Kelet-Magyarország, 1979. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-25 / 47. szám

Az iraki alelnök a BHG-ban A hivatalos látogatáson ha­zánkban tartózkodó Taha Muhieddin Maaruf, az Iraki Köztársaság alelnöke szom­baton délelőtt a BHG hír­adástechnikai vállalathoz lá­togatott. A magas rangú ven­déget — akit a látogatáson elkísért dr. Gonda Lajos, a Magyar Népköztársaság bag­dadi nagykövete a nagyvál­lalat bejáratánál Soltész Ist­ván kohó- és gépipari mi­niszter, Garai Róbert külügy­miniszter-helyettes, Grubics István, a XI. kerületi tanács elnöke, valamint a gyár ve­zetői köszöntötték. Az iraki vendégeket lklódy Gábor vezérigazgató tájékoz­tatta a 10 ezer dolgozót fog­lalkoztató nagyvállalat mun­kájáról, műszaki fejlesztésé­ről, a munkások és az alkal­mazottak szociális ellátásá­ról. Ezt követően Taha Muhi­eddin Maaruf elismerően szólt a magyar gyártmányok­ról. A gyárlátogatás a Cross- bar-Rurál rendszerű automa­tikus telefonközpontokat gyártó üzemrész megtekin­tésével folytatódott. Az iraki alelnök kíséreté­nek tagjaként hazánkban tartózkodó dr. Sadoon Ham- madi külügyminiszter szom­baton Púja Frigyes külügy­miniszterrel folytatott meg­beszéléseket a külügyminisz­térium Dísz téri vendéghá­zában. A két ország diplo­máciájának vezetői áttekin­tették az aktuális nemzetkö­zi kérdéseket és nagy figyel­met szenteltek hazánk és Irak jól fejlődő, a kölcsönös előnyök elvén alapuló kap­csolatainak. Nagyobb termés, jobb minőség Magyarországra érkezett a Kambodzsai Nemzeti Egységfront kildüttsége Eredményes évet zárt a demecseri Kossuth Tsz Heves harcok a határövezetekben Ellentámadásban a vietnami védelmi erük Szombaton tartotta zár­számadó közgyűlését a de­mecseri Kossuth Termelő- szövetkezet, amelyen részt vett Hegymegi István, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja és Tóth Ernő, a nyíregyházi járási pártbizott­ság titkára. Szabó Béla, a termelőszö­vetkezet elnöke a vezetőség beszámolójában először az ötéves terv eddig eltelt há­rom évének összesített ered­ményeit ismertette. Elmond­ta, hogy 28 és fél millióval termeltek többet, mint három évre eredetileg tervezték, igaz, a költségek is 13 millió­val emelkedtek ez idő alatt. A termelőszövetkezet nettó jövedelme 6 és fél, bruttó jö­vedelme közel tízmillióval haladta meg a tervezettet. Az 1977-es 47 milliós ter­melési érték után tavaly 53 és fél milliót értek el, de a kedvezőtlen időjárás követ­keztében terméskiesések, költségnövekedések miatt a nyereség ötmillióval kevesebb — 5 millió 741 ezer forint — lett. Az egy tagra jutó jöve­delem 34 252 forintról 37 621 forintra emelkedett. Nem sikerült a kukorica, a silókukorica, lefagyott a fe­kete ribizke és az őszibarack, a sárgarépával értékesítési gondok voltak, viszont re­kordtermést értek el almából: 203 vagonnyi termett, amely­nek 85 százalékát exportra értékesíthették és kilónként csaknem 6 forintos árat kap­tak érte. Jól sikerült a póré­hagyma: 450 forintos áron értékesíthették, előállítási költsége pedig 302 forint volt. Jó eredményt értek el az állattenyésztésben: egy kiló juhhús előállítási költségét 33,73 forintról 28,69 forintra csökkentették. A juhtenyész­tésben elért eredmények el­ismerését jelentette, hogy ősszel Demecser adhatott ott­hont egy országos juhtenyész- tési tanácskozásnak. Befeje­ződött egy harmincmilliós beruházás, amelyből három 500-as ellető, kosszállás, la­boratórium, 6000 férőhelyes anyajuhtelep, két 1000 férő­helyes jerkehodály, szociális létesítmények épültek, mind­két juhtelep vízellátását meg­oldották. A demecseri tsz lett ez év elejétől o juhtársulás gesztora, 1980-ra 8000-re nö­velik az anyajuhok számát. A tsz ebben az évben 61 milliós termelési értéket kí­ván előállítani, az árbevételt A vietnami fegyveres erők pénteken ellentámadásba len­dültek Lang Son, Cao Bang és Ha Giang tartományi vá­rosok körzetében — jelentet­te az Akahata című japán lap hanoi tudósítója szomba­ton. A legsúlyosabb harcok a kínai behatolók ellen Cao Bang és Ha Tuyen észak­vietnami tartományokban folynak — közölte a hanoi mérvadó forrásokra hivatko­zó