Kelet-Magyarország, 1979. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-10 / 34. szám
1979. február 10. KELET-MAGYARORSZÁG 3 A televízió jóvoltából egy ország figyelme kísérhette vezető művészeink fellépését az Erkel Színházban. A Gyermekszo- Mdaritási Alap javára rendezett gálaest bevételét és a művészek tiszteletdíját — mint azt megtudhattuk a kon- feranszból is — a 232—90179 —0092-es csekkszámlára fizették a fellépők — akárcsak a közönség. Dicséret illeti az Országos Rendező Irodát, hogy példás gyorsasággal pódiumra szólította a neves előadókat, s csak elismeréssel lehet szólni azokról is, akikben a kezdeményezés megfogalmazódott: az Állami Ifjúsági Bizottság, a Kulturális Minisztérium és a Miagyar Televízió illetékesei jó eszközt találtak arra, hogyan lehet segíteni a nemzetközi gyermekév eszmeiségének propagálását. Köztudomású, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete az 1979-es esztendőt „gyermekévvé” nyilvánította. Hazánkban jeles közéleti személyiségek vállalták, hogy közreműködnek a nemzeti bizottság munkájában, s legjobb tudásukkal szolgálják a törekvéseinkkel egybeeső célok megvalósítását. Társadalmunk egyöntetűén támogatja a kibontakozó kezdeményezést, amit többek között az a tény is fémjelez, hogy ma már mintegy 4 millió forint áll a Központi Ifjúsági Alap rendelkezésére. Szocialista brigádok, ifjúsági kollektívák, úttörőcsapatok és őrsök fizették be a számlára — például — a társadalmi munkából származó bevételük egy részét. Tudjuk, hogy a világ legfejlettebb ipari országaiban is van mit tenni a gyermekek helyzetének javításáért, nem is beszélve földünk azon részeiről, ahol napjainkban is több, mint 350 millió kiskorú kénytelen nélkülözni a legelemibb szükségleteket: ételt, italt, ruházatot és az egészségügyi ellátást. A televízió és a távirati irodák képszolgálatai szánté mindennap újabb és újabb ismeretekkel gyarapítják és erősítik elkötelezett feladatvállalásukat: az eddigieknél többet kell tenni a kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekekért. A program meghirdetése előtt természetesen számot vetettünk azzal is, hogy milyen teendők várnak ránk, hiszen tudjuk — tudatában kell lennünk —, hogy bármennyire igyekeztünk is az elmúlt esztendők során gyermekeink jogait érvényesíteni, igényeit mindjobban kielégíteni, azért még maradt elin- téznvialó. A teljesség igénye nélkül egy kevéske ízelítő a lehetőségek közül: ki-ki helye és szerepe szerint felajánlásokkal vagy éppen társadalmi munkavállalással meggyorsíthatja a gyermekintézmények mielőbbi átadását, a sportpályák létesítését; általában a sokirányú ellátást és gondoskodást. A kezdeményezés — amint ezt a gálaest is bizonyította —, megértésre és támogatásra talált. Egyre népesebb a tábora azoknak, akik ismerik a számot: 232—90179—0092. Sátrán István SZESZÉLYES FOLYÓK SZORÍTÁSÁBAN Nem álleak meg félúton Á TISZABERCELI KOMMUNISTÁK MÉRLEGE Kilenc esztendeje minden évben többször is támad Bércéinél a Tisza és a Lónyai - csatorna. Azt mondják itt, hogy szinte kiszámíthatatlan, mikor melyik a veszélyesebb. Most úgy ítélik meg, hogy a megduzzadt Lónyai okozza a több gondot. Családok vannak összepakolva, minden eshetőségre felkészülve. A párttaggyűlés idejét is a szeszélyes folyók magatartásához igazították. Vannak traktorosok, mint Pótlik János, Molnár István, Kiss Géza, Tóth Ferenc, akik a belvízzel veszélyeztetett házakat védték, s egyenesen onnan érkeztek. Voltak párttagok, akik a beszámoló taggyűlés után, késő éjszaka indultak őrt állni, szolgálatba. Kovács Bertalan, a Bessenyei Tsz egyik bnigádvezetője mondta a késő estébe nyúló tanácskozáson felszólalásában: „Azt csak mi érezzük itt belülről, hogyan vagyunk