Kelet-Magyarország, 1979. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-13 / 10. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. január 13. Űjfehértón a múlt évben adták át a ÍZ tantermes jól felszerelt általános iskolát. (Elek Emil felvétele) Tennivalók az egészséges környezetért A Tisza még tiszta... A KÖJÁLL-vizsgálatok tapasztalatai II szabolcsi háziipar remekei Blúzok, térítők Japánba N em mindennapi kez­deményezésről kap­tunk hírt a Besse­nyei György Tanárképző Főiskola 2-es számú gya- gyakorlóiskolájából. Ma- matikai szabadegyetemet szerveztek a szülőknek a TIT segítségével. Negyve­nen jelentkeztek az ön­kéntes tanulásra. Neves szakemberek, a tanárképző főiskola matematika tan­székének oktatói, gyakorló­iskolai tanárok és az Or­szágos Pedagógiai Intézet munkatársai tartják a foglalkozásokat. A szülők nyolc alkalommal jönnek össze és ismerkednek meg a korszerű matema­tika alapelemeivel. Egyút­tal betekinthetnek a gyer­mekük által tanult mate­matika anyagába. Az utol­só foglalkozáson egy be­mutató tanításra hívják a szülőket. Bizonyára nemcsak az a cél vezette a szervező­ket, hogy egy újabb tan­folyammal bővítsék a TIT-rendezvények szá­mát. A szülők így nem­csak bepillanthatnak a, mai általános iskolások­nak tanított matematikai törvényszerűségek világá­ba, hanem megismerik a gyerekeik által használt fogalmakat, s ízelítőt kap­nak a követelmények szintjéről is. S az ott­honi feladatok megoldásá­nál talán majd ritkábban kell azt mondaniuk: „Én még ezt másképp tanul­tam . ..” (t. k.) Jön a „szabadidő­■ tw ££ cipó Kényelmes lábbeli gyártását kezdi el az ipar Megkezdődött az extra mi­nőségű lábbelik nagyüzemi gyártása. A hazai ipar erre az eszten­dőre lényegesen bővülő gyártmányválasztékot ígér. A tovább korszerűsödő ter­mékskála a korábbiaknál több lehetőséget kínál a vá­logatásra a vásárlók jövedel­me, sőt korosztálya szerint is. A már forgalomba került úgy­nevezett „kényelmi lábbelik” közt az érettebb korúak és a teltebbek találhatnak egész­séges, s ugyanakkor divatos cipőket. A Könnyűipari Mi­nisztériumban elmondották: rövid időn belül gazdagodik az ifjúsági korosztály ké­nyelmi szempontoknak meg­felelő szabadidő-cipőkínála- ta is. Ebben az esztendőben a magyar cipőipar a múlt évi­nél valamivel több terméket szállít a belkereskedelemnek. Tudatosan törekszik arra — és ezt a szándékát összehan­golja az alapanyag- és kellék­szállítókkal is —, hogy to­vább gazdagodó kínálata a termékek kivitelében is job­bat, a vásárlók igényeihez közelebb állót nyújtson. Az utóbbi években gazda­godott, színesedett a gyer­meklábbelik választéka. Ez­zel szemben a férfiaké még meglehetősen szűkösnek bi­zonyulhat sokak, főként az igényesebbek számára. Ebben is közeli javulásra van kilá­tás, több termelő tett már választékbővítő intézkedése­ket. A Bonyhádi Cipőgyár például külföldről vásárol igen fejlett gyártási eljárást és a rendkívül korszerű mo- dellsor átvétele után rövide­sen számottevően gazdagítja a férficipők hazai kínálatát. A településhigiénia a Köz­egészségügyi és Járványügyi Állomás egyik szakterülete, ők vigyázzák a lakosság ivó- vízellátását, a felszíni vizek és a talaj tisztaságát. Figyel­mük egyre jobban kiterjed a levegő szennyezettségének elemzésére is. A Szabolcs-Szatmár megyei Közegészségügyi és Járvány­ügyi