Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-16 / 63. szám

XXXVI. évfolyam, 63. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. március 16., péntek AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Tárgyalás a szuverenitás alapján Vietnami javaslat a konfliktus rendezésére Kína haladéktalanul szüntesse be katonai agresszióját Vietnam újabb kiegészítő javaslatokat tett Kínának a konfliktus tárgyalásos ren­dezésére. Hanoiban csü­törtökön Phan Hien külügy­miniszter-helyettes nemzet­közi sajtóértekezleten ismer­tette azt a jegyzéket, ame­lyet a VSZK külügyminisz­tériuma a nap folyamán in­tézett a kínai külügymi­nisztériumhoz. Bevezetőjé­ben Phan Hien elmondotta: a háború még nem fejeződött be teljesen, a kínaiak még nem vonták ki minden ka­tonájukat Vietnam területé­ről. A VSZK kormánya azonban jóakarata bizonyíté­kaként jegyzékében az aláb­bi kiegészítéseket fűzi ko­rábbi, március 6-i nyilatko­zatához: 1. A kínai csapatoknak a történelmi határvonalon túl­ra való kivonása után egy héttel kezdődjenek ipeg a külügyminiszter-helyettesi szintű megbeszélések; 2. Ami a tárgyalások he­lyét illeti, a VSZK már két­szer küldött delegációt Pe­kingije az elmúlt években 'tárgyalások céljából. Most a vietnami fél azt javasolja, hogy a tárgyalások színhelye Hanoi legyen. Ha a kínai fél óhajtja, szó lehet a tárgya­lásokról közvetlenül a viet­nami—kínai határon vagy a határ két oldalán. Egymást követve, felváltva egyszer kí­nai, egyszer vietnami terüle­ten ; 3. A vietnami fél javasol­ja, hogy tárgyaljanak a ha­tártérség békéjének és biz­tonságának megteremtésé­hez szükséges sürgős intéz­kedésekről, a szuverenitás, a területi integritás alapján. Ugyancsak tárgyaljanak a Az egyiptomi kormány csü­törtöki rendkívüli kabinet­ülésén egyhangúlag jóvá­hagyta üí. izraeli—egyiptomi különbéke-szerződés terveze­tét. Musztafa Khalil miniszter- elnök csütörtökön bejelen­tette: amennyiben újabb aka­dályok nem merülnek fel, úgy Szadat elnök március 22- én vagy 23-án Washingtonba utazik a békeszerződés alá­írására. Csütörtökön ismét heves tüntetésekre került sor a ké­szülő egyiptomi—izraeli bé­keszerződés ellen a Jordán folyó megszállt nyugati part­jának különböző városaiban. normális kapcsolatok hely­reállításáról. Ugyanakkor a vietnami jegyzék követeli a kínad ag­resszió haladéktalan és vég­érvényes beszüntetését. Kö­veteli továbbá, hogy a kínai fél szüntesse be a két ország közötti történelmi határvonal felszámolására irányuló kí­sérleteit. A Jeruzsálemtől 40 kilomé­terre délre fekvő Halhulban az izraeli katonák a főleg di­ákokból álló tüntető tömegbe lőttek, s megöltek egy arab fiatalembert és egy iskolás lányt. A tüntető arab fiatalok, — akik azért ellenzik a Carter elnök kezdeményezte béke- szerződés megkötését, mert nem látják benne a palesztin kérdés megoldásának bizto­sítékát — hasonló tiltakozó akciókat rendeztek Jeruzsá­lem arabok lakta keleti részé­ben, Hebronban, Betlehem­ben, Jerikóban és Ramallah- oan. Igent mondott az egyiptomi kabinet Heves tüntetések Kairóban a külünbéke-szerzödés ellen Új felüljárók, korszerűbb vasút Tervegyeztető tárgyalás a közlekedési tárca és a megye vezetői között Három év alatt közel há- rommilliárd forintot fordí­tottak a közlekedési ágazat fejlesztésére a megyében — állapították meg a tárca és a megye vezetőinek terv­egyeztető tárgyalásán csü­törtök délelőtt a megyei ta­nácson. A megbeszélésen részt vett Urbán Lajos köz­lekedés- és postaügyi állam­titkár, dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke, Hosz- szú László, a megyei pártbi­zottság titkára, valamint a megyében dolgozó közleke­dési vállalatok vezetői. Az V. ötéves terv első három esz­tendejének eredményeit, a közlekedési ágazat előtt álló fejlesztéseket, valamint a megoldásra váró