Kelet-Magyarország, 1979. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-18 / 41. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979: február 18. Parcellázás, utcanyitás" BORBÁNYAI TERVEK Borbányán ma tulajdon­képpen úgy vetődik fel a kérdés, hogy össze lehet-e egyeztetni az igényeket: ker­tes, nagy ház, tekintélyes te­lekkel, állattartási lehető­séggel — a város összkom­fortjának minden előnyével. Nyíregyházán a reális válasz az, hogy még hosszú ideig nem lehetséges. — Sok éven át nagyon rapszodikusan változott ez a környék — mondja Kovács István a városi tanács mű­szaki osztályvezetője. — Ne­héz volt az építkezések elle­nőrzése, sok olyan ház van ott ma is, amelyet engedély nélkül emeltek. Rendezési tervek híján nem lehetett perspektívát sem állítani, a gondok emiatt is szaporod­tak. A gondok azonban az egy évtizedes rendezési terv el­lenére is nagyok ezen a kör­nyéken. Főleg az utak álla­pota és az ellátás az, ami szinte minden közéleti fó­rumon visszatérő kérdéssor a városrészben, amelynek jelenleg mintegy ötezer la­kója van. — A régi, minden rend­szer nélküli építkezésekbe nem lehetett beletörődni — fejtegeti az osztályvezető. — A rendezési terv szerint a régi utcák többsége megszű­nik, helyettük újakat nyit­nak. Szabályozzák a telkek nagyságát is. Borbányai utcakép. A városrész a gondok el­lenére is növekszik: évente 40—50 új lakás épül. Ezek egy része a tanács által kia­lakított telkeken, a többi magánszemélyektől vásárolt területen. Mindkét esetben sok gondot okoz a telekköny­vi rendezetlenség, továbbá az is, hogy egy-egy új építési telket gyakran két-három tulajdonostól kell megvásá­rolni. — A parcellázásokat az idén is folytatjuk, mert nagy az igény újabb családi házas telkek iránt — mond­ja Kovács István. —„Most a Szőlő utca térségében közé,-*‘ ledik végéhez a több, mint két éve húzódó parcellázási munka. Itt száz családi ház építésére alkalmas területet alakítunk ki. Sokat jelentett a környék­nek az ivóvízhálózat kiépíté­se, amely 1978-ban kezdő­dött, s egy része 1979-re hú­zódott át. A rendezett utcák nagyobb részébe már eljutott a vezetékes ivóvíz. DEBÓRA ÉS SALAMON Hevet kap a baba Bizony nincs könnyű dol­guk a babát váró családok­nak, mikor nevet választa­nak csemetéjüknek. A Ma­gyar utónévkönyv című kö­tet ugyanis összesen 1827 (!) anyakönyvezhető utónevet so­rol föl — ennyi közül vá­laszthatják ki a legmegfele­lőbbet születendő gyerme­küknek az apukák és anyu­kák. Ladó János népszerű köny­ve 1970-ben jelent meg elő­ször. Azóta valósággal láz dúl a szülők között: minden­ki igyekszik jó hangzású, különlegesnek számító nevet választani gyermekének. A nagyobb variációk főleg a kislányoknál mutatkoznak — pedig a lányos anyukák „csak” 895, míg a fiús szü­lők 932 név között válogat­hatnak. Bán Györgyné, a nyíregyházi anyakönyvi hi­vatal anyakönyvvezetője így foglalta össze tapasztalatait: — Tavaly pontosan 3702 kisgyerek nevét írtuk be Nyíregyházán az anyakönyv­be. Igaz, pontos kimutatás nem készült, de a fiúk töb­ben voltak mint a kislányok. Nagyobb változatosság mégis a lányok névválasztásánál mutatkozik. 