Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-18 / 65. szám

1979. március 18. o Ol LIDI AI LlA Testkultúraszalon, asszonytorna Szépségápolás húszon túl Készülnek a divatos frizurák a nyíregyházi Mártírok terén lévő fodrászszalonban. A szépítkezés régen a ki­váltságosok privilégiumának számított. A kevésbé tehetős asszonyok különcködőknek tartották a magukat pingáló nőket. A fodrászt általában csak hírből ismerték, házilag is tudták a hajukat ondolál- ni, mosni. Ma pedig már természetes, hogy a három műszakba járó munkásasz- szony, az irodai alkalmazott, a tsz-ben dolgozó fejőnő is rendszeresen eljár a fodrász­hoz legtöbbjük a kozmetikus­hoz is. Kialakulóban van a lányoknak, asszonyoknak egy olyan rétege is, akik a szép­ségápolást sokkal tágabb ér­telemben véve, sportolással vagy rendszeres otthoni tor­nával, szaunával és a modern kozmetikai eszközök segítsé­gével formálják testüket, alakítják szépségüket. — Én egy hónapban átla­gosan 3—400 forintot költők ilyen célra — mondja Vág- völgyi Jánosné, a nyíregyházi Mártírok terén lévő szolgál­tatóházban. — Ebben a fod­rásznál, kozmetikusnál elköl­tött összeg és a különböző, otthon használatos krémek, testápolószerek vannak. Té­len minden második nap já­rok a gyermekeimmel az uszodába, nyáron egy 'ping­pongasztalt veszünk és így megoldhatjuk az egész család otthoni sportolását. — Én gyesen voltam más­fél évig, s a baba mellett nem kellett külön is tornáz­nom — mosolyog Butenkov Jánosné, a Hafe előkalkulá- tora. Most már gyakrabban jövök a fodrászhoz, a házépí­tést befejeztük, több időm lesz magammal foglalkozni. Otthon is tartok néhány „szépítőszert”, az arc kiké­szítéséhez krémet, aztán haj­lakkot, szem- és arcfestéket. Ha nincs időm fodrászhoz menni, magam is elvégzem ezeket a műveleteket. A fodrászokra, kozmetiku­sokra egyre több munka vár. A szalonokban nagyon sok nő fordul meg és szinte már nemcsak a fizetés után és hét végén, hanem mindennap csúcsforgalmat bonyolítanak le. A kis alapterületű, elavult üzleteket folyamatosan meg­szüntetik és korszerűen fel­szerelt, modern szalonokat nyitnak. — A vendégeket gyorsab­ban és színvonalasabban le­het kiszolgálni az ilyen szalo­nokban — mondja Siska Jó- zsefné, a Nyíregyházi Fod­rász Szövetkezet elnöke. — Az idén jó néhány modern géppel gazdagítjuk a szövet­kezetét. A szépszégápolást tudomá­nyos módszerekkel megvaló­sító testkultúraszalon nyitá­sát tervezik Nyíregyházán is — feltehetően az 1980-as években kerül erre sor. A megyeszékhelyet jelölték ki a kelet-magyarországi terület testkultúraközpontjának: itt személyre szabott programok alapján, képzett szakemberek segítségével formálhatják alakjukat, ápolhatják szépsé­güket a nők. Szaunagépet helyeznek el, amelyből csak a feje látszik ki a nőnek: a zárt műanyag burokban hő hatására gőz fejlődik, s ez egyenértékű a szaunával. Legalább 800 ezer forint szükséges egy ilyen testkul­túraszalon kialakításához. Előfordul azonban olyan eset is, hogy nincs idő koz­metikushoz menni, mégis meg kell jelenni valahol. A száraz bőrnek ilyenkor jót tesz a tojáspakolás: a tojás- sárgájába olívaolajat csep­pentünk, nyáron őszibarack, paradicsom, télen citrom le­vővel egészítjük ki. 15—20 percig hagyjuk az arcon, majd lemossuk; friss, jólápolt hatást kölcsönöz. Zsíros bőrre tojásfehérjével végezzük ezt a kezelést. A szépségápolás egyik for­mája a rendszeres testedzés. Az üzemek egy részében már természetes, hogy felállnak a szalag mellől és a 10 perces munkahelyi tornán frissítik fel az izmokat. Az Egy üzem — egy iskola akció keretében a vállalat a patronált iskola tornatermét kapja meg egy estére. S aki mindebből a lehetőségből kimaradt, a sta­dionban szervezett tömeg­sportnapokon vehet részt. Ezenkívül asszonytornát tar­tanak minden csütörtökön .17 órától 18 óráig a Bethlen Gábor utcai 2-es és a jósa- .városi 15-ös iskolában szer­dánként 18 és 19 óra között. A lehetőség tehát adott. A szépségápolás nem elsősor­ban pénz, hanem elhatározás és következetesség kérdése. Ma már minden nő annyira lehet szép, amennyire tud és amennyire akar... „Tsz-tanárbácsi” Ha egy tízéves gyerek kezébe kapát adunk, ér­deklődéssel figyeli a ma­gyarázatot, mire való az, mit és hogy lehet a kapá­val csinálni. A gyümöl­csösökben a virágzástól a termés betakarításáig min­dig akad olyan folyamat, amelyben fiúk, lányok egyaránt szívesen részt vesznek. De ha az állatok életéről hallanak, már a gondozásukat is lelkese­déssel végzik. Közismert tény mégis, hogy a pálya- választás előtt álló nyol­cadikosok közül igen ke­vesen jelölik meg a me­zőgazdaság valamelyik ágazatát a jelentkezési la­pon. Népszerűtlen a mező­gazdasági pálya. Pedig már a szülők sem a ne­hézségek miatt beszélik le csemetéiket. Köztudott, hogy a fizikai munkát mindinkább gépek váltják fel. Igaz, a munkaidő nem a szorosan vett gyári nyolc óra, de a fizetés és a különböző juttatások fe­ledtethetik a szezon ne­hézségeit. A valóságos ok talán a mezőgazdasági pályák presztízsében keresendő. Ma még nem számít iga­zán tekintélynek, ha va­laki a mezőgazdaságban diplomás, a szakmunkás­ról nem is beszélve. Tény, hogy a népgazdaságnak e területen is mind több, jól képzett szakemberre van szüksége, s az isko­lák nem dúskálnak ilyen tanulókban. Hol hát a megoldás? Ezt vetette fel a napok­ban a mérki Kossuth Tsz egyik vezetője is a me­gyei úttörő-vezetői konfe­rencián. A termelőszövet­kezetek igyekeznek min­dent megtenni, hogy elég szakképzett állattenyész­tőt, zöldség-gyümölcster­mesztőt, kertészt tudjanak alkalmazni. Az országos méretű Egy üzem — egy iskola akció keretében a termelőszövetkezetek né­melyike már megkeresett egy közeli iskolát, s a kapcsolat ápolásán fára­doznak. Ennek egyik konkrét formája a terme­lőszövetkezetekben létre­hozott iskolai szakkör. A tanulók örömest jelent­keznek az ilyen „külön­órákra”, mert az iskola falain kívül idegen elő­adóktól. „tsz-tanárbácsi- tól” szívesebben hallgat­nak meg erről a terület­ről bármit, mint mondjuk a szaktanártól, vagy az osztályfőnöktől. Beszélnek róla A textil titka Elég szokatlan, ha egy nyelvtagozatos gimnazista egy makramé falidísszel, egy égetett lopótökkel és egy szintén égetett technikával készült képpel nevez be a me­gyei diáknapok iparművé­szeti kategóriájába. Nos, ez történt az idén Lentvorszki Erikával, aki a nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola harmadik osztályos német tagozatos ta­nulója. Iparművészeti „ki­rándulása” oly jól sikerült, hogy a makraméval ezüst ok­levelet nyert a pályázaton. — Tulajdonképpen nem ez az első próbálkozásom a tex­tillel — magyarázza Erika. — Másfél éve vonz ez a sa­játos művészeti ág. Csomóz­tam már magamnak egy barna-fehér makramé mel­lényt, övét, jó néhány fali­díszt, képet, de a legtöbbjü­ket elajándékoztam. Egy pár­ral pedig a lakásunkat dí­szítem: Néhányosztályos tanuló volt, amikor édesapja mun­kahelye, az ÁFÉSZ pályáza­tot hirdetett. Erika egy fát rajzolt, s ezzel kiemelt külön­Jegygyűrű a fogban? Válaszol: Dr. Endreffy Tamás Egy karikagyűrűvel állított be az idős bácsi a fogorvos­hoz: azzal akarta betömetni a fogát. Egy másik beteg a nyakláncot vitte el, hátha ab­ból jobb tömést lehet készí- szíteni... Igaz, a történetet ma már anekdotaként mesé­lik az orvostudományi egye­tem fogorvosi karán, mégis akad azért néhány ember, aki manapság is „aranyfo­gat” szeretne. — Ehhez pedig nem is egy­szerű hozzájutni — mondja dr. Endreffy Tamás fogorvos. — Ügynevezett aranykönyvet kell váltania a fogorvosnak, aki leveszi a mintát, s az el­készítés már a fogtechnikus feladata. Ez a fogdivat azon­ban már elmúlt, hozzájutni is nehéz az értékes fémhez ,és pénz sincs az arany, tömé­sekre, hidakra, fogpótlásra. S talán már nem is tartaná esztétikusnak senki... Beépítés tűvel Ha az arany nem, a fém azért továbbra is tartja ma­gát a fogászatban. Még min­dig gyakori az úgynevezett „vasfog”, a rossz fogra hú­zott fémkorona. A különböző fogtömő és -pótló anyagok