gondokat László András, a megyei ta­nács általános elnökhelyet­tese ismertette. A személyszállítás telje­sítményei az országos ta­pasztalatokkal ellentétben minden területen növeked­tek. A vasúti hálózat fej­lesztése, az állomások körze­tesítése, egyes vonalak meg­szüntetése a közlekedési kon­cepcióban meghatározottak alapján történt. Gond, hogy Mátészalkán az új felvételi épület építése, az utasok ki­szolgálását szükséges létesít­mények elkészítése évek óta húzódik. Az utazás kultu­ráltságát javították a mel­lékvágányokon a dízel-mo­torvonatok beállításával. A következő években felújítják a Nyíregyháza és Nyírbátor és a Nyíregyháza és Vásá- rosnamény közötti vasútvo­nalat. A Nagykálló és Nyír- adony közötti, valamint a nyírvidéki kisvasút meg­szüntetésére gazdaságossági vizsgálatokat folytatnak. A záhonyi átrakókörzet fejlesztése a kormány által jóváhagyott program alapján történik. Közös erőfeszítése­ket tesznek, hogy egyes lé­tesítmények hamarabb ké­szüljenek el, különösen fon­tos a lakásépítés meggyorsí­tása. Az országos közúthálózat fejlesztése a terveknek meg­felelően alakult. Elkészült a 49-es út mátészalkai átkelé­si szakasza, épül ,a tunyog- matolcsii Szamos-híd. Nyír­egyházán 1980-ban elkészül a 4-es út felüljárója és az út várost átívelő szakasza. Kis­várdán 1980-ban kezdik elő­készíteni a Gyár utcai felül­járó építését. A tanácsok ke­zelésében lévő utak építésé­re, fenntartására a meglévő anyagi lehetőségek kisebbek az igényeiknél. Ezért tovább­ra is indokolt ennek a fi­gyelemmel kísérése. A Volán lehetőségei korlá­tozottak a fejlesztésben, pe­dig indokolt lenne Nyíregy­házán, Vásárosnaményban és Kisvárdán autóbusz-pálya­udvar építése. A nyíregyházi Volán-telep kitelepítése von­tatottan halad. Kedvező, hogy az autóbuszállomány korszerű, lehetővé teszi a kulturált utazás lebonyolítá­sát. Az autójavításban azAFIT 1963 óta nem fejlesztett, in­dokolt más vállalatokat, szö­vetkezeteket bevonni a javí­tásba. A postai feladatok közül legfontosabb a távbeszélő­hálózat bővítése. Egyes vá­rosokban ugyan bővítették a központokat, de Nyíregyhá­zán már kicsinek bizonyul a meglévő központ, Jósaváros és az épülő új lakónegyédek telefonellátása megoldatlan. Változás csak a következő ötéves terv időszakában vár­ható. A megyében ebben az ötéves tervben húsz kisposta- házát építenek az elavult és korszerűtlen bérlemények he­lyett. L. B. Ünnepségek március 15-én Megkezdődtek megyénkben a forradalmi ifjúsági napok Nagygyűlés Nyíregyházán, a Kossuth téren „Tavasz, forradalom, ifjú­ság”. „Hazafiság-nemzetközi- ség!” „1848 eszméi ma vál­nak valóra” — feliratú transzparenseket magasba emelő ifjúmunkások, diákok, felnőtt dolgozók ezrei gyűltek össze az 1848—49-es polgári forradalom és nemzeti sza­badságharc 131. évforduló­jára emlékezve Budapesten csütörtökön reggel a Március 15. téren. Március 15-e reggelén fel­keresték a fővárosi fiatalok a 48-as emlékhelyeket. Az ün­nepségek résztvevői csatla­koztak a Március 15. térről a Múzeumkert felé vonuló több ezres menethez, hogy részt vegyenek a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottság által rendezett nagygyűlésen. A Múzeumkertben több mint 8000-en, fiatalok, főváro­si dolgozók sorakoztak fel. A nagygyűlés elnökségének tagja volt többek között Sar­lós István, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, vala­mint a párt-, az állami és a t ár­sadalmi szerveik több vezetője. Felhangzott a Himnusz, majd Szentistványi Gyulá- né, a HNF Országos Tanácsá­nak titkára köszöntötte a résztvevőket, ezután Deák Gábor, a KISZ KB titkára mondott beszédet. —Nekünk most forradal­már elődeink példáját kö­vetve korunk feladatait kell megoldanunk — hangsúlyoz­ta elöljáróban. Nekünk is úgy, hogy nyugodt szívvel bo­csáthassuk eredményeinket