Kelet-Magyarország, 1979. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-04 / 29. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. február 4. behangzó véleménye szerint azonban az amerikai házigaz­da ezúttal túlment a kötele­ző protokollon és udvarias­ságon, amikor tág teret, s jó­formán semmi ellensúlyt nem adott Teng uszító tirádáinak. Most mindenképpen az Egye­sült Államokon a sor, ahogy az esedékesnek tűnő SALT, s egy lehetséges szovjet— amerikai csúcstalálkozó fé­nyében átgondolja célszerű magatartását a világpolitika valóban legjelentősebb, mondhatni sorsdöntő ügyei­vel kapcsolatosan. o Mi történik ban? Algériá­Algírban, a híres fehér vá­rosban véget ért az FLN Kambodzsában lassan visszatér az élet a rendes kerék­vágásba. A képen: Svay Rieng tartományban már aratják a rizst. (Kelet-Magyarország telefotó) kongresszusa, amely Ben- dzsedid Sadli ezredest vá­lasztotta a párt főtitkárává s egytben ő lesz az elnökválasz­tás jelöltje. Az FLN súlyát és szerepét tudva, aligha tű­nik kockázatosnak az előre­jelzés : minden bizonnyal Sadli lesz az új államfő, Huari Bumedien utóda az észak-afrikai ország élén. A viszonylag fiatal, az öt­venedik esztendejét nem sokkal túllépő Bumedien el­nök váratlan halála után, egyes nyugati körök „hatal­mi és politikai űr” kialaku­lásának lehetőségét mérle­gelték Algériában. Számítá­saikat arra alapozták, hogy Bumedien egymaga viselt négy jelentős posztot (állam­fő, kormányfő, pártvezető és honvédelmi miniszter), s ép­pen ez időben nőtt meg a jobboldali nyomás az arab világban. A Bumedien által életre hívott, igaz még nem teljesen lezárt intézmény- rendszer azonban kiállta a próbát. Az FLN-kongresszus több ezer küldötte a haladó, anti- imperialista irányvonal fenn­tartása mellett foglalt állást s ennek személyi biztosíté­kát a külföldön talán kevés­sé ismert, de hazájában s kü­lönösképpen szúkebb tevé­kenységi területén, az algé­riai néphadseregben igen te­kintélyes és népszerű vezető­ben, Sad l ibán látta. Valószí­nűleg jelentős szerepet kap­nak a vezetésben azok is, akiknek nevét ugyancsak emlegették a jelöltek között (Buteflika, Jahjaoui), s a Bu­medien alapította forradalmi tanács valamennyi funkcio­náló tagja bekerült az FLN új politikai bizottságába. Természetszerűleg az ilyen jellegű változások sohasem könnyűek, s figyelembe kell venni a bonyolult külső és belső közeget is. A jelek szerint azonban Algéria meg­rázkódtatások nélkül folytat­ja útját, aminek arabközi és nemzetközi kihatásai is fon­tosak, hiszen az ország a Szi­lárdság Front egyik alkotó­eleme. Amire csak kedvező lehet, ha e fontos állam bel­ső- szilárdsága fokozódik ... Réti Ervin (Folytatás az 1. oldalról) na-hálózat építése és a szennyvíztisztítás nem érte el a tervezettet. Szállítás és hírközlés A közlekedési vállalatok áruszállítási teljesítménye a tervezettet kissé meghala­dó, személyszállítási teljesít­ménye a tervezettet megkö­zelítő mértékben növekedett. A szállított áruk mennyi­sége 4,9 százalékkal volt több az előző évinél. A távolsági személyszállítást 1,2 milliárd utas vette igénybe, a növe­kedés 1,8 százalék volt. A he­lyi tömegközlekedés 2,5 mil­liárd utast szállított, 1,9 szá­zalékkal többet, mint az elő­ző évben. 