Állomás szakemberei a településhigiéniai szemponto­kat figyelembe véve az 1978- as esztendőt nyugodt évnek könyvelték el. Ez nem jelen­ti azt, hogy munkájuk során ne találkoztak volna olyan gondokkal, amelyekbe ne kel­lett volna azonnal beavatkoz­ni. A vízminták egyötöde Biztató, hogy a lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátása az új vízművek be­lépésével tovább javult. Nem tekinthető viszont ma sem megoldottnak a települések mélyfúrású kútjainak állag- megőrzése, karbantartása. Szerencsére ilyen okokra visszavezethetően csak egy alkalommal történt megbete­gedés; mégpedig ököritófül- pösön, ahol az egyik mély­fúrású kút fertőződött meg. A KÖJÁLL laboratóriumai­ban 8390 vízmintát vizsgáltak meg. Ezek egyötöde bizonyult fogyasztásra alkalmatlannak. Felszíni vizeink közül me­gyénkben kiemelt figyelmet igényel a Tisza. Vize minő­ségének vizsgálatát több szerv végzi. Az eredmény: a víz ma még tiszta. Így van mit védeni: mert sok a szeny- nyező tényező is. Intelemként mondta el dr. Márton Mihály, a megyei KÖJÁLL igazgató főorvosa: aki felszíni vizeinket szeny- nyezi, az nem gondol arra, vagy képtelen felfogni, hogy a megye ivóvízkészletét ve­szélyezteti. A magukról meg- feledkezőket a törvény szigo­rával is figyelmeztetni kell erre. A nyári szezonban igen so­kat foglalkoztak a strandok és fürdők tisztaságának el­lenőrzésével. Ennek, vala­mint az üzemeltetőkkel ki­alakult jó munkakapcsolat­nak tulajdonítják, hogy a me­gyében ilyen összefüggésű járványos megbetegedés nem fordult elő. Urbanizációs gondok Az elmúlt évben változat­lanul nagy gondot okozott a megyében a települések tisz­taságának megőrzése. Az ur­banizációs folyamatok egyik természetes velejárója az ipari és a háztartási hulla­dékok rohamos szaporodása. Megyénk közismerten az utóbbi idők egyik legdinami­kusabban urbanizálódó része az országnak. Sajnos az ezzel járó negatív következmények fogadására, megoldására nem készültünk fel eléggé. A városok közül Nyíregy­háza adja a legtöbb köztisz­tasági feladatot. Ugyanakkor a mátészalkai városi vezetés igyekszik lépést' tartani e kérdésben is a város fejlődé­si ütemével. A községek kö­zött a köztisztaság területén Tiszalök mutatja a jó példát. Változatlanul sok gondot okoz az összegyűjtött hulla­dékok tárolása, megsemmi­sítése. Ezek megoldása nem halogatható. A szemetes vá­rosok, falvak nemcsak eszté­tikailag nyújtanak kiábrán­dító látványt, de közegész­ségügyi és környezetvédelmi szempontból is súlyos bajok forrását képezhetik. A szemétgyűjtő és -tároló helyek rossz kiválasztása és kezelése a talaj és a talajvíz megakadályozhatatlan szeny- nyezését eredményezheti. Levegővédelem, fásítás A levegő tisztaságának óvása a környezetvédelem egyik legújabb felszínre ho­A hentes- és mészárosmes­terséggel, a bőrkereskedés­sel és az állatforgalmazással kapcsolatos tárgyi és szelle­mi emlékek gyűjtését hatá­rozta el az állatforgalmi és húsipari vállalat. Feldolgoz­zák a Szabolcs megyei hús­ipar múltját, s nemcsak a még fellelhető szerszámok, régi berendezések összegyűj­tése a céljuk, hanem fel­jegyzik az egykori vásárok menetét, a régi recepteket, fűszerezési módokat, a jég­tárolással kapcsolatos teen­dők sorát. Ezért a vállalat kéri, hogy azok a lakosok, akiknek valamilyen régi esz­köz van a birtokában, írják