Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-15 / 62. szám
KELET-MAGYARORSZÁG 3 PrOüií . ulegnagyobb gazdaságban Biztonsággal termelni A Szamos menti Állami Tangazdaság megyénk legnagyobb mezőgazdasági üzeme, s egyben hazánk legnagyobb gyümölcstermelő állami gazdasága. Kán- torjánositól Tiszabecsig 11 ezer 200 hektár földterület tartozik a gazdasághoz. A roppant nagy munka- területen 2107 mezőgazdasági munkás és agrárértelmiségi végez munkát. Az idei még eredményesebb termelés érdekében készült a tangazdaság üzemi pártbizottságának cselekvési programja. Erről beszélgettünk Mátészalkán Szabó Lászlóval, az üzemi pártbizottság titkárával. — A cselekvési program szerint melyek a súlyponti feladatok? — Felmértük, hogy hol szorít legjobban a cipő, melyek azok a területek, ahol jobban ki lehet, illetve kd kell használni a lehetőségeket. Tovább szükséges szilárdítani a munkafegyelmet. A növényvédelemnél sok külföldi vegyszert használunk, céltudatosabb munkával a felhasználás csökkenhet. Az állattenyésztési ágazatiban törekedni kell a férőhelyek maximális kihasználására. Fontos, hogy a munkaszervezés minden szinten eredményesebb legyen, a dolgozók a saját munkájukat is szervezhetik, nem fontos mindig utasításra várni. Őszszel sok. diák segíti a betakarítást. Ha jó felkészítés után megfelelően foglalkoztatjuk a diákokat, javulhat a termelés minősége. Azt akarjuk, hogy az alma 75—80 százaléka exportképes legyen. Rendszeres megelőző karbantartással a gépeket hosszabb ideig is jobban ki lehet használni. — Milyen eredményeket kívánnak elérni? — Almából 2500 vagonnal szeretnénk betakarítani. Meg akarjuk teremteni az apró- magterimesztés feltételeit. Figyelemre méltó területen telepítünk szilvát és diót. Legalább 78 hektáron akarunk telepíteni erdőt. Az állattenyésztési ágazatban főleg a húst termelő szarvas- marhákat szaporítjuk. A húsüzemben idén 37—38 ezer darab sertést dolgoznak fel. Itt is változik a termékszerkezet: újfajta töltelékáruval és búskészítménnyel segítjük a környék lakosságának ellátását. A ládaüzemben elkészítenek 18 ezer darab tartályládát és 50 ezer Nyílászáró Az ÉPSZER központi telepén a lakatosüzem mellett asztalos- és villanyszerelő műhely is működik. Itt készülnek a nyílászáró szerkezetek és elektromos berendezések. Képünkön: Kozák András a vásárosnaményi iskolának készülő ablakkeretet csiszolja. (Mikita Viktor felvétele) darab Szabolcs ládát. Ha ősszel az új léüzemünk megkezdi a termelést, a vállalati eredményünk az elmúlt évhez képest 20 százalékkal növekedhet, összesen 575 millió forintos termelési érték megvalósításához kérjük a párttagok segítségét. — Hogyan akarják kivédeni az elemi károkat? — Valóban vannak elháríthatatlan akadályok, de nem lehet mindent az időjárásra fogni. Ezért gondot fordítunk arra, hogy szakembereink, dolgozóink időben és kellő szakszerűséggel védekezzenek a károk ellen. Megfelelő védekezéssel és utómunkával a károk csökkenthetők. Az elmúlt évben nem kevesebb, mint 1580 hektár volt a bevetetlen területünk, főleg a belvíz miatt. Sajnos idén is van belvízkárunk, de másodvetésekkel, takarmányozásra használható növényék vetésével és egyéb módszerekkel a minimálisra csökkentjük a belvízkárt. — Milyen feladatot kaptak a tömegszervezetek? — A szakszervezeti munkával kapcsolatban ajánlást készítettünk. Azt várjuk, hogy a szákszervezet segítségével biztosítsák a jobb munkához a megfelelő szociális és egyéb feltételeket. El kell érnünk, hogy a bérezés, a jutalmazás az eredményesebb munkára ösztönözzön. A szocialista brigádmozgalom a szakszervezet irányításával eredményesen segítheti a programunk megvalósítását. Fontos, hogy a brigádok vállalásai a termelésre irányuljanak. Több mint hatszáz fiatal dolgozik a gazdaságban. Elvárjuk, hogy a KISZ-esek segítsenek az ifjúsági brigádok szervezésében. A Ki minek mestere — vetélkedő és az Alkotó ifjúság pályázat szintén mozgósíthatja a fiatalokat a gazdasági feladatok teljesítésére. Gazdaságunk idén ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. Szeretnénk, ha az évforduló jegyében párttagjaink és