1978-ban 15 villamos és 15 dizelmozdonyt, 1881 darab vasúti teherkocsit és 33 da­rab hév motor- és pótkocsit szereztek be. Az év folyamán 21 500 tehergépkocsit helyez­tek üzembe. A közúti tömegközlekedés javítását szolgálta az év fo­lyamán forgalomba állított több mint 1400 autóbusz, 37 trolibusz és 26 villamos. Az év folyamán a személygép­kocsi-állomány 97 000 darab­bal nőtt és az év végén meg­haladta a 830 ezret, ebből 788 ezer a lakosság tulajdonában volt. A közutakon mintegy 1700 kilométer hosszúságban kor­szerűsítést és útburkolat­erősítést végeztek, 200 kilo­méter új út épült. Átadták a forgalomnak az M—3-as au­tópálya Budapest—Gödöllő közötti 23,5 kilométeres sza­kaszát. A telefon-főközpontok be­fogadóképessége 33 ezer, az alközpontoké 30 ezer állo­mással. 5—5 százalékkal bő­vült. A települések közötti közvetlen összeköttetésre az összes főállomás 72 százaléka alkalmas. Az év végén 27 országgal volt közvetlen táv- hívásos kapcsolatunk. A le- vélirámyítás korszerűsítésére Budapesten levélfeldolgozó automatát helyeztek üzembe. Külkereskedelem A népgazdaság fejlődésé­ben nagy jelentőségű nem­zetközi gazdasági kapcsola­taink 1978-ban továbbfej­lődtek. A kapcsolatokban meghatározó szerepe volt a szocialista országokkal való tervszerű együttműködésnek: az áruforgalom bővülése mel­lett folytatódott a termelési, a tudományos és műszaki együttműködés, a közös be­ruházások megvalósítása. A külkereskedelmi forga­lom nagyobb részét változat­lanul a szocialista országok­kal bonyolítottuk le, de nőtt a forgalom a nem szocialis­ta országokkal is. Ez utóbbi viszonylatokban az árufor­galom, részben a kedvezőtlen piaci feltételek, részben a gazdálkodásban meglévő hiá­nyosságok hatására, a terv­től eltérően alakult. A be­hozatal a számítottnál gyor­sabban, a kivitel az előirány­zottnál lassabban emelkedett. A forgalomnak a tervezet­től elférő alakulása miatt a számítottnál nagyobb beho­zatali többlet keletkezett, el­sősorban a nem rubelelszá­molású forgalomban. Beruházás A szocialista szervek 196,5 milliárd forintot fordítottak beruházásra, a tervben elő­irányzott 180—182 milliárd forintnál mintegy 15 milli­árd forinttal többet. Ez folyó áron 8 százalékkal, volumen­ben 4 százalékkal haladta meg az előző évit. A fejlesz­tési eszközöket, a tervvel összhangban, a korábbi évek­nél valamivel nagyobb mér­tékben fordították a folya­matban lévő beruházásokra. A központi állami beruhá­zások az előirányzottnál mér­sékeltebben, folyó áron 6 százalékkal nőttek. A válla­latok és szövetkezetek a szá­mítottnál nagyobb fejlesztési forrásokkal rendelkeztek, be­ruházásaik az előirányzott csökkenés helyett gyors ütemben, 10 százalékkal emelkedtek. Ebből adódott a beruházási előirányzat je­lentős. túllépése. A vállalati beruházások növekedésében szerepe volt az exportfej­lesztő beruházásoknak. A beruházások építési há­nyada csökkent, a gépeké, beleértve az importgépeket is, nőtt. A népgazdasági ágak közül leggyorsabban az épí­tőipar, valamint a mezőgaz­daság és erdőgazdálkodás be­ruházásai emelkedtek. Jövedelmek, fogyasztás A lakosság jövedelme és fogyasztása a tervezett üte­met megközelítően emelke­dett. A nomiináljövedelmek növekedése valamivel meg­haladta az előirányzatot. A munkabének növekedésében a vállalati hatáskörben meg­valósított béremelések mel­lett szerepe volt az 1977. év második felében végrehaj­tott, de hatásukban 1978-ra is áthúzódó, valamint az 1978. évi központi intézkedé­seknek. A munkások és al­kalmazottak egy keresőre jutó havi átlagkeresete meg­haladta a 3700 forintot. A nominálbérek tervezettnél némileg nagyobb növekedése mellett a fogyasztói árak is valamivel gyorsabban emel­kedtek a tervben számított­nál. így az egy keresőre jutó reálbér lényegében a terve­zett ütemben nőtt és mint­egy 3 százalékkal haladta meg az előző évit. A terme­lőszövetkezeti tagok és al­kalmazottak