Kelet-Magyarország, 1979. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-25 / 47. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. február 25. NYÍREGYHÁZA, ANNO... „Szabolcs utca, szakasz- határ!11 H Szabolcs expressz a 7-es busz, no meg az új motorjával másodvirágzását élő, öregedő Trabantom jelenti számomra — mint magánember számára — napjaink nyíregyházi közlekedését. A nevezetes nyíri taligát személyesen nem ismertem, legfeljebb Krúdytól tudom, hogy a múlt század végén „ ... mind több lett az egy- lovas talyiga, ez az olcsó, speciálisan nyíregyházi közlekedési eszköz .. 1854: megalakul a M. kir. Államvasúti Hivatal Nyíregyházán és 1858. szeptember 5-én megérkezik az első vasúti szerelvény. A város apraja-nagyja kitódul az állomásra, hogy meghallgassa a lokomotív füttyét — írja a kor tudósítója. Egy hír 1880-ból: „A debrecen—miskolci vasútvonalon, melynek Nyíregyháza jelentékeny gócpontja lett, három vonatpár közlekedik naponta 4 kocsiosztállyal. Debrecen felé pl. utazhatunk reggel 7, de. 10 és este 6 órakor. A menetidő 2 óra 10 perc.” Szabolcs vármegye monográfiája írja: „1884. szeptember 8-án »Kéjvonat« indul Nyíregyházáról Budapestre a Munkácsi Mihály »Krisztus a Kálvárián« cí- ;mű„ nagy. fMtményének kiállítása alkalmából.”. Egy 1895-ből fennmaradt utasstatisztika szerint „naponként átlag 300 ember jő, ugyanennyi megy el városunkból” vonattal. Az is kiderül, hogy a harmadosztályú fülkékben 80-szor többen utaztak, mint az első osztályon. „Tuja” — így nevezte a helybéli zsargon a nyíregyházi villamost, ezt a kedves, romantikus járművet, amely 1911. augusztus 7. és 1969. szeptember 1. között járt a pályaudvar — város- központ — Sóstó útvonalon. (Emlékeznek még? „Szabolcs utca, szakaszhatár!”) Most pedig nézzük, mi történt a levegőben! 1903- ban felszállt a világ első repülőgépe. 1930. március 14-én átadták rendeltetésének a nyíregyházi repülőteret és június 15-től megindult a légijárat. Hangárjait « Tündér Sándor nyíregyházi lakatos, a vizet és fűtést Fancsaly Kálmán szerelte. Korabeli sajtóvélemény: „ az átvevő bizottság legnagyobb megelégedésére.” Az 1950-es években és a 60-as évek elején naponta két menettérti járatot indított a MALÉV a főváros és Nyíregyháza között. A régebbi LI—2-es huszonkét utast, a későbbi IL—14 huszonhatot vett a fedélzetére. A belföldi légiforgalom megszűntével azután újra vonatra ültünk. Olykor hálókocsira is, mígnem az is a múlté lett... Az utolsó gépek egyikén 118 forintért vásárolt menetjeggyel jómagam is repültem Nyíregyházáról Budapestre. 1962. május végén azután felszállt az utolsó IL—14 is a nyíregyházi repülőtér pózsitos (!) kifutójáról. (Folytatjuk) Szilágyi Szabolcs A hajdani major köré épültek Sóstóhegyen az első házsorok. Ma is két részre osztható a várostól 7 kilométernyire lévő település- rész: a tsz és a borkombinát környéke, s az újabb parcellázások nyomán az utóbbi egy évtizedben épült részre. Sóstóhegy — a Ságvári-te- lephez és Borbányához hasonlóan — az emeletes lakótelepekkel épülő, gyorsan fejlődő százezres Nyíregyháza kertes övezete. Aki tíz-tizenöt éve családiházas telkek iránt érdeklődik, rendszerint ezt a három ajánlatot kapja. Víz a városi hálózatról Változó gyorsasággal épül a városnak ez a része, az utóbbi időben évente mintegy negyven új házat vettek birtokba tulajdonosaik a hangulatos nevű Jázmin, Szellő, Seregély és más újonnan nyitott utcákban. Mint minden újonnan par- celázott résznek, Sóstóhegynek is az egyik legnagyobb gondja, hogy az egyetlen főút (az Úttörő utca és folytatása, az Aranykalász sor) kivételével az év egy részében a sarat dagasztják