1978-ban az Ani­ta, Mónika, Tünde, Tímea, Krisztina, Szilvia, fiúknál a Zsolt, Csaba, Krisztián nevet jegyeztette be a legtöbb szü­lő. — Sokszor meghatározó egy-egy sikeres színésznek, színésznőnek, vagy film fő­szereplőjének a neve. Em­lékszem, 1960 körül játszott a televízióiban Balogh Edina táncosnő — ma már nem­igen hallani róla. Akkoriban több száz (!) kislány kapta az Edina nevet. Angélák na­gyobb számiban a Szabó csa­lád indulása óta kerülnek az anyakönyvbe. De hozhatok egészen friss példát is. A kedves hangzású Georgina név az Abigél című film ve­títése óta hódít. — Nincs év, mikor ne for­dulnának elő különleges ké­rések. Szilvási Annamária színművésznő pályafutása kezdetén sokan kérték azt a szép, meleg hangzású ke­Több a fiú A színésznő után Csak magyarosan Álmos nem divat resztnevet — de hivatalosan csak külön anyakönyvezhet­tünk Annát és Máriáit. Ebben a kérdésben is Ladó János könyve hozott megoldást: 1970 óta egybeírva is szere­pelhet az Annamária. — Beszélni kell a külföldi utazások hatásáról is. Sokan választanak idegen — ma­napság elsősorban dallamos olasz — neveket. Ezeket csak magyar formájukban jegyez­hetjük az anyakönyvbe. A szülők hívhatják kislányukat például Daniellának, Ládá­nak, Magdalénának, s fiúkat Celesztinnek, Makárnak vagy Nikodémusznak — de Pietrónak már nem (ilyet is kértek) csak „magyarosan”: Péternek. — Az ősi magyar nevek köziil napjainkban is az Ár­pád, Szabolcs, Emese, Csaba a legnépszerűbb. Az O'nd, Tas, Töhötöm, Álmos nem divat. Sőt, egyre kevesebb az Erzsiké, Rózsika, Vilma is. A napokban földerült a szívem, mert egy pici lánynak az Ilona nevet választották. Né­hány ritkaság azért tavaly is könyvbe került. Volt Ben­cénk, Klaudiánk, Vandánk, Nikolettánk, 4—5 Richár- dunk, Arnoldunk, Alfrédünk, Alfonzunk. Egy ikerpár pe­dig (egyedül az elmúlt év­ben) a Debóra és Salamon nevet kapta szüleitől. Házi Zsuzsa A Nagy,kallói út környékén lakók évek óta felvetik, hogy rendbe kellene hozni a vá­rosrészen áthaladó főutat. Erre kedvező választ kap­tunk a KPM megyei Közúti Igazgatóságán Papp Gábor igazgatótól: — 1979-es terveink között szerepel a Káliói út korsze­rűsítése a Tünde utcától a város közigazgatási határáig. Szélesítjük az utat, új bur­kolattal látjuk el. A csapa­dékvíz-elvezetésre szolgáló árokrendszert is kiépítjük (csatornázásra jelenleg nincs pénz). Szintén régi téma az Alma utcai ABC-áruház építése is. Ilyen célra a tanács már 1976-ban ingyen bocsátott rendelkezésre közművesített telket a Nyíregyházi ÁFÉSZ- nek, de az építkezés változat­lanul csak terv. Nagy István ÁFÉSZ-elnök: — Két hasonló létesítmény építését terveztük egyszerre Nyíregyházán. A Ságvári-te- lepen már működik az ABC és presszó, az ugyanilyen borbányainak azonban csak a 150 ezer forintot érő tervei és pályázatai vannak njeg. A 11 milliós költségnek ugyanis csak a fele lett vol­na saját, a többit állami és SZÖVOSZ-pályázat útján kívántuk megszerezni. Ezt eddig nem kaptuk meg. Az építkezésről nem mondtunk le, de határidőt nem tudok mondani. (A Belkereskedel­mi Minisztérium e héten Nyíregyházán tartott terv­egyeztető tárgyalásán hallot­tuk: a következő ötéves terv egyik első létesítménye lesz a borbányai ABC. (A szerk.) Borbányán kikerülhetetlen téma a hulladéktelep, ami a városrész keleti oldalán la­kóknak okoz sok kellemet­lenséget. Tóth János, az IKSZV igazgatója mondja erről: — Körülbelül két év kell még ahhoz, hogy beteljen és lezárhassuk a városi szemét­telepet. A szakszerűbb keze­lést viszont jogosan igénylik a lakók. Tavasszal a Kállói út felől megkezdjük a föld­del történő lebontást és a fásítást, igyekszünk meggá­tolni az öngyulladást. Később az egész területet füvesítjük, fásítjuk. Marik Sándor Epét tisztit a fecskefíi Étvágyjavrtó csalán A patikák, gyógynövény­szaküzletek növekvő for­galma azt jelzi, hogy jó né­hány, természetes gyógyszer­ként használt gyógynövény iránt fokozódó az érdeklődés. Ugyanis ezek egy része tea­ként is hatásosak a különbö­ző betegségek ellen. Mint pél­dául a bodzavirág, szederle­vél, borsosmenta, vagy