reálkeresete en­nél mérsékeltebben emelke­dett. Ugyancsak nőtt a tár­sadalmi juttatások értéke. Az egy Lakosra jutó reáljövede­lem kb. 3 százalékkal volt nagyobb az 1977. évinél. A pénzbeni társadalmi jut­tatások összege mintegy 8 százalékkal nőtt. Ezen belül nyugdíjakra mintegy 40 mil­liárd forintot fizettek ki, 10 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. A nyugdíjasok és járadékosok száma 46 ezerrel nőtt és az év végén 1 974 000-et tett ki- Családi pótlékra az év folyamán 8,8 miiiliárd forintot fizettek ki, 3 százalékkal többet az 1977. évinél. Gyermekgondozási segélyen 1978 decemberében 277 000 anya volt, 13 000-rel kevesebb, mint egy évvél ez­előtt. Gyermekgondozási se­gélyre 3,7 milliárd forintot folyósítottak, valamivel ke­vesebbet az előző évinél. A takarékbetét-állomány 17,4 milliárd forinttal, év végére 124,9 milliárd forint­ra emelkedett. A kiskereskedelmi forga­lom értéke 1978-ban 281 mil­liárd forint volt,,összehason­lító áron 3,9 százalékkal több az előző évinél. A forgalom a tervben számítottnál valami­vel mérsékeltebben nőtt. Az élelmiszerek és élvezeti cik­kek eladása 1,9 százalékkal, a ruházati cikkeké 2,9 száza­lékkal, a vegyes iparcikke­ké 6,7 százalékkal fokozó­dott. Az áruellátás 1978-ban élelmiszerekből — egyes zöldség-gyümölcs félék ki­vételével — kiegyensúlyozott volt. A ruházati cikkek kí­nálata az előző évhez képest kismértékben javult, egyes termékcsoportokban azonban továbbra is előfordult vá­lasztékhiány. A vegyesipar­cikkek eladásának gyors nö­vekedése mellett egyes cik­kekből — például hazai gyártású automata mosógép, villanyboyler, vastömegcifck, egyes építőanyagok — a kí­nálat a keresletet nem elégí­tette ki. A kiskereskedelem üzlet- hálózata 1978-ban tovább vővült. A főváros üzletháló­zatának fejlődése a terve­zettnél kissé lassúbb, ami el­sősorban a lakótelepek üz­lethálózatának nem kielégí­tő ütemű fejlesztésével függ össze. A fogyasztói árak a terve­zett 4 százaléknál nagyobb mértékben, 4,6 százalékkal emelkedtek. A számítottat meghaladó növekedés lénye­gében az égetett szeszes ita­lok július 24-vel végrehajtott központi áremeléséből adó­dott. Az országban a tervezett 90 ezernél mintegy 2 ezerrel kevesebb lakás épült fel. Ál­lami erőből — főként a bu­dapesti lakásépítkezések el­maradása következtében — a tervezettnél kevesebb la­kás készült el, de a lakosság lakásépítése sem érte el a számítottat. Egészségügy, kulturális ellátás 1979. január 1-én az or­szág népessége 10,7 millió fő volt, 28 ezer fővel több, mint egy évvel ezelőtt. Az év folyamán 168 ezer gyermek született élve. A meghaltak száma 140 ezer volt. 1000 lakosra 15,7 élve- született és 13,1 halálozás ju­tott. Az élveszületések ará­nya kisebb, a halálozásoké nagyobb volt az 1977. évinél. 1000 lakosra számítva 2,6 természetes szaporodás ju­tott, az előző évi 4,3-del szem­ben. A csecserpőhalandóság tovább csökkent, az 1977. évi 26-ról 24-re. 1979. január 1-én az aktív keresők száma 5 076 000 fő volt, 7000 fővel, 0,1 százalék­kal több, mint egy évvel ko­rábban. Ezen belül az ipar­ban, valamint a mezőgazda­ságban és erdőgazdálkodás­ban a korábbi évekhez ha­sonlóan némileg csökkent a létszám, a többi ágazatban kissé emelkedett. Az állami költségvetésből egészségügyi ellátásra 14 milliárd forintot fordítottak. A kiadások nagyobb hánya­da a fekvőbeteg-ellátást szolgálta. 