Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-16 / 63. szám
s 1979. március 16. KELET-MAGYARORSZÁG 3 JEGYZETEK Levél a tsz-nek □ termelőszövetkezetek postabontás után egy eddig soha nem kapott tartalmú levelet iktattak. A területi szövetség energiagazdálkodási versenyre szólította fel a címzetteket. Cél: villamos energiával, üzem- és kenőanyaggal, tüzelőanyaggal való takarékosság. Az eredményeket egy év múlva értékelik, a legjobbak oklevelet, illetve összesen 24 ezer forint jutalmat kapnak. Elgondolkodtató ez a versenyfelhívás. Leginkább azért, mert jelzi: szövetkezeteinkben nem a legjobb az energiagazdálkodás. A kelleténél jóval több fogy áramból, gázolajból, fűtőolajból. Vannak kényszer- helyzetek is, mint például tavaly a kuko- rieaszárftásnál, ám eltekintve ettől, nagy a pazarlás. Erőgépek százai emésztik üresjáratban az üzemanyagot és vannak telepek, ahol szükségtelenül nagy a díszkivilágítás. Az energiafelhasználást — annak helyes vagy helytelen pazarló módját — a legtöbb termelőszövetkezetben hivatalból nem kíséri figyelemmel senki. Nincs energetikus. Nincs egyszemélyi felelős, olyan ember, akinek feladata lenne tervezni, szervezni és irányítani az energiagazdálkodást. Pedig nem filléres dolgokról yan szó. A termelési költségnek helyenként 20—30 százaléka a közvetlen energiafelhasználás, amit hálózatról vagy benzinkutasból vételeznek. Nagyobb tétel a közvetett energia, a gépekben, vegyszerekben felhalmozott ráfordítás. Tévedés ne essék, az energetikus, vagy az energiafelhasználásért felelős - személy nem azért kell a mezőgazdasági üzemekbe, hogy a verseny értékelését majd hozzáértő szakember végezze. Ilyesmiért kár lenne bárkinek is fizetést adni. Az energetikus, a hozzáértő szakember energiát és költséget takarítana meg. Remélhetőleg valamennyi mezőgazdasági üzem csatlakozik a versenyfelhíváshoz. De ha teszik, ne olyan meggondolásból cselekedjenek, hogy hátha elnyerik a 8 ezer forintos első díjat. Fontosabb — és előnyösebb — az oilyan elhatározás, hogy egyszer és mindenkorra rendet tesznek az energia- gazdálkodásban. Az így kiérdemelt díj összege a legnagyobb, de azt forintban nem lehet meghatározni. Seres Ernő Művezetők jogai □ ezető-e a művezető? Ez a kérdés foglalkoztatott, miközben újra és újra megnéztem egy elemzés számadatait. Ezek első látásra arról győztek meg, hogy Nyíregyháza üzemeinek többségében aligha nevezhetők vezetői jogoknak azok a lehetőségek, amelyekkel a művezetők élhetnek a munkahelyen. Hétmii liárd forint értékű terméket állítanak elő a megyeszékhelyen azokban az üzemekben, ahol a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság munkacsoportja részletesebben megnézte a művezetők helyzetét — tehát az adatok, következtetések korántsem perifériálisak. Az elemzés is része annalk a fokozott figyelemnek, amely az utóbbi időben a közvetlen termelésirányítókra, művezet okijai' irányul. Vita nélkül mindenki elfogadja, hogy a művezetőhöz általában a legtöbb beosztott tartozik, a leggyakoribb kapcsolatba ő kerül a termelő munkással, ö az, aki nem meditálhat naphosszat elhatározásain, mert legtöbbször azonnal kell dönteni — rendszerint napi problémákat old meg. Ugyancsak gyakran lehet hallani, hogy nemcsak a technológia követeli meg az egyes munfcáscsoportok vezetőitől a magasabb színvonalú tevékenységet, hanem az üzemi demokrácia kiszélesítése, igényessége is. Nyíregyházán egy művezető átlagosan évi 28 millió forint értékű termék előállításáért felel, átlagban mintegy öt és fél millió forint értékű állóeszköz-állomány