Kelet-Magyarország, 1979. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-28 / 49. szám
KELET-MAGYARORSZÁG 9. február 28. Többet A Hazafias Népfront és a városi tanács együttes felhívással fordult a fehérgyarmatiakhoz. Ennek célja: mozgósítani a lakosságot azokra a társadalmi munkákra, melyek gyorsítják a település fejlődését. A számos központi beruházás és fejlesztés mellett ennek a jelentősége szinte felmérhetetlen, hiszen olyan létesítmények és munkák segítését szolgálják, amelyek mindenki érdekét szolgálják. A legszebb munka ezek közül a Május 14. téri óvoda építése, az itt kialakítandó park, gyermekjátszótér elkészítése. A Panyola felé eső részen parkerdő telepítésére hív a város. Parképítést terveznek társadalmi összefogással a Móricz Zsigmond úton, területrendezést a Kölcsey, József Attila, Mártírok és Tolnai utcán. Segítségre számítanak az Arany János és Árpád utcák alapozásához, a városban lévő belvízelvezető árkok ásásához, járdák építéséhez, a kórház területén út és járda felújításához. Főleg a fiatalabbakat ösztönzi közös munkára a sportpálya fejlesztése, atlétikai és egyéb létesítmények építése. Fehérgyarmat város tanácsa elfogadta azt a tervet, amely a társadalmi munkára vonatkozik. Nem kis érték létrehozásáról van szó. Több mint 3 és fél millió forintnyi közös tevékenységre számítanak. Van-e realitása ennek a nagy tervnek — vetődhet fel a kérdés. Ha azt nézzük, hogy a város lakossága az elmúlt évben az előirányzott 2 millióval szemben 3 és fái milliót teljesített, akkor nyugodtan mondhatjuk: megalapozott az elképzelés. Tegyük hozzá ehhez: bárkivel is váltson szót az ember a városban, mindenkiben ég a tettvágy. A nagyon egészséges lokálpatriotizmus hevíti az itt élőket. Köztudott, a városok anyagi erőforrásai, jóllehet gyarapodtak, de korántsem elegendők ahhoz, hogy minden megvalósuljon általuk. A lakosság okos mérlegelését tükrözi tehát az a sok vállalás, amely a „Tegyünk többet a városért!” jelszóban fejeződik ki. Meggyőződésünk, hogy az év végén a fehér- gyarmati életét bemutató oldalban számot adhatunk azokról a személyekről, vállalatokról, akik 1979-ben tevékeny részesei voltak a társadalmi munkának, s képeink mindenki számára láthatóvá teszik majd egy fejlődő város lakói által teremtett értékeit. Mindenki kényelmére Kihasználatlan lehetőségek a szolgáltatásban A városlakó közérzetét nagymértékben befolyásolja: milyen a szolgáltatás. El tudja-c intézni ügyes-bajos dolgait, szolgálja-e kényelmét, nyugalmát a kisipar, az iparos. Ám lássuk, mi a helyzet Fehérgyarmaton ma, s 'mit ígér a holnap? A tanácson György Zoltán főelőadó szobájában többen dolgoznak. Ügyfelek is bebetérnek. Amikor a szolgáltatás témája kerül szóba, egész kis klub alakul, ahol szót kap a hivatal, a szolgáltatást igénybe vevő ember is. A kis eszmecsere adja tehát a képet, amely így többrétű lett. Nem gondok nélkül A városban 12 szocialista szektor 33 féle szolgáltatást nyújt, a százegy kisiparos 37 szakmában kínálja szolgáltatásait. Első pillanatra úgy tűnik, nem is rosszak ezek az adatok, hiszen alig van olyan terület, ahol hiány mutatkozna. Egy felmérés szerint könyvkötő, fogműves, látsze- rész. mű^ és géphimző. címfestő és épületburkoló kellene még. A beszélgetés során azonban kitűnik: a látszat ellenére is van gond, s nem is kevés. Az építő és karbantartó