Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-16 / 63. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1.979. március 16. Morovszki iMihályné a keltetőgépbe rakja a tojásokat. Csirkegyár A nyíregyházi baromfikeltetőben az elmúlt évben 6,6 millió kiscsirkét keltettek ki és szállítottak le megyénk termelőszövetkezeteinek és állami gazdaságainak. Az üzemben 65 nagy teljesítményű keltetőgéppel háromhetenként 85 ezer kiscsirkét keltetnek ki. Az „újszülöttek” Osztályozáshoz készítik elő a félnapos csibéket. (Császár Csaba felvételei) Megelőzni a tragédiát Biztonsági intézkedések a 750 kV-os vezeték övezetében A múlt év végén helyezték üzembe a Vinnyicától Albertirsáig húzódó 750 kV- os elektromos távvezetéket. A világon eddig mindössze három ilyen magasfeszültségű vezetéket építettek. A távvezeték Beregsuránynál lép be megyénkbe, és Üj fehértó határában hagyja azt el. Nyomvonallát úgy alakították ki, hogy az elkerül minden lakott települést. Erre több okból is szükség volt. A vezeték szántókon, rétéken, legelőkön, tehát mezőgazdasági művelésű területeken halad át. A mezőgazdaságban pedig most indulnak a munkák. Ez az első tavasz, amikor a magas- feszültségű vezeték alatt emberek fognak dolgozni. A magasfeszültség vigyázatlanság, tudatlanság esetén életveszélyt is rejt magában. Ezért a magasfeszültségű vezeték alatt végzett mindenfajta tevékenység megkívánja, hogy a környéken dolgozók ismerjék a biztonságos munkavégzés követelményeit, a magatartási szabályokat, az ott dolgozó gépekre és munkaeszközökre vonatkozó előírásokat. A megyei tanács felhívta a mezőgazdasági üzemek vezetőit, hogy dolgozóikat és a területükhöz tartozó magán- termelőket oktassák ki a vezeték alatt történő munkavégzés szabályaira. Tudni kell, hogy a magasfeszültség nyomvonala alatt huzamosabb ideig tartózkodni tilos. Éppen ezért nem szabad a szélső vezetéktől számított 40 méteren belül semmiféle emberi, vagy állati tartózkodásra alkalmas épületet felállítani. A vezetéket növények, Iák, vízsugarak hét méterre n^tn közelíthetik meg. A vezeték övezetében dolgozó mező- gazdasági' erő- és munkagépéket földelőeszközökkel, és védőernyőkkel kötelező ellátni. Ezeket az eszközöket mind a mezőgazdasági üzemeknek, mind pedig az egyéni termelőknek a tanácsok felmérése alapján az Agroker vállalat állami támogatással biztosítja. A magas törzsű, de három métert nem meghaladó növények telepítése is engedélyhez kötött a vezeték nyomvonalán. Tűz- és robbanásveszélyes anyagokat — szénát, szalmát, fát, gumit, szilárd és folyékony, vagy gáznemű tüzelőt meg hajtóanyagokat — a vezeték övezetében (ez minimálisan 120 méter) tárolni nem szabad. Tilos a vezeték környékén az erő- és munkagépek üzemanyaggal történő feltöltése. A sárkány- eresztés szintén életveszélyes, — így e térségben megnőtt a szülők és pedagógusok felelőssége is. KÉM ELÉG CSAK A TAKKÖKYV Oroszul — érdekesen Tapasztalatok egy nyíregyházi iskolában Ki ne ismerné — ha máshonnan nem, saját tapasztalataiból — a gyermek kíváncsiságát, hogy az anyanyelvén kívül idegen nyelven is értsen és szóljon. Ekkor még nem az idegen nyelv hasznossága, későbbi jelentősége hajtja a tanulásban, inkább az érdekesség, az idegen szóképek megfejtésének élménye. És egy kis romantika is, ami nélkül aligha képzelhető el az idegen nyelvvel való barátkozás. Hogyan tudja ezt kielégíteni az iskolai Oktatás, köny- nyen vagy nehezen tanulják az általános iskolás gyermekek az orosz nyelvet, milyen változások segítik belátható időn belül a még eredményesebb nyelvtanulást? Ezekről beszélgettünk a Nyíregyházi 4-es Általános Iskola magyar—orosz szakos tanáraival, Búr Ildikóval, Dombóvári Józsefnéval és az iskolai könyvtáros, Török Lászlónéval. Színesen, életszerűen — Amikor a gyerekek az ötödik osztályban elkezdik az orosz