Kelet-Magyarország, 1979. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-07 / 5. szám
A FOGYASZTÓK ELŐTT VIZSGÁZNAK Jobban, jobbat! Húsipari fiatalok a növekvő feladatokról Balról jobbra: Kondoros! Istvánná, Szegedi Lászlóné, Méhes Kati, Tar Barnabás és Harsányi Antal. A mintegy 1200 dolgozó csaknem fele fiatal az Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál. Termelési vonalon hat üzemvezető közül négyen, műszaki vonalon nyolc vezetőből hatan nem töltötték még be harmincadik életévüket. Az 1978. évet — a korábbiaktól eltérően — sikerült jelentős, mintegy 15 millió forintos nyereséggel zárni. Hogyan lehetne 1979-ben még jobban, még jobbat termelni? Hiszen a vállalat termékei nap mint nap a fogyasztók asztalára kerülnek, ök mindennap vizsgáznak. A „Hogyan jobban?” kérdést öt fiatalnak tettük fel. Szegedi Lászlóné, Kati betanított munkás a bélüzemben, 1974 óta dolgozik a vállalatnál. Kondorosi Istvánná, Gitta a bélüzem üzemvezetője, ö 1972-ben segédmunkásként került a vállalathoz, 1975- ben húsfeldolgozó szakmunkás lett, 1976-ban technikusi végzettséget szerzett, majd gyártástechnikus lett. 1978 szeptemberében nevezték ki üzemvezetőnek. Méhes Katalin a húsüzemben húsfeldolgozás-vezető, ő is 1974-ben került a vállalathoz. Tar Barnabás húsfeldolgozó szakiak munkás, itt volt ipari tanuló is, 1973-ban végzett. Harsányt Antal irodagép-műszerész, ő a tmk-soknál dolgozik. Kiszorítani a holt munkaidőt Méhes Kati: 1979-ben az eddiginél jóval nagyobb figyelmet kell fordítani a munkaidő teljes kihasználására. Ennek egyik feltétele, hogy a program szerinti, egyenletes legyen a vállalat ellátása élő állattal. — Mi, tmk-sok is sokat tehetünk a holt munkaidő kiszorításáért — így Harsányt Antal. — A gépek javítását, karbantartását szombaton és vasárnap végezzük, tehát olyankor, amikor az üzemekben nincs termelés. A fiatalok azt is vállalták, hogy maguk állítják elő a gépek hiányzó alkatrészeit. Ezzel kapcsolódnak be az újító mozgalomba. — A csontozó- ban — folytatja a sorjázást Tar Barna — a két ifjúsági brigád felajánlotta a marha- színhús-kihozatal javítását. Ez a megfogalmazás így túlságosan szakszerűen hangzik, ezért Gitta nyomban megmagyarázza : „Kevesebb, még felhasználható, értékesíthető húst hagynak a csontokon”. — Vagyis jobb, pontosabb munkával jelentős húsmegtakarítást hoznak a vállalatnak. Zamatosabb, ízletesebb S amit a fogyasztók közvetlenül is észrevehetnek — folytatják — az az, hogy sikerült elérnünk a vörös áruknál (virsli, párizsi, krinolin, szafaládé) a szabványban meghatározott víztartalomértéket. A vásárló, a fogyasztó ebből annyit észlel, hogy zamatosabb, ízletesebb az áru. — Már 1978-ban is igen sok újítás született a vállalatnál. Például a tartályokat, amelyekben a fel nem dolgozható anyagok kerültek, korábban kézi erővel ürítették. Újításként a fiatalok speciális targoncát alakítottak ki erre a célra, s ezzel jelentős erőt és időt takarítanak meg. Más: korábban a zsírolvasztás hagyományos módon, hatalmas üstökben történt. Ennek korszerűsítésére modem berendezést vásároltak, ám az egyébként kitűnő zsírolvasztó sor az üzemben — mivel nem tudták biztosítani az optimális körülményeket működtetéséhez — a korábbinál magasabb zsírolvasztási veszteséggel működött. Két fiatalember, Kántor József, a zsírüzem vezetője és Kiss István lakatos kidolgoztak egy olyan eljárást, amely gazdaságossá teszi a modern berendezést. 1979 elején kezdődik a próbaüzemelés. „Átrendezték" a gépeket Hasznos javaslatok születtek, születnek a munkaszervezés javítására is. A húsüzemben például a gépek átrendezésével könnyítették meg a munkát. — Persze — mondták a fiatalok — nálunk anyagilag és erkölcsileg is megbecsülik a hasznos kezdeményezéseket. Lehet pályázni a Kiváló újító brigád címre. Az újításokat . 