ágazat ma kizárólag a magániparosok kezében van. Nem is lenne baj, ha győznék a munkát. De a városiasodás. p bérházak megjeleSimon Albert bádogos fél- száznyi szakembert nevelt már ki műhelyében. Több kitüntetés birtokosa is a közéletben is tevékeny iparos. (Az oldalon lévő felvételeket Molnár Károly készítette.) nése, az ebből adódó számos gond meghaladja erejüket. Az iparengedélyért sem tolonganak, csupán egy ács adott be kérelmét a közelmúltban. Jogos a város törekvése, hogy javítson a helyzeten. A tervek szerint a költségvetési üzemet olyanná szervezik az idén. hogy képes legyen a karbantartó munkák elvégzésére. *Az autó is sok FehérgyarHonismeret A földvár A XV. században Bátho- ri István kezdte építtetni a gyarmati földvárat, 5345 öl területen, másfél kilométerre a településtől. Jellegzetes alföldi építmény volt, körben árok futott, a falak 3—4 méter vastagok voltak, kívül-belül fonott palánk futott. Ezt betapasztották, hogy ne fogjon tüzet. Mögötte fejedelmi palota lehetett, ennek részei kerültek napvilágra 1927-ben a mai pártbizottság épületének emelésekor. A Tömöttvár utca 13. számú ház homlokzata alatt található a vár alagútjának bejárata — amint azt a városi monográfiában Káhler Frigyes írja. Az alagút egyik ága Nagyecsed—Nagykároly, a másik Cégénydányád felé vezetett. Amint Kormány Mihály egykori szemtanú elmondta, nyolcvan évvel ezelőtt az imént említett ház udvarán három méter mély meszesgödröt találtak, sok emberi csonttal. Valószínű, ez volt az erőd temetője. A meszesgödör mellett ajtó volt, melyet megpróbáltak felnyitni, de csak néhány centire sikerült. Miután innen fojtó szag áradt, a hatóság a gödröt betemettette, s vele együtt az ajtót is. A földvárnak stratégiai szerepéről semmilyen emlék nem maradt fenn, s sajnos maradványai se mentödtek meg szakértő módon. maton és környékén. Pillanatnyilag a MEZŐGÉP szervizére hárul a munka java. A maszék kevés, alkatrészük nincsen, s a munka minősége se mindig jó. A gyökeres jnA ruhaipari szövetkezet cipészrészlegében a járás egész lakossága megfordul. Képünkön Varga Ferenc korszerű gépen női csizmát javít. vitás érdekében a MEZŐ- GÉP-et nógatják: fejlesszen. Ha ez nem megy, úgy a városi vezetés más szocialista szektor közreműködését keresi majd. Mi lesz a színessel? A rádió és a. tévé javítása többé kevésbé jó. A GELKA, a RAMOVILL jelenléte — ha csak szerződéses formában is — elsősorban a garanciális javításokat oldja meg, Sajnos, az egyre több színes tévékészülék karbantartása nem folyik. Ezen úgy kívánnak segíteni, hogy a javításokkal foglalkozó asztalosipari szövetkezet munkafeltételeit alakítják a korszerű követel mény ekh ez. Súlyos gondot jelent a Patyolat ügye. A szolgáltatások jónak mondhatók, de egyre inkább gondot okoz a szennyvíz elvezetése. Ha nem találnak gyors megoldást, úgy az a veszély fenyeget, hogy a mosóvállalat kénytelen bezárni kapuit. Ez pedig nagy baj lenne, sújtaná a lakosságot és a közülete- ket egyaránt. Hasonlóan feszítő gond a szemétszállítás is. A város saját erejéből képtelen megoldani ezt a tipikusan városi problémát. A megye megígérte segítségét, így most azt szorgalmazzák, hogy ez mielőbb valósággá is váljék. Figarók — lebujbán A fodrászszövetkezet jó munkaerőkkel rendelkezik, de a szakmához méltatlan körülmények között dolgoznak a Figarók. Egyáltalán