nyelvet, nagyon érdeklődnék, nagyon akarnak. Az első két hónapban játékosan vezetjük be őket a tanulásba, csak énekeket, játékokat, mondókákat tanulnak és ezek nagyon tetszenek. Ekkor még nem kerül sorra az írás, olvasás, nyelvtan. Természetesen a bevezető után ezt is el kell kezdeni, s ez már nehezebben megy — magyarázza Búr Ildikó. Dombóvári Józsefné azzal folytatja: — A hatodik osztályban megkezdődik a nyelvtan, aki itt lazít, nem sajátítja el a legfontosabb tudnivalókat, később nehezen boldogul. Ez az a nehéz pont sok gyermeknél, ahol megtorpannak. Márpedig a középiskolában nagy szükségük lesz a biztos nyelvtani alapokra ... Arról beszélgettünk, hogyan lehetne megőrizni a kezdeti játékosságot, színes- séget, még több gyermekikel megszerettetni az orosz nyelvet. A szaktanárok egybehangzóan az életszerűséget említik, amelyről a tanároknak kell gondoskodni, hisz a tankönyvekből való tanulás túl egysíkúvá tenné a nyelv elsajátítását. Török Lászlóné a csoportmódszert említi: — A gyermekek nem egyformán sajátítják el az anyagot. örülünk, ha minden osztályban van egy tizenöt- húsz fős csoport, akik jól haladnak, akik orosz nyelvű újságokat, folyóiratokat is böngésznek. A többiekkel viszont különcsoportban kell foglalkoznunk az órán. Magnós órákkal Mindhárman egyetértenek abban: a tankönyv nem mindig életszerű, a hétköznapi élethelyzetekhez kötődő olvasmány anyagát ki kell egészíteni hanglemezhallgatás- sal, magnós órákkal, az iskolarádió, -tévé egy-egy adásának feldolgozásával. Az iskola kéthavonként megjelenő stencilezett házi újságja kerül az asztalra. — Egy-egy orosz népmesét is közlünk, természetesen orosz - nyelven — mondja Búr Ildikó. — Készítettünk orosz nyelvű gyűjteményt is, saját kiadásban, tréfák, mondókák, versék, mesék, a mindennapi életben előforduló párbeszédek kerülnek ide, amit a gyerekek szívesebben olvasnak, mint a tankönyvek olvasmányait. Dombóváriné azzal toldja meg, hogy fordítási pályázatot is hirdetnek a gyermekeknek. Sokan — elsősorban az orosz nyelvben jól haladók — leveleznek szovjet gyermekekkel. A szovjet gyermekújság, magyar nevén a „Cipócska” szintén jó „tankönyvnek” bizonyul, szeretik tanárok, gyerekek. A tanítás egyik gyenge pontja, hogy viszonylag kevés idő jut a társalgásra, az élő nyelv gyakorlására. Mit hoz a reform? — Ezért is szerveztük az oroszklubot. És nagy élmény volt a gyermekeinknek, hogy ellátogattunk Moszkvába és Leningrádba. Az idén a Duna mentén orosz nyelvi táborba szeretnénk vinni a legjobbakat — magyarázzák. — Mit hoznak a reformok? — kérdeztük a városi szakfelügyelői feladatokat is ellátó Búr Ildikó tanárnőtől. — Már láttam az 1981-ben bevezetésre kerülő orosz tankönyvet. Sokkal jobb, mint az eddigiek. A nyíregyházi tanárképző 1-es gyakorlójában már kipróbálták, tanárok, hallgatók dicsérik. Életszerűbb, a hétköznapi élet helyzeteiről szólnak az olvasmányok. — Van még egy remény a sikerre, 81-től már a negyedik osztályban elkezdjük az orosz tanítását. így közelebb jutunk ahhoz az életkorhoz, amikor a gyermekek a legfogékonyabbak az idegen nyelvek iránt... — Mi lesz a valóság próbája? Ha a középiskolában helytállnak, turistaként elboldogulnak, eltársalognak, a rádióból, tévéből, lapokból a legfontosabbakat megértik majd a fiatalok. Mert mint sok más, az idegen nyelv tanulása sem öncél, az emberért van. hisz azt tartják: ahány nyelv, annyi ember... P. G. Szabolcsi fiatalok Pakson A közelmúltban hat sza- bolcs-szatmári szakmunkás fiatal kötött egy évre szóló munkaszerződést a paksi atomerőmű építkezésén. Valamennyien március 19-én, hétfőn állnak munkába hazánk egyik legfiatalabb városában. Mint ismeretes, a KISZ Központi Bizottsága mozgósította a fiatalokat a kiemelt nagyberuházás megvalósítására. Az építkezésen jelenleg két szabolcs- szatmári fiatal