az emberek, a téli olvadást követő napokban autóval járhatatlan ez a környék. Egy része szerencsére lazább talajú, s rövidebb ideig tart a járművet megakasztó idő. Egyes földutak karbantartását a tanács időről időrü elvégezteti, de azok nagy részének szilárd burkolattal történő kiépítésére hosszabb távon sincs remény. A városi tervek természetesen foglalkoznak Sóstóhegy jövőjével is. Nyíregyháza új általános rendezési terve és a kömyékterv egyre több szállal köti ezt a részt is a város belső területeihez. Megoldódni látszik az évek óta húzódó gond: a vezetékes ivó- vízellátás. A városi tanács műszaki osztályán elmondták: megrendelték a tanulmányi és kiviteli terveket, amelyeket már készítenek is. Eldőlt az is, hogy nem a sokat említett hidrokristály vagy új kút oldja meg a vízellátást, hanem Sóstófürdő felől a Korányi Frigyes út felé haladó fővezetékről kap vizet Sóstóhegy az egységes városi hálózatból. A vízvezeték-építések az új tervidőszak első éveire várhatók, s ez újabb lendületet ad majd a sóstóhegyi fejlesztésekhez. Sok fórumon hangzott már el a javaslat, hogy a két (gyakran zárva tartó) sorompó kikerülésével oldják meg a városközpont és Sóstóhegy közötti közlekedést. Erre kínálkozó lehetőség is van: a Szellő utcától kiinduló és a Korányi Frigyes utcába csatlakozó dűlőutat kellene kiépíteni, ezzel közvetlenül ösz- szeköthető a két településrész. Az új térképek már feltüntetik ezt az utat, a rendezési terv alapvetően épít rá. A tanácson reálisnak tartják az igényt, az útépítésre rendelkezésre álló pénztől függ a megvalósítása, de konkrét határidőt nem tudnak mondani. Telkek a szőlőskert helyén Sóstóhegy további kiépítése két területen Várható. Mindkettőhöz alapvetően járul hozzá a termelőszövetkezet, amely a parcellázások és építkezések ügyét is támogatja. Az Úttörő utcától északra, a szőlőskertek helyén alakítanak ki újabb családiházas telkeket; azok beépítése megkezdődött. A rendezési tervben megtervezték Sóstóhegy új központját is, amely az Úttörő utca, Szellő utca térségében lesz. A tervezők iskola, óvoda, bölcsőde. ABC-áruház és más létesítmények helyét hagyták szabadon — ezek a pénzügyi lehetőségektől függően épülnek meg. A sóstóhegyi művelődési beruházások közül az első nagyobb létesítmény, egy százfős óvoda már épül, és jövőre átadják. Áruház, étterem Az ellátás alapos javításra vár. Jogi huzavonák miatt nem nyit ki az Úttörő utcai „ÁFÉSZ-maszek” bolt. A Nyíregyházi ÁFÉSZ ennek ellensúlyozására a Berenát utcai kis ABC árukészletét és választékát javítja. A tervezet településközpontban új ABC-áruházat és kis éttermet szándékoznak építeni a tszszel közösen. Ennek előzetes tervei készek, pályázatukat is benyújtották. Kedvező elbírálás esetén hamarosan épülhet. Nagy gond a fűtőolajellátás : a növekvő igényeket az ÁFÉSZ egymaga már nem győzi kielégíteni. Máraz idén megoldják viszont a felvásárlást : a vasútállomással szemben új felvásárlótelepet építenek hűtőtérrel együtt. M. S. Üj házsor Sóstóhegyen. Kisétált a lopott bőrkabáttal A véletlen hozta úgy, hogy egy hét alatt került a bíróság elé egy áruházi zsebtolvaj és két áruházi tolvaj. Módszerük is más volt, a lopás időpontja is eltért egymástól, egyikük sem Szabolcs-Szat- már megyében lakik, mégis volt egy közös vonás: Nyíregyházán, a Kelet Áruházban fogták meg őket. Pedig a lopássorozat nem itt kezdődött. Laki János 21 éves téglási munkakerülő augusztus 5-én vonatra ült és Nyíregyházára utazott. Szétnézett a városban, aztán a Nyírfa Áruház tetszett meg neki legjobban. Felment az első emeletre, körbejárt, aztán a női konfekcióosztályon leakasztott egy 4690 forint