Kelet-Magyarország, 1979. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-07 / 5. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. január 7. Új szövetkezeti áruházak BEVÁSÁRLÓKÖZPONT FEHÉRGYARMATON Űj önkiszolgáló boltok, ABC-áruházak, korszerű ét­termek kerülnek átadásra az idén megyénkben. A tervek szerint még az év első felé­ben megnyitják a fehérgyar­mati 1061, a tiszavasvári 1059, a vajai 332, a porcsalmai ugyancsak 332, valamint a balkányi 378 négyzetméter alapterületű ÁFÉSZ—ABC- áruházakat. Szamossályi és Encsencs új szövetkezeti élelmi­szerboltot, Nagyecsed korszerű éttermet kap. A nagyecsedi étterem üzem­élelmezési feladatokat is el­lát, s hidegkonyhai terméke­ket szállít a környező közsé­gekbe. Az idén kezdik meg továb­bi 5 ÁFÉSZ ABC-áruház épí­tését. Mátészalkán, a ráckerti munkáslakónegyedben, Nyír- bátorban a Petőfi téren, De- mecseren, Nyírlugoson, vala­mint Rakamazon épülnek ezek a korszerű ABC-k. Kisvárdán és Nyírbátor­ban egyenként 30 millió forintos beruházással 1500 —1500 négyzetméter alap­területű önkiszolgáló ven­déglátó-kombinátot léte­sít az ÁFÉSZ, amellyel e két város jelenle­gi elmaradatt vendéglátó­hálózatát akarják korszerűsí­teni. Demecserben és Nagy- kállóban konyhával ellátott étterem készül, a balkányi ét­terem elavult konyhája he­lyett újat építenek. Komplett felvásárlóterület építése kezdődött, s az idén ez be is fejeződik Nyíregy­házán, Nyírbátorban és Má­tészalkán. Immár három esztendeje, hogy az egyes megyei ÁFÉSZ-ek pályázat útján MESZÖV-támogatást nyer­hetnek el üzleteik átalakítá­sára, bővítésére. Ezekkel az anyagi támogatásokkal eddig 42 bolt és 15 vendéglátóegy­ség korszerűsödött. Az idén MESZÖV-támo­gatással önkiszolgáló ve­gyesboltot létesítenek Szamosújlakon, Őrben, Nyírlövőn, Petneházán, Sóstóhegyen, Besenyő­dön, Tiszaieleken, Jármi­ban, Paposon, Fábiánhá- zán, Tiszadobon, Tisza- nagyfaluban, Nagyszeke­resen, Nagyvarsányban. Vásárosnamény mezőgazda- sági szakboltot kap. Nyír­tasson önkiszolgáló vegyes­bolt nyílik. Italboltból falato­zót alakítanak ki Szamosúj­lakon, Porcsalmán étterem- -konyha bővítésére kerül sor, Nyírkércs bisztrót kap, Jánk- majtison cukrász termelő­üzemet nyitnak. Korszerű hídmérleget vá­sároltak az ÁFÉSZ-ek De- mecseren, Máriapócson és Vitkán. A MÉSZÖV az in- tenzív fejlesztés támogatásá­ra 6 millió forintot ítélt oda. Huszon­nyolc­ezer ebéd ÜZEMI KONYHÁKBÓL — TERMELŐ­ÜZEM Friss, .meleg étel naponta 28 ezer ember számára ké­szül az Alföldi Vendéglátó Vállalat tíz iskolai és 15 üze­mi konyhájában Szabolcs- Szatmár megyében. A válla­lat az idén 110 millió forin­tos értékű — csaknem teljes egészében étel értékesítésé­ből származó — forgalmat ér el. A vendéglátást az idén ér­tékelte a megyei tanács. Ki­emelten foglalkoztak a gyer­mek-, diák- és üzemi étkez­tetés fejlesztésével, melynek megyénkben az Alföldi Ven­déglátó az egyik fő szervező- je. A vállalat vezetőit a kö­zelmúltban külön is beszá­moltatta a megyei tanács el­nökhelyettese. Rossz körülmények Megállapították, hogy kü­lönösen a 70-es években ment át nagyobb fejlődésen a vállalat. Az előfizetéses ételforgalom évente 15—20 százalékkal emelkedik. A fej­lődés elősorban abból adódik, hogy az Alföldi Vendéglátó üzemek,’iskolák — sőt alkal­manként termelőszövetkeze­tek — konyháit veszi át üze­meltetésre. Legnagyobb elő­relépést a gyermek-, diák- és munkásétkeztetés terén való­sítottak meg — elsősorban Nyíregyházán, Nyírbátor­ban, Kisvárdán. A vállalat egyik legége­tőbb gondja, hogy viszonylag alacsony nyereséget érnek el, s ez hátráltatja a fejlesz­tést. Több olyan üzemi kony­hát tartanak fenn 1—2 évti­zede, ahol időközben korsze­Csúcsforgalom a nyíregyházi Irodaház ebédlőjében (Csá­szár Csaba felvételei) A tálalóban rűtlenné váltak a munkakö­rülmények. Ilyen volt ez évig a Szabolcs megyei Ál- lami Építőipari Vállalat konyhája is. Az idén a SZá- ÉV dolgozói maguk újították föl az épületet, az Alföldi Vendéglátó pedig a berende­zést cserélte korszerűre. A munkát néhány hete fejezték be a konyhában, ahol