Kelet-Magyarország, 1979. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-16 / 39. szám

r Meg­bízatás □ pártalapszervezetek februári beszámoló taggyűlésein fontos kérdés a pártmegbízatások értékelése. örvendetes, hogy egyre több megbíza­tás a termelés segítésére irányul. Konkrét, sze­mélyre és tevékenységre szóló megbízatások ezek, amelyek teljesítése előse­gíti az eredményesebb gazdálkodást. Jó példaként említhet­jük a Nyíregyházi Vas- szerkezeti és Gépipari Vállalat pártszervezeté­nek kezdeményezését. Egy múlt évi javaslat után idén pártmegbízatásként fogadják el a szocialista brigádokban dolgozók te­vékenységét. Természe­tesen csak a fizikai dol­gozókét, akik a brigádjuk­ban a, jól ismert hármas jelszó első részét kiemel­kedően teljesítik: „szocia­lista módon” dolgoznak. Persze a brigádok kom­munistái szakmára, be­osztásra szabott megbíza­tásokat is kapnak. A tmk üzem párttagjai a közel­múltban egy ideiglenes pártmegbízatást is kap­tak: „Munkájukkal se­gítsék elő, hogy a gépek új üzemben történő átte­lepítése kevés időkiesés­sel járjon”. A SZÁÉV-nél a pártta­gok többsége kettős meg­bízatást kapott: tegyenek meg minden tőlük telhetőt a munkaidőalap jobb ki­használásáért, a gépek maximális üzemeltetésé­ért. S a megbízók nem­csak azt várják, hogy pél­dául a párttag gépkezelők jobban használják ki az értékes gépeket, joggal várják azt is, hogy a • szó­ban forgó dolgozók a pár­ton kívüli gépkezelőket is serkentsék a jobban szer­vezett, eredményesebb munkára. A napkori tsz- ben szintén figyelemre méltóak a megbízatások. Az egyik párttag például azt a megbízatást kapta: a gyümölcsösben segítse elő, hogy minél több export­minőségű alma kerüljön a csomagolóba. A tehené­szetben a tejhozam növe­lésének elősegítésére ka­pott megbízatást egy kom­munista. I MP]indenütt fontos po- I ^ I etikai és gazdasági feladat az új köve­telményeknek megfelelő szemléletformálás. Szük­ség van arra is, hogy a megbízatásokat teljesítő dolgozók magukkal ra­gadják, lelkesítsék a töb­bieket. N. L. FEGYVERES PROVOKÁCIÓK A régi rendszer hívei és Khomeini ajatollah harcosai súlyos harcokat vívnak Tab­riz városában — adta hírül csütörtök reggeli jelentésé­ben a teheráni rádió. A fővárostól 530 kilomé­terre északnyugatra fekvő városban szerdán este kijá­rási tilalmat léptettek életbe azután, hogy a nap folyamán monarchista elemek bari­kádokat emeltek a város több pontján, a Savak volt ügynökeiből toborzott ban­dák gyűrűbe fogták a rádió épületét. A főváros több pontján szerdán este kirobbant ösz- szetűzésekről csütörtökön (Folytatás a 4. oldalon) Á Lukács­■■ rr I ügyről (8. oldal) Zárszámadó közgyűlésekről jelent|ük Gazdaságosabb munkát terveznek Szamos menti Egyetértés Tsz, Ökörítófiilpös Feszült a helyzet Iránban További országok ismerték el Bazargan kormányát A rádió és a televízió jövő heti műsora (7. oldal) Naponta 160 kilogramm „terjedelmesített” fo­nal készül a nagyhalászi zsákgyárban. (Császár Csaba felvétele.) FOLYTATJÁK A HÁLÓZATFEJLESZTÉST Új boltok, gépek, vendéglátóhelyek A Belkereskedelmi Minisztérium és megyénk vezetőinek tervegyeztető tárgyalása Nyíregyházán Tervegyeztető tárgyalást tartottak csütörtökön Nyír­egyházán a Belkereskedelmi Minisztérium és megyénk vezetői. A megbeszélésen — amelynek munkájában részt vett Hosszú László, a megyei pártbizottság titkára is — Molnár Károly miniszterhe­lyettes a belkereskedelmi tárca, dr. Pénzes János me­gyei tanácselnök Szabolcs- Szatmár 1979. évi terveit is­mertette, majd áttekintették az egy esztendővel ezelőtti hasonló tárgyaláson elhatáro- zottak megvalósítását. 