tudósító. Jelentések szerint változat­lan hevességgel folytatódik a harc a kínai inváziós egysé­gek és a vietnami védelmi erők között a két ország ha­tártérségében. A harcoktól legérzékenyebben érintett Hoang Lien Son tartomány Lao Cai nevű körzetében kül­földi 'tudósítók nagyobb cso­portja pénteken személyesen győződött meg a kínai táma­dás pusztító következmé­nyeiről. A vietnami sajtó beszámo­lója szerint a kínai behato­lók mind gyakrabban vá­lasztják támadásuk célpont­jául a polgári lakosságot, ter­melőüzemeket, gazdasági lé- tesitményeket. Az agresszió kezdete óta a kínai nehéztü­zérség támadja Quang Ninh tartomány gazdag széntele­peit, illetve a Hoang Lien Son tartománybeli Lao Cai hőerőművet, és a környékén levő apatitbányákat. A ká­rok pontos mértéke egyelőre A zárszámadó közgyűlés résztvevői. 67 millióra, a nyereséget 6 és fél millióra tervezik. A vezetőség beszámolója után Zeíe Mihály az ellenőr­ző bizottság, Molnár Ferenc a döntőbizottság, Szabó And- rásné pedig a nőbizottság múlt évi munkájáról szóló beszámolót ismertette. kivédésének útját o belső tartalékok feltárásában, a jobb minőségi munkában, a munkaerővel, az -eszközökkel való hatékonyabb gazdálko­dásban jelölte meg. Mind a Központi Bizott­ság, mind a megyei pártbi­zottság értékelése azt mutat­ja: alapjában jól oldjuk meg feladatainkat, de sok még a tartalék mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, ötéves tervünk hátralévő éveiben nem lesz több mun­kaerő, így a meglévő létszám­mal és gépekkel keli jobban gazdálkodni, olyan termelési szerkezetet kialakítani, amely itthon és külföldön egyaránt keresett árukat eredményez. Hegymegi István hozzászólá­sát mondja. A közgyűlés vitájában fel­szólalt Hegymegi István, a Központi Bizottság tagja. El­mondta, hogy pártunk XI. kongresszusa helyesen jelöl­te meg feladatainkat, ám azóta a szocializmus építésé­nek külső és belső feltételei nehezebbekké váltak. A Köz­ponti Bizottság a kongresz- szus óta hozott határozatai­ban a kedvezőtlen hatások Hegymegi István elmond­ta, hogy 1978-ban a megye ipara 12 százalékkal, a mező- gazdaság 3,5 százalékkal nö­velte termelését. Erősödtek a termelési kapcsolatok: 96 ezer hektáron folyt iparszerű termelés, a termelőszövetke­zetek nyeresége — a kedve­zőtlen időjárás miatt — az előző évinél kevesebb lett Szólt az idei feladatokról, amelyek közül kiemelte a meglévő erőforrások jobb hasznosítását, a minőség ja­vítását, a szerződéses fegye­lem megtartását, a termelők és felvásárlók kapcsolatának javítását. A közgyűlésen kitüntetése­ket, jutalmakat adtak a múlt évben legjobban dolgozó ter­melőszövetkezeti tagoknak és alkalmazottaknak. A vietnami hírügynökség ké­pe a Lang Son tartományban folyó küzdelmet mutatja. (Kelet-Magyarország telefotó) nem ismeretes, annyi azon­ban máris bizonyosra vehető, hogy a nagyon is tudatos kí­nai támadások kedvezőtle­nül befolyásolják majd Viet­nam idei exporttervét, amely, mint ismeretes, nem kis mér­tékben a fenti nyersanyagok kitermelésén nyugszik. Hanoi gazdasági szakértők vélemé­nye szerint a kínai agresszió egyik célja a hat északi ha­tártartomány gazdasági életé­nek szétzilálása, a közbizton­ság megzavarása, és az itt élő nemzetiségek fellazítása. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának meghívására szombaton hivatalos baráti látogatásra hazánkba érke­zett a Kambodzsai Nemzeti Egységfront Központi Bizott­ságának küldöttsége, amelyet Ros Samay főtitkár vezet. A küldöttséget a Ferihegyi re­pülőtéren Szentistványi Gyu- láné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára fogadta. Többet nyújtanak a lakosságnak Az export növelése, a mi­nőség javítása, a lakossági szolgáltatások fokozása: ez a három dolog a legfontosabb a megye tanácsi iparvállala­tainak idei feladatai között. A múlt évben a hat tanácsi vállalat: a VAGÉP, a KE­LETFA, a TISZAFA, a DI- RUVÁLL, a Nyírségi Nyom­da és a Nyírségi Patyolat, összesen 504 millió forint ér­tékű árut termelt. Idei ter­melési tervük is jóval meg­haladja a félmilliárd forin­tot, 547 milliót irányoztak elő erre az esztendőre. Jelentősen növelik