dolgozik. A KISZ megyei bizottságának közreműködésével öt munkahelyről választották ki a hétfőn munkába álló hat fiatalt. A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalattól Berecz Sándor, a Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat baktalórántházi gyáregységéből Nagy Zoltán, a. Szabolcs-Szatmár megyei Építő- és Szerelő Vállalattól Jancsurák János, a HAFE nyíregyházi gyárából Gabulya László, a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezetből Horváth László és Papp Ferenc utazik a Duna partján lévő építkezésre. Hétfőn az ország különböző területeiről százötven fiatal érkezik Paksra. A már ott dolgozó ötven fiatallal együtt kétszáz fős „KISZ-építésvezetőséget” alakítanak. A pihenésre, a művelődésre, a szórakozásra és a sportolásra jók a feltételek. Az építésvezetőség dolgozóit a fiatal város új lakótelepén épült úgynevezett ifjúsági munkásszálláson helyezik el. A szálló közelében nemrégiben új művelődési központot adtak át rendeltetésének. (n.) FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT FAGYÖNGYÖK Beküldte: Katona Géza, Kocsord, Hunyadi u. 18. A tárgyalóteremből Műtrágyatolvajok Kozma János 27 éves és Kovács Miklós 41 éves ófehértói tsz-tagok nem szeretik a rendet és a fegyelmet, ebből adódóan a közös munkából sem veszik ki részüket rendszeresen. Életmódjukból ítélve a „mának élés” jellemzi őket. Kozma Jánost már 1970-ben lopásért és garázdaságért, 1974-ben pedig visz- szaesőként elkövetett garázdaság bűntette miatt ítélte szabadságvesztésre a bíróság. Karbamid az orgazdának Kovács Miklóst már 6 esetben ítélték el kisebb bűncselekményekért, köztük lopásért is. A hat esetből két alkalommal börtönbüntetést, három esetben pénzbüntetést, egy esetben javító-nevelő munkát kapott. Kovács Miklós az idő múlásával már mentesült büntetéseinek jogi következményei alól. Ügy látszik azonban, hogy az eddigi büntetések egyiküket sem tudták tartósan megváltoztatni, újabb bűncselekmények elkövetésétől visszatartani. Kozma Jánost és Kovács Miklóst a tsz-ben az idén rakodómunkásként foglalkoztatták és február végétől műtrágyaszállításhoz osztották be őket. Március 1-én este találkoztak Ambró János- néval, akivel megállapodtak abban, hogy a legközelebbi műtrágyaszállításból „szereznek” neki. Március 2-án Hegedűs István erőgépével különleges minőségű, 46 százalékos karbamidtartalmú műtrágyát vittek a legelőre. „Nem lesz ebből baj!" Amikor az erőgéppel Amb- róné háza elé értek, szóltak a vezetőnek, hogy álljon meg. Ekkor mondták el, hogy le akarnak rakni 5 zsák műtrágyát. Az erőgépvezető előbb vonakodott, de amikor társai megnyugtatták, hogy „nem lesz ebből baj!”, ő is hozzájárult a cselekményhez és segített berakni a zsákokat. Ambróné a 250 kiló 1043 forint értékű áruért 500 forintot adott. A rendőrség és a tsz vezetősége rövidesen tudomást szerzett a történtekről és az intézkedés során az 5 zsák műtrágyát lefoglalták, a tetteseket pedig átadták az ügyészségnek. Gyorsított eljárással A Nyírbátori városi-járási Ügyészség — figyelemmel az elkövetők életmódjára és a csoportos elkövetésre — sikkasztás bűntette miatt emelt vádat. A járásbíróság az 1979. március 8-án megtartott tárgyaláson — gyorsított eljárással — megállapította a vádlottak bűnösségét. A büntetés kiszabásánál a bíróság alaposan és személyre bontva vizsgálta a bűnös- ségi körülményeket — az egyes vádlottaknál felmerült enyhítő és súlyosbító tényeket — és ennek eredményeként Kozma Jánost fegyház- ban letöltendő 4 hónapi, Kovács Miklóst börtönben letöltendő 3 hónapi szabadság- vesztésre, Hegedűs Istvánt 10 hónapi 15 százalékos bér- csökkenéssel járó javító-nevelő munkára, míg az egyedül élő, egygyermekes Ambró Jánosnét 3500 forint pénz- büntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. Dr. Pálfy Ferenc ügyész
