Kelet-Magyarország, 1979. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-22 / 44. szám

II Kelet* IBagyarnrszág XXXVI. évfolyam, 44. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. február 22., csütörtök Súlyos harcok a vietnami határkörzetekben Erősödd szolidaritás Vietnan népe mllett A vietnami—kínai ha­tártérségben dúló harcok központja változatlanul Caj Bang és Lang Son tarto­mány. Hanoiban szerdán délután újabb hivatalos tá­jékoztatót adtak a határtér­ségben kialakult katonai helyzetről. A hanoi rádió megállapította, hogy a keddi harcok eredménye­ként a kínai inváziós egy­ségek több mint 2000 em­bert és 12 harckocsit vesz­tettek, több zászlóalj dez- organizálódott. Február 17. óta a Vietnamra támadó kínai erők eddig összesen 7000 fős emberveszteséget szenvedtek, megsemmisült harckocsijaik száma meg­közelíti a százat. A Vietnam elleni kínai ag­resszió mély aggodalmat kel­tett ENSZ-körökben is. A világszervezet székhelyén a Biztonsági Tanács tagjai kon­zultációkat tartanak a hely­zetről. Számos ország képvi­selői élesen elítélik, s a nem­zetközi kapcsolatok alapel­veivel és az ENSZ alapok­mányával szembeni nyílt ki­hívásként értékelik a kínai támadást. A TASZSZ tudó­sítójával folytatott beszélge­tésében Etiópia képviselője a leghatározottabban elítélte a kínai agressziót. Ha Van Lau, a VSZK ál­landó ENSZ-képviselője az ENSZ székhelyén tartott saj­tóértekezletén megállapította, hogy a világ közvéleményé­nek legszélesebb rétegei el­ítélik a kínai agressziót. A kínai vezetők azon nyilatko­zatait, melyek szerint a tá­madás célja Vietnam „meg­büntetése” az ENSZ-nagykö­(Folytatás a 4. oldalon) Tiltakozó röpgyűléseket tartottak a Dunai Vasműben. Ké­pünkön: az acélmű Gagarin Szocialista Brigádja. (Kelet- Magyarország telefoto) Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke beszé­det mond Tapolcán a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat köz­pontjában. (Kelet-Magyarország telefoto) Losonczi Pál Fejér megyében Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke szerdán Fejér megyébe láto­gatott. Székesfehérváron a megyei pártbizottság székhá­zában Takács Imre, az MSZMP Fejér megyei Bizott­ságának első titkára és Zd- vodi Imre, a Fejér megyei Tanács elnöke fogadta és tá­jékoztatta a megye gazdasá­gi és társadalmi fejlődéséről. A tájékoztatóban kiemel­ték, hogy a megye nagyvál­lalatai a hatékonyság és a minőség javítása mellett to­vább korszerűsítik termék- szerkezetüket. így a székes- fehérvári Videoton termelé­sében növelik a számítás- technikai berendezések rész­arányát, a Dunai Vasműben már zománcozható, illetve saválló finomlemezeket is gyártanak, a székesfehérvári Ikarusban pedig megkezdték a 200-as autóbuszcsalád to­vábbfejlesztését. A tájékoztató után Lo­sonczi Pál a városiasodó Mór nagyközségbe látogatott el, ahol Balatincz. Jánosné, az MSZMP járási bizottságának első titkára ismertette a 14 ezer lakosú település fejlő­dését. Mór a környező bá­nyavidék központja, melyben több nagyobb ipari üzem is működik. Az V. ötéves terv­ben 350 millió forintot for­dítanak községfejlesztésre. A lakásépítés és a közművesí­tés mellett gyorsan fejlődött a nagyközség kereskedelmi, egészségügyi és gyermekin­tézmény-hálózata is. Az Elnöki Tanács elnöke ezután a Móri Állami Gaz­daságot kereste fel és megis­merkedett a 4000 hektáron gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzem termelési eredmé­nyeivel. A gazdaságban az ezer hektár területű szőlő- és gyümölcsültetvény termé­sét helyben dolgozzák fel és két helyi termelőszövetke­zettel társulva az évi 230 ezer hektoliter móri bor felét exportálják. A móri látogatás követke­ző állomása a tavaly helyre­állított Lamberg-kastély, a 230 éves műemlék kastély­ban elhelyezett 50 ezer köte­tes járási könyvtár és nagy­községi művelődési központ volt. Az itt elhangzott tájé­koztatóban a többi között be­számoltak arról, hogy a könyvtárban német nyelvű könyvek és folyóiratok áll­nak a német nemzetiségű la­kosság rendelkezésére. A nagyközségben az óvodától a gimnáziumig német tagoza­tos tanulócsoportok működ­nek és az idén nemzetiségi tájházat is berendeznek. Losonczi Pál megtekintette a 800 lakásos November 7. lakótelepet és száz szemé­lyes bölcsődéjét, majd a nagyközségi tanácsházán idő­szerű gazdaságpolitikai kér­désekről tartott aktívaérte­kezletet. HESTER