a történelem és az utódok íté­lőszéke elé. S azért, hogy ezt megtehessük, minden olyan értékre támaszkodnunk kell, amely a haza, a nemzet hala­dásának szolgálatában jött létre. Ezeket a múlhatatlan értékeket ünnepeljük tiszta szívvel az 1848—49-es sza­badságharc és forradalom emlékében is. — A márciusi ifjak, s ve­lük együtt a nép legjobbjai nem a hirtelen fellángolás hatására vették kezükbe a zászlót és a kardot, építeni akartak: hazát és nemzetet. Hazafiságuk nemzetköziséggel járt együtt. Nemcsak a nem­zeti haladás zászlaját bon­tották ki, hanem az egyete­mes emberi haladásért is áldozatokat vállaltak. — Március 15-e emlékét a magyar nép kegyelettel meg­őrizte, s legjobbjai a szabad­ságharc tanulságait minden­kor összekapcsolták a kor forradalmi tennivalóival. — Negyvennyolc Petőfi ál­tal megénekelt hajnalcsilla­ga 1919 márciusában ismét felragyogott a magyar törté­nelem egén. A Tanácsköztár­saság nem csupán megvalósí­totta mindazt, amit Petőfi és társai 48 zászlajára írtak. Törvényszerűen tovább is vit­te a népakarat teljesítését. — Hazánk felszabadulásá­val jó kezekbe került a ma­gyar nemzet zászlaja. A pi- ros-fehér-zöld ma ismét a forradalmat, a békét védő, a népek testvériségét hirdető, a szocializmust építő magyar nép őszinte törekvéseit jel­képezi. Azt a társadalmi ren­det építjük, amelynek első alapköveit forradalmár elő­deink rakták le. Azt a társa­dalmi igazságot igyekszünk megvalósítani, amelyet őseink életüket áldozva is kerestek. Azt a szocialista hazafiságot erősítjük, amely követésre méltó elődeinket is az egye­temes emberi haladás élvo­nalába emelte. Dolgozni, ta­nulni, építeni, gyarapítani a hazát és önmagunkat, ez a mi teendőnk. Olyan feladat ez, ami — bár folytatja elő­deink művét — mégis gyöke­resen különbözik a korábbia­kétól. — Dolgozni a mindenna­pok követelményeinek meg­felelően, gazdagítani a haza fejlődését szolgáló erőket, növelni a tudást, a szorgal­mat, a meggyőződést, a lel­kesedést — ezek ma a hazát, a nemzetet gyarapító forra­dalmi feladatok. Így szolgál­juk egyszerre a magyar nép, a béke és a haladás egyete­mes ügyét, azt, hogy hatéko­nyabb legyen a világ külön­böző részein küzdő forradal­már testvéreinkkel, közöttük vietnami barátainkkal vállalt szolidaritásunk. Ünnepségeken emlékeztek meg Nyíregyházán is 1848; március 15-éről. Délelőtt 10 órakor a vasútállomás mel­letti Petőfi-parkban megko­szorúzták a költő szobrát. Tóth László, a nyíregyházi városi KISZ-bizottság titkára emlékezett meg a magyar forradalom és szabadságharc jelentőségéről. 11 órakor a városközpontban, a Kossuth téren politikai nagygyűlést tartottak. Gulyás Emilné dr., a Haza­fias Népfront megyei titkára megnyitója után Nagy László, a KISZ megyei bizottságának első titkára méltatta a ma­gyar forradalom és szabad­ságharc történelmi jelentő­ségét. Utalt arra, hogy az 1848-as forradalmat már év­tizedekkel azelőtt eszmeileg előkészítette a magyar jako­binusok mozgalma, s amikor Európában már elcsendesed­tek a XIX. század haladó megmozdulásai, hazánkban még százezrek küzdöttek a szabadságért. Noha a túlerő­vel szemben 1849-ben veresé­get szenvedtünk, a társadal­mi haladásért, a független­ségért vívott harc eszméjét nem lehetett Magyarországon eltemetni. Utat mutattak ’48 eszméi, az aradi vértanúk, a bebörtönzött hazafiak, az emigrációba kényszerült Kos­suth Lajos iránti tisztelet az évek során egyre erősödött. A megemlékezés és a ke­gyelet koszorúit a nyíregyhá­zi üzemek, iskolák, intézmé­nyek képviselői helyezték el a Kossuth-szobor talapzatán. A forradalmi ifjúsági napok rendezvényei közt ezen a na­pon került sor Nyírvasvári­ban a kiemelt megyei sport- versenyekre, este ünnepi nagygyűlést tartottak. agyarország Koszorúzás a Petőfi Sándor-szobomál

Next

/
Thumbnails
Contents