Kelet-Magyarország, 1979. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-16 / 39. szám

/ KELET-MAGYARORSZÁG 1979. február 15. Ki gondolná, hogy éven­te 15—20 ember hal meg az országban gombamérge­zésben. A nyíregyházi er­dőkben különösen sok a gyilkos galóca, nagy a ve­szély ... Sajnos, sokszor ugyanúgy tudomásul vesszük a gom­bamérgezéseket, mint a vízbefullást, vagy más tra­gikus eseményeket. Pe­dig nem természeti katasz­trófáról van szó, hanem elővigyázatosságról és is­meretről ... De amíg csak beszélünk a veszélyről, ke­veset teszünk. Ebből in­dultak ki a nyíregyházi Honvéd utcai művelődési ház vezetői, amikor tavaly gombaismerői tanfolyamot hirdettek. A Budapesti Ker­tészeti Egyetem legjobb gombaszakértői tartották a tanfolyamot, és a szorgal­mas „tanulók” bizonyít­ványt kaptak. Tanúi voltunk az idén is a tanfolyam iránti érdek­lődésnek. Háziasszonyok, nyugdíjasok, orvosok, fő­iskolai tanárok, gyesen lé­vő asszonyok, ápolónők és még sokféle .foglalkozásbe­liek jelentkeztek a gomba­ismerői tanfolyamra. Több­ségük érdeklődésből, kedv­telésből, de bizonyára akad olyan is, aki szakmát akar szerezni. A tanfolyam szak­mai bizonyítványt ad, amellyel piaci gombaszak­értői munkát is végezhet, aki megszerzi a felsőfokú gombaismerői képesítést, bírósági gombaszakértő is lehet... De nem gombász szak­emberek képzésére gondol­tak a művelődési ház ve­zetői, hanem jó érzékkel felfogták: ilyen érdeklődés is létezik. S miért nem le­het a sokféle — a művelő­dési házakban szervezett kézimunka-, gépíró- és egyéb közhasznú tanfolyamok kö­zött ezt is elképzelni. Egyre több a természet- járó, a természetet felfe­dezni akaró ember, s a gombaszedés, ez a nagyon ősi, hasznos elfoglaltság új­jáéledt. Ezért vonult be a művelődési házba a szokat­lannak tűnő program, hogy kevesebben féljenek a gom­bától, azaz csak addig, amíg nem ismerik meg őket. Jól mondják: a gomba a ter­mészet ingyen ajándéka, de az avatatlanoknak vesze­delmes méreg. Érdemes ko­molyan venni... (p) Távolabb a centrumtól Városkörzeti tanácskozások A falugyűlésekhez hasonló­an tanácskozásra hívták egy­be a Hazafias Népfront kör­zeti bizottságai a nyíregyházi lakosokat ezekben a hetek­ben. Az idén először a nyil­vános pártnapokkal kötötték össze a népfrontfórumot, a városkörzeti tanácskozáso­kat; ugyanazokat a lakosokat érinti, és mindkét tanácsko­záson hasonló kérdésekre, témákra számítottak a párt- és a népfrontszervek vezetői. Huszonkét nyíregyházi HNF-körzetben 21 ta­nácskozásra került sor (Szabadság-bokorban nem szerveztek fórumot). Ezeken a megbeszéléseken első helyen az idei népgaz­dasági feladatok elemzése, az ötödik ötéves terv 1979-re ju­tó programjának megvitatása szerepelt. Az időszerű gazda­ságpolitikai kérdések közt a nyíregyházi vállalatok, üze­mek tervteljesítése, gazdasá­gi munkájának javítása is szóba került. A február 15-én befejeződő népfronttanácskozásokra szép számmal mentek el a nyír­egyházi és a peremkerülete­ken élő emberek. A Ságvári- telepen 120-an, Nyírszőlősön 88-an voltak kíváncsiak a fórumra. A Nyíregyházi Vá­rosi Tanács tisztségviselői (tanácselnök, elnökhelyette­sek, a végrehajtó bizottság titkára) ugyancsak sűrűn használták a jegyzetfüzetü­ket. A feltett kérdések nagy része nem ismeretlen a ta­nácsi és a népfrontvezetők előtt. Itt is felvetették például, hogy a Ságvári-telepi óvoda 80 helyére 150 gyereket vet­tek fel és még