pártonkívüli dolgozóink eredményesen valósítanák meg a programban foglaltakat. Nábrádi Lajos A z idegen kocsival érkezett, fehér inge volt és nyakkendője. Lassan végighajtatott a falu főutcáján, s a templom mellett, egy régi parasztháznál 'kiszállt. — Megengedi, hogy szétnézzek? — mondta az öregasszonynak, s a pitvarba lépett. Az idegen arcán halvány mosolyféle derengett. Megsimogatta a dürva, ácsolt ajtót, felnézett a szabad kéménybe, ahol egy tenyérnyi darabka 'kéklett az égből. — Ki építette? — kérdezte. — Jaj, lelkem, nem tudom én azt — mondta az öregasszony. — Már az én pu- lyakoromban is ugyanilyen volt, csak a tetőt kellett rajta igazítgatni. — Látom, a tálas is a helyén van — mondta az ideKALÓRIACENTRIKUSAK VAGYUNK Ebédidőben a nyíregyházi Münnich Ferenc Kollégiumban Ebéd a diákoknak A báziskonyháké a jövő Változatossá tesszük a gyerekek ebédjét: disznóhúst váltunk csirkével, baromfit marhahússal — dicsekszik az egyilk óvoda élelmezésvezetője. Ha uzsonnakor lehet választani a túrós bélés és zsíros kenyér között, aikkor a gyerekek az utóbbit kérik — hallottuk az általános iskola szakemberétől. Rossz a szervezés A megyében ma az általános és középiskolai tanulók száma meghaladja a 124 ezret. Közülük 57,4 százalékot részesítenék szervezett étkeztetésben. Többségűik (80 százalék) saját, tehát iskolai kezelésű konyhában étkezik. A többiek a kereskedelmi szervek étkeztetési szolgáltatását veszik igénybe. Ez egyben azt is jelenti, hogy az óvodás korúaknák, a középiskolásoknak és szakmunkástanulóknak, valamint a főiskolásoknak mintegy 70 százalékát bevonták a gyermek- és diákélelmezésbe. saját kezelésű konyhai egységek kereskedelmi szerveknek történő átadása. Ezek, és sok más tényező indokolja hosszú távon a gyermekellátásban a többszektorúság fenntartását. Tálalókonyhák az iskolákban A felvetett gondok ellenére az ötéves terv végéig Nyíregyházán, Kiisvárdán és Nyírbátorban a napközis és óvodás korúak ellátását a kereskedelmi szerveknek át kell venni. Az átadásnál cél a fokozatosság, a báziskonyhák közös forrásból történő, ésszerűen egyeztetett kialakítása. Ezek az intézkedések hozzásegíthetnek bennünket a napközibe nem járó gyermekek szervezettebb étkeztetéséhez is örvendetes, hogy a vendéglátó egységei, az ÁFÉSZ- ek konyhái erőteljesen bekapcsolódtak a gyermekétkeztetésbe. Ez főként az iskolai tálalókonyhák főtt étellel történő .ellátásánál mutatkozik meg. Van már üzemi konyha is, amely segíti a gyermekélelmezést. Főzeléket, gyümölcsöt Van tennivaló az élelmezési normák alakításában is. A gyermekélelmezésben kiszolgált ételek tartalmi színvonala évek hosszú sora óta elmaradt az egészséges táplálkozás .követelményeitől. Ez elsősorban a jelenlegi viszonylag alacsony' élelmezési normákra vezethető vissza. Ezek kalóriacentrikusok, .szénhidrátdúsak, laktatók. Ez viszont igen sokszor ellentmond a gyermeki szervezet követelményeinek, a gyermekek étrendjében a teljes értékű fehérjehordozó élelmiszerek, főzelékek és gyümölcsök aránya növelésének. Sigér Imre Ünnepi klubhetek Kisvárdán A legtöbb nehézség az általános iskolák ellátásának szervezésében jelentkezik. Igen rosszul megoldott a gyermekélelmezés Mátészalkán, valamint a nyírbátori és a mátészalkai járásban. Sok helyütt elavultak a berendezések. Sajnos, a megyében nincsenek központi báziskonyhák. Igen elavult a már működő tálalókonyha-rend szer Második alkalommal rendeznek a forradalmi ifjúsági napok eseményeihez kapcsolódva ünnepi klubheteket Kisvárdán. Március 15-én kezdődik a rendezvénysorozat, amelynek első programmutatkoaik a záhonyi pol- beat együttes is. Kiemelkedik a programból a Gyulaházán és a Mándokon rendezendő kulturális szemle, melyen a járás közel harminc művészeti együttese vesz részt. A legsikeresebben szereplők Ajakon, a járási szemlén mutatkoznak majd be a nagyközönségnek. is. Szemléletbeli problémák és a helyi koordináció elmaradása, a kereskedelem pénzügyi, szervezési problémái miatt lassúbb ütemű a ja a városi és járási művelődési központ művészeti csoportjainak műsora. A ci- terazenekar, a leánykórus és a néptánccsoport mellett beVálaszt a lakó V aslemezre cserélték ki a nyíregyházi Zrínyi Ilona utcai sávház folyosóinak bejárati ajtóin az üvegeket a napokban. Formálisan semmi akadálya az ingatlankezelő és szolgáltató vállalat döntésének, ha viszont lenne lakóbizottság, bizonyára hallatták volna szavukat a kissé fura ügy miatt... Ilyen és ehhez hasonló gondok sorát hivatottak megoldani a március 1-e és 31-e között újjáválasz- tásra kerülő lakó- és utcabizottságok. Megbízatásuk öt évre szól. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkársága és a Nyíregyházi Városi Tanács rendelete alapján 1974- ben választottak először ilyen bizottságokat a megyeszékhelyen. Az eltelt öt év tapasztalatait értékelve a hivatalos fórumokon elhangzott: a lakóbizottságoknak csak egy- harmada működik úgy, ahogyan azt eltervezték... A népfront aktivái, a tanácstagok már hónapok óta olyan szemmel járnak a körzetekben, hogy kit lehetne jelölni erre a posztra. Olyan emberek kellenek, akik szívesen csinálják, nem rájuk tukmált újabb tehernek érzik a lakóközösség képviseletét. Az is lényeges szempont, hogy köztiszteletben álló egyéneket találjanak, hiszen akire nem hallgatnak a lakótársak, milyen képviselőjük lehet“ az a hivatalokban... A lakóbizottságokkal szemben magas követelményeket támasztottak. A tanács, a népfront és , a lakosság kapcsolatának erősítése, a társadalmi együttélés — köznapi nevén a házirend — szabályainak érvényesítése, várospolitikai eredményeink ismertetése a feladatuk. A lakosság érdekeinek képviseletét jelenti a gyermekintézmények nyitvatartási idejének, a kereskedelem áruválasztékának, a szolgáltatások színvonalának minősítése, esetenként ide tartozik a beleszólás lehetősége is. A másik oldalról pedig igen lényeges az, hogy a megbízó szervek — a tanács és a népfront — segítsék a lakóbizottságok működését. Kérjék ki és hallgassák meg a véleményüket. Tóth Kornélia gén, miután az ajtó mögé pillantott. — Ott-ott, hát ott annak a helye. Az idegen — Tudom — mosolygott az idegen. — Én is ilyen házban nőttem fel. — Maga? — nézett rá csodálkozva az öregasszony. — Nekünk nem volt villanyunk, még lámpánk sem. Mécsessel világítottunk. Szegény öreganyánk nem szerette, ha olvastunk, hát mi a spór sütőjébe dugtuk a mécsest, kicsit megnyitottuk az ajtaját, s úgy olvastunk. Lopva. — Hát... Nekem van lámpám, még a villanyt is be akarták vezetni, de én nem hagytam. Minek már az egy ilyen vénasszonynak? — Nekünk is ilyen karosládánk volt, abban tartotta nagyapám a portékáját. Mi gyerekek, nagyon szerettük azt a házat. Adna nekem egy pohár vizet, néném? — Hogyne kedves, adok. — No, ez jó volt! — törölte meg a száját az idegen, s a vedér mellé tette a bögrét. — Az én gyermekeim bizony elmentek régen. Kit erre, kit arra fújt a szél, csak húsvétra, meg karácsonyra jönnek haza. Az idegen benézett a kamrába is. A rudakon sonka meg szalonna volt, a padfeljáró egyik foka törötten lógott a levegőben. A deszkapolcon lekvárosszilkék sorakoztak, a zománcon ujjnyi vastag por ült. — Lekvárt már nem főz? — Ugyan — legyintett az öregasszony. — Kinek? Vagy öt éve főztem utoljára, de még mindig van belőle. — Megkínálna egy kanál lekvárral ? — Persze, hogy meg! Kenyeret nem kér hozzá? — Nem, nem. Csak meg akarom kóstolni. Az öregasszony a kredenc- ből alumínium kanalat vett eiő, belekanyarította a vastag lekvárba, s az idegen kezébe adta. Az apró harapásokkal ette a lekvárt, majd megszólalt: — Nem ázik bé a tető? — Dehogyis nem. Csak én már nem bírom a villát, a szomszédok szoktak segíteni néha. — Na, szólok én a tanácson! — ígérte az idegen. — Meg bent a múzeumban is. Majd írok levelet — mondta a kapuban, s visszaszállt a kocáiba. A postás egy hónap után megunta az öregasszony kér- dezősködését: — Miféle levelet vár maga állandóan? Azt hiszi, komolyan mondta az az ember, hogy segít? Régen elfelejtett az már mindent. Az öregasszony attól fogva nem leste a postást. Csak néha rezzent össze, amikor az utcán ajtócsapkodást hallott. Azt hitte, a nyakkendős idegen jött vissza, hiszen ő is ilyen házban nőtt fel. Balogh Géza 1Q7Q - ' , ' '"