felett -rendelkezik, s általában 40—50 fizikai dolgozót irányít — de van, ahol kétszázat is. Az adatok önmagukért beszélnek, s szemléltetik a művezetők kulcshelyzetét a termelésben. A hatékony művezetői tevékenység feltételei azonban sok esetben nagyon hiányosak. Teljes munkáltatói hatáskörrel például csupán minden tizedik művezető rendelkezik. A részleges munkáltatói jogkör gyakorlása is inkább a fizetett szabadság, valamint a munkaközi kilépések engedélyezésére korlátozódik. A dolgozók felvételéről a művezetők 12 százaléka dönt. Az enyhébb fegyelmi vétségek ügyében minden tizedik, a bérbesorolásokról minden huszadik művezető dönthet. A művezetők csaknem fele úgy vélekedik, hogy a munkaszervezési kérdésekben nem kérik ki véleményüket, holott ez alapvető volna. Általános a művezetők igénye, hogy besorolásnál, jutalmazásnál és fegyelmezésnél több jogot gyakorolhassanak. Ezek nélkül aligha tekinthetők vezetőknek, — pontosabban ez volna az alapja, hogy felelősséggel intézkedhessenek a fegyelmezettebb, jobb minőségű, szervezettebb munka érdekében. Nemrégiben a nyíregyházi gazdasági aktíván is szóba került a művezetők helyzete. Jó és rossz példák egyaránt elhangzottak. Figyelemre méltó, hogy több vállalatnál a közelmúltban már történt változás is, számottevően növelték a középvezetők hatáskörét. Az ilyen intézkedések azonban ma még ritkák, pedig egyre sürgetőbbek minden munkahelyen. Marik Sándor Ágazatvezető mélyvízben Piros jelzés után Kezelés alatt a „beteg” villanymozdony (Gaál Béla felv.) A ki kiúszik a mélyvízből, jó szakember válik belőle — kezdi a beszélgetést Cseh Antal, a záhonyi Lenin Termelőszövetkezet ágazatvezetője, aki tavaly nyáron került a gazdaságba, mint friss diplomával rendelkező agrármérnök. Mindössze egy hónapig gyakornokoskodott, hamar kinevezték növénytermesztési ágazatvezetőnek. Hozzátartozik a kukorica-, a kalászos és takarmánynövények termesztése. Ezt szereti csinálni, lelkesen dolgozik a közösért. Magyarázza, melyik táblába milyen növényt vetettek az ősszel, s hogy tavasszal mi kerül a még vetetlen földbe. A búza, és a rozs szépen fejlődik, persze meg is kapja most a fejtrágyaadagját. Cseh Antal Borsod megyében született, Debrecenben végezte az egyetemet és Szabolcsba jött dolgozni. Mit tudott előtte Záhonyról, a Lenin Termelőszövetkezetről? — Őszintén, nem sokat — mondja. — Hogy mégis erre a termelőszövetkezetre esett a választásom, abban közrejátszott az is, hogy államvizsga után nősültem, szükség volt lakásra, itt pedig biztosította a vezetőség. Én nem köteleztem el magam az egyetemi évek alatt egyetlen termelőszövetkezettel sem, így éppen kapóra jött a záhonyiak ajánlata. Cseh Antal a búzavetést tavaly már mint ágazatvezető irányította. Úgymond; CSEH ANTAL, teljes értékű harcos lett a termelőszövetkezetben. — Öröm kijönni a határba és szétnézni — folytatja a fiatalember. — Alig várom már a tavaszt, amikor növekedésnek indul a búza, hiszen ez mutatja legeredményesebben a munkánkat. Sajnos a Tisza gyakran ellátogat a termelőszövetkezet földjére, s kérlelhetetlenül beborítja a táblákat vízzel, ősszel 130 hektár kalászos vetést pusztított el, most pedig az újtelepítésű dióst károsította. Nem a legjobb előjelekkel kezdődött ez az év sem. Nagy a követelmény, sokat bíznak a fiatal szakvezetőkre. — Ez az első időszakban kissé nehéz volt, nagy felelősség hárult ránk — mondja az ágazatvezető —, de így gyorsabban megtanuljuk, megszokjuk a munkát. Természetesen segítenek az idősebb, tapasztaltabb kollégák. Nem hagynak magunkra, hiszen