Kelet-Magyarország, 1979. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-24 / 46. szám
Budapestre érkezeit laka Muhieddin Maarui Megkezdődtek a magyar-iraki tárgyalások Budapestre érkezett Taha Muhieddin Maaruf iraki alelnök. Képünkön: az iraki vendég, vendéglátója Gáspár Sándor, az Elnöki Tanács helyettes elnöke társaságában. (Kelet- Magyarország telefotó) Pénteken hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Taha Muhieddin Maaruf, az Iraki Köztársaság alelnöke, Gáspár Sándornak, az Elnöki Tanács helyettes elnökének meghívására. A magas rangú vendéget és kíséretét — köztük dr. Sadoon Ham- madi külügyminisztert — a Ferihegyi repülőtéren Gáspár Sándor, Púja Frigyes külügyminiszter, valamint az Elnöki Tanács, a kormány, számos tagja, társadalmi és kulturális életünk több neves személyisége köszöntötte. Az iraki vendégek fogadásán jelen volt dr. Gonda Lajos, a Magyar Népköztársaság bagdadi nagykövete, Shukri Sabri Ahhmed, az Iraki Köztársaság budapesti nagykövete és Saddik Saddikni a Szíriái Arab Köztársaság budapesti nagykövete. Taha Muhieddin Maaruf délután a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. A koszorúzást követően az iraki alelnök a parlamentben látogatást tett Gáspár Sándornál. A nándorfehérvári teremben lezajlott találkozón jelen volt Púja Frigyes, dr. Gonda Lajos, valamint dr. Sadoon Hammadi és Shukri Sabri Ahhmed. A megbeszélés után az Országház Munkácsy-ter- mében Gáspár Sándor és Taha Muhieddin Maaruf vezetésével megkezdődtek a hivatalos magyar—iraki tárgyalások. Száműzik a füstöt a Déliből (2. oldal» Á jobb munka programja (3. oldal) • Hét végi sportműsor (8. oldal) ! Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács módosította a 3/1976-os számú NET-határozatnak a Béke és Barátság Érdemrend adományozási feltételeire vonatkozó részét. Hozzájárult az Elnöki Tanács, hogy kitüntetéses doktorrá avassanak négy végzős egyetemi hallgatót, akik középiskolai és egyetemi tanulmányaik során kiváló eredményt értek el, és példamutató magatartást tanúsítottak. Az Elnöki Tanács ezután bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéb, folyamatban lévő ügyekben döntött. ÉVI 3,5 MILLIÁRDOS TERMELÉS Gyorsabban épülnek a lakások A megye és az ÉVM vezetőinek megbeszélése A megye dinamikus fejlődését jól segíti az építőipar. A múlt évben közel 3,5 milliárd forint értékű termelést valósítottak meg a megyében dolgozó építőipari szervezetek. Külön jelentős, hogy igen jól halad a lakásépítés, a tervezett 12 ezer lakással szemben több mint 14 ezer épült meg az ötéves terv első három esztendejében — állapították meg azon az éves egyeztető tárgyaláson amelyen a megye és az építési tárca vezetői vettek részt. Csütörtökön, a megyei tanácson tartott megbeszélésen részt vett Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes, Hosszú László, a megyei pártbizottság titkára, a megyei tanács és nagyobb építőipari vállalatok vezetői. Az írásos tájékoztatóhoz László András, a megyei tanács általános elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést, vázolta a megye fejlődését, az építőipar előtt álló feladatokat és a megoldásra váró kérdéseket. A megyében dolgozó építőipari szervezetek fejlődésére jellemző, hogy egyenletes munkát produkálva a megye igényeinek megfelelően dolgoztak. Az ötéves terv első három évére kitűzött feladataikat teljesítették, elmaradás csak az építőipari szövetkezeteknél mutatkozik. Bár megyén belül — különösen a kisebb munkáknál — szükség lenne nagyobb kivitelezői kapacitásra, azonban az ország más területeihez képest a viszonylagos egyensúly a jellemző. A későbbi építkezések