Kelet-Magyarország, 1979. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-24 / 46. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. február 24. NYÍREGYHÁZA, ANNO... Kard, revolver, érckoporsó A Kelet Áruház mel­letti parkolóban lát­tam : halványzöld Lada hátsó üléseit, csomag­tartóját pakolta tele egy középkorú falusi házaspár mosógéppel, centrifugával. Az áruház mozgólépcsőjén később a férj kíséretében egy színes tv is alászállt. Az életkép háttere ismerős, megszokott: zárszámadás ... Az 1700-as években — ál­lítja a város egykori törté­netírója — már bejártak a környező falvak, tanyák la­kói vásárolni Nyíregyházá­ra. Az első igazi tekintélyes kereskedő Rádu Demeter, a görög volt A 18. századi „áruház” -cipőt', pipát, cuk­rot, szappant, kapát, kaszát és más effélét kínált. De hogy hol is volt ennek a gö­rög kalmárnak az üzlete — ki tudja? Az első, már-már valódi áruház helyét ismerjük. A Luther utcán (ma Felsza­badulás útja) nyitotta meg Pavlovits Imre a szabolcsi mágnások kedvelt bevásár­lóhelyét 1860 körül. Porté­kái között volt ing, nyak­kendő, kesztyű, revolver, terményzsák, ezüstkészlet és a kor divatjának megfe­lelően amerikai varrógé­pek ... Tíz évvel később, 1870- ben — tehát jó száz eszten­deje — a 22 ezer nyíregy­házit már 81 kereskedő szolgálja ki. 1930.: csaknem hatszáz kereskedő — közöt­tük 146 fűszeres — méri portékáját 51 ezer lakosnak. (Ma tízezer, következéskép­pen minden tizedik nyír­egyházi lakos a kereskede- delemben és a vendéglátás­ban dolgozik!) Korabeli hirdetések — az 1920-as évek Nyírvidék- reklámai — a századelő áru- és szolgáltatási ajánla­tairól festenek érdekes ké­pet. Lássunk egynéhányat. Ruzsonyi Pál műiparáru- és sportüzlete, egyben M. kir. lőporáruda utazó- és lovag­lócikkeket, nyerget, kantárt, zabolát, lópokrócot és vívó­felszerelést kínál. Garfun- kel műköszörüs korcsolyák, kardok, autólámpák nikke- leaését, ezüstözését vállalja a Bethlen utca 6. alatt. Schwartz Gábor írógépet, varrógépet reparál a Zrínyi Ilona u. 3-ban (lapunk mai szerkesztősége helyén). De­utsch József cipőüzlete hir­detésében ma is irigyelhető szolgáltatást kínál: „Cipők és csizmák 24 óra alatt ké­szülnek!” Az első világháborút kö­vető években jelent meg a következő reklámszöveg a város újságában: „Korbán Ferenc elsőrendű temetke­zési vállalata. Nyíregyháza, Vay Ádám u. 5. (ma Dózsa Gy. u.) Nagy választékban érc-, üveg- és fakoporsók. Temetések és exhumálások a legolcsóbban és kegyelet- teljes pontossággal.” Egy hír 1957. március 2- ről: „A nyíregyházi Állami Áruház (ma Centrum) ki­rakatában megjelent az el­ső tv-készülék; ára 5500 fo­rint”. (Lam, már ez is tör­ténelem!) (Folytatjuk) Szilágyi Szabolcs Naponta ötezer darab írógépszalag készül az Irodagép- technika Vállalat nyíregyházi szervizében. Karakó István­ná és Dallos Istvánná az elkészült szalagokat géppel cso­magolják. (Császár Csaba fel vétele) Roham, de hová? Jön a Béres­és a hajszesz „Kopasz mondja: szalad­junk!” Ezzel a címmel kö­zölt képes tudósítást a mi­nap a Népszava, amelyben beszámol arról, hogy milyen „tumultózus” jelenetekkel fogyott el Budapesten, a Her- bária üzleteiben a kiadott 60 ezer flakon Bánfi-féle haj- szesz. Ám