300 forinttól 15 ezer forint összeggel díjazzák. K&ziil a «za.lámii a töltelék üzemben. (Mikita V. felv.) Kádas Viktória a :.y| a a WEM Kovács Mihály válaszol A lakáselosztásról A lakás szó a fiatalok szemében a házasságkötés után a leglényegesebb kérdésnek számít. Nem mindegy: hol, milyen körülmények közt teszik meg házaséletük első lépéseit. Országos rendeletet hoztak arra, hogy a fiatal házasok lakásigénylésével kiemelten szükséges foglalkozni. Kovács Mihály, a Nyíregyházi Városi Tanács igazgatási osztálya lakásügyi csoportjának vezetője dossziét tesz az asztalra. A városi tanács 1976/4-es számú rendeleté így fogalmaz: „Minden lakásépítési formán belül biztosítani kell a fiatal házasok legalább 25—40 százalékos részesedési arányát, ezen belül is előnyben kell részesíteni a fizikai munkásokat”. — A gyakorlat szerint ez az arány nálunk általában 50—60 százalékos — említi a csoportvezető. A statisztika szerint a 35 év alattiak számítanak fiatalnak — ha még nincs lakásuk. Ha viszont már kaptak, mondjuk egy garzont és azt nagyobbra cserélik, függetlenül az életkortól, már „cse- résnek” minősítjük őket. De általában itt is 35 év alattiakról van szó. A lakások szétosztásánál — közismerten — pontrendszer is befolyásolja a bérlők vagy a vevők kijelölését. Ha valaki fizikai munkás — 1 pont, hasonlóan további egy-egy pontot jelent minden gyerek, aztán az egészségre káros vagy életveszélyesnek minősített lakás, valamint a kormánykitüntetés is növeli az elérhető pontok számát. Aki egyedül neveli gyermekét, természetesen azt a szülőt is pluszpont illeti meg. Amikor a névjegyzéket kifüggesztik a tanácson, szinte ember ember hátán tolong, annyian böngészik a listát. Igen sokan viszont nem olvassák el figyelmesen. Eredetileg csak egy tervezetet állítanak össze, ami ellen 30 napon belül fellebbezni lehet. A beérkezett fellebbezések áttanulmányozása után újból előveszik a listát és kiírják a végleges jegyzéket. Nemrégiben készült el a két évre szóló lakáskiutalási névjegyzék. Sokan csak most döbbentek rá, hogy 1980-ig nincs újabb lehetőség felkerülni a listára, s most már hiába ostromolják a lakásügyi csoportot. A fiataloknak igen jelentős segítség a munkáslakás. Itt elsősorban a vállalatnál eltöltött éveket és a végzett munkát veszik figyelembe, amikor kijelölik a munkáslakások vásárlóit. Előfordul azonban olyan eset, hogy valaki még nem is nyújtott be lakásigénylést a tanácson, az üzem már adta volna a lakást. Ismét megtörténik viszont olyan, hogy valaki 4—5 éves lakásigényléssel rendelkezik, és a munkáslakást mégsem neki ítélik. A legnagyobb ügyfélforgalmat a lakásügyi csoport bonyolítja: rajtuk kívül csak a népességnyilvántartási adatokkal keresik fel többen a tanácsot. Nem „nyugdíjas állás” ez, általában 5—6 évenként változik a csoport vezetője. A legtöbb nem bírja idegekkel... Országos felmérést végeztek, eszerint itt cserélődnek leggyakrabban az előadók, csoportvezetők. A fiatal házasok lakásgondjának megoldására a garzonok nagy részét nekik utalják át. Ez viszont átmeneti, hiszen általában hamarosan jön a gyerek, szűk a huszonegynéhány négyzetméter. Jelenleg 40—50 szükség- lakást tartanak nyilván a megyeszékhelyen, ha valakinek sürgősen fedél kell a feje fölé, vagy éppen összedől a háza, nem lesz hajléktalan. A szükséglakások azonban jórészt a szanálásra váró lakásokban vannak, így számuk viszonylag gyorsan fogy. A VI. ötéves tervben a Bujtos- nál épülő keleti lakótelepen is lesz egy garzonház, s ezt is döntő többségében a fiatal házasok kapják. A lakáskiutalásra várva több házasság bomlik fel. A legtöbbször viszont a házasfelek elfelejtik bejelenteni az új körülményt, s az igénylés halad a maga útján. Általában tudomást szereznek a lakás kiutalása előtt a válásról, de előfordult már, hogy nemlétező házaspárnak szólt a kiértesítés. A volt férj ment be, hogy felesége nincs, de azért igényt tart a