szívesen részt vesznek. De ha az állatok életéről hallanak, már a gondozásukat is lelkesedéssel végzik. Közismert tény mégis, hogy a pálya- választás előtt álló nyolcadikosok közül igen kevesen jelölik meg a mezőgazdaság valamelyik ágazatát a jelentkezési lapon. Népszerűtlen a mezőgazdasági pálya. Pedig már a szülők sem a nehézségek miatt beszélik le csemetéiket. Köztudott, hogy a fizikai munkát mindinkább gépek váltják fel. Igaz, a munkaidő nem a szorosan vett gyári nyolc óra, de a fizetés és a különböző juttatások feledtethetik a szezon nehézségeit. A valóságos ok talán a mezőgazdasági pályák presztízsében keresendő. Ma még nem számít igazán tekintélynek, ha valaki a mezőgazdaságban diplomás, a szakmunkásról nem is beszélve. Tény, hogy a népgazdaságnak e területen is mind több, jól képzett szakemberre van szüksége, s az iskolák nem dúskálnak ilyen tanulókban. Hol hát a megoldás? Ezt vetette fel a napokban a mérki Kossuth Tsz egyik vezetője is a megyei úttörő-vezetői konferencián. A termelőszövetkezetek igyekeznek mindent megtenni, hogy elég szakképzett állattenyésztőt, zöldség-gyümölcstermesztőt, kertészt tudjanak alkalmazni. Az országos méretű Egy üzem — egy iskola akció keretében a termelőszövetkezetek némelyike már megkeresett egy közeli iskolát, s a kapcsolat ápolásán fáradoznak. Ennek egyik konkrét formája a termelőszövetkezetekben létrehozott iskolai szakkör. A tanulók örömest jelentkeznek az ilyen „különórákra”, mert az iskola falain kívül idegen előadóktól. „tsz-tanárbácsi- tól” szívesebben hallgatnak meg erről a területről bármit, mint mondjuk a szaktanártól, vagy az osztályfőnöktől. Beszélnek róla A textil titka Elég szokatlan, ha egy nyelvtagozatos gimnazista egy makramé falidísszel, egy égetett lopótökkel és egy szintén égetett technikával készült képpel nevez be a megyei diáknapok iparművészeti kategóriájába. Nos, ez történt az idén Lentvorszki Erikával, aki a nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola harmadik osztályos német tagozatos tanulója. Iparművészeti „kirándulása” oly jól sikerült, hogy a makraméval ezüst oklevelet nyert a pályázaton. — Tulajdonképpen nem ez az első próbálkozásom a textillel — magyarázza Erika. — Másfél éve vonz ez a sajátos művészeti ág. Csomóztam már magamnak egy barna-fehér makramé mellényt, övét, jó néhány falidíszt, képet, de a legtöbbjüket elajándékoztam. Egy párral pedig a lakásunkat díszítem: Néhányosztályos tanuló volt, amikor édesapja munkahelye, az ÁFÉSZ pályázatot hirdetett. Erika egy fát rajzolt, s ezzel kiemelt különJegygyűrű a fogban? Válaszol: Dr. Endreffy Tamás Egy karikagyűrűvel állított be az idős bácsi a fogorvoshoz: azzal akarta betömetni a fogát. Egy másik beteg a nyakláncot vitte el, hátha abból jobb tömést lehet készí- szíteni... Igaz, a történetet ma már anekdotaként mesélik az orvostudományi egyetem fogorvosi karán, mégis akad azért néhány ember, aki manapság is „aranyfogat” szeretne. — Ehhez pedig nem is egyszerű hozzájutni — mondja dr. Endreffy Tamás fogorvos. — Ügynevezett aranykönyvet kell váltania a fogorvosnak, aki leveszi a mintát, s az elkészítés már a fogtechnikus feladata. Ez a fogdivat azonban már elmúlt, hozzájutni is nehéz az értékes fémhez ,és pénz sincs az arany, tömésekre, hidakra, fogpótlásra. S talán már nem is tartaná esztétikusnak senki... Beépítés tűvel Ha az arany nem, a fém azért továbbra is tartja magát a fogászatban. Még mindig gyakori az úgynevezett „vasfog”, a rossz fogra húzott fémkorona. A különböző fogtömő és -pótló anyagok közt is szép számmal találni f émötvözéteket: ezüst-palladiumot, amalgámot, szilikát- cementet. Nemrégiben a fogpótlás egészen radikális módját dolgozták ki a szakemberek. Ha