kiderül, nincs baj: a Herbária a jövő héten a vidéki boltokba is eljuttatja az azóta folyamatosan gyár­tott csodaszert... S itt jön a kellemetlen kö­vetkezménye annak, hogy Nyíregyházán bizony — a ko­rábbi, konkrét ígérgetések el­lenére — nincs gyógynövény­szaküzlet. Legutóbb például arról volt szó, hogy az ÁFÉSZ-nek a megyei tanács melletti, elköltözés miatt megüresedő könyvesboltját alakítják át erre a célra. A bolt ment, a könyvek marad­tak. Most már van egy fő­bolt a Zrínyi Ilona utcából nyíló sávházban és egy il- bolt raktárral, a régi helyen és — a magyarázat —, hogy bizony már kicsi az új bolt... Talán kár is szaporítani a szót. Gyógynövény-árusító boltra már régen szükség lenne Nyíregyházán, jobban mondva Szabolcs-Szatmár megyében is, hogy ne kell­jen átjárni egy kis szagos­mügéért, fehérürömért, mi­egymásért Debrecenbe. Most pedig itt a hajnövesztő, sőt a Béres-féle csepp is. Amit lapunk hasábjain már koráb­ban, és többször is kértük, egyre inkább időszerűvé vá­lik. Igaz, az idézett cikk író­ja javasolja: célszerű lenne a hajszeszt illatszerboltokban is árusítani. Mi itt Nyíregyházán, sze­rényebbek vagyunk: csupán azt kérjük a város kereske­delmi irányítóitól, a kereske­dőktől: egy helyen, de minél előbb! Tóth Árpád Gyermekév a kereskedelemben Bemutató, kedvezményes vásár A nemzetközi gyermekév keretében a megyei iparcikk­kiskereskedelmi vállalat az év különböző időszakában árengedményes akciókat szer­vez. Ilyen lesz többek között Nyíregyházán, a Nyírfa Áru­ház gyermekosztályán, a Ta­nácsköztársaság téri gyer­mekruházati boltban, a Fel- szabadulás úti bébiáruk bolt­jában. Az árengedményes vásárt kiterjesztik a kisvár- dai gyermekruházati, vala­mint a mátészalkai meg a záhonyi ruházati kisáruhá- zakra is. A vállalat gyermekruha- bemutatókat és -kiállításo­kat is rendez. A sort márci­usban Nyíregyházán, a Fel­szabadulás téri boltban gyer­mekruházati bemutató nyit­ja. Júliusban Kisvárdán „Is­kolások lesznek” címmel pa­pír-, írószer- és iskolatáska­kiállítást tartanak. A Nyírfa Áruházban ebben az időben iskolaruházati bemutatóra invitálják a szülőket és a gyerekeket. Szeptemberben a „Nyírségi Ősz” keretében, Záhonyban a MÁV dolgozói részére gyer- mekkötöttáru-kiállítással és -vásárral egybekötött gyer- mekruha-bemutatót szervez­nek. Ezen termékével részt vesz a HŐDIKÖT egyik me­gyei gyáregysége. A bő vá­lasztékot a,Rövidköt. Nagy­kereskedelmi Vállalat bizto­sítja. A Nyírfa Áruház május 27-i, gyermeknapi program­jában a kicsinyek — a szü­lők és nagyszülők örömére is — ingyen csacsizhatnak. A nagyobbak bábműsort te­kinthetnek meg. Ekkor tart­ják az általános iskolások ré­szére korábban kiírt versíró pályázat eredményhirdetését. Az áruház két nagy, ked­vezményes játékvásárt ter­vez. Ütött, akit látott Részegen állított haza la­kására a múlt év október 22- én este Kiss Gusztáv 23 éves büntetett előéletű tiszalöki lakos. Apja rászólt, amiért is­mét leitta magát, s a fiúnak olyannyira nem tetszett a fi­gyelmeztetés, hogy ütni kezd­te az apját. A megriadt csa­lád a szomszédban lakó ro­kontól kért segítséget, de Kiss egy székkel támadt nagybátyjára. A sikertelen beavatkozás után a rokon kiment a