közt is szép számmal találni f émötvözéteket: ezüst-palla­diumot, amalgámot, szilikát- cementet. Nemrégiben a fogpótlás egészen radikális módját dol­gozták ki a szakemberek. Ha valakinek például ínygyul­ladás, vagy -sorvadás miatt kihullanak a fogai, nemcsak protézissel lehet pótolni, ha­nem közvetlenül az ínyhúsba operált fogsorral. Állítólag úgy néz ki, mint a valódi... — Ezt a műtétet viszont csak a klinikák szájsebésze­tén vállalják az orvosok. Saj­nos, csak minden második sikeres köztük. Viszont a fogsor végén egymás mellett hiányzó több fogat is pótol­nak már hasonló módszer­rel. Az ínybe egy „szövetba­rát” vitalilium tűt építenek be, ezt nem veti ki magából a fogszövet. Ehhez rögzítik a beépítendő fogakat, s ez megbízhatóbb, mint a proté­zis. díjat kapott. Ekkor kezdett érdeklődni a ceruza, az ecset iránt. Valójában mindig a vékony vonalakat, a hajszál­nyi görbüléseket, az árnya­latnyi vonást kedvelte, ezért próbálkozott a grafikával. — Egyszer kaptunk aján­dékba egy lopótököt, s azon tűnődtem, valahogyan díszí­teni kellene. Vonalakat kép­zeltem rá. Meg is melegítet­tem egy kést a gázlángon és mintákat véstem a lopótök falára. Legközelebb már pil­lanat fo rrasztóvsl láttam á következő darabhoz. Gyako­roltam is előtte a -rajztáblán, falemezen. Erika az iparművészet né­hány területét már becser­készte 17 éves korára. Tá­nyérokat is -fest, a színes minták népművészetünk köz­ismert motívumkincsére em­lékeztetnek. Ez a sokféle próbálkozás — talán nem túlzás ezt monda­ni —, a fiatal lány útkeresé­se. Hosszú évek óta arról ál­modik, hogy érettségi után beiratkozik az iparművészeti főiskolára. Érdeklődése, kéz­ügyessége lehetővé teszi, hogy több területen kipró­bálja képességét: a divatos mellény, a falidísz, az öv, a festett tányér, a grafikák és a zsűri értékelése azt bizo­nyítja: Erikának van mit ke­resnie ezen a területen. — Engem leginkább a tex­til érdekel. Az anyagpk szín-, forma- és mintagazdagsága szinte kimeríthetetlen. Han­gulatossá, barátságosabbá le­het velük az otthonunkat va­rázsolni. Ennek a titkát sze­retném megismerni. Ezeket a „drasztikus” meg­oldásokat a legtöbb esetben el lehet kerülni. Endreffy Tamás a nyíregyházi papír­gyár és a déli ipartelep üze­mi körzeti fogorvosa. A kö­zel száz gyári óvodástól kezdve, a körzet idős bete­geiig több nemzedék fogait ismeri és kezeli: Siralmas állapotok — Sajnos, elég siralmas nálunk a fogak állapota, akár fiatal-, akár időskorban. A szuvasodás annyira elterjedt népbetegség, hogy már az óvodások tejfoga is rossz. Ál­talában : aki már eljön a ren­delőbe, jóvátehetetlen bűnt követett el korábban a fogai ellen. A fogápolás — bár­mily furcsán hangzik — az újszülött korban kezdődik a szopással. Ezek a mozdula­tok megerősítik a csecsemő állcsontjait. Később a rágás­sal lehet folytatni a fogápo­lást. Az egyéves gyerek örömmel rágja az almát, a kenyérhéjat, a sárgarépát, s közben egészséges rágóizmai, állcsontjai fejlődnek. Amikor kétéves korára kibújnak a tejfogai, már hozzá Is láthat az első fogmosáshoz. Ekkor még csak utánozza a szüleit, de hamarosan megkedveli ezt a műveletet. A papírgyári óvodások már nem egyszer látogattak el a fogorvosi rendelőbe. Megnéz­ték a berendezéseket, a mű­szereket, barátságot kötöttek a doktor bácsival. Ha fogfá­jással jönnek legközelebb, már bizonyára nem fognak annyira félni. Félévenként ajánlatos — Az általános iskolások a gyermekfogászati rendelés­re járnak. Az iskolából kike­rülve, amikor alkalomadtán bejönnek a rendelőbe, lá­tom, hogy a korábbi. évek­ben alaposan elhanyagoltaik a fogaikat. Pedig nemcsak az egészségnek, hanem a jól- ápoltságnak is egyik feltéte­le a hibátlan fogsor. Jó néhá- nyan — többnyire a nők — hiúsági kérdést is csinálnak a fogápolásból és a féléven­ként ajánlatos helyett szinte havonta bekopognak a ren­delőbe .. . Összeállította: Tóth Kornélia KM VASÁRNAPI MELLÉKLET j: f |j I ^ ^ 4^ •:£ jijij :j | | £ § §j ^ jjjji | I ftj p

Next

/
Thumbnails
Contents