ka­milla. A fehérüröm gyo­morerősítő, a vérehulló fecs­kefű teája epetisztító hatású. Étvágyjavító hatóanyaga van a csalánnak, szinte minden bajra jó a kamilla. Gyógyszer­alapanyag A gyógynövények termelé­se, vagy gyűjtése nemcsak egyéni, jövedelmező elfog­laltság, hanem népgazdasági érdek is, hiszen gyógyszer- alapanyagot képeznek. Je­lentős részük fontos export­cikk is. A magyar borsoS- menta levelét például szíve­sen vásárolják a nyugati ál­lamokban, de a nagyhalászi üzemben lepárlással készülő illóolaja még keresettebb külföldön. A máktokból — ugyancsak a megyében — Tiszavas vári ban morfium készül. Igaz, hogy úgy a termelés, mint a gyűjtés rendkívül munkaigényes, egyetlen elő­nye, hogy idős emberek, ház­tartásban dolgozók és — al­kalomadtán, tanítási szünet­ben — gyerekek is foglalkoz­hatnak vele. Az anyarozs — mivel nagy táblában fertő­zéssel idézik elő — a nagy­üzemek gyógynövénye. A baktai erdőben jól díszük a vérehulló fecskefű. Magas árért A Tisza és mellékfolyóinak árterein szinte korlátlan le­hetőség van szederlevél gyűjtésére. Egyre nagyobb te­rületen termelik a háziker­tekben is a feketeribizlit, de csak a valóban sok betegség gyógyításhoz szükséges vita­minok, ásványi és egyéb anyagokat tartalmazó gyü­mölcse miatt. Azt már keve­sen tudják, hogy a ribes nig­rum termése után már amúgy is feleslegessé váló — leveleiért is magas árat fizet a Herbária. A jól jövedelmező gyógy­növénytermelésre már több helyen alakultak szakcsopor­tok. Négy már eredményesen működik a megyében, de to­vábbiak alakulása várható. A szakcsoportok működése azért is előnyös, mert na­gyobb lehetőségük nyílik kisgépek alkalmazására, a a növényvédelem nagyüzemi szinten való megszervezésére. Igen előnyösnek látszik pél­dául a borsosmenta-termelés amellyel főleg Nagyhalász­ban és Ibrányban foglalkoz­nak soikan. Olyannyira, hogy a korábban zöldségfélét ter­melő háztájikban is újra tért hódít az immár hagyományos borsosmenta termelése. Százezer forint egy holdról Az elmúlt évben mintegy hatmiüió forintot fizetett ki közvetve, vagy közvetlenül a gyűjtött és termelt gyógynö­vényekért Szabolcs-Szatmár megyében a Herbária Orszá­gos Gyógynövényforgalmi Szövetkezeti Vállalat. A több tucatnyi gyógynövény­féle között mintegy fele arányban szerepel a közel negyven vagonnyi máktok — közismerten mákgubó — utána sorrendben következik 15 vagonnal a nyers bodzavi­rág, 340 mázsával a zsurlófű és így tovább. A borsosmenta termelése — amelynek ered­ményeként a megyéből 130 mázsa száraz levél került a Herbária raktáraiba az el­múlt évben — különösen jól jövedelmező foglalkozás ha van hozzá munkaerő. A me­gye középkötött, vagy nem túlságosan homokos területe­in egy katasztrális holdról jó termés esetén — levélből és szénából — akár százezer forint értéket is be lehet ta­karítani. Tóth Árpád Hunka után Agyneműcserr han a Patyolat­Este a/ ovudaban. „Anyu ügyesebben öltöztet.” Bevásárlás az esti vacsora­készítéshez. (Császár Csaba felv.) Cserge takaró, NDK vasalógép Áruházi hetek Szabolcsban Cserge takaró, valódi bőr­táska, NDK vasalógép. Ezek a nálunk ritkán kapható holmik is pultra kerülnek az idén megyénkben a népsze­rű szövetkezeti áruházi hetek keretében. A Kelet Szövet­kezeti Kereskedelmi Vállalat ez évben öt áruházi hét le­bonyolítását tervezi. A len­gyel, NDK, román és bolgár partnerrel már aláírták a szerződést, a csehszlovák üz­letféllel pedig most zajlanak a tárgyalások. Az áruházi hetek során több mint 30 millió forint értékű áru kerül pultra El­sősorban a nyíregyházi Kelet A tárgyalóteremből Elítélték a gyermekgyilkost 1977 