1978-bam 12 milliárd forint volt megyénk kereskedelmi forgalma, nyolc százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A minisztérium és a megye együttműködése ré­vén javították a húskészít­mények választékát, s szá­mottevően bővítették (a me­gyei vízművesítési program­mal összhangban) a vízveze­ték-szerelési cikkek választé­kát. Több olyan áru kerül a megye boltjaiba, amelyet a szabolcs-szatmári vállalatok, szövetkezetek készítettek. Folytatódott a hálózatfej­lesztési program megvalósí­tása. Az V. ötéves tervre elő­irányzott 32 ezer négyzetmé­ter bolthálózat-, 12 ezer négyzetméternyi vendéglátó­hely-ibő'vítés kétharmada el­készült, s várható, hogy a kö­vetkező két évben csaknem minden tervezett létesít­ményt határidőre át tudnak adni. A tervegyeztető tár­gyaláson állást foglaltak né­hány beruházás — köztük a nyíregyházi vásárcsarnok, a kisvárdai étterem — építési előkészületeinek, illetve kivi­telezésének meggyorsítása ügyében. 1979-ben az áruforgalom 10 százalékos növekedésére szá­mítanak az illetékesek. Az élelmiszereknél ennél maga­sabb, a ruházati kereskede­lemben alacsonyabb forgal­mat terveznek, míg a ve­gyesiparcikkek és a vendég­látás forgalmában az átlag­nak megfelelő növekedés várható — a megyei tervszá­mok az országos átlagot meghaladó forgalomemelke­dést jeleznek. Tovább javítják a falvak lakosságának ellátását. Ez abban is megnyilvánul, hogy a szövetkezeti kereskedelem tervezett forgalomnövekedé­se a megyében kismértékben ugyan, de meghaladja az ál­lami kereskedelem fejlődésé­nek ütemét. Ugyanakkor mindkét szektorban elsődle­ges szempont a lakosság ma­gasabb szintű, kiegyensúlyo­zott ellátása, amelynek érde­kében még jobban igénybe kell venni a helyi árualapo­kat. Elhangzott a megbeszélé­sen, hogy tovább folytatják a megkezdett munka- és üzemszervezést. Ennek kere­tében szélesítik a konténeres áruszállítást, s a korábbi­nál nagyobb eredményeket várnak az idén a programo­zott szállítás alkalmazásától is. Tovább korszerűsítik a kiszolgálást, amelynek ered­ményei már tavaly is ked­vezőek voltak: a megye 245 önkiszolgáló rendszerű bolt­jában, áruházában az összes bolti eladóterület valamivel több, mint egyharmadán az áruforgalom felét bonyolí­tották le. A korszerűsítéshez tartozik, hogy a tavalyi be­vezetés után több nagyáru­házban rendszeressé teszik egyes tartós fogyasztási cik­kek minta utáni értékesí­tését. Tovább fokozzák a gé­pesítést, több hűtőgépet, korszerű mérleget és pénz­tárgépet helyeznek üzembe. A tervegyeztető tárgyaláson — elvi megállapodás szintjén — foglalkoztak a VI. ötéves terv jelentősebb kereskede­lemfejlesztési feladataival is. M. S. Záhonyban a MÁV-állomással szemben új épületek sorakoznak. Itt található a számítástechnikai köz­pont és az üzemirányító apparátus épülete, előtérben az új munkásszálló. (Elek Emil felvétele.) Az állattenyésztés megha­tározó a szövetkezetben. Ezért 540 hektáron lucernát ter­melnek. s jelentős a repcete­rületük is. Búzából 25 mázsa a hozam 760 hektár átlagá­ban. Kukoricából 