Kelet-Magyarország, 1979. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-03 / 28. szám
1979. február 3. KELET-MAG Y ARORSZÁG 3 A minőség és hatékonyság terve (3.) Döntő a gazdaságosság Helyi politika Tiszta lappal Nagyecseden □ int sorozatunk első részében az általános tanulságokkal már rámutattunk: az 1979. évi terv lényegében az ötéves terv átfogó jellegű gazdaságpolitikai céljainak teljesítését, azok következetesebb megvalósítását szolgálja. Szóltunk a népgazdasági terv legfontosabb mutatóiról is, az alábbiakban az ipar, a mezőgazdaság feladatait vesszük sorra. Az éves terv szerint az .ipari termelés 4 százalékkal, az építőipari termelés — a korábbi évi 4—5 százalékos növekedéssel szemben — alig emelkedik. A terv azzal számol, hogy a népgazdaság fűcőanyag-felhasználása az eddigieknél mérsékeltebben, mintegy 3—4 százalékkal, vil- lamosenergia-felhasználása valamivel jobban emelkedhet. A növekedést mindenekelőtt az orenburgi vezetéken hozzánk érkező szovjet földgáz és a 750 kilovoltos távvezetéken eljutó szovjet vil- lamosenergia-behozatal teszi lehetővé. Az energiaforrásokon belül a hazai termelés aránya 52—53 százalékról 47 —48 százalékra csökken; a szénhidrogének aránya nem változik. A széntermelés alig mérséklődhet, sőt, az lenne a kedvező, hogy termelése legalábbis a múlt évi szinten maradjon. Kőolajtermelésünk a tavalyi szerint alakul, míg a kőolaj-feldolgozás emelkedik. A kohászatban a vaskohászaté lassabban, az alumínium termelése gyorsabban nő. A gépipar termelésének mintegy 4 százalékos növekedésévei számol a terv, méghozzá úgy, hogy az ágazat belföldi értékesítése alig, rubelelszámolású kivitele 7. tőkés elszámolású exportja pedig ennél jobban növekedik. Ezt az ágazatot is érinti a termékváltás felelősség- teljes és nem könnyű feladata. Hiszen a gépipar a tervben meghatározottnál nagyobb ütemű növekedéshez szokott, és kapacitásai nagyobbak, mint amennyire a 4 százalékos növekedés eléréséhez szükség van. Ám éppen a mérsékeltebb ütem lehetőségét kell kihasználni arra, hogy megszabaduljon a veszteséges, vagy nem kellően nyereséges tevékenységektől. Érdemes megjegyezni, hogy a 4 százalékos növekedési lehetőség nem azt jelenti, hogy valamennyi gépipari vállalat csak ennyivel emelheti termelését. Lesznek olyan vállalatok, amelyek nemhogy növekednének, hanem visszafejlesztik tevékenységüket — célszerűen —, hiszen termékeiket nem tudják megfelelően értékesíteni. Ugyanakkor más vállalatok termelés- növekedése meghaladhatja az említett 4 százalékot. E kérdések eldöntésében minden esetben a hatékonyság, és a minőség igényeinek kell dominálni. Természetesen a külpiaci konjunktúra is szerepet játszik abban, hogy adott esetben az ipar milyen termelésbővítést, illetve termelésmérséklést tűz ki. A könnyűipar termelése a múlt évinél lassabban, körülbelül 2—3 százalékkal nőhet. A mérséklés lehetőségét kell e területen is kihasználni a termékszerkezet korszerűsítésére, a nem gazdaságos, illetve veszteséges kivitel visz- szaszorítására. Az elgondolások szerint a könnyűipari termékek dollárelszámolású kivitele mintegy 7—8 százalékkal növekedhet. A vegyipar termelése sem követi az_ eddigi kiugróan gyors ütemeket, termelésének fejlődése jelentősen mérséklődik — de még így is az ipar legdinamikusabb ága marad. A többlettermelés elsősorban a Borsodi Vegyi Kombinát pvc-termelésébőí, a Tiszai Vegyi Kombinát polipropilén termeléséből, illetve a kőolaj-feldolgozásból, a teherautó-abroncs és a .műtrágyagyártás növekedéséből származik. Üzembe lép több exportbővítő hitelből épült beruházás is — a