most itt, s mi termérdek tennivalója van a párttagoknak.” Megfejelték a gátakat Kommunista helytállást igénylő idő ez. Trencsényi József a községi pb titkára említette még a taggyűlés előtt: „1970-ben már akkor kiköltöztettek bennünket, amikor a Tisza szintje elérte a 824 centit.” Igaz, hogy azóta megfejelték a gátakat, szélesítették is, de mégis csak túl Van a tetőzés a 70-esen, s 843 centit mértek a térnél. A belvíz is kilenc esztendeje rontja az eredményeket, mert pénzbe kerül a szántás, a vetés, nem is szólva a nagy értékű műtrágyázásról. Ha a víz egyszer kijön a kenyérgabona-vetésekre, annak már jórészt vége. Most is 200 hektár gabona fölött hullámzik a belvíz. Az idegtépő napok ellenére is kiegyensúlyozottan tárgyalt a taggyűlés, a tsz I-es alapszervezte higgadtan mérlegelte a múlt esztendő eredményéit, a gondokat és jelölt feladatokat. Farkas Antal, a tapasztalt tsz-elnök felszólalása azonban visszacseng: „Most szinte napról napra, sőt óráról órára változik a helyzet, s ehhez kell igazítani az idei tervek egy részét. Már is történtek módosítások. A 200 hold kalászosra nem számolhatunk, helyébe kukorica kerül.” Ehhez már megtették az előkészületeket. Ehhez az a Lapszervezethez szerelők, traktorosok, fatelepi dolgozók, az országos hírű sertéstelep párttagjai tartoznak. Laczi János fatelepi betanított segédmunkás (az esti egyetem harmadéves hallgatója!) a párttitkár. A 47 párttagból alig hiányzott néhány. Őrt álltak valahol a gátakon azok helyett, akik itt ültek és a jövőről beszéltek. Küzdve az időjárás viszontagságaival sikeresen zárta az évet a berceli Bessenyei Tsz, 7,5 milliós eredményt értek el. Birtokukban van hazánk egyetlen nagy értékű dánlapáj fajta koca sertéstörzsállománya. Ebből egyetlen állat értéke 45 ezer forint. Fontossága, hogy alapanyagot biztosítson Olyan kereszteződéshez, amelyből, nagyobb értékű hússertés származik. Tavaly. 50 ilyen kansüldőt adtak el. 11 ezer hízott sertést értékesítettek, a tervezett 33 millióval szemben 34 millió volt a sertéstenyésztésből a bevétel, az egész állattenyésztés 2,5 milliót hozott. Hússertés keresztezéssel Nem állnak meg félúton. Áthúzódó beruházás — már üzemel — a 12 millióból megvalósult 2400 férőhelyes malac-utónevelő. Most már minimálisra csökken a malacelhullás, növekszik a súlygyarapodás kevesebb takarmány mellett, s több lesz a hízott sertés; idén 14 500-ait értékesítenek. Elismerően szólt a beszámoló az itt dolgozó párttagok munkájáról. A sertéskombinátban 64-en dolgoznak, s ehhez viszonyítva kevés a párttagok létszáma. Óéiul tűzték ki a párt- építő munka javítását. Erre jó lehetőséget biztosít az itt működő KISZ-szervezet. Természetes, hogy az állattenyésztési főágazat jó kiszolgálását kell segítenie a növénytermesztésnek, melyben a talfcarmánytermesztés dominál. Tavaly 53 maisa volt a kukorica és 35 mázsa a búza hektáronkénti átlaga. Ez egy 13,9-es aranykorona értékű földön, belvízzel megküzdve, jó eredmény. Cél az, hogy kevesebb költséggel magasabb termésátlagokat érjenek el. A traktorosok helytállásának és a szerelők jó munkájának is köszönhető, hogy ősszel optimális időben vetették el 700 hektáron a búzát (többet a tervezettől!) Két műszakban ment a 32 traktor, kétezer hektár mélyszántás várja a tavaszt. A 120 hektáros zöldségkertészet fnellett most az ősszel telepített fiatal 100 hektáros jonatán ad majd munkát, főleg a nőknek. A házi betanított szakmunkás- képzőn 42-en tanulnak. Példát mutatni A tsz 1979-ben 7,5 milliós nyereség elérését tervezi. Hogy ezen szükséges lesz-e módosítani, nehéz volna most megmondani. Ismervén a berceli emberek szorgalmát, küzdelmes helytállását, remélhető. hogy megvalósítják. Nagy Béla a