ház­ból, de Kiss utánairamodott és az utcán dulakodtak. A nagybácsinak sikerült beme- nekülni udvarára, de Kiss ide is utánament. Itt nagy- nénjét is szidni kezdte, majd felkapott egy vasvillát és az asszony felé hajította. A nyá­ri konyha ajtajába fúródott villát Kiss ismét kézbe kap­ta és megütötte vele 15 éves unokaöcesét. A fiút kórház­ba szállították, a garázda Kisst pedig hat hónap fegy- házban letöltendő szabadság- vesztésre ítélték, mellékbün­tetésként egy évre eltiltották a közügyektől. Az ítélet jog­erős. FELDARABOLJÁK A KAZÁNT Száműzik a füstöl a Déliből Nem okoz gondot a fűtéski­maradás, az egyetlen hőmér­séklet a lakásban a Nyíregy­háza Déli lakótelepén élő 258 családnak a következő fűtési szezontól. A tizenöt éve meg­szakítás nélkül üzemelő Nép­kert utcai tömbfűtőmű ala­posan rászolgált a korszerű­sítésre, az utóbbi két-'három éviben ugyanis már telente „gyorssegélyre” szorul a fűtőmű, hogy ne maradja­nak meleg nélkül a hozzá kapcsolódó lakások. Egy éve határozta el az ingatlankezelő és szolgáltató vállalat, hogy felújítják a fűtőművet, a régi kazánt modern hőközpontra cseré­lik és a létesítményt csatla­koztatják a városi távfűtési hálózathoz. A Szamuely-lakó- telep építésénél a déli táv­fűtési gerincvezetéket már ebben az évben lefektetik, s a tervek szerint már az idei fűtési szezon kezdetéig eléri a vezeték a fűtőművet. Április 15-e után látnak hozzá az IKSZV munkásai a belső szerelési munkákhoz. A 3,5 milliós költségek révén már októberre felépítik az új hőközpontot. Számítottak ar­ra is, hogy ha a gerincveze­tékkel még október 15-ére nem érnek el odáig, akkor a kazánt újból megrakják szénnel. Ha viszont sikerül a határidőt tartani, a kiszol­gált kazánt értékesítik. Az alkatrészek, a segédberende­zések, a kazánszerkezeti ele­mek hiánycikknek számíta­nak manapság. így az egy­kori kazánt feldarabolják és az alkatrészei „tovább szol­gálnak”. A felújítással egy időben kicserélik a környező lakóépületek fűtési vezetéke­it is. Száműzik a kormot, a füs­töt a Déli lakótelepről. Az ingadozó fűtéssel és a meleg­víz-szolgáltatás kimaradásá­val ezentúl nem kell szá­molniuk az Arany János ut­ca 23—33., Árpád utca 28— 32., az Árpád utca 33—43. és a Népkert utca 1—3. számú házak lakóinak. Igaz, nyáron még egy nagyobb „megpró­báltatásnak” lesznek kitéve az érintett lakók: két-három hétig nem lesz meleg víz, amíg a kazánt lecserélik a hőközpontra. A Debreceni Tervező Vál­lalat adja a kiviteli tervet. Jelentősen gyorsítja az át­adást az is, hogy nem más vállalattal köt szerződést az IKSZV a fűtőmű korszerű­sítésére, hanem saját szak­emberei végzik el a felújí­tást. így a másfél-két éves munkát egy fél év alatt te­tő alá hozzák. ELEGENDŐ CIPŐT ÍGÉRNEK Egyéves a Telefondoktor Szaggat a derekam. r Es a minőség? A bemutatott mintegy 1500 modellből 550-et vásárolt meg, összesen 10,2 millió pár utcai cipőt rendelt a kereske­delem — közölték a pénte­ken zárult cipőbörze végered­ményét a cipőkereskedelmi szakmai bizottság pénteki sajtótájékoztatóján. A tapasztalatokról elmon­dották, hogy az ipar kínálata nyomán megszűnt a cipőhi­ány, a gyermeklábbeli is elegendő, s lassan javul a minőség is. Változatlanul szűkös