kérdéses, hogy a korszerű higiéniai és közegészségügyi követelményeknek megfelel a boltjuk. A város ezért szorgalmazza, hogy a szövetkezet az újonnan épülő bérházak valamelyikébe társuljon be, s ott olyan üzlethelyiséget alakítson ki, amely legalább olyan, mint a városban működő magániparos műhelye Számos más területen is modernizálni akarják a szolgáltatásokat. Tervezik az olajkályha-javítás feltételeinek korszerűsítését, a házhoz szállítás bővítését. Serkentik a magániparosokat, hogy egy szolgáltatóházat építsenek, ahol központi helyen, jó körülmények között végezhetnék munkájukat. Női szabóra is szükség lenne, mert az egyetlen „menő” nem győzi a munkát. Keresik a megoldást, hogy kádármester is kerüljön még a városba, mert az igényeket a meglévő iparos nem győzi kielégíteni. Á környék szolgálata A város vezetői tudják: a fehérgyarmati szolgáltatások fejlesztése nem egyszerűen a város ügye. A környező, mintegy ötven község lakossága is ide jár, itt dolgoztat. Ezért a speciálisan városi foglalkozások mellett támogatják azokat az ágazatokat is, melyek nemcsak a gyarmati igényeket szolgálják. Így a kovács, a drótfonatgyártó, kötélgyártó, bérdaráló, fuvaros szakmák fejlesztése is cél. Fehérgyarmaton egy év alatt a szolgáltatások értéke több mint ötven százalékkal nőtt. Ez dinamikus fejlődésről árulkodik. Az őszinte beszélgetések azonban arra is fényt derítenék, hogy igen sok lehetőség kínálkozik még. A szolgáltatások számára még van munkaerő-tartalék a városban is, környékén is. Helyes tehát a városi vezetés erőfeszítése akkor, amikor arra ösztökél szövetkezetét és magániparost, hogy képrészei. fejlesztéssel javítsa a lakosság egészét és a járást szolgáló tevékenységét. B. L. Vízzel a zöldséget? A város melegvizes strandja jó felüdülési lehetőség, de gazdasági haszon is rejlik benne. Az elfolyó víz kiválóan hasznosítható lenne vízfüggö- nyös fólia alatti zöldség- termesztésre. Az elképzelések szerint 700 négyzetméteren építenék ezt meg. Van szakember is. hiszen a szakcsoport tagjai már eddig is bizonyították, értik a fólia alatti termesztést. Támogatásukra kész a fogyasztási szövetkezet, de állami támogatásban is részesülnek. A gond azonban a vízzel meggondolásra készteti a gyarmatiakat. A strand eddig ugyanis városi kezelésben volt, ami azt jelenti, szabadon gazdálkodtak a vízzel. Az idén azonban a Szavicsav kezelésébe kerül, s ettől kezdve bizony vásárolni kellene a saját meleg vi- vizüket. Nem is olcsón, köbméterenként 6 forintért. Ez pedig olyan ősz- szegre rúgna zöldségtermesztés esetén, ami eleve ráfizetést jelent. A jelek szerint a melegvizes zöldségtermesztés ügye elúszik. Lehet, hogy a víz majd elfolyik ingyen, felhasználatlanul. Kár. A város és a környék látja kárát. Talán mégis van megoldás arra, hogy a vízzel együtt ne öntsék ki a zöldséget is? Újra jön a Népszínház Mi újság a kultúrházban ? Az év legjelentősebb művészeti eseménye eddig Kádas István grafikus kiállítása volt a városi művelődési otthonban. Az itt munkálkodók azonban gondoskodnak arról, hogy tartósan legyen olyan rendezvény, amely a legkülönbözőbb korúak számára nyújt élményt. Február utolsó napjaiban a Tanácsköztársaság emlékét idézte égy zenés irodalmi műsor, melyen Gyarmati Vera hegedű-, Katona Ágnes zongora- és Horváth Ágota énekműveket adott elő, Kovács P. József