pontos, fegyelmezett munkára figyelmeztetett, Kun Tamás a fiatalok nevelésével foglalkozott, a pártépítő munka javítását sürgette, ördög János kertészeti brigádvezető a pártépítő munkában a nőikre, a kertészetben helytálló lányokra és asszonyokra irányította a pártvezetőség figyelmét. Tóth Ferenc traktoros a párttagság és a pártvezetőség jobb együttműködését tette szóvá. Mészáros Pál a pártfegyelem javítását, a kötelességüket elmulasztók felelősségre vonását sürgette. Száraz László fiatal gépészmérnök a vitázó, elvtársias légkör hiányának okait elemezte, a párttagok példamutatását és környezetformáló szerepét hangsúlyozta. Aztán szavaztak az idei feszitettebb feladatok teljesítésére. Farkas Kálmán A taggyűlésről nyomban indultak őrhelyeikre. Ki a gátra, ki a belvízzel fenyegetett családok védelmére. Késő éjszaka volt, február 5-e. N égy napig minden rendesen ment, a világ teremtése tervszerűen, a beütemezés szerint folyt és csak az ötödik napon lehetett megtorpanást észlelni. Az anyagkiutalássál volt baj. ValaJiol hiányzott valakinek az aláírása és megállt a munka. Amikor azután a 'késő délutáni órákban megjött iá nyersanyag, kitűnt, hogy kevés a munkaerő. Közben sötétedni kezdett és hiába adták ki a jelszót: jegyen •világosság!”, io neonfénycsövek hiányoztak. Még a leltározás is kiesést okozott. Kitettek egy megnyugtató táblát: „A világ teremtése a leltározás ideje alatt is zavartalanul folyik.” Ez azonban nem volt igaz, mert állt (a munka. Másnap kitűnt, hogy a szállítóleveleket állították ki tévesen, újból megindult a teremtés, de pár óra múlva ismét megakadt. Kitűnt, hogy a további világteremtéshez A világ teremtése a pénz sincs kiutalva, a kapacitással is baj van, azonkívül kellő számú szakmunkást se biztosítottak. Más zavaró körülmény is volt a hatodik napon. Megjelent a teremtés színhelyén egy kerületi mérnök és megállapította, hogy a terveket nem mutatták be a hivatalnak. Kijelentette, hogy az eddigi öt nap alkotásait sem hagyhatja helyben, nagyon sajnálja, de sem az eget, sem a földet, sem a hegyeket, sem a vizeket nem működtethetik, csak akkor, ha a terveket megvizsgálták és jóváhagyják. Hiába magyarázták neki, hogy erre nincs idő, mert a világ teremtése hat napra van beütemezve és a hetedik nap meg kell nyugodni, a mérnök hajthatatlan volt. Megemlítette azt is, hogy sok a munkájuk, a hivatalban szűk a kereszt- metszet, ezért belátható időn belül nem is foglalkozhatnak a tervekkel. A teremtés közben to- mX vább folyt, sőt a hatodik nap végén nyugodtan be is fejezték a munkát, mert kitűnt, hogy a megteremtett világ eddigi •alkotásainak hatósági úton való megsemmisítésére a felgyülemlett restancia miatt csak nyolctrillió év múlva kerülhet sor. Értesülésünk szerint a hivatal időközben erősítést kapott, de azért nem kell félni, még sok milliárd év fog eltelni, amíg a világot a be nem mutatott tervek miatt a hatóságok elkobozzák és .a közraktárba szállítják. Palásti László Mi a véleménye? Gazdag Lajos Kádár Gyula Bögre Sándor Á képzett munkásról „A munkaerő képzettsége és szakmai összetétele több területen nincs összhangban a termelési szerkezet fejlesztéséből adódó megnövekedett követelményekkel.” (Az MSZMP Központi Bizottságának 1977-es határozata a termelési szerkezet fejlesztéséről). AKI FELELŐS: Gazdag Lajos a tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár személyzeti és oktatási osztályának vezetője: — Azt mindenki tudja, hogy egy gyár évtizedekig nem készítheti ugyanazokat a •termékeket, bizonyos időszakokban módosítani, fejleszteni kell a gyártmányszerkezetet. Persze ez csak úgy valósulhat meg, hogy az ebből adódó megnövekedett követelményekkel összhangban van a dolgozók képzettsége, szakmai