tőkés vi- szonylatú kivitel emelkedésével és a behozatal csökkentésével számolunk. Az építőipar termelése ösz- szességében alig lehet nagyobb, mint 1978-ban. Ez azt jelenti, hogy nem minden vállalat tudja kapacitását teljes mértékben kihasználni. (Erre a beruházási előirányzatoknál bővebben szólunk.) Az építőiparnak elsősorban a folyamatban lévő beruházásokon kell intenzívebben dolgoznia. A tavalyi nehéz év után az idén sem lesz könnyű dolga a mezőgazdaságnak. A szabályozás szigorodásával (a támogatások csökkenésével) a termelés mennyiségét az elmúlt évek átlagához hasonlóan kell gyarapítania. Ez azt jelenti, hogy a terv a mező- gazdasági termelés 3—3,5 százalékos növekedését írja elő. A nagyüzemek termelése az átlagosnál gyorsabban, míg a kisgazdaságok termelése mérsékeltebben emelkedik. A mezőgazdasági termék szerkezete így alakúi: a növény- termesztés az állami gazdaságoknál 9—9,7; a termelő- szövetkezeteké 4—4,2 százalékkal ; az állattenyésztés bruttó termelési értéke az állami gazdaságokban 3; a té- eszekben 4 százalékkal növekszik. A terv ismét felhívja a figyelmet arra: a mező- gazdasági termelés legfontosabb feladata a terméshozamok gazdaságos gyarapítása, mivel a tervezettnél kisebb mezőgazdaságilag művelt földterületet vehetünk számításba. □ z élelmiszeripar termelése a mezőgazdasággal összhangban 5—5,5 százalékkal növekedhet — az átlagosnál erőteljesebben fejlődik a tartósító, a növényolaj és a tejipar termelése. Végezetül, a terv a lakosság élelmiszer-ellátásának megfelelő kielégítése mellett a nem rubelelszámolási kivitel 7—8 százalékos várható növekedését tűzi ki célul. Következik: A lehűtött beruházási láz Matkó István R eggel, munkába menet, összetalálkoztam a szomszédommal, és nem ismertem rá: feje be volt pólyáivá, egyik szeme alatt kék folt éktelenkedett, keze csupa karcolás. — Mi történt magával? — kérdeztem. — Semmi különös. Éjszaka a parkban rámtámadt három alak... — Ugyan miért támadtak magára? — Őszintén szólva, nem kérdeztem meg tőlük. Hazafelé tartottam a parkon keresztül ... — Megbocsásson, melyik parkon keresztül? — Hogyhogy melyiken keresztül? Hát amelyik a házunk előtt van. — Á, már értem! Tehát a magú jóvoltából nem tudtam reggelig elaludni? — Hogyhogy? — Hát úgy! Az én ablakom éppen a parkra nyílik. És éjjel két óra tájt hirtelen szívet tépő ordításra riadtam fel.. — Én ordítottam. — Úgy bizony. Maga ordíÉvekig nagy gondban volt Nagyecsed a gyengén gazdálkodó termelőszövetkezet miatt. A tsz, mint egyetlen termelőüzem, meghatározó szerepet tölt be a nagyközség életében, így érthető, hogy kedvezőtlen volt a légkör, a helyi fórumokon gyakran került sor vitára. A nagyközségi pártbizottság ülésein évekig csak esetenként foglalkoztak gazdaságpolitikai kérdésekkel, az utóbbi másfél-két évben há- romhavonként rendszeresen napirendre kerül a gazdaság- politika és a helyi ellátás. Az elmúlt év márciusában gyökeres változások történtek a tsz-ben, de augusztusban még 10 milliós mérleghiánynak néztek elébe. December végére viszont csaknem egyensúlyba került a mérlegük. Nem csoda történt Régen két pártalapszerve- zet működött a tsz-ben, újabban három. A tsz új elnöke Mészáros Gábor, aki tagja a párt nagyközségi végrehajtó bizottságának. Az elnökikel együtt nem kevesebb, mint húsz egyetemet, vagy főiskolát végzett szakember dolgozik a tsz-ben. Csodát húszán együtt sem tudnak művelni, a lápon a belvíz gyakori váratlan vendég. A kedvezőtlen adottságok mellett persze kedvező adottságok is kínálkoztak, de ezeket nem mindig használták ki kellően. Év végére azért is sikerült egyensúlyba hozni a mérleget, mert az almáért a vártnál 5 millió forinttal többet kaptak és az állattenyésztési ágazat is eredményesen működött. Januárban már szinte teljesen tiszta lappal indultak, s 3 millió 700 ezer forint nyereséget terveztek erre az évre. A tanáccsal együttműködve enyhítenek a nők foglalkoztatási gondján is, év végére létrehoznak egy melléküzemágat, amelyben száz lány és asszony végez majd bérmunkát a Délkernek. A helyi ellátásból is egyre jobban kiveszi részét a tsz. Idén földet ad az áfésznek zöldségtermesztésre. A szakmai irányításról is gondoskodnak az agrárszakemberek, a fertőzött, én pedig reggelig nem tudtam elaludni maga miatt! — Sajnálom, de hát ők hárman voltak __ — Kedves barátom, ez nem mentség. Még akkor sem, ha tizen lettek volna! A legfontosabb az, hogy <a maga ordítása miatt az emberek nem tudtak aludni. Reggel pedig, mellesleg szólva, munkába kell menni. — De hát ezek az alakok megölhettek volna! — Volna! De nem ölték meg! Magának sem kellett volna engem felköltenie — mégis felköltött! — Én segítségért kiáltottam, segítséget hívtam ... — Maga segítségért kiálthat, ahol a kedve tartja, csak melés és az értékesítés a fogyasztási és értékesítési szövetkezet feladata lesz. Vízműtársulás alakult A szomszéd község, Fábi- ánháza közigazgatásilag Nagyecsedhez tartozik, de a két téesz még nem egyesülhetett. A fábiánházi közös gazdaság szintén kevés eredménnyel gazdálkodik, a tetejében még szakemberhiánnyal is küzd. A nagyecsedi mezőgazdászok így fogalmaztak : „Szellemi erőkkel, szaktanácsokkal segítjük idén a fábiánháziakat.” A két közös gazdaság egyesülésére már megteremtették a politikai, hangulati feltételeket, a gazdasági feltételek megteremtése a következő egy-két év feladata lesz. Bíró Gyula tsz-tag a helyi szervek javuló együttműködéséről szólt. Tagja a tanácsnak és a HNF nagyközségi bizottsága elnökségének is. Személyesen is tapasztalta: jókora szervező és nevelőmunkára volt szükség, hogy december végéig megalakuljon a vízműtársulás. A meg- megalakuláshoz a lakosság minimum 51%-os hozzájárulása volt szükséges, de több mint 70%-os hozzájárulást könyvelhettek el. A nagyközségben 1981 elején nyithatják meg a vízcsapokat, de az új étterem avatására már ez év augusztus 20-án sor kerül. Sikerült megoldani az egészségügyi ellátást, a fogorvossal együtt már öt orvos végez gyógyító munkát a nagyközségben. Hárommilliós társadalmi munka A társadalmi munkára is nagyok az igények és a lehetőségek. Erre az évre a két községben 3 millió forint értékű lakossági társadalmi munkát terveztek. A két községben 11 ezer ember él. A nagyközségi pártbizottsághoz tartozó 8 alapszervezet kommunistái egyre eredményesebben kapcsolódnak be a helyi politika irányításába. Február elején például a nagyközség területén öt részfalugyűlést tartanak. N. L. nem nyilvános helyen. Ráadásul késő éjszaka. Tizenegy óra után mindenki köteles csendben maradni. Ez öntudat dolga ... Értse meg, hiszen én azért kiabáltam, hogy az emberek segítségemre jöjjenek ... — Éppen ez az! Hogy az emberek álszaitak vagy nem alszanak — ez magának egykutya. Nem ok nélkül mondják, hogy a közöny korunk rákfenéje. — Igen, de... — Kedves barátom, értse meg végre, az embereknek éjszaka aludniuk kell, nem pedig kiabálniuk, ahol eszükbe jut! Az ilyesmi a legnagyobb önzés! Neki, ugyebár, kedve szottyan, hogy éjnek idején segítségért kiabáljon! Az pedig, hogy ez zavar másokat — már eszébe sem jut! Ekkor szomszédom valahogy furcsán nézett rám, és halkan így szólt: — Segítség! Elment, én pedig még néhány pillanatig