ÉS TANÍTVÁNY A Csepel Művek Szerszámgépgyárának nyírbátori üzemében Hajdú Ferenc szakoktató mellett sok fiatal ismeri meg az esztergályos szakma fogásait, gépek kezelését. A mes­ter egyik tanítványa Tóth József első éves tanuló. (Elek Emil felvétele) VASIPARI SZÖVETKEZETEK, 1979 Megduplázzák a szovjet exportot Szervezeti változások, gépesített ügyvitel A Szovjetunióba 190 darab transzformátort szállítanak 1979-ben a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezetből. A VBKM-mel együtt készített berendezések mintegy 40 mil­lió forint értéket képvisel­nek, hasonlóan azokhoz a ra­diátorokhoz, radiátortarto­zékokhoz és transzformátor­házakhoz, melyeket a szö­vetkezet önálló produktuma­ként a Német Demokratikus Köztársaságba juttatnak el. Általános felfutás jellemzi a szövetkezet munkáját, mely már az elmúlt évben is egy- harmaddal több értéket állí­tott elő a tervezettnél. Szov­jet exportjuk közel kétszere­se lesz a tavalyinak, de az NDK-nak szánt berendezé­sek értéke is 11 százalékkal haladja meg a múlt évit. összesen 40 millió forinttal több értéket, 152 milliót szán­dékoznak előállítani 1979- ben a létszám növelése nél­kül. Munkájuk legnagyobb részében az országot átfogó energetikai programhoz kap­csolódnak: az igényektől füg­gően 110—150 darab transz­formátort készítenek a hazai igények kielégítésére. A szövetkezet életében 1979 feltehetőleg meghatáro­zó szerepet kap majd, mert a tavaly felépített 6000 négy­zetméter alapterületű csar­nok technológiai szerelései rövidesen megindulnak és várhatóan az első negyedév végén már termelni is fog­nak az új létesítményben. A csarnok jelentősége abban áll, hogy lehetőséget ad az önálló tekercsgyártásra, de ide kerül a tőkés importot kiváltó bakelit szigetelőcsö­vek előállítása is. Az év vé­gére, ennek is meg lesznek a feltételei. A változások lehe­tőséget adnak majd az 5 MVA teljesítményre képes transz­formátorok saját készítésére. Üj gépeket is kap a szö­vetkezet: a Ganz Villamossá­gi Művek (legnagyobb koope­rációs partnerük) legutóbb szigetelőberendezéseket szál­lított, de kemencéket és da­rupályát is építenek. Beruházásaik másik cso­portját a mintegy 15 millió forintot felemésztő szociális létesítmények, valamint egy tanműhely létesítése teszi ki. A szükséges tervek már ren­delkezésre állnak és ebben az évben az építkezések is megkezdődnek. Szervezeti változtatásokat szándékoznak végrehajtani 1979-ben az Elektromos Ter­mikus és Fémmunkás Szö­vetkezetben. A műszaki, a szervezési és ellenőrzési, va­lamint az üzemgazdasági osz­tály létrehozásával a köze­pes nagyságú ipari üzemek szervezettségi szintjét szeret­nék megközelíteni. A korsze­rűsítés jegyében 900 ezer fo­rintot az ügyvitel gépesítésé­re fordítanak. A szövetkezet, mely 1978- ban 150 millió forint értéket termelt, 1979-ben egyhar- maddal többet szándékozik előállítani. Termékeik túlnyomó több­ségét a belföldi piacokon ér­tékesítik, azonban az a 200 ezer márka értékű vasszer­kezeti munka (targoncaal­katrészek), melyet az NSZK- ba visznek, talán a tőkés pia­cok felé való orientálódást is elősegíti. A szövetkezet veze­tői mindenesetre úgy vélik: csakis az ő munkájukon mú­lik, sikeres folytatása lesz-e a mostani kezdetnek. Gyártmányszerkezetükben változtatni nem szándékoz­nak 1979-ben, azonban az ipari és lakossági szolgáltatá­sok értékét újabb tíz száza­lékkal emelik ebben az év­ben. A munka intenzitásának növelésére február 1. óta 120 munkás teljesítménybérben dolgozik és bővíteni fogják a több műszakban dolgozók számát is. S. Z. Javítják a takarmányellátást Hulladék­feldolgozó Kisvárdán Kettős célt szolgál az a beruházás, amelyet a HUNNIACOOP Baromfi-fel­dolgozó Közös Vállalat való­sít meg Kisvárdán. Egy hul- ladékfeldolgozó üzemet épí­tenek, amelynek a befejező szerelései folynak. Az üzem­ben a feldolgozás során ke­letkező hulladékból húslisztet állítanak elő, s együttmű­ködve a gabonaforgalmi vál­lalattal, évente mintegy száz vagon takarmánynak való húslisztet készítenek. Ezzel megoldódik a feldolgozóban a hulladék hasznosítása. A másik eredmény pedig, hogy tőkés importot takarítanak meg az új üzemmel. Az idén mintegy 80 vagon feldolgo­zására számítanak a rövide­sen induló próbaüzem után. A lisztraktár tárolósilóinak tartószerkezetéhez rögzíti a szállító csigát Herczeg Pál karbantartó.

Next

/
Thumbnails
Contents