viszont a férficipő-vá- laszték, és a női cipők között is kevés a legújabb divatnak megfelelő. Az üzleti tárgya­lások alapján a második fél évben elfogadhatóan ki tud­ják elégíteni az igényeket. Az ipar vállalkozott az üte­mes szállításra is, az őszi-té­li lábbeliket június 1-től no­vember 30-ig folyamatosan adja át a kereskedelemnek. Egyéves fennállását ün­nepli a napokban a nyíregy­házi Telefondoktor. Február 23-án • egy éve, hogy meg­csörrent az első telefon és a 10—800-as számról a magnón továbbították a választ a kérdezőnek. A 12 hónap alatt — az érdeklődésre való tekintettel — élőadást is szerveztek, s a stúdióban or­vosak, gyógyszerészek vá­laszoltak a telefonálók - kér­déseire. ötvenkét alkalom­mal álltak az érdeklődők rendelkezésére, összesen 646 telefonhívást rögzítettek. A 4 élőadásban 93 kérdés hangzott el. Időközben a két­órás adásidőt háromra emel­ték. Az egészségnevelési kérdé­sek széles körét tűzték mű­sorra. A megyei egészségne­velési csoport segítségével összeállítottak egy temati­kát: mikor milyen témát dolgozzanak fel a szakembe­rek. A keret azonban szűk­nek bizonyult, mert a nézők sok olyan kérdésre is választ • Népszerű a nőgyógyászat • Hívás vidékről • Védekezni a rekedtség ellen • Automatizált venal akartak kapni, ami nem sze­repelt az eredeti elképzelés­ben. Így született a döntés: a nézők, a telefonálók írják meg, miről szeretnének is­mertetést hallani a Telefon- doktortól. Elsőként a peda­gógusok érdeklődtek, hogy lehet védekezni a rekedtség ellen, ami a katedrán fog­lalkozási ártalomnak számít, vagy hogyan lehet gyorsan és hatékonyan gyógyítani ezt a betegséget. A legtöbbször a nőgyógyá­szati betegségekről és a fo­gamzásgátlásról szóló adás­ban .kérdezték meg a szakor­vosok és a szakgyógyszeré­szek véleményét. Népszerű­nek bizonyult a légúti meg­betegedésekről, a köhögés­ről, annak csillapításáról összeállított tájékoztatás. Az utóbbi másfél hónapban a telefonálók közt néhány vidéki is akadt. Egy napkori néni azt kérdezte, miért szaggat a dereka, egy másik az alkoholizmusban szenvedő férje kigyógyíttatásának le­hetőségéről érdeklődött. A Telefondoktor készítői azt az újítást vezetik be, hogy ezentúl levélben is fel lehet tenni a kérdést (4400 Nyír­egyháza, Telefondoktor). Ha névreszólóan kérik, akkor az orvos vagy a gyógyszerész postán válaszol, ha jeligésen küldik be a kérdést, akkor a Kelet-Magyarország vasárna­pi számában „Az orvos vá­laszol” rovatban találhatják meg a jeligés tanácsot. Mind több olyan telefonáló akad, aki nem először hívja a Telefondoktort. Az érdek­lődők számának növekedése miatt úgy tervezik, hogy ta­vasszal egészségügyi fórumot szerveznek az orvosok, gyógyszerészek, ismert kór­házi és rendelőintézeti szak­emberek bevonásával, ahol hasonlóan tehetik fel kérdé­seiket az érdeklődők. T. K. A háziipari szövetkezet paszabi üzemében 1979-ben fő­leg belföldi forgalomra készülnek a szebbnél szebb szőt­tesek. A gondos kézi munkával gyártott asztali futók, dísz­párnák és női blúzok nemcsak hazánkban közkedveltek, ha­nem a világ minden táján keresett termékek. Képünk: ké­szül a szőttes. (Mikita Viktor felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents