Kelet-Magyarország, 1979. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-22 / 44. szám
2 KJSLET-MAGYARORSZÁG 1979. február 22. Délidőben megtelik az étterem vendégekkel. (Elek Emil felvételei) r Étterem Tiszaszalkán Tiszaszalkán a beregi községben minden igényt kielégítő vendégfogadó kombinát épült, a helyi ÁFÉSZ és a tsz anyagi erejéből. Százszemélyes étterem, presszó, különterem zártkörű rendezvények megtartására, jól felszerelt konyha tartozik a szövetkezeti vendégfogadóhoz. Kassai László főszakács irányításával naponta 300 adag előfizetéses ebédet főznek. Bővülő kereskedelmi hálózat Áru a háztájiból Takarmánytáp 12 millióért Gyógyító élelmiszerek HA VOLNA GRUND... Igazi otthonra várnak NEMZETKÖZI BARÁTSÁG HETE „Amikeco Irans limoj“ TÍZ ÉVVEL EZELŐTT határozták el, hogy minden év februárjának utolsó hetében rendezzék meg Európa országaiban a barátság hetét, így született meg az eszperantó kezdeményezés, a nemzetközi barátság hete. Jelmondata: az „Amikeco trans limoj”, „Barátság a határokon át”. Emblémája az ötágú zöld csillag alatt kézfogást ábrázol. Az események az idén február 18—24. között zajlanak majd. A barátsági hét célja, hogy minél több ember ismerkedjék meg a nemzetközi nyelv révén más népek életével. A nem eszperantista haladó szervezetek és újságok is felkarolták a barátsági hét eszméjét. Vetítettképes és filmelőadások, kiállítások ismertetik különböző országok életének, fejlődésének egy-egy jellegzetes területét. Sajtó-, rádió- és televízióriportok mutatják be más népek társadalmának érdekességeit, problémáit. A testvérvárosok különféle rendezvényeken, kiállításokon és színes ünnepségekkel ismerhetik meg egymást. Az ünnepi hét alkalmából az eszperantisták többsége nem mulasztja el, hogy külföldi barátait külön is üdvözölje. Az eszperantó lapok egyik állandó rovata a külföldi levelezőtársat keresők címlistája, amelynek alapján mindenki megtalálhatja ktf* ban és szakmai, általános érdeklődésének legjobban megfelelő partnert. Hazánkban sokan leveleznek szovjet és más szocialista országbeli eszperantisták- kal: rendszeres a nemzetközi nyelvű könyvkiadványok és a sajtó cseréje. A barátsági hét alkalmából egyes ismertebb eszperantisták előadó körútra indulnak, végigjárják a vendéglátók klubjait, és ott hazájuk irodalmáról, kultúrájáról tartanak előadásokat. TÁRSADALMI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL van itt szó, a népfront- és békebizottságok segítik a programok kialakítását. Hazánkban Pécsett február 23—25-én lesz a barátsági hét legnagyobb rendezvénye. A Nyíregyháza és Vidéke ÁFÉSZ területén a múlt évben a kiskereskedelem és vendéglátás forgalma meghaladta a tervezettet. A tavaszi fagyok és a későbbi minőségi romlások miatt, csak 300 vagon almát vásárolt az ÁFÉSZ. Jobb volt az eredmény más áruból. Burgonyából, zöldségből és egyéb vegyes cikkekből 265 vagon felvásárlása történt meg. A húsellátást pedig javította a szövetkezet azzal is, hogy szakcsoportoktól és a saját hizlaldából 4200 sertést vágtak le közfogyasztásra. A tervbe vett fejlesztések sorában megnyitották Nyíregyházán a Ságvári-telepen épült ABC-áruházat és presz- szót. Napkor községben kis ABC-áruház, Nagyszállás tanyán vegyesbolt, vendéglátó- egység és ugyancsak Nyíregyházán, a Debreceni úton egy vegyesbolt nyílt meg. Építészetileg elkészült a nyírte- lek-dózsaszőlői, a nyírpazo- nyi és nyírszőlősi önkiszolgáló bolt és a sóstóhegyi falatozó. Az idén az ÁFÉSZ tovább korszerűsíti kiskereskedelmi és vendéglátóhálózatát. A befejezetlen beruházásokat már az év első felében üzembe, illetve forgalomba helyezi. Az évi beruházásokat pedig — nagycserkeszi kis ABC, sóstóhegyi felvásárlóhely, nyírpazonyi, napkori fejlesztések — úgy készítteti, hogy azok év végéig megvalósuljanak. A háztáji és kisgazdaságok szerződéses termelésének segítésével reméli az ÁFÉSZ, hogy mintegy 1200 vagon terméket vásárol fel azoktól ebben az évben. A kisállattenyésztést — elsősorban a szakcsoportokba tömörült termelőket — közel 12 millió forint értékű takarmánytáppal segíti. Bővíti boltjaiban az ÁFÉSZ a mezőgazdasági szeráruk és kisgépek választékát. Időben lesz vetőmag és műtrágya. A szövetkezeti taglétszámot 600 fővel növeli az ÁFÉSZ ebben az esztendőben. Ezzel közel 16 ezer fő lesz a tagság száma, (asztalos) Világszerte foglalkoznak az élelmiszerek kalóriacsökkentésének kérdésével. Egyre több országban kísérleteznek a csökkentett cukor- és zsír- tartalmú élelmiszerek előállításával. A Szófiai Orvostudományi Akadémia Táplálkozástudományi Intézete például különböző fajtájú, úgynevezett „gyógyszertáplálékok” re- cepturájának és technológiájának kidolgozásával foglalkozik. Ezeknek a keverékeknek tápláló tulajdonságaikon kívül még gyógyító tulajdonságaik is vannak. Egyes élelmiszerekben a kalóriaösszetevőket fehérjékkel, vitaminokkal és ásványi sókkal helyettesítették. Az ilyen keverékeket az elhízott betegeknek szánják, mivel ezek fokozzák az anyagcserét. Más élelmiszereket viszont a súlyos betegségen átesett szervezet helyreállítására ajánlanak. A kikísérletezett tápláló keverékek kellemes ízűek. Nagy részük por alakjában készül, mert így könnyen feldolgozza a szervezet. Az intézet a csökkentett cukortartalmú, alkoholmentes italok gyártását is előkészítette. Ezek rövidesen forgalomba kerülnek. — Adj egy kettest! — szólított meg Nyíregyházán, a Jókai téri buszmegállóban egy Ludas Matyit olvasó fiatalembert Farkas János 18 éves orosi lakos. A fiú azt mondta, nincs kétforintosa, de még be sem fejezte a válaszát, egy másik fiatalember — Nagy József húszéves nyíregyházi lakos — lépett hozzá és megfenyegette: szétveri a fejét, ha nem ad két forintot. Miután pénzt nem kaptak, elmentek a Kelet Áruházba, vettek egy üveg bort, de mire visszaértek a Jókai téri buszmegállóba, korábban kiszemelt áldozatuk kifliért állt sorba a kenyérbolt előtt. Farkas ismét odament hozzá és „December 21-én lehetett hazamenni szünidőre. Értem az apukám 24-én jött és Sári húgomat és a nővéremet is hazavitte. Szilveszterre három nyulat ölt meg a bátyám, a felesége pedig nyúlpaprikást főzött belőle. A bátyám fia bevitt az istállóba, hogy nézzem meg az állatokat... Amikor eljött a január 3-a, az nagyon szomorú nap volt. Remélem, tavasszal újra hazamehetek.” Ezeket a sorokat Nyíregyházán, a kisegítő iskola és nevelőotthon úttörőcsapatának híradójából idéztük. 240 gyerek tanul az intézetben, a megye minden részéből kerültek ide, s legtöbbjük 8—10 évet tölt ei itt. Azért tízet, mert 3 esztendeje bevezették a 2 éves ún. továbbképző tagozatot, amely nem kötelező, inkább csak szakkör jellegű. Ez alatt az idő alatt a növendékek megszerzik az általános iskolai végbizonyítványt. így oldották meg a társadalmi rehabilitációt. Az otthonból kikerülve legtöbben betanított munkások lesznek, de előfordul az is, hogy valaki szakmát tanul. Megszeretni a munkát Egy régi épületben kapott helyet az iskola és az otthon Nyíregyházán, s bizony nem kis találékonyság kellett ahhoz, hogy minden helyet ügyesen kihasználva mindennek helyet találjanak. így alakították ki a tornatermet, az öltözőt, valamint a tanműhelyeket, ahol a gyakorlati foglalkozásokat tartják. A barkácsműhelyben fiúk és lányok szerelnek, látogatásunkkor éppen kerékpárt javítottak. A gyakorlókonyhában és mosókonyhában a háztartási teendőkkel ismerkednek, a kézimunkaműhelyben pedig megtanulnak szőni, varrni valamennyien. A kezük alól kikerült pa- szabi szőttesek, gyapjú torontáli szőnyegek díszei az intézetnek. A hetedikesek és a nyolcadikosok szerződéses alapon dolgoznak a Műanyag- és Fényképészipari Szövetki akarta hívni a sorból. A fiatalember nem mozdult, erre Farkas kirántotta helyéről, és belefejelt a fiú arcába. A sorbanállók felháborodtak, de senki nem sietett a fiú segítségére, így még Nagy Józsefnek is módjában volt megütni. Farkas és Nagy ezután a Tanácsköztársaság téren egy barátjukkal találkoztak, majd a totózó előtt megláttak egy fiatalembert, akihez Farkas odalépett, megfogta a gallérját és őt is felszólította: „Haver, adj egy kettest.” A fiatalember nem kertelt, megmondta, hogy nem ad, s ekkor Nagy József is odament és ellökte a fiatalembert. A fiú elindult a helyszínről, de kezetnek. A kapott pénzből nyáron balatoni táborozáson vesznek részt. Persze, nem elsősorban az anyagiak miatt fontos ez. Sokkal lényegesebb, hogy a tanulókat bevezessék a termelőmunkába. Kicsi udvar A szenespincéből hangulatos úttörőszobát alakítottak ki, a gyerekek pinceklubnak hívják. Csupán a játék- és sportudvart hiányolja tanár és növendék az intézetben. Ezt megannyi leleménnyel sem tudják saját erőbői megoldani, mert nincs területük. Kétszáznegyven gyereknek kicsi az intézet udvara ahhoz, hogy futkározhassanak, játszhassanak a szabadban. A környék játszótereire ki-ki- mennek csoportosan, de mivel ott nincs ivóvíz, W. C., szeretnének egy saját grun- dot valahol az intézet közelében, amit sportudvarnak kialakíthatnak. A városi tanács talán tudna segíteni ebben. Legyen főfoglalkozású utógondozó Tárnái Ottó igazgató fiókja sok-sok levelet őriz. Volt növendékek írnak sorsuk alakulásáról. íme néhány sor az egyikből: „Énnekem az élet nehéz iskola ... Nem vagyok megelégedve magammal. Úgy érzem, rengeteg olyan dolog vár rám, amit magamnak kell megcsinálni, nincs segítség.” Persze leginkább azok írnak, akik élete „sínre került”. Azokról, akik nem tudtak beilleszkedni a társadalomba, kevesebbet hallanak. Éppen ezért Tárnái Ottó igazgató igen fontosnak tartaná: legyen az intézetnek fő foglalkozású utógondozója, aki az innen kikerült fiatalok sorsát figyelemmel kísérné, egyengetné. Intézeti életük előzményeiről nem szívesen beszélnek az itteniek. Ha mégis kérdezik őket, tőmondatokban válaszolnak. De az biztos, hogy az intézetből kikerülve igazi otthonra vágynak. Segítenünk kell nekik, hogy megteremthessék. Kádas Viktória Farkasék úgy látták, mondott valamit, azért utánamentek, Farkas megütötte, Nagy rúgása azonban szerencsére nem találta el a sértettet. A Nyíregyházi Járásbíróság Farkas Jánost 10 hónapi szabadságvesztésre ítélte, és két évre eltiltotta a közügyektől. Nagy József — akit 1976-ban együttesen elkövetett erőszakos nemi közösülésért 4 évre ítéltek — most 6 hónap szabadságvesztést kapott és 4 évre eltiltották a közügyektől. A bíróság elrendelte Nagy Józsefnek a korábbi büntetéséből feltételesen elengedett 1 év szabadságvesztés letöltését is. Farkasnak börtönben, Nagynak szigorított börtönben kell letölteni büntetését. Ruzzante Csapodár madárkájával járja megyénket a Népszínház társulata. Február 16-án Nagykállóban játszottak, 18-án pedig a nyíregyházi színházban mutatták be ezt a reneszánsz darabot: Ruzzante kikapós feleségének és a Plautus Hetvenkedő katonájából átszármazott ber- gamói hadfinak nem túlságosan izgalmas vásári históriáját. A darab a középkori Padova piacterén Ruzzante és társulata előadásában siker lehetett, helyzetei, szabadszá- júsága bizonyára jól elszórakoztatta a vásárosokat, a kalmárokat és a vevőket. A siker titka — mint a középkori rögtönzött komédiák esetében mindig — a társulat felkészültségében volt. Egy- egy társulat hírére messzi földről összesereglett a közönség, és az untig ismert történeteket is élvezettel nézte végig a folyton újabb és újabb változatokat, figurákat rögtönző színészek kedvéért. Csakhogy ezek a commedia dell’arte ekhós szekerén nevelkedett színészek hihetetlenül képzettek voltak: énekesek, táncosok, zenészek és akrobaták is egyben, kézen, lábon egyformán járlak, zsonglőrködtek, kötélen táncoltak, és olyan lélegzetelállító pankrációkat produkáltak, ahol megtévesztésig hűek voltak a pofonok és röpködtek a hátraszaltók. Ez volt az előadás íze, zamata, a szöveg szinte mellékes. Sajnos, a Népszínház Csapodár madárkája nem attrakció. Nem élne meg a középkori Padovában, nem telne meg pénzzel a kalap. Azt hiszem ezt a darabot alaposan le kellene rövidíteni. Legfeljebb egy óráig szabadna tartania: így rengeteg benne az üresjárat, hosszadalmas, helyenként teljesen érdektelen. Petrik József láthatóan azon igyekezett, hogy élvezetes komédiát adjon a közönségnek, ám a középkori komédiákat nem lehet a modem társalgási vígjátékok hangvételében előadni, még akkor sem, ha az úgynevezett illetlen szavakat minden további nélkül kimondják a színészek. Siménfalvi Lajos láthatóan nem érzi jól magát Ruzzante bőrében, a figurát nem rá szabták. Illyés Mária csapodár madárkája elragadó. Kár, hogy egy jól megfogott figura nem ment meg egy olyan darabot, melynek születésétől eleve az attraktív együttesi játék lenne a lényege. A katona figurája — harsánysága ellenére — halványabb (Beregi Pál). A ko- mámuram szerepében T. Nagy András helyenként egészen jó. A két narrátort — nevezzük így — néhol ügyesen építi be a rendező a cselekménybe, de helyenként teljesen feleslegesek. Mester Attila A tárgyalóteremből „Adj egy kettest!...“