pedig verseket mondott. A Népszínház Ru- zante: Csapodár madárka című művével szerepéit, a Meseszínház Hauff: Gólyakalifájával szórakoztatta a leg kisebbeket. A könnyűzene rajongói Kovács Katival, Koncz Tiborral és az Universal együttes sei találkoztak. A népművészet iránt érdeklődők a botpaládé Varga Zoltánné tanárnővel ismerkedhettek meg. A számos szakköri foglal kozás, brigádklub, TIT-elő- adás rendszeres szervezése mellett a márciusi hónap más érdekességeket is ígér. Lesz iskolai farsangi bál a művelődési házban, újra jön a Meseszínház a Szurtos' Petivel, a Népszínház az Egy mondat című összeállítással. Kiállítás nyílik a kézimunkázó asszonyok munkáiból, de látható lesz itt a korszerű építéshez szükséges anyagok és felszerelések bemutatója is. Jelképek Kulcs és érem A várossá váló Fehér- gyarmat vezetőinek első gondjai közé tartozott, hogy művészi értékű jelképek fejezzék ki a státusváltozást. Tóth Sándor nyíregyházi szobrászművészt kérték fel, hogy készítsen egy érmet, amelyet majd a városért legtöbbet tevőknek ajándékoznak, s csináljon egy kulcsot, mely kifejezi a rangot. Az érem a város jellegzetességét, a zsindelytetős tornyot, mint a múlt emlékét, s az árvízi emlékművet, mint fontos jelenkori fordulópontot ötvözi. A kulcs sem afféle lakatosmunka, látszik raj- a művészi kéz és a látásmód. Ezen is együtt található a régi kor és az új idő szimbóluma. A művészi értékű kulcs a városi tanács elnökének szobájában látható. Kikeleti hírek Szépül a Kossuth-park Több mint 54 ezer négyzetméter park díszíti Fehér- gyarmatot. A helyi költség- vetési üzem és a város diáksága gondozza többek között a kedvenc pihenőhelyet a Kossuth-parkot. Az elmúlt években több mint 300 ezer forintot költött a város arra, hogy valóban szemet gyö- nyörködtetővé tegye ezt a területet. Ebben az évben társadalmi segítséggel újabb hátezer négyzetméternyi park készül a városban. Ezt a Május 14. téren építik meg. A vízgazdálkodási társulat gépeket, az erdészet növényeket ajánlott fel, a város kétezer rózsatövet vásárol. Az idén 420 ezer forint jut a zöldterületek építésére. Nemcsak az idénypihenést kívánják segíteni. A város Penyige felőli oldalán erdő- sávot telepítenek, amely sétáló- és kirándulóhelye lesz a gyarmatiaknak. Hobbikertek A bérházi lakók ugyancsak kívánták, hogy számukra is jusson olyan terület, ahol kedvük szerint kertészkedhetnek. A városi tanács biztosított is ehhez lehetőséget. A Mezőgép melletti területen szerves és műtrágyával javították meg a talajt. Nincs gond a vetőmaggal sem. Mintegy 20 ezer tasak sárgarépa, petrezselyem, zeller, káposzta és egyéb zöldség magja kapható. Az Áfész és a Zöldért boltja február 26-án kezdte meg a magakciót. Ne másszon a fára! A kertbarátklubot az időjárás sem tudta meggátolni abban, hogy tagjai összejöjjenek egy metszési bemutatóra. A városi művelődési központ gépismereti lehetőséget is biztosított. Több jó tapasztalat is gazdát cserélt a találkozón. A legnagyobb sikert Fábián Lajos a klub elnöke aratta masinájával. Hogy almáskertjében a munkát megkönnyítse, több méteres metszőollót tervezett. Két használt akkumulátor segítségével működteti a több méteres ollót, amely lényegében egy hagyományos metszőalkalmatosság. Az ötletes készülék szükségtelenné teszi a fára mászást. (Összeállította: Molnár Károly) Ai^lsä FEHÉRGYARMATON