kivitelezését nehezíti, hogy szűkös a tervezői létszám mind a megyén belül, mind a közvetlen körzetben. Ezért megvizsgálják a NYlRTERV bővítésének a lehetőségét, intézkednek, hogy a település- rendezési tervek készítése meggyorsuljon. A minisztérium felügyelete alá tartozó építőipari vállalatok szinte kizárólag önerőből fejlődnek, az országos pályázatokon kevés támogatást ítélnek meg nekik. Pedig a nagyobb arányú lakás- és közműépítésnek egyik feltétele, hogy a vállalatok fejlődése lépést tartson az igényekkel A tanács a lehetőségekhez képest segíti az építőipar fejlesztését, az utóbbi három évben mintegy 70 millió támogatást adott a vállalatoknak, szövetkezeteknek és költségvetési üzemeknek. Az építőanyag-ipar termelésében nincsenek nehézségek. Keresik megyén belül anak a lehetőségét, hogy a Rozsáig környéki kavicslelőhelyeket hasznosítsák. Szilágyi Lajos miniszter- helyettes nyíregyházi látogatása során a délutáni órákban a megyei tanács vb építési osztályának munkájával ismerkedett, majd aktívaértekezleten találkozott az építőipari vállalatok vezetőivel, s adott választ az időszerű kérdésekre. Megyei úttörő-vezetői konferencia Nyíregyházán A III. megyei úttörő-vezetői konferenciát február 23- án tartották meg Nyíregyházán, a megyei pártbizottság épületében. A konferencián részt vett dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, Strinni Ferenc, az MSZMP KB munkatársa, dr. Csatáry Ernő, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára, Nagy László, a KISZ megyei bizottságának titkára, dr. Király Gyula, a Magyar Üttörők Szövetsége Országos Tanácsának tagja. A konferencián megvitatták a Szabolcs-Szatmár megyei úttörők elmúlt három évben végzett munkáját és az április 9—ll-e között Kecskeméten sorra kerülő országos konferencia megyei előkészületeit. Az elmúlt három év munkáját értékelve, az írásbeli beszámolóban rögzítették: a legfontosabb feladatuknak tartották a világnézeti, a hazafias és az internacionalista nevelés eredményes megvalósítását, az úttörőmozgalmon belüli gyermekszervezeti jelleg erősítését, az önkormányzat és a demokratizmus gyakorlásának továbbfejlesztését. Lényeges feladat volt a szervezeti élet megszilárdítását és gazdagítását szolgáló új vezetőképzési formák bevezetése, valamint széles körű információs hálózat megteremtése. Szóbeli kiegészítőjében Milei Lajosné, a megyei úttörő- elnökség elnöke kiemelté: tartalmas, színvonalas mozgalmi múltat tudhat maga mögött Szabolcs-Szatmár megye 65 ezer úttörője és kisdobosa. Elég, ha arra gondolunk, hogy már 1976-ban hozzáláttak a pajtások az úttörőmozgalom 30 éves múltjának felkutatásához, reprezentatív megyei kiállításon mutatták be a járások, városok dokumentumait. Egy év múlva — az országban elsőként — úttörőtörténeti múzeumot avattak Vaján. Tavaly pedig a VIT-játékok mozgatták meg az úttörők fantáziáját. A tennivalók közt említették: jó lenne például napközis rajt vagy őrsöt alakítani, javítani kellene a körzetesített iskolákba járó pajtások szabad idejének észszerű eltöltését, a lakóterületeken is több kezdeményezésnek lehetnének gazdái a 10—14 évesek. Tovább lehetne szélesíteni a szakkörök tevékenységét, hogy a pályaválasztáshoz már nagyobb szakmai felkészültséggel rendelkezzenek a nyolcadikosok. A hozzászólások során Baji Lászlóné fehérgyarmati rajvezető a pedagógus személyiségének szerepéről, a gyermekközösségre gyakorolt hatásáról beszélt. Hangsúlyozta: a csapat- és a raj vezető pedagógus feladata, hogy élményszerűvé tegyék az úttörőélet rendezvényeit, mert az érzelmi kötődés révén eredményesebb mozgalmi munkát végezhetnek a pajtások. Az újfehértói