így is ötve- net kellett elutasítani. A közművesítés továbbfej lesztése csak úgy szerepelt a megoldásra váró feladatok között, mint a közvilágítás korszerűsítése. A Vécsey közi általános is­kolában megtartott XXI. ke­rületi népfrontülésen kérték a lakosok, hogy az almatáro­ló előtti buszmegállóhoz építsenek járdát, hiszen kü­lönösen az esős időben a sár­ban kell várni a járatokra. Itt említették meg azt is, hogy a Móricz Zsigmond ut­ca nagy forgalma miatt az itteni gyalogátkelőhelyen többször fel kellene fes­teni a zebrát, mert nem látszik és különösen a gyermekek biztonságosabb közlekedését segítené a jól látható zebra. Az elhangzott kérések, ja­vaslatok közt tallózva, szinte egyet sem lehet találni, ame­lyik személyes kívánságot, egyéni sérelmet tükrözne. A kérdésfelvetők a körzet, az utca, vagy a lakóház család­jait érintő gondokat fogal­mazták meg. Az óvodai, böl­csődei, napközi otthonok szűkös volta, a közművesítés folytatása, az ivóvíz- és a szennyvízelvezetés megol­dása, a közlekedés, a környezetvédelem szerepelt a leggyakrabban. S ami igen lé­nyeges vonása volt az idei nép- frontf órumoknak: nemcsak kértek a lakosok* hanem a közös feladatok megoldásá­hoz mindenütt felajánlották önkéntes munkájukat is. Tóth Kornélia Ismét elpanaszolták az itt élők, hogy járda nincs min­denütt, a vízelvezetést is jó lenne megoldani. A nyírszőlősiek — ki tudja hányadszor — most is kifo­gásolták, hogy nem két forin­tot fizetnek a buszon, noha ötéve, hogy a városhoz tar­toznak. Telefonálniuk sem lehet, csak Kótaj közbeikta­tásával. A sóstóhegyiek is szóvá tették az utak állapotát. A buszközlekedést nem a legideálisabban oldották meg: a vonatokhoz ugyanis nem igazodnak a helyiből induló autóbu­szok. Üdítő Demecserből Falikép­mutatás Nagy örömmel adták és vették át annak idején Nyíregyházán a volt sza­natórium gyönyörű mo­zaikképét. Joggal ünne­pelték Berecz Andrást, a művészt, s emlegették a mecénás bőkezűségét, aki 150 ezret áldozott a műre. Ha valaki mostanában a Sóstói úti kórházban ar­ra szánja rá magát, hogy megtekintse az alkotást, ugyancsak meglepődik. Hol szekrények, jelen esetben ágyak tornyosul­nak a falikép előtt, mi több, hozzádőlnek. Téve­dés ne essék, ez nem vala­mi újmódi absztrakció, csupán hanyagság. A mozaiknak a kórház­ban van díszítő és közmű­velődési szerepe is. Ezért készült. Semmi esetre se jó, ha a fal előtt bútorfal emelkedik. Ez nehezíti a szemlélődést. Es elárulja a szemléletet, (bürget) GYÓGYSZER MILLIÓKÉRT Formule normales és kamilla Csökken a vitaminláz — Karbantartják a házi patikákat — Gyógyszer a kukába Az elmúlt évben a megye gyógyszertárai 94 millió fo­rint értékű forgalmat bonyo­lítottak le, szemben az előző évi 86 millióval. Ebben az összegben természetesen nem­csak a gyógyszerek, hanem a tápszerek, kötszerek és más gyógyászati segéd­eszközök, sőt az állat- gyógyászat készítményei is szerepelnék. Ha ezt a forgal­mat az árváltozás előtt, 1966- ban kellett volna lebonyolí­tani, ez mintegy 320 millió forint értéket képviselne. A lényegében „csak” mint­egy tízszázalékos forgalom- növekedés tehát mindenkép­pen nagyobb erőfeszítést, fi­gyelmet, hozzáértést és több udvarias szót is követelt a gyógyszertárak dolgozóitól. Különösen nagy próbatételt jelentett az elmúlt év tava­szán lezajlott influenzajár­vány, amely az éves forga­lomnövekedésnek mintegy 2 százalékát jelenti. A gyógyszerféleségek