nem egyéni, hanem közös érdek vezérel bennünket. Cseh Antal csak azt sajnálja, hogy kevés gépe van a termelőszövetkezetnek, és ehhez járul még a kedvezőtlen adottság is. A vezetők mindenben támogatják a fiatal szakembereket és persze lelkesedéssel, jó munkával ellensúlyozni tudják a jelenlegi nehézségeket. Ambícióban pedig nincsen hiány Cseh Antalnál és fiatal kollégáinál. Sípos Béla Mozdonyszerelők A MÁV nyíregyházi vontatási főnöksége javítóműhelyében a klimatizált levegő nemcsak az ott dolgozókat védi, hanem a futó-, vagy nagyobb javításra betérő villamosmozdonyok kényes alkatrészeit is. Az ország legkorszerűbb villamosmozdony-javító bázisa ez — mondja Siska András fenntartási csoportvezető. Egy villanymozdonyban ki- lencszáz darab vezeték van. Hosszuk eléri a tizenötezer métert. S hol vannak még a mechanikai részek, villany- motorok, műszerek a vezérlő- berendezések, a biztonsági automatikák, a rádió és így tovább . . . Rejtett hiba — Mégis az elektromos testzárlat a legnehezebb — mondják. — Megesik ugyan, hogy tíz perc alatt megtaláljuk, de az is, hogy Ttet-három ember napokat eltölt vele. Ilyenkor, vagy egy-egy rejtett hiba esetén bizony gondban vagyunk, mert a mozdonyra szükség van, a vonatok nem várhatnak... Jól együtt kell működni a javítóműhelynek a vezényléssel. Azért egyeztetünk minden reggel. — Volt-e már olyan eset, hogy reklamáltak, visszahozták a gépet? — kérdeztem Kalakai Lászlótól, a szerelőbrigád vezetőjétől. — Javítás után nem. Esetleg olyan rejtett hiba miatt, ami csak újabb üzem közben derül ki. Nálunk nincs olyan, hogy letelt a munkaidő és gyerünk haza. Ha várják a mozdonyt, be kell fejezni a munkát. A múltkor például egy gépet 22 órára át kellett volna adni. El is készültünk vele, de közben meghibásodott a fokozatkapcsoló. Ha abbahagyjuk, mert lejárt a munkaidő, csak másnap délben adhattuk volna át. Inkább dolgoztunk éjszaka is. Az igazság az, hogy a zsebünk is bánná, ha nem igyekeznénk és nem végeznénk minőségi munkát. Nem tudott elindulni — Mikor örül, mikor bosz- szankodik a brigádvezető? — Ha a javítási időn belül átadhatjuk a gépet a forgalomnak és nincs reklamáció, az mindig jó érzés. Persze, ha sok a munka és kevés az ember, aki végezze, akkor bizony mérgelődik az ember, de még mindig kisegítettük egymást.. . — Bizonyára utaznak vasúton is. Menetközben volt-e már szükség a szaktudásra? — Egyszer már jártam így, amikor Budapestre utaztam. A vonat egy jelzőnél pirosat kapott. Megállt, de elindulni már nem tudott. A harmadik kocsiban utaztam, de azért a Az idén 66 millió termelési érték szerepel a Rakama- zi RAFAFÉM Szövetkezet termelési tervében. Ennek jelentős része, csaknem 35 millió olyan vasipari termék, amelyet a Diósgyőri Gépgyár, a jó hírű Budapesti Finom- mechanikai Vállalat és a Klíma Szövetkezet megrendelésére készítenek. Egyik jelentős termékük a mezőgazdasági vízszivattyúkhoz gyártott futómű, melyet 8 milliós értékben rendelt meg a DI- GÉP. A fővárosi finommechanikai szövetkezetnek az ott gyártandó villástargoncákhoz Rakamazón készül el 4 ezer emelőszerkezet, míg a Klíma Szövetkezetnek olyan hűtőtornyokat gyártanak 10 milliós nagyságrendben, amelyeket a különösen nagy vízigényű üzemek a víz visszanyerésére és újrafelhasználására használnak. mozdony hangjából megérez- tem, hogy valami nincs rendben. Odamentem és segítettem a mozdonyvezetőnek. Egy vezetékszakadás miatt az öt szellőzőmotor közül csak kettő működött. Megjavítottam és mehettünk tovább ... — Meglepetések, javítás közben? Kiváló címre pályáznak — A múltkor a tetőberendezés vizsgálata közben egy bagolyt találtam. Természe— Mátészalka lakossága társadalmi összefogással sokszor segített már olyan városi feladatok megoldásában, amelyek szükségesek voltak, de a tanácsnak nem volt rá pénze — hallottuk Kövendy Lajostól, a városi tanács elnökhelyettesétől. — 1979. évben is számítunk a lakosság, a vállalatok, kollektívák, társadalmi szervezetek társadalmi munkájára, amely- lyel elsősorban a lakóhely és a környezet szebbé tételét szeretnénk elérni. A városban tradíciói vannak a társadalmi munkának: a megyei versenyben 1978. évi eredményeink alapján a második helyet szereztük meg, ezért 500 ezer forintot kapott a város. Az idei társadalmi munkák tervét a tanács legutóbbi Ez a szövetkezet foglalkozik a benzinkútvázak és a hozzájuk szükséges szűrőedények gyártásával is, amelyekből kompletten az idén mintegy félezret készítenek a Klíma megrendelésére. Hosszú ideig hiánycikk volt a maligán-borfokoló készülék. Gyártására vállalkozott a RAFAFÉM: így most a Budapesti Vasedény Vállalat és a MŰÉRT megrendelésére 400 készül. Idén először termel nyugati exportra a szövetkezet. Az NSZK megrendelésre 8 milliós értékben festőállványok gyártását kezdték meg, amelyekhez a szövetkezet saját tervezésben és kivitelezésben készítette el a szükséges célgépeket is. Különösen ügyelnek a munkák minőségére, s arra, hogy gazdaságosan állítsák elő minden gyártmányukat, (f.) tesen már nem élt. Gondoltam elviszem kitömetni. Az igazi meglepetés akkor ért, amikor fizetni kellett... Mindenhez még Kalakai László sem érthet. A műhelyben a saját szakmájában azonban mindenki megállja a helyét. Az elmúlt évben a két műhely összesen ötszáz munkaórát takarított meg úgy, hogy a tervezett javításokat mind elvégezték. A Kandó brigád pedig — a szocialista cím arany fokozata után, nem ok nélkül — már a MÁV kiváló brigádja cím várományosa. ülésén fogadták el. Ebben egyebek között az szerepel, hogy közlekedési parkot alakítsanak ki a Móricz Zsig- mond utcában az óvodával szemben lévő területen. Az érintett üzemekkel és vállalatokkal közösen a Felszabadulási és a 49-es számú út mentén az autóbusz-megállóhelyeknél zárt utasvárakozót helyeznek ki. Mátészalka várossá szervezésének 10. évfordulója tiszteletére mintegy 5000 rózsatő kiültetését szervezik a családi lakóházas övezetekben. Ideiglenes szabadtéri színpadot épitenek a gépészeti szakközépiskola nyugati szárnyánál a főépület és a műhely által határolt területen. Nagy kockakőből leburkolják a Toldi Miklós utcát és a múzeumudvart, ez utóbbit a kiállítás céljára: kocsimúzeum részére. Hasznosítják a bontásból kikerülő anyagokat is. így például a Jármi úton felbontott járdából kikerülő betonlapokból a Bercsényi utcában és a Móricz Zsigmond közben járdát építenek. A Lakatos, Kozma és Táncsics utcákban csapadékcsatornát építenek, illetve újítanak fel. A Táncsics, Fellegvár és Ságvári utcákban az út melletti padkát rendezik. — Fontos feladat az idén is a városi sporttelep rekonstrukciós munkája — mcfrid- ta az elnökhelyettes. — Az az elképzelésünk, hogy a kiöregedett, értéktelen faállományt kicseréljük és a telepen belül újabb sportpályákat építünk. A kommunista műszakok és az almaszüretből befolyt összegből továbbra is hozzájárulnak a gyermekintézmények fejlesztéséhez. Továbbra is jelentősek azok a társadalmi munkák, amelyeket az üzemek és vállalatok a gyermekintézmények fejlesztése érdekében végeznek. Tóth Árpád ötezer rózsató Városszépítés Mátészalkán társadalmi munkában Hűtőtornyok Rakamazról