720 hektá­ron 35 mázsás átlagtermést értek el. Az almából a ter­vezettnek a fele termett. Ta­valy 532 tehenet fejtek, s a tejhozam 3'325 liter. Az állo­mány egy részét lecserélték és ez év nyarán 410 vemhes üszőt vásárolnák. A tyúkállo­mányuk negyvenezer, amit év végére hatvanezerre fejlesz­tenek. Növelik 1919-ben az árpa és száz hektárral a lu­cerna területét. Nyereséget a tavalyihoz hasonlóan, három­millió forintot terveznek. (sípos) 'Minden termelőszövetkezet életében fontos esemény a zárszámadó közgyűlés. Sza- bolcs-Szatmár megyében 147 gazdaságban készítettek mér­leget 1978 gazdasági eredmé­nyeiről és a pénzügyi hely­zetről. A zárszámadások, túl­jutottak már a felén, s ezen a héten — pénteken és szom­baton — még harmincegy mezőgazdasági nagyüzem ve­zetősége számol be a tagság­nak, ismertetik az 1979. évi termelési és pénzügyi tervet. Új Élet Tsz, Méhtelek Kedden tartotta zárszám­adó közgyűlését a méh teleki Uj Élet Termelőszövetkezet, ahol ötvenkétmillió forintos termelési érték melllett nyolc­millió forintos nyereséget ér­tek el tavaly. Egy tag havi átlagkeresete 3132 forint Ami nagyon sok mezőgazdasági nagyüzemben nem sikerült 1978-ban, az bejött Méhtele­ken. A 106 hektáros gyümöl­csösben háromszáznegyvenöt vagon alma termett, aminek a nyolcvan százalékát export­ra értékesítették. Az átlagár megközelítette a 6 forintot. A búzatermés hozama 32,6 má­zsa volt hektáronként. A kedvezőtlen időjárás követ­keztében jelentős kiesésük volt kukoricából és napra­forgóból. Erre az évre, a kedvezőtlen előjelek hatása­ként — gyenge vetés, belvíz — óvatosan terveztek. Rákóczi Tsz, Tornyospálca Ebben az évben egyesült a tornyospálcaí, a mezőladányi és a jékei termelőszövetikezet Rákóczi néven. Az 1978-as mérlegbeszámolót még külön készítették el. Tomyospálcán háromszáz hektáron termesz­tettek búzát, 47 mázsás átlag­gal. Rozsból 25 mázsa volt a hozam. A kukorica eredmé­nye nem annyira tetszetős, mint az 1977-es volt, aminek legfőbb oka az időjárás. Ez mondható el a téli almáról, amely nagy részben lefagyott. Burgonyából viszont 250 hek­táron 220 mázsás átlagter­mést értek el. A tej termelési átlag 3550 liter tehenenként. Egyesülve 4880 hektáron gaz­dálkodnak. Ez évi termelési tervük 105, nyereségtervük pedig hatmillió forint. Búzát, 810, kukoricát 500, burgonyát 400 hektáron termelnek. Téli aknából 550 vagont várnak. Kossuth Tsz, Nagycserkesz Búzából 37 mázsát, kukori­cából pedig ötven mázsát termeltek hektáronként Nagy­cserkeszen. A tagság szorgal­mára jellemző, hogy cukorré­pából is magas, 350 mázsás hozamot értek el, dohányból pedig 14 mázsát takarítottak be. A kedvezőtlen időjárás ellenére jól sikerült a téli alma is, négyszáztiz vagon termett a százötven hektáros gyümölcsösben. A sertéstele­pükről 1100 hízott sertés ke­rült ki, így a termelési érté­kük megközelítette a száz- mi'HSó, a nyereségük pedig a 6,5 millió forintot. Tízórás munkanapra 145 forintot fi­zettek. Ebben az évben a nö­vénytermesztés árbevételét három, az állattenyésztését öt százalékkal kívánják emel­ni, változatlan termelésszer­kezet mellett. MA Gyógyszer milliókért (2. oldal) Eljutni az emberhez (3. oldal) Magyarország IXXXVI. évfolyam, 39. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. február 16., péntek j

Next

/
Thumbnails
Contents