ott álltam és azon tűnődtem, hogy mit is akart mondani ezzel. Fordította: Gellért György Mi a véleménye? Újj Miklós Marján Tibor dr. Fesztóri Sándor A jövedelmező állattenyésztésről „Emelni kell az állattenyésztés színvonalát, javítani a minőséget, s növelni a hozamot." (Az MSZMP Központi Bizottsága 1978. december 6-i határozatából). az Állatgondozó: Ujj Miklós, a nyírmadai Béke Termelőszövetkezet tagja: — Jó eredményeket értünk el az állattenyésztésben, de vannak gondjaink is. A termelőszövetkezetben több helyen tartunk állatokat, nem mindenütt a legjobb körülmények között. Persze a telepek nincsenek elhanyagolva, s a korszerű istálló még nem egyenlő a jó állattenyésztéssel. — Fontos a munkaidő, az etetés, a fejes pontos betartása. Ez persze önmagában még nem biztosítja az állat- tenyésztés eredményességét. A hozzáértés legalább olyan fontos, nem beszélve az állatok szeretetéről. Természetesen a tisztaság megtartása mellett kell mindezt végezni. — Az abrakot nálunk érdem szerint kapják a jószágok. Tudjuk melyik tehén mennyi tejet ad. Van nekünk 20—25 literes tehenünk is, de van amelyik csak 10—12 litert ad naponta. A kettőt nem lehet egy kalap alá venni. A VEZETŐ: Marján Tibor, a leveleki Dózsa Termelőszövetkezet főállattenyésztője: — A termelőszövetkezetben nyolcszáz szarvasmarhát hizlalunk. Igen, hizlalunk, mert a 250 tehenet nem fejjük. Tagja vagyunk a TAURINA húshasznú szarvasmarhatartó társulásnak. Erre specializáltuk magunkat, a hizlalásra szakosodtunk. A hozam nálunk a borjú, s nagyon kell érteni hozzá, hogy jövedelmező legyen. A tehénállománynak évente a 85—90 százaléka ellik. Ez is jó, de a kívánatos száz százalék lenne. — Tehenenként kétezer forint a tiszta hasznunk dotációval. A dotáció pedig borianként ötezer forint. Támogatás nélkül veszteségbe kerülne ez az ágazat Ezért úgy szeretnénk csinálni, hogy a dotáció tisztán maradjon, illetve ezen felül érjünk el nyereséget, és ez lenne az igazi, tiszta haszon. A magyartarkát francia limuzin fajtával keresztezzük, ez jól bírja a szélsőséges viszonyokat. Ezáltal csökken a borjúelhullás, így közvetve növekszik a hústermelés. — A nálunk hizlalt vágómarha 90 százaléka exportra kerül. A minőségi követelmények minden évben emelkednek, s ez egészséges versenyt indít el a gazdaságok között, ami mindenképpen hasznos az állattenyésztés szempontjából. Szerintem lehet, sőt csak nagy nyereséggel szabad állatokat tartani a mezőgazdasági nagyüzemekben. A SZAKFELÜGYELŐ: dr. Fesztóri Sándor, a Sza- bolcs-Szatmár megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség takarmányozási csoportvezetője: — Egy állattenyésztés akkor jó, ha a fajok, ezen belül a fajták genetikai képességüknek megfelelően termelnek. Ebben döntő a kiegyensúlyozott takarmányozás. Az, hogy az év minden szakában megfelelő, jó minőségű legyen a takarmány. Emellett az állatok biológiai igénye szerint takarmányuk télen szálas, szi- lázs, nyáron pedig zöldtakarmány legyen döntő többségben. — Az abrak drága. Van olyan fehérje, amelyiket dollárért importálunk, s azt keverik az állatok takarmányába. Ennek a pocsékolása, túladagolása óriási többletköltséget, kiadást jelent, ami csökkenti a jövedelmet. Sajnos még mindig nem egy olyan nagyüzem van, ahol nem mérték fel ennek a jelentőségét. A MÉM a túladagolás megszüntetésére égy liter tej előállításához negyven dekagramm abrak felhasználását javasolja. Sipos Béla A húsipar nyíregyházi üzemében óránként ezer kilogramm zsírt gyártanak az automatikus olvasztó vonalon. Képünkön: Kiss István és Mikulás Pál. (Császár Csaba felv.)