1978-ban a kórházi beruházások a tervezettnek megfelelően alakultak. A ténylegesen igénybe vehető kórházi ágyak száma azon­ban — a kórházi rekonstruk­ciók, tatarozások, átépítések miatt — az év végén lénye­gében ugyanannyi volt, mint egy évvel korábban. Az or­vosok száma az év folyamán 700-zal, 29 200-ra emelkedett. Egy általános körzeti orvosra valamivel kevesebb lakos el­látása jutott, mint 1977-ben. Az összes körzeti orvosi állá­sok 5,3 százaléka betöltetlen volt. A bölcsődék befogadó- képessége az év végén 58 100 volt, 2800-zal több, mint egy evvel azelőtt. Az állami költségvetés 21 milliárd forintot fordított az oktatási intézményekre. Az óvodák befogadóképessége az év folyamán bővült és de­cemberben elérte a 345 ez­ret. A rendszeres iskolai okta­tásban az 1978—79-es tanév­ben 1,8 millióan vesznek részt. Ezen belül a nappali tagozatokon az alsófokú ok­tatásban a létszám emelke­dett, a középfokon csökkent és a felsőfokú oktatásban nem változott. Közművelődésre és sport­ra az állami költségvetés 6 milliárd forintot fordított. Az év folyamán a televízió-elő­fizetők száma 75 ezerrel nőtt és az év végén 1000 lakosra 246 televízió-előfizető jutott. Idegenforgalom 1978-ban nagymértékben nőtt az idegenforgalom: 17 millió külföldi érkezett az országba, 4,5 millióval több mint 1977-ben. Egy napnál hoszabb ideig 10 millió tu­rista tartózkodott hazánk­ban, számuk 2,8 millióval nőtt. A Magyarországot fel­kereső külföldiek többsége — 90 százaléka — a szocia­lista országokból érkezett. A kereskedelmi szálláshelyek bővítése nem tartott lépést a turisták számának növe­kedésével. Ennek következté­ben egyes — főleg budapesti és balatoni — szálláshelyek a főidényben zsúfoltak vol­tak. Külföldre 5,4 millió ma­gyar utazott, 16 százalékkal több, mint az előző évben. A magyar turisták 93 százaléka a szocialista országokba láto­gatott. Budapest, 1979. február 3. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Ül ifiVÍ! rirTÄvlr HÉTFŐ: Neto, angolai elnök Havannában — Teng Hsziao-ping meg­kezdi washigtoni tárgyalásait — II. János-Pál pápa a latin­amerikai püspökök konferenciáján — Etiópiái—kenyai barát­sági szerződést írnak alá KEDD: A magyar—szovjet gazdasági és tudományos együttműködési kormánybizottság moszkvai ülése — Andreotti lemondásával hivatalossá válik az olasz kormányválság — A fehértelepe­sek „népszavazása” Rhodesiában SZERDA: Az FLN kongresszusa Bendzsedid Sadlit választja főtitkár­rá és elnökjelöltté — Haderő-csökkentési megbeszélések Bécsben CSÜTÖRTÖK: Hosszas huzavona után hazatér Iránba Khomeini aja- tollah, de a politikai válság tovább tart az országban — Ed­ward Gierek Szófiában PÉNTEK: Berlinben megkezdődik a Béke-világtanács ülése — Soro­zatos kínai provokációk a vietnami határon — Folytatódik a konszolidációs folyamat a Kambodzsai Népköztársaságban SZOMBAT: Izraeli támadás dél-libanoni területek ellen — Sztrájk­kok és tüntetések Nicaraguában, ellenzéki egységfront ala­kulása Á hét három kérdése Dupla üzemanyaggal szállt fel az a Boeing 747-es külön- gép, amely Khomeinit, ta­nácsadóit s a kíséretükben levő százötven újságírót vit­te Párizsból Teher^pba. Hi­szen „isten választottja” (ez a püspökhöz hasonlatos síita főpapi cím, az ajatollah szó szerinti fordítása) sem tud­hatta előre, sikerül-e a sze­rencsés leszállás, vagy visz- szafordulásra kényszerítik. Végül is eldőlt a hazatér — nem tér haza tíz napon át szinte szüntelenül ismétlődő kérdése: az ellenzék szellemi atyja és jelképe, kitapintható feszültség közepette, de kü­lönösebb incidensek nélkül, ismét Irán földjére léphetett. De csak Khomeini hazaérke­zése a bizonyosság, különben a bizonytalanság felhői ta­karják az iráni égboltozatot. O Hogyan ■ ■ alakulhatnak az iráni