összetétele. Magyarul, minél bonyolultabb egy termék, annál nagyobb tudással kell rendelkeznie a munkásnak. — A szakembér-utánpót,- lást tekintve legfontosabb partnerünk a helyi ipari szakmunkásképző intézet, hiszen évente az ott végzők közül húszan-huszon- öten hozzánk jönnek dolgozni. Az intézet többek között gyógyszergyártó szakmunkásokat képez, s mi igyekszünk mindent megtenni, hogy a harmadik év végén minél jobban felkészült szakmunkásokat fogadhassunk. — Fontos feladat a továbbképzés is, hiszen a gyógyszergyártó szakmában talán még gyorsabban nő a követelményszint, mint máshol. A szakmunkásoknak öt-hat évente kell egy száznegyven órás tanfolyamot elvégezni itt helyben, míg a vezetők Esztergomban ismerkednek a vegyiparban végbement változásokkal. AKI KÉPEZ: Kádár Gyula, a tiszavasvári 115. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója: — Tudjuk, hogy az Alkaloidának nagy szüksége van a tanulóinkra. Lakatosokra, villanyszerelőkre, de főleg gyógyszergyártó szakmunkásokra. Sajnos itt gondok vannak, ugyanis nálunk évente huszonnyolc-harminc gyógyszer- gyártó végez, holott a gyárnak legalább 50—60 szakmunkásra lenne szüksége. Ráadásul nem is választja mindegyik az Alkaloidát, hiszen a végzett tanulókon gyakorlatilag öt megye osztozik. — Nem is olyan régen még két osztályt indítottunk első éviben a gyógyszergyártó szakmunkásoknak. Sajnos a gyakorlat azt mutatta, hogy ezek harmadik évre egy osztállyá zsugorodtak, a magas követelmények miatt év közben sokan lemorzsolódtak. — 1980-tól jelentős változásnak lehetünk majd tanúi. A gondot remélhetőleg enyhíteni fogja az a határozat, miszerint szakmunkás célú szakközépiskolai osztályokat indítunk gépke. zelő és vegyész szakmában. A gyógyszerész szakma is átadja helyét iskolánkban a vegyianyaggyártó szakmának. Ez szélesebb ismereteket nyújt, s az elhelyezkedésnél is nagyobb lehetőségek nyílnak. AKI DOLGOZIK: Bögre Sándor gyógyszergyártó szakmunkás: — Nyolcadik éve dolgozom az Alkaloidában, s azóta szinte minden esztendőben bevezettünk legalább egy új terméket. Azt hiszem, sokak nevében állíthatom, soha nem morgolódtunk ezért, sőt a legtöbben mindig is szívesen vettük az új feladatokat. Az igazi szakmunkásnak ugyanis nemcsak a .minél magasabb fizetés jelent örömet, hanem az érdekes szakmai feladatok is. — Igen sokan hiszik1 azt, hogy egy gyógyszergyártó szakmunkásnak tulajdonképpen nem sok köze van a végtermékhez. Megadják neki a pontos technológiát, ő bekeveri az alapanyagokat, s kész. Nem így van, hiszen nekünk tökéletesen ismerni kell a gyártás közben lejátszódó folyamatokat. Persze ehhez sokat kell olvasgatni különböző szaklapokat, szakkönyveket, mert a vegyipar szinte napról napra változik. — Én a helyi iparitanulóintézetben végeztem, s egy idő után rájöttem, nem árt ha leérettségizem, felelevenítem a tanultakat. Most másodikos vagyok a gimnáziumban, s szeretném letenni a technikusi vizsgát is. De nem azért, hogy főnök lehessek, csupán, mert érdekel a szakmám. S nemcsak én gondolkodom így, hiszen a szocialista brigádunkból hatan tanulunk középiskolában. Nem beszélve arról, hogy a gyárban legalább kétszáz fiatal dolgozik fizikai munkásként középiskolai végzettséggel. Balogh Géza Kertbarátok, kistenyésztők tanácskozása A Hazafias Népfront megyei bizottsága rendezésében a kertbarátok és kistenyésztők megyei szövetsége február 9-én kibővített ülést tartott. A tanácskozáson megvitatták a mezőgazdasági könyvhónap rendezvényeit, teendőit és megismerkedtek a budapesti központi klub tevékenységével, illetve 1979. évi tervével. A résztvevők tájékoztatót hallgattak .meg az 1979. évi kistermelői növényvédőszer- műtrágya-, kisgép-, illetve vetőmagellátásról.