valakinek például ínygyulladás, vagy -sorvadás miatt kihullanak a fogai, nemcsak protézissel lehet pótolni, hanem közvetlenül az ínyhúsba operált fogsorral. Állítólag úgy néz ki, mint a valódi... — Ezt a műtétet viszont csak a klinikák szájsebészetén vállalják az orvosok. Sajnos, csak minden második sikeres köztük. Viszont a fogsor végén egymás mellett hiányzó több fogat is pótolnak már hasonló módszerrel. Az ínybe egy „szövetbarát” vitalilium tűt építenek be, ezt nem veti ki magából a fogszövet. Ehhez rögzítik a beépítendő fogakat, s ez megbízhatóbb, mint a protézis. díjat kapott. Ekkor kezdett érdeklődni a ceruza, az ecset iránt. Valójában mindig a vékony vonalakat, a hajszálnyi görbüléseket, az árnyalatnyi vonást kedvelte, ezért próbálkozott a grafikával. — Egyszer kaptunk ajándékba egy lopótököt, s azon tűnődtem, valahogyan díszíteni kellene. Vonalakat képzeltem rá. Meg is melegítettem egy kést a gázlángon és mintákat véstem a lopótök falára. Legközelebb már pillanat fo rrasztóvsl láttam á következő darabhoz. Gyakoroltam is előtte a -rajztáblán, falemezen. Erika az iparművészet néhány területét már becserkészte 17 éves korára. Tányérokat is -fest, a színes minták népművészetünk közismert motívumkincsére emlékeztetnek. Ez a sokféle próbálkozás — talán nem túlzás ezt mondani —, a fiatal lány útkeresése. Hosszú évek óta arról álmodik, hogy érettségi után beiratkozik az iparművészeti főiskolára. Érdeklődése, kézügyessége lehetővé teszi, hogy több területen kipróbálja képességét: a divatos mellény, a falidísz, az öv, a festett tányér, a grafikák és a zsűri értékelése azt bizonyítja: Erikának van mit keresnie ezen a területen. — Engem leginkább a textil érdekel. Az anyagpk szín-, forma- és mintagazdagsága szinte kimeríthetetlen. Hangulatossá, barátságosabbá lehet velük az otthonunkat varázsolni. Ennek a titkát szeretném megismerni. Ezeket a „drasztikus” megoldásokat a legtöbb esetben el lehet kerülni. Endreffy Tamás a nyíregyházi papírgyár és a déli ipartelep üzemi körzeti fogorvosa. A közel száz gyári óvodástól kezdve, a körzet idős betegeiig több nemzedék fogait ismeri és kezeli: Siralmas állapotok — Sajnos, elég siralmas nálunk a fogak állapota, akár fiatal-, akár időskorban. A szuvasodás annyira elterjedt népbetegség, hogy már az óvodások tejfoga is rossz. Általában : aki már eljön a rendelőbe, jóvátehetetlen bűnt követett el korábban a fogai ellen. A fogápolás — bármily furcsán hangzik — az újszülött korban kezdődik a szopással. Ezek a mozdulatok megerősítik a csecsemő állcsontjait. Később a rágással lehet folytatni a fogápolást. Az egyéves gyerek örömmel rágja az almát, a kenyérhéjat, a sárgarépát, s közben egészséges rágóizmai, állcsontjai fejlődnek. Amikor kétéves korára kibújnak a tejfogai, már hozzá Is láthat az első fogmosáshoz. Ekkor még csak utánozza a szüleit, de hamarosan megkedveli ezt a műveletet. A papírgyári óvodások már nem egyszer látogattak el a fogorvosi rendelőbe. Megnézték a berendezéseket, a műszereket, barátságot kötöttek a doktor bácsival. Ha fogfájással jönnek legközelebb, már bizonyára nem fognak annyira félni. Félévenként ajánlatos — Az általános iskolások a gyermekfogászati rendelésre járnak. Az iskolából kikerülve, amikor alkalomadtán bejönnek a rendelőbe, látom, hogy a korábbi. években alaposan elhanyagoltaik a fogaikat. Pedig nemcsak az egészségnek, hanem a jól- ápoltságnak is egyik feltétele a hibátlan fogsor. Jó néhá- nyan — többnyire a nők — hiúsági kérdést is csinálnak a fogápolásból és a félévenként ajánlatos helyett szinte havonta bekopognak a rendelőbe .. . Összeállította: Tóth Kornélia KM VASÁRNAPI MELLÉKLET j: f |j I ^ ^ 4^ •:£ jijij :j | | £ § §j ^ jjjji | I ftj p