események, Khomeini hazatérte után? Sakknyelven szólva: több­esélyes, függő játszma képét mutatja az iráni politikai küzdelem. A Baktiar-kor- piány láthatólag időnyerésre törekszik, megpróbálja lassí- tani-fékezni az eseményeket. Tette ezt nyilván azért, hogy a sok hamnona nyomán a Khomeini-várás vesszen el lendületéből, majd ugyanez történjen a tényleges haza­térést követő első tömeg- megmozdulások kapcsán. Ugyanakkor Khomeini és hí­vei bizonyos óvatosságot ta­núsítanak. Fel akarják mérni lehetőségeiket a hadsereggel kapcsolatosan. Figyelmeztető- ek lehetnek a nyilvánosságra került leleplezések is, miként igyekezett már a sah polgár- háborút szítani, a jelenlegi vezetők pedig letartóztatá­sokkal, s a tömegmozgalom' „lefejezésével” válaszolhat­nak, ha egy jövendő iszlám kormány vagy tanács névso­rait közzéteszik. Az igazi erőpróba tehát még várat magára. Változat­lanul nem múlt el egy nyílt katonai beavatkozás veszélye, de ez is több módon történ­het, lehet jobban vagy vala­mivel kevésbé jobban az Egyesült Államokhoz kötődő, s' adott esetben megtarthat­ják homlokzatul a polgári kormányt. A másik oldalon szintén akadhatnak kérdője­lek: eljutnak-e a fejlemények az Iszlám Köztársaság kiki­áltásáig, ha igen: a különbö­ző, gyakran ellentmondó nyi­latkozatokból melyik lesz ér­vényes, mi jellemzi majd an­nak politikai irányzatát. Egy­általán, ' visszavonhatatlan szembenállás, konfrontáció következik, vagy lehetőség nyílik egy kompromisszumra, a vezetés átmeneti megosztá­sával. S a sok kérdés mögött ott húzódik a kérdés is: vajon ki vagy kik képesek megol­dást találni azokra a súlyos gazdasági, társadalmi, politi­kai problémákra, amelyek tulajdonképpen a mélyben előidézték az ország válságát? © Hogyan értékeljük Teng Hsziao-ping wa­shingtoni tárgyalásait? Teng különgépe valamivel kisebb méretű, egy ugyan­csak Boeing-gyártmányú 707- es volt, s csaknem menet­rendszerűen érkezett ‘ Wa­shingtonba, csupán másfél órát késett az időjárás miatt. Az eredeti órarend hamar helyreállt, a politikai köd azonban sok tekintetben sű­rűsödött az első egyesült ál­lamokbeli, magas szintű kí­nai—amerikai találkozó kap­csán ... Abban, hogy két olyan nagy ország, mint az Egye­sült Államok és a Kínai Nép- köztársaság normalizálja kap­csolatait, s érintkezését ma­gas szintre emeli, nincs sem­mi kivetnivalót, sőt önmagá­ban csak üdvözölni lehetett volna. A Teng-látogatást azonban nehéz lenne „önma­gában”, a különböző körül­ményektől elszigetelve tekin­teni. Peking törekvése eleve az volt, hogy miközben nor- malizál Washingtonnal, ne­hezítse és akadályozza az ál­talánosabb nemzetközi nor­malizálást. Azért mentek elé­be az amerikaiak számos kí­vánságának, tették a külön­böző engedményeket, hogy zavarják a kibontakozó SALT egyezményt, a szovjet—ame­rikai párbeszédet, az enyhü­lést, a békés egymás mellett élés fő vonalát. Ha az ameri­kai szélsőségesek között ed­dig is sok szó esett a „kinai kártyáról” — Peking most szinte kínálgatta magát, le­hetséges, „ütőlapként”. Az ilyen manőverek különöskép­pen veszélyesek lehetnek ab­ban az amerikai vezetésben, ahol nemcsak viszonylag re­alistább nézetek hallatsza­nak, de befolyásos szemé­lyek, kalandorterveik és el­képzeléseik alátámasztására, a kínai aduval is kacérkod­nak. (Más kérdés, hogy eb­ben a kártyázásban milyen tényleges értéke és ereje van az egyes lapoknak, s Kína maga is játékos, aki másokat szeretne kihasználni, s nem magát kihasználtatni.) A házigazdának természe­tesen illik udvariasnak len­nie. A kommentátorok egy-

Next

/
Thumbnails
Contents