lakásra. Ekkor viszont két lehetőség van: ha született gyerek, akkor a gyerekkel élő szülő kapja a lakást. Ha nincs, akkor az egyik félnek le kell mondania a másik javára. Itt újból kezdődik a bonyodalom ... T. K. Érdekes Szabolcs-Szatmár megyében érdekes változások történtek 1970-től a korosztályok összetételében — olvasható a megye legutóbbi statisztikai évkönyvében. A tíz évnél fiatalabbak száma tíz éve 101 ezer volt, tavaly 106 ezer. A tíz-tizenöt év közöttiek száma 61 ezerről 46 ezerre csökkent, s szintén kevesebb a tizenöt-tizenkilenc évesek száma is: 51 ezerről 45 ezerre csökkent. A húsz- huszonkilenc évesek létszáma viszont 76 ezerről 86 ezerre nőtt. * Egy év alatt a legtöbb házasságkötés a 160 ezer lakosú nyíregyházi járásban volt: 1427. Nyíregyházán 1012 pár mondta ki a boldogító „igen”-t. Arányaiban viszont a nyírbátori járás vezeti a sort, ahol átlagosan minden ezer lakosra 10,9 házasságkötés jutott, a legkevesebb a vá- sárosnaményi járásban: 9,4. * Tizenegyezer kisgyermek született egy év alatt pie- gyénkben. Itt a nagykállói járás áll a sor elején: minden ezer lakosra átlagosan 20,6 újszülött jutott, a legkevesebb (18,7) szintén a vásárosna- ményi járásban. * Sok nagyon fiatal család él a megyében. Huszonegy esetben 20 éven aluli férj és 17 éven aluli feleség vitte haza kisbabáját a megye kórházaiból. A statisztikai adatok szerint a jellemző mégis az, hogy az apa és az édesanya 20—29 év közötti, tehát a huszonéves fiatalok vállalják a kisgyermekek háromnegyedét, több, mint hét és fél ezret. * Sokan költöznek a megyében. Egy év alatt Nyíregyházáról például a megye többi városába 139-en, a megye községeibe 2069-en, más megyébe 2584-en költöztek. A megye falvaiból kétszázan érkeztek a megyeszékhelyre, 1546-an költöztek be a megye többi városába, egyik községből más, megyénkbeli községbe 5971-en mentek lakni, s falvainkból 23 847 fő költözött más megyébe. Elég nagy az ide irányuló költözködés is. Más megyékből 2637-en Nyíregyházára, 1644-en a megye többi városába és 20 340-en Szabolcs-Szatmár megye községeibe költöztek. Beszélnek róla Valahol láttam doktor úr! Még sokan emlékeznek megyénkben az 1977-es KI MIT TUD-on fellépett nyíregyházi fiatalemberre, aki egy Rossi- ni-operából énekelt részletet, és kiérdemelte a zsűri és a közönség elismerését. Akkor még mint orvostanhallgató mutatkozott be. Éppen a gyermekgyógyászati államvizsga után lépett a televízió jupi- terlámpái, kamerái elé. Dr. Szabó Gyula ma Nyíregyházán, a megyei kórház II. számú sebészeti osztályán dolgozik. A betegek fehér köpenyben is felismerik: „Valahol láttam már, doktor úr. Hol is? Megvan! A ívben, a KI MIT TUD-on szerepelt!” — állítják meg sokan a kórteremben. Az osztályon „mélyvízbe” került. Ügyelet ügyelet után, komoly műtétekkel. Nehéz, de jó iskola ez egy kezdő orvosnak, aki 1981-ben sebészetből szakvizsgát készül tenni. De mire jut még ideje emellett? Nem sokra. Egy esztendeje kezébe sem vette már a hegedűjét. A nyíregyházi vegyeskarban azonban alkalmanként fellép. Persze ez sem megy minden szervezés nélkül. A próbákra is csak úgy jut el, ha előzőleg ügyeletet cserél kollégáival. Az előadás előtti napokban otthon is tanul, gyakorol. Zongorán kíséri önmagát, úgy ismerkedik a darabbal. Legutóbb karácsonyi koncerteken énekelt... A voksot azonban egy egészen más világ mellett tette le. A műtőben emberélet van a kezében. Ott nem a látványosság, nem a szereplés számít. A napokban egy 13 éves kislányt szállítottak be osztályukra, perforált vakbéllel. A gennyesedés már továbbterjedt a hasüregben. Az ilyen műtétbe még akkor is belehalhat a beteg, ha az orvos megtett minden tőle telhetőt. Dr. Szabó Gyula operálta meg a kislányt. A gyermek meggyógyult. K. V. KM VASÁRNAPI MELLÉKLET 1979. január 7. •*•*•*•••*••• á»** m j**** j«j******«*»| ■ *v Xj vlj v* *Xj ívj IH H13 □ Ű □ I