októbere óta él élet­társi viszonyban Sebők Fe­renc 26 éves nyírbátori la­kos Milák Ferencnével. Ami­kor elhatározták az együtt­élést, Miiláknénak előző há­zasságából már három gyer­meke volt: az 5 éves Attila, a 3 éves Mária, és a 2 éves Zsolt. Együttélésük kiegyen­súlyozott volt, Sebők a tsz- ben dolgozott, Milákné pe­dig — amennyire ideje en­gedte a gyerekektől — alkal­mi munkát vállalt. Sebők szerette Milákné gyermekeit is, többször vett nekik aján­dékot, édességet, ha fizetést kapott a termelőszövetke­zetből. A múlt év október 27-én reggel Sebők elment a tsz- be dolgozni, Milákné pedig Nyírbogéira utazott. A há­rom gyerek felügyelet nélkül maradt, de ez máskor is elő­fordult, mert az anya el­mondása szerint az 5 éves Attila tudott vigyázni ki­sebb testvéreire. Délelőtt 9 óra tájban Sebőköt a tsz-ből más munkahelyre irányítot­ták, s útközben munkatár­saival együtt bementek az italboltba. Egy féldeci elfo­gyasztása után indultak to­vább, de Sebők otthagyta a többieket és hazaszaladt, hogy bejelentse: a közelben dolgoznak, hazajön ebédelni. A terv nem sikerült, mert élettársa nem volt otthon, azt viszont észrevette, hogy a kétéves Zsolt bekakált. Sebők emiatt olyan ideges lett, hogy felkapott egy bo­tot és megverte mind a há­rom gyereket. Sebők élettársa délután egy óra körül érkezett haza. Ahogy belépett, az 5 éves Attila sírva panaszkodott, hogy Sebők megverte őket. Milákné orvosért szaladt, aki már csak azt tudta meg­állapítani, hogy a kétéves Zsolt három órája halott. Az orvosszakértői vizsgálat a kétéves gyerek holttestén huszonöt sérülést talált, ha­lálát májrepedés, lép- és szívrepedés, tüdőzúzódás és koponyacsonttörés okozta. Az 5 éves Attila is életveszé­ly«; sérülésekkel került kór­házba, máj- és fővisszérrepe- dést állapítottak meg a zú- zódásokon kívül, a három­éves Mária súlyos, de nem életveszélyes sérüléseket szenvedett. A bíróság Sebők Ferencet több emberen elkövetett emberölés kísérletében mondta ki bűnösnek, s 14 évi fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte és 10 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, Se­bők és védője enyhítésért fellebbezett. Áruházban, de jut a termé­kekből minden alkalommal a megye egy-egy városába, a Kelet-Szövker. egy-egy társ ÁFÉSZ-áruházába is. Ezek keresett cikkek, s elsősorban a választék bővítését szolgál­ják. Május elejére tervezik a bolgár szövetkezeti áruházi hetet. Mintegy 140 ezer devi­za rubelértékű áru: főleg ajándéktárgyak (népművé­szeti cikkek, bőrdíszművek), gyapjúszőnyegek, konzervek, befőttek, valamint műszaki cikkek (összecsukható ke­rékpárok) érkeznek a szom­szédos országból. Ugyancsak májusban nyí­lik a lengyel hét. Ezen zö­mében horganyzott árukat és pamutholmikat kínálnak majd 70 ezer deviza rubelér­tékben. Júliusra tervezik az NDK-árubemutatót. Ez lesz a leggazdagabb. Mintegy 150 ezer deviza rubelösszegben közel 320 féle áru — így játékok, gyerekcipők, kon­fekcióholmik, pamutáruk, műszaki cikkek (főleg a ház­tartási munkát segítő masi­nák) jönnek. A hagyományos román szövetkezeti héten el­sősorban konzervek és pa­mutholmik (törülközők, zok­nik, gyerek és felnőt fehér­neműk) között lehet majd válogatni. A kapott cikkekért cseré­ben ugyanolyan értékű hazai termékeket szállít a partne­reknek a Kelet-Szövker. Vállalat. Az idén még 4 román áruházi hetet szervez más cégeknek a Kelet-Szövker. — így a nyíregyházi Nyírfa Áruház, a békéscsabai Uni- verzál Kereskedelmi Vállalat, valamint a Debreceni Szövet­kezeti Áruház Vállalat és a Berettyóújfalui Szövetkezeti Áruház részére.

Next

/
Thumbnails
Contents