meg az állatforgalmi és hús­ipari vállalatnak. Aki nem akarja véglege­sen odaadni a tulajdonában Szabó Mihály nyírpazonyi la­kos házasságát a bíróság törvé­nyesen felbontotta, a vagyonmeg­osztás kérdésében pedig úgy rendelkezett, hogy a lakásból a nyári konyhát és kamrát Szabó Mihály, míg a lakás többi részét volt felesége és gyermekei hasz­nálják. A volt feleség azonban gyak­ran kényszerült a háztól távol­maradni, mivel volt férje sűrűn zaklatta a válás miatt. Az él­múlt év nyarán az egyik napon, amikor senki nem tartózkodott otthon. Szabó felment a ház padlására, megbontotta a meny- nyezetet és gázolajat öntött széj­zott ága. A KÖJÁLL a váro­sokban, de szükség esetén a megye más pontjain is rend­szeresen vizsgálja a levegő tisztaságát, illetve megálla­pítja szennyezettségi fokát. Szabolcs-Szatmár ma még a „tiszta megyék” közé tarto­zik. A legtöbb gondot a por­szennyeződés okozza. Ezért kell szorgalmazni a fásítás ütemének gyorsítását. Helyi gondok is jelentkez­nek. Ilyen például csúcsfor­galomban Nyíregyháza köz­pontjában a gépjárművek légszennyező hatása. Télen ezt tetézi a hagyományos fű­tési rendszerek füstje, korma a levegőben. Az üzemek kör­nyékén Kisvárdán a Vulkán mellett lakó családok pana­szát találta jogosnak a KÖ­JÁLL. Ráadásul a gyári ter­melésből eredő vasoxidtartal- mú por lekötése vontatottan halad. Szerencsére a megye új ipari létesítményeinek te­lepítése a közegészségügyi szempontok figyelembevéte­lével történt és történik. Sigér Imre levő tárgyakat, valamint tud­na mesélni a hentes- és mé­szárosszakma körében hasz­nálatos munkafolyamatokról, szokásokról, hagyományok­ról, az is írjon a húsipari vállalatnak. A január 11-én megalakított munkabizottság tagjai személyesen keresnek fel minden levélírót és gyűj­tik össze a felajánlott vagy elmondott anyagot. A régi hentességgel és mé­szárosmesterséggel kapcsola­tos, valamint a kereskedés­sel, állatforgalmazással ösz- szefüggő emlékeket talán még az utolsó órában gyűjt­hetők össze Szabolcsban. A társadalmi szervezetek és az oktatási intézmények munka­társai is bekapcsolódhatnak az emlékek felkutatásába, rendszerezésébe. (t. k.) jel, majd meggyújtotta. A tűz következtében a mennyezet egy része leszakadt és a tűz a szobá­ban levő bútorokra, ruhaneműk­re is átterjedt. A szobában a be­rendezések és ruhák egy része elégett. az okozott kár 5000 forint volt. A tüzet a szomszé­dok észrevették és azt a tűzoltó­sággal együtt eloltották. A bíróság Szabó Mihályt ron­gálás bűntettében találta bűnös­nek és ezért 5 hónapi szabad­ságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. Szabót a bíróság kötelezte, hogy 5000 forintot fi­zessen meg a károsultnak. (m. f.) Ha a Nyíregyházi Háziipa­ri és Népi Iparművészeti Szövetkezet termékei most hirtelen láthatatlanná válná­nak, akkor hazánkban és Európában sok asztalról el­tűnne a terítő, maradnának csupaszon a szobák. A 26 éves, 3 műszakban működő üzem ezerhatszáz alkalma­zottjából 1100 bedolgozó, akik otthonukban készítik el a népművészeti cikkek alap­munkáját képező hímzéseket. Paszabon tevékenykedik egy szövőházuk. Modern, gyáriparszerű mun­kát a nyíregyházi részleg folytat. Itt pulóvereket, mel­lényeket, gyermeknadrágo­kat varrnak. Az idei 105 mil­lió forintos termelési tervük­ből (mely 2 millióval több a korábbinál) 