úttörőcsapatokban szervezett munkásőr- gárda tevékenységéről adott számot Horváth Imre, a Te- leky Blanka Üttörőcsapat munkásőrgárdájának vezetője. Hangsúlyozta: az úttörő- munkásőrök nemcsak a politikai nevelésben-oktatásban működnek eredményesebben, hanem raj- és csapatfeladataikat, akcióikat is jobban teljesítik társaiknál. Tavasz- szal a négy gárdából mun- kásőrszázadot alakítanak. Alföldi János a mérki Kossuth Tsz által patronált szakkörök fontosságát emelte ki. A mezőgazdasági pálya sok fiatal előtt népszerűtlen a pályaválasztás idején, viszont az iskolások nagyon szívesen járnak a mezőgazdasági gépekkel, zöldség-gyümölcs és növénytermesztéssel, állat- tenyésztéssel foglalkozó szakkörökre. Az ellentmondást a gazdálkodó szervek és az iskolák tervszerűbb együttműködése révén lehetne feloldani. A vitában felszólaló dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára a többi között kiemelte: a kisdobosoknak, úttörőknek ma a korábbinál több akcióban, mozgalmi munkában kell részt venniük, s mindezeket tartalmasabbá, színvonalasabbá szükBoros Sándor kulturális miniszterhelyettes pénteken Szabolcs-Szatmárban ismerkedett a művelődési helyzettel. A vendéget a megyei tanács vezetői tájékoztatták a megye közművelődési helyzetéről. Boros Sándor délután Kisvárdán ankéton vett A tőkés export fejlesztésinek lehetőségeiről, az ipari szövetkezetek idei cselekvési programjáról és a megyei szövetkezeti bizottság ez évi költségvetéséről tanácskozott legutóbb a KISZÖV megyei elnöksége. A tanácskozáson elhangzott, hogy a gépipari szövetkezetek ebben az évben kezdenek el tőkés exportra termelni. Az ELEKTERFÉM egy NSZK-céggel áll kapcsolatban, s az idén a második fél évben mintegy nyolcmillió forintos értékben elektromos targoncákhoz gyárt alkatrészt. A Kisvárdai Vas- és Gépipari Szövetkezet szintén séges tenni. Ez fokozott felelősséget ró a pedagógusokra, az úttörőcsapatok vezetőire, a pártoló tagokra, az ifivezetőkre. Ma olyan fiatalokat kell nevelnünk, akik számára az egymásért vállalt felelősség, a kollektiv szellem nem puszta kifejezés, hanem konkrét valóságot jelent. Az ifjúság viszont nemcsak tárgya a nevelésnek, hanem aktív részese is, és erre a kezdeményezőkészségre kell alapozni az ifjúsági mozgalom vezetőinek a napi feladatokat. A vita zárása után a konferencia megválasztotta a 17 fős megyei úttörőelnökséget, melynek elnöke Milei Lajós- né lett. A kecskeméti országos úttörővezető konferenciára 14 küldöttet delegáltak. A tanácskozás vezetői táviratot küldtek az Országos Béketanácsnak, melyben elítélik Kína Vietnam elleni agresszióját, s szolidaritásukat fejezik ki Vietnam népe és kormánya mellett. részt, ahol megbeszélték a művelődési házakról nemrég megjelent kormányrendelet végrehajtásának feladatait, és elemezték a megye amatőrművészeti mozgalmának fejlődését. Az ankéton részt vett Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese is. egy NSZK-céggel folytat tárgyalásokat különböző kerti eszközök gyártásáról. Ha a tárgyalások eredményesek lesznek, ők is ebben az évben kezdenék a munkát. A már régebben is export- tevékenységet folytató szövetkezetek munkájával kapcsolatban az elnökség fontos feladatként jelölte meg a minőség korábbinál nagyobb arányú fokozását. A múlt évben ugyan négy százalékkal nőtt az ipari szövetkezetei? tőkés exportja, ez azonban nem a kívánt arány. Az export növekedésének pedig egyik akadálya a nem mindig megfelelő minőség. Boros Sándor miniszterhelyettes megyénkben Gépexport tőkés országokba ■ÍBagg I Hlagyarország XXXVI. évfolyam, 46. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. február 24., szombat