a lakos­sági szolgáltatásokat, a múlt évinél hatmillióval többre, összesen 43 millió forintra' számítanak e tevékenységük­ből. Növelik exportjukat, a tavalyi 63 millióval szem­ben az idén 67 millió forin­tos értékben szállítanak kü­lönböző termékeket külföldi­re. A hat vállalat közül a VA­GÉP valósítja meg a múlt évhez képest a legnagyobb termelésnövekedést. Idei alaptevékenységük terve 112 millió forint, tizennyolc szá­zalékkal több, mint tavaly. Ezen felül a vállalat keres­kedelmi tevékenységet is folytat, hiszen több boltot tart fent. Jelentősen növeke­dik az idén a lakossági szol­gáltatásuk, a minőség javítá­sa mellett tizenhárom száza­lékkal növelik a szolgáltatá­sok arányát. Ez a szám a következő év­ben minden bizonnyal még nagyobb lesz, hiszen a tervek szerint az idén fejezik be az üzemcsarnokok rekonstruk­cióit. Ebben az évben 32 mil­lió forintot fordítanak a meg­lévő gépsorok, csarnokok fel­újítására, illetve új termelő­helyek építésére. Egy csar­nokot az építők áprilisban, míg a másodikat a negyedik negyedévben adják át. Ezzel a vállalat meglévő autójaví­tó kapacitása százezer nor­maórával növekszik majd. A Kelet-magyarországi Fa­ipari Vállalat a múlt évi 66 millió forinttal szemben az idén 70 millió forintos ter­melési értéket tervez. Leg­fontosabb termékük az idén is a temetkezési kellékek, ezek az összes termelésüknek több mint a felét adják. Eze­ket követik a különféle aj­tók, ablakok, amelyeket há­rom megyébe szállítanak. A vállalat a közeljövőben bő­víteni kívánja szolgáltató te­vékenységét. A megyeszék­helyen barkácsbolt nyitását tervezi, ahol különféle faipa­ri alapanyagokat, félkész ter­mékeket árusítanak, ezenkí­vül szervizcsoportot hoznak létre, amely a lakástulajdo­nosok kívánságait hivatott teljesíteni. A múlt évi 47 millióval szemben az idén 50 millió fo­rint értékű terméket exportál a Tiszalöki Faipari Vállalat. A szocialista országokba har­mincnégy, a tőkés országokba pedig tizenhatmillió forint értékben szállítanak. A vál­lalat a tavalyi egyesülés kez­deti nehézségein már túl van, s az idén százhuszon­nyolcmillió forintos tervet tűzött ki célul. A vállalat négy helyen — Tiszalökön, Tiszavasváriban, Kisfásta- nyán, és Tunyogmatolcson — lévő telepein gyalupadokat, tanszereket, szerszámokat, csomagolóládákat, hétvégi házakat és különböző fűrész­árukat készít. Tíz százalékkal növeli idei exportját a múlt évihez ké­pest a Divat Ruházati Válla­lat, amelynek éves termelési terve 81 millió forint. A hat vállalat közül a DIRUVÁLL az, amelyik a legnagyobb arányban növeli szolgáltatá­sát, e tevékenységükből ti­zennégy százalékkal több be­vételre számítanak, mint ta­valy. A múlt évben itt új teljesítményelszámolási rend­szert vezettek be, aminek ha-- tására jelentősen nőtt a ter­melékenység, a termelés, s ezzel párhuzamosan a dol­gozók fizetése. A termelés- növekedést az idén is szinte kizárólag csak a termeléke­nyebb munka biztosítja majd. Az idén kezdődik, s a ter­vek szerint 1980-ban fejező­dik be a Nyírségi Patyolat­nál a már korábban megkez­dett rekonstrukció második üteme. Ennek során kazán­ház, raktár karbantartómű­hely épül, s lehetővé válik majd a szolgáltatás minősé­gének javítása, a határidők csökkentése. Az idén e tevé­kenységükből tizenkilenc- millió forintra számítanak, amely a rekonstrukció befe­jeztével, várhatóan jóval több lesz. A könyvek minőségének javítását, a határidők meg­tartását tartja az idén leg­fontosabb feladatának a Nyírségi Nyomda kollektívá­ja. Az üzem a múlt évben 130 millió forintot termelt, idei termelési tervük 137 milliót irányoz elő. Az idén a létszám emelését nem ter­vezik, így a plusz hétmilliót a termelékenység növelésé­vel akarják teljesíteni. B. G. Javában folyik a téli karbantartás a tiszaberceli Bes­senyei Termelőszövetkezet új üzemcsarnokában. A Rá- ba-Steigeren kívül 22 MTZ traktoron három kombáj­non és egy John-Deeren kell elvégezni a felújítást. (Fotó: Mikita Viktor) Jfbayarnrszagj I XXXVI. évfolyam, 47. szám ÁRA: 1,60 FORINT 1979. február 25., vasárnap Növekvő termelés a tanácsi iparban

Next

/
Thumbnails
Contents