értékű karcsúsított női bőrkabátot, a karjára tette és mivel senki sem kérdezte meg: hová viszi, szépen kisétált vele. Hogy augusztusban miért nem tűnik fel az ilyesmi, az szinte érthetetlen, de nem csak ennyi érthetetlen történt Laki körül ezen a napon. Miután neki nem kabátra, hanem pénzre volt szüksége, az új kabáttal bement a bizományiba és eladta. A becsüs 2200 forintra értékelte a vadonatúj bőrkabátot, azt mondta: majd értesíti, ha elkelt az áru, s akkor mehet a pénzért. Egy hét telt el a kabáteladás után, Laki megkapta az értesítést, s felvette a lopott kabát árát. Szeptemberben Debrecenben, a Centrum Áruházban tett látogatást Laki, innen — ugyancsak a karjára terítve — egy 3640 forint értékű ser- tésvelur kabáttal sétált ki. Ezt nem adta el rögtön, később, amikor letartóztatták, meg is találták nála. Október 18-án Laki Piszá- nik Zoltán 19 éves debreceni cimborájával ment be a debreceni szövetkezeti áruházba. Itt egy fekete háromnegyedes férfibőrkabátot loptak, s eladták a debreceni bizományi áruháznak, öt nap múlA tárgyalóteremből va ismét a debreceni Centrum Áruházba sétáltak be, ekkor is a már bevált bőrkabátot választották: egy 4000 forint értékű juhnappaszafa- rit loptak, amelyet a bizományi 2640 forintért vett meg. Másnap Nyíregyházán akarták folytatni sikeresnek indult lopássorozatukat. Taxival vitették magukat a Kelet Áruházhoz, kiválasztották magúiknak a szép bőrkabátot, belerakták egy reklámszatyorba, de amikor angolosan távozni akartak, egy eladó a rendészhez invitálta őket. A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Drégelyvár! Imre tanácsa Laki Jánost lopásaiért, és közveszélyes munkakerülésért két és fél év szigorított börtönre, Piszárik Zoltánt 1 év 4 hónap börtönre ítélte. Lakit 3, Pdszárikot 2 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától, s kötelezték őket az áruházaknak ókozott kár megtérítésére. Az ítélet jogerős. (balogh) Tavaszra készülnek a boltok Marad a midi? Cipődivat — alacsony nőknek Hogyan változik a szoknyák hossza? Divatban marad-e a farmer? Tovább hódít a tűsarok? Ezek a kérdések bizonyára sok nő fejében megfordulnak, mikor új holmikat keresnek a közelgő tavaszra. A kereskedelmi szakemberek már régen tudják a választ, hiszen a tavaszi és nyári újdonságokat hónapokkal ezelőtt felvonultatták a szakzsüri előtt a divat mesterei. Nyújtott fazon és tűsarok A következő két évszak cipőmodell jelt — közel ezer új fazont — tavaly novemberben mutatták be a gyártók. A kismama- és tornacipőket, gumicsizmákat, papucsokat nem számítva a szabolcsi áruházak, boltok munkatársai 450 új modellt rendeltek a Tiszántúli Cipőke- resikedehni Vállalattól. 1979-ben elsősorban a kényelem érvényesül a gyerekcipőknél — jobb kaptafákkal dolgoznak gyáraink. A tavaszi, nyári topánkák zömmel pasztellszínekben készülnek. A felsőrészt bőrből vagy textíliából, a talpat kopásálló gumiból, illetve műanyagból szabják. Nyújtott vonalúak a férfi- lábbelik: bőr, műbőr felsőrésszel, lapos, sőt magas sarokkal is. A külföldi termékek közül változatlanul népszerű a nyersgumi talpú vietnami szandál. Újra pultra kerülnek a kedvelt lélegző műbőrből szabott lengyel, és az elöl nyitott, hátul zárt cseh szandálok. Lesz elegendő a könnyű, lukacsos velúr víkendoipőkből is. Hölgyeknek ugyancsak a nyújtott vonalú körömcipőket, szandálokat kínálják. Ez a divat nem kedvez a magas nőknek, akik most is csak kevés lapos sarkú fazon között választhatnak. A tűsarok egyre magasabb: 6—9 centiméter. A bőripar 8—900 féle színnel dolgozik, melyekből tavaszra a korall, bézs, kék és csau árnyalatait választották. A ciipőkereskedelmi