for­galmánál nem egységes a nö­vekedés, bizonyos eltolódá­sok tapasztalhatók. Tartja a vonalat a kalmopyrin, amely­ből mintegy kilencmillió tab­letta fogyott, azonos szinten mozog az algopyrin is. A me­gye dicséretére: az antibioti­kumok használata nem köve­ti az országos, növekvő ten­denciát, a forgalom inkább az új, nagyhatású gyógysze­rek felé tolódik el. Egy idő­szakban divatos lett a vita­minkészítmények nagyobb arányú fogyasztása, de ez a „láz” már csökkenőben van. Bár a legnagyobb hányad jelenleg is a gyári készítmé­nyekre jut, a gyógyszertárak­ban összeállított készítmé­nyek iránt is növekszik az érdeklődés. A magistrális gyógyszerkészítés receptköny­vét — formule normalest — Pillanatkép a nyíregyházi Bocskai ntcai gyógyszertárban. tehát egyre gyakrabban kell elővenni, forgatni. S növek­szik a természete gyógysze­rek iránti igény is. Például egyre több fogy kamillából. Csökkent a tápszer- és a köt­szerforgalom. Valószínű azért, mert az orvosok megfontol­tabban írják fel, illetve a kötszert a betegnek kell meg­fizetni. S itt említendő; a té­rítésmentes gyógyszerek kö­re viszont lényegesen bővült, amely hasonlíthatatlanul na­gyobb értéket képvisel. Néhány tétel még az elmúlt évi forgalomból: az aspyrin, azaz kevert por alapanyagát képező acisalból 20 mázsa fo­gyott. A köptetőnek használt elixir thymiből 30 ezer kiló, a penicillin-féleségekből mintegy 600 ezer ampulla ke­rült forgalomba. Vajon szükséges-e ennyi gyógyszer egészségünk meg­óvására, a betegség elhárítá­sára? A franciáknál már vé­geztek felmérést, mely sze­rint a megvásárolt gyógysze­rek 40 százaléka a kukába kerül. Hozzáértők szerint ná­lunk sem „különb” a helyzet. A polipragmania — azaz: öl- nyd gyógyszer minden beteg­ségre — itt talán még jobban érvényesül, mert olcsóbban jut hozzá az állampolgár. A változat csupán az, hogy ha már felesleges, nem dobják a szemétbe, hanem tárolják a házi patikában. így jut el később, recept — azaz orvo­si ajánlás — nélkül — töb­bet ártva mint használva — a beteghez, vagy éppen a gyerekhez. Kevesen tudják, hogy a házi patikák készletét a gyógyszertárak díjmentesen megvizsgálják, azaz selejte­zik az elavult, vagy a forga­lomból már kivont gyógysze­reket. Tóth Árpád Hit tervez a közművelődési bizottság ? Figyelem a Móricz-centenáriumra Két éve alakult, fontos ko­ordinációs, véleményezési és javaslattevő tevékenységet lát el a tanácsi keretek kö­zött dolgozó megyei közmű­velődési bizottság. A közel­múltban elkészült idei mun­katerveikben is több kulturá­lis téma vizsgálata, tájékoz­tató és véleményező prog­ram kapott helyet. A bizott­ság tájékozódni kíván a me­gyei moziüzemi vállalat mun­kájáról, a Móricz-centenári- um rendezvényeiről, a me­gyében dolgozó művelődési bizottságok tevékenységéről. Megvitatja a kórusok or­szágos tanácsa megyei szer­vezetének tevékenységét, a kórusmozgalom módszertani irányítását. Jelentést is meg­vitat a bizottság az 1978. évi tanácsi költségvetési fejlesz­tési alap felhasználásáról. Rendszeresen vizsgálják a bizottság szakemberei a na­gyobb üzemek, vállalatok kulturális tevékenységét. Eb­ben az évben a megyei épí­tőipari vállalat és az ököri- tói Szamos menti Egyetértés Tsz közművelődési tevékeny­ségét vitatják meg. Foglal­koznak a megye néptánc- és színjátszómozgalmával, a paraszti élet hagyományai­nak ápolásával, a tsz-ekben folyó közművelődéssel, a megyeszékhely közművelő­dési