45-öt tesz ki a kötött holmik készítése. En­nek harmadrészét exportál­ják legrégibb megrendelő­jüknek. a Szovjetuniónak, de bőven jut az NDK-ba, Cseh­szlovákiába, sőt a nyugati or­szágokba is. A divat szinte a leggyor­sabban a ruházati és a textil­iparban változik. így a szö­vetkezet tervteljesítése függ a termékszerkezet rugalmas átalakításától. Például — mondhatni — egyik napról a Az Országos Filharmónia második nagyzenekari hang­versenye hangzott el a szín­házban csütörtökön este. Első számként Ravel „Lúdanyó meséi” című, öttételes balett­zenéjét hallottuk a Debreceni MÁV filharmonikus zenekar­tól. A hamisítatlanul modern, franciás ötleteken épült zene­mű pompás hangszerelési és formai készséggel öntötte muzsikába a gyermekmesék hangulatos világát. Az öt té­tel címe: 1. Csipkerózsika Pavane-ja, 2. Hüvelyk Matyi, 3. Csúnyácska, a pagodák hercegnője, 4. A szép lány és a szörny beszélgetései, 5. A tündérkert. Szabó László karmester vi- gosságra, áttekinthetőségre, élesen körvonalazott, frap­páns formákra törekedett és a modern technika rafinériá­it úgy tudta alkalmazni, hogy azok bár izgatják, de nem ej­tik zavarba a hallgatót. Második számként Grieg: a-moll zongoravérsenyét hal­lottuk Fellegi Ádám zongo­másikra megszűnt a népmű­vészeti hímzéssel díszített blúzok iránti kereslet, amik­ből régebben a hollandok, a dánok sokat vettek. Ott az olcsó, sima ruhák divatja jött be. Tehát a külgazdasági feltételek tették indokolttá, hogy helyettük felfuttassák a szabolcsi „ríselt” térítők és blúzok gyártását. Ezek iránt Japánban máris nagy az ér­deklődés, ami egy 750 ezer forintos megrendelésben is megmutatkozik. A tervek teljesítéséhez az első: 1,5 mililió forintért kon­fekciógépeket vásárolnak, melyek könnyebbé, gyorsab­bá, jobbá teszik a munkát. A második: önálló népi ipar­művészt alkalmaznak, aki új modellek tervezésével segíti az exportképes cikkek gyár­tását. És a harmadik: foly­tatják a tőkés országok ré­szére végzett bérmunkát; ez mintegy 20 millió forintot hoz. A háziipari szövetkezet a lakosságnak is dolgozik. Eb­ből 1979-ben 2,5 millióért is­kolai egyenruhákat, vala­mint egyéb rendelt darabo­kat készítenek. raművész előadásában. Felle­gi Ádám virtuóz a szónak abban a legnemesebb roman­tikus értelmében, mely a zorgorahang szépségével, fé­nyével a művészi formákra dicsőült élet szépségét, fé­nyét, ünnepi méltóságát hir­deti. Az a-moll koncert első tételének komor, markáns fő témája, a színes zenekari köntösben csillogó poetikus Adagio, az utolsó tétel táncos jókedvet sugárzó vidámsága kivételes erejű karakterizáló erővel és az átélések megka­pó intenzitásával szólaltak meg Fellegi Ádám zongorá­ján. Utolsó szám volt C. Franck: d-moll szimfóniája. Franck Cézár ebben a műben esztéti­kai emelkedettségével, ne­mes hangvételével mélyen megindító muzsikát terem­tett. A szimfónia mélyen járó gondolatai, szokatlan harmó­niái, dallamfűzései jól érvé­nyesültek a karmester irányí­totta, jól összefogott zeneka­ri játékban. Vikár Sándor Vásárok, receptek, fűszerezés Összegyűjtik a hentes- és mészáros­mesterség emlékeit Felgyújtotta volt felesége házát Cselényi György Fekete Sándorné és Kovács Istvánná csomagolja a ja­pán exportra kerülő női blúzokat. (Gaál Béla felvétele) A Filharmónia hangversenye

Next

/
Thumbnails
Contents