vállalat nyíregyházi lerakata már csak keveset őriz a gazdag kollekcióból — pár fazont tavaly is láttunk. A kiszállítás decemberben kezdődött, néhány szállítmány pedig ezután érkezik. Az első fél évben a lerakat megyénk ellátására közel 680 ezer pár cipő beszerzését tervezi. Farmer és selyemruha A hétköznapok ruhadivatjában nem hoz nagy újdonságot az I979-es év. A tavaly piacra dobott pliszéro- zott, guvré és rakott szoknyák nem nyerték meg széles körben a vásárlók tetszését. Tavasszal és nyáron a bő vonalú, kényelmes kabátok, ruhák, szoknyák hódítanák majd — a tavalyinál hosz- szabb, legalább lábszárközépig érő aljjal. Kabátok között — úgy a nők mint a bakfisok körében — divatban maradnak a ballonok. Újdonság a grabóna — azaz lélegző műbőr—alapanyag felhasználása, de sikerre számíthatnak a szövetkabátok is. Még mindig keresett a farmer. Egyelőre bársony Levis-ek kaphatók: ezekből lesz bőségesen. Férfiak és fiúk számára ismét visszatér az öltönyök divatja. Idén az egysoros gombolású, széles fazonú zakókat javasolják mellény nélkül, míg a nadrágok szára valamivel szűkebb, mint eddig — közelít az egyenes vonalhoz. A viseletét színes ing és nyakkendő egé^íti ki. Ruhanemű 300 millióért Az idén pultra kerülő ruhaneműk mennyisége és választéka nagyjából azonos lesz a múlt évivel. A tavaszi holmik kiszállítását márciusban kezdik meg a Keletmagyarországi Textil- és Felsőruha Nagykereskedelmi Vállalat nyíregyházi raktárházából. Legalább 20—25 gyárral, ipari szövetkezettel még nem fejezte be a tárgyalásokat a vállalat debreceni központja. A szakemberek azért jó évre számítanak. A nyíregyházi raktárház például az első fél évben közel 300 millió forint értékű ruhanemű átadását tervezi a Szabolcs megyei üzleteknek. Házi Zsuzsa SOK KÁRT OKOZOTT A TÉL Kátyúzzák az utakat A változékony, havas, jeges tél sok helyütt kikezdte az utak burkolatát Szabolcs- Szatmár megyében is. Elsősorban a gyengébb szerkezetű, alsóbbrendű utak szenvedték meg a szokatlanul hideg időjárást. A legtöbb sérülés Mátészalka, Fehérgyarmat és Tiszavasvári körzetében, valamint Bereg térségében keletkezett a burkolatokon. A KPM megyei közúti igazgatósága évente — így az idén is — 24—25 millió forintot használ föl az utak üzemeltetésére. Kátyúzásra, azaz a fagy által okozott károk megszüntetésére az ösz- szeg mintegy negyedrészét fordítják. Szatoolcs-Szatmár 374 kilométer hosszú főúthálózatán már januárban megkezdték a helyreállítást. A nyíregyházi, mátészalkai, kisvárdai üzemmérnökség körzetében a főutakon egy-egy „aszfaltfőző” gép rója a kilométereket, s javítja a burkolat sérüléseit. A kátyúkat forró, öntött aszfalttal töltik föl, amely azonnal megdermed, így ez a módszer a téli hidegben is sikerrel alkalmazható. A főútvonalak helyreállításával — akár az előző években — terv szerint március 31-ig végeznek az igazgatóság dolgozói. Február közepén az alsóbbrendű utak előkészítését is megkezdték a nagy nyári, őszi forgalomra. Van, ahol hígított bitumennel kevert kőzúzalékot döngölnek a kátyúkba, másutt száraz zúzalékanyaggal törniük el a burkolat sérüléseit. Az ösz- szekötő és alsóbbrendű útvonalak javításába várhatóan április közepére fejeződik be a megyénkben. Az útüzemeltetés másik fontos feltétele a forgalom- biztonsági jelek felújítása, tisztítása. Ennek során először átfestik a főutak felezővonalait, lemossák a széles- ségjelzőket, újakat állítanak a töröttek helyére. Átfestik, megtisztítják a többi útburkolati jelet, úttesttartozékot is. A főúthálózaton május 1- re, az alsóbbrendű utakon június végére fejezik be ezt a munkát, (házi) SÓSTÓHEGY Közelebb a városhoz