tevékenységének össze­hangolásával, a kulturális társulások tapasztalataival. Megtámadták a rendőröket A Kisvárdai Szeszipari Vállalat demecseri üzemében az elmúlt évben 38 millió palack kóla készült. Jóni Imréné, az üvegmosó gép kezelője óránként 12 ezer üveget készít elő a töltéshez. (Császár Csaba felvétele) Jaskó József nyíregyházi alkalmi munkás és élettársa Aradi Sándorné az elmúlt év szeptember 12-én szórakozni indultak a Korona étterem­be. Jaskó útközben lemaradt, de ez élettársát egyáltalán nem zavarta, egy ismeretlen férfi társaságában folytatta útját és tért be az étterem­be. Aradiné és alkalmi part­nere már javában ropták a táncot, amikor megérkezett Jaskó, aki útközben jói fel­öntött a garatra. Leült egy asztalhoz, de a felszolgáló rögtön figyelmeztette, hogy hagyja el a helyiséget, mert ittassága miatt nem kaphat semmit. Jaskónak nem tetszett ez a fogadtatás és nyomban ütés­re emelt egy söröskorsót. A pincér az ütést elhárította, mire Jaskó dühösen leseper­te az asztalon lévő üvegeket, poharakat és újabb támadás­ra készült egy sörösüveggel. A felszolgáló bántalmazását a helyszínre érkező rendőrök akadályozták meg. Jaskót igazoltatásra szólították fel, aki a sörösüveggel most már az intézkedő rendőrökre tá­madt. , A támadást a rendőrök el­hárítottál^ de Jaskó tovább­ra sem volt hajlandó a rend­őrök felszólításának eleget tenni. Aradiné élettársa se­gítségére sietett és igyekezett a rendőröket az intézkedés­ben akadályozni. Jaskó ki­tartó ellenszegülését és tá­madását végül gumibottal kellett megtörni, de ez sem ment simán, ugyanis Aradi­né az egyik rendőr gumibot­jába kapaszkodott. A rend­bontásnak a Jaskó kezén csattanó bilincs vetett vé­get. A bíróság Jaskó Józsefet és Aradi Sándomét hivatalos személy elleni erőszak bűn­tettében találta bűnösnek, ezért Jaskót 10 hónapi bör­tönbüntetésre, a többszörö­sen büntetett előéletű Ara- dinét ugyancsak 10 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet jogerős. :Ap|Í|Íl utalvány Szombat délelőtt, Kelet Áruház. Ember embert ér, alig lehel még lépni is. Töm­ve a mozgólépcső. A presszó felőli bejárat mellett balra a födszinten van a könyv - részleg, ahol most a legtöbb munkát a fiatal, szőke asz- szony, Giliga Antalnénak az ajándékvásárlási utalványok kiállítása és kiádása adja. Egy idős asszony áll a pult előtt. Nyíregyházi a né­niké. Giligáné (Ilonka) egy 400 forintos ajándékutal­ványt állít ki neki, mert hű­tőszekrényt vásárolt. — Miért tetszik hűtőszek­rényt vásárolni? — Mert az előző már kicsi volt, csak 70 literes. — Es hány tagú a család? — Ketten vagyunk az öreggel — válaszolja. Egy várandós kismama ér­kezik. Szűcs Lajosné. Gyüré- ből jöttek a szezon végi vá­sárra. <5 240 literes hűtőszek­rényt vásárolt, s mellé 500 forintos ajándékutalványt kapott. Sorban állnak a hűtőszek­rényért, meg az érte járó utalványért! Szombaton fél 12-ig 12 hűtőszekrényt vá­sároltak. Ez ennyi ajándék- utalványt jelent. 4 és 500 fo­rintosat. Péntek óta viszont összesen 25 hűtőszekrény ta­lált gazdára. Egy 210 literes frizsider ára 6050 forint. — Nem is gondoltam vol­na, hogy ennyi hűtőszek­rényt vásárolnak — tekint fel papírjai közül Ilonka, mert most kis szünet van. — Ti- szaeszlárról két cigánycsalád is vásárolt pénteken nálunk. Budai Istvánék és Horváth Mihályék. Négy-négyszáz fo­nni értékű ajándékutalványt kaptak mellé. (farkas)

Next

/
Thumbnails
Contents