napon­ta 1500 adag ebédet főznek. Délelőtt zsúfoltak ezekben a hagyományos büfé- cikkek —- szendvicsek, üdítők — mellett az alapellátás ter­mékeit: így kenyeret, felvá­gottakat, tejtermékeket, cuk­rot, sót stb. is árusítanának. A délelőtt rendszerint túl­terhelt üzemi konyhák több- sége délutánra üresen ma­rad : legtöbb helyen nem ké­szítenek vacsorát. A jól fel­szerelt konyhák délután mi­ni termelőüzemekké alakul­hatnának — például hideg- konyhai termékek, gastrofol ételek, cukrászkészítmények gyártására. Ezek a cikkek népszerűek megyénkben: je­lenleg a kereslet jóval meg­haladja a kínálatot. Fejlesztés csak később Az Alföldi Vendéglátó Vál­lalat évek óta ígéri egy jól felszerelt vendéglátó-„kom- binát” építését Jósavárosban. A presszó, s az étterem mel­lett helyet kapna itt egy bá­ziskonyha, ahonnan számos üzembe és iskolába is szállí­tanának ebédet. Nyíregyháza lakossága — de elsősorban a jósavárosiak — számít az új létesítményre. Építése azon­ban csak a következő terv­időszakban várható. (h. zs.) A mátészalkai tejporgyár feldolgozósoran naponta átlago­san 12 ezer esomag turista tejport is készítenek. (Elek Emil felvétele) Sötét szemüveg FEHER BOT Maguk elé tartott fehér bottal járnak. Ezzel jeleznek, kérik a járókelők, a gépjár­művezetők fokozott figyel­mét, óvatosságát. A fehér bottal „tapogatják ki”, érzé­kelik a járdaszegélyt, az út­padkát. Sokan szánalommal néznek rájuk, mégis gyakran eléjük, tolakodnak a buszon, s valljuk be, csak keveseknek jut eszébe, hogy átsegítsék, átkísérjék őket a forgalmas úton. Pedig ők nem szánal­mat, hanem segítséget vár­nak. A vakok világát az egész­séges ember sivárnak véli. Sokan elámulnának, ha meg­ismernék a Vakok és Gyen- génlátók Országos Szövetsége megyei szervezete éves prog­ramját. A szervezetnek je­lenleg csaknem kétezer tag­ja van Szabolcsban, közülük mintegy 1700 a járadékos vak. A megyei szervezetnek iro­dalmi köre, ezen belül szín­játszó és szavalócsoportja van, s egy énekkarral is büszkélkedhet. Idén április­ban részt vesznek a záhonyi kórustalálkozón is. Sport­egyesületük sakk- és termé­szetbarát-szakosztályból áll. Sakkcsapatuk a megyei el­ső osztályban játszik. A szervezetnek mintegy 200 kötetes a könyvtára, de budapesti központjukból to­vábbi vakírásos köteteket kölcsönözhetnek, innen kap­ják a magnószalagokat is. A technika vívmányainak segítségével ma már köny- nyebben boldogulhatnak. Akad közöttük olyan is, aki egészséges, vagy ahogy ők mondják „látók” között végzi iskolai tanulmányait, s a tananyagot magnószalag­ról sajátítja el. A továbbtanulást a megyei szervezet is segíti saját lehe­tőségeivel. A vezetőség fel­keresi az általános iskolás korú vak gyermekek szüleit, s elmondja nekik a tovább­tanulás lehetőségeit. Aki pe­dig inkább dolgozni akar, annak megpróbálnak mun­kát keresni. Sajnos itt még akadnak nehézségeik. Sokan Budapesten találnak munkát, tanulnak szakmát. Több közülük gyógymasszőr lesz, vagy a kefe- ég seprő- gyártó vállalatnál állnak munkába. Akik Szabolcsban maradnak, azok különböző telefonközpontokban, a Sza­bolcs Cipőgyárban, az UNI- VERSILL-néi vagy termelő- szövetkezetekben dolgoznak. (kádas) Ajándék a gyárnak Kedves ajándékkal lep­te meg a nyíregyházi pa­pírgyárat a Bessenyei György Tanárképző Föis- kola kollégiumának képző- művész körének tagjai. A leendő rajztanárok, s a szárnyakat itt bontogató leendő festőművész-re­ménységek annak fejében, hogy a gyár papírral, a rajzoláshoz, festéshez szükséges eszközökkel lát­ja el őket, munkáikból egy-egy képpel ajándékoz­ták meg a gyári kollektí­vát. A szépen bekeretezett munkák egyelőre az igaz­gató szobájában kaptak helyet addig, míg minde­gyiknek kijelölik a végle­ges helyét. Jut belőlük a gyári óvoda falaira, az irodák folyosóira, talán még az üzemrészekbe is. Csokány Kálmán Bocska- I it ábrázoló rézkarcot kül- I dött, Sörés Júlia utcát áb- j rázoló akvarellt, Kránier Erzsébet temperával ál­modott Tisza-part részle­tet, Antal István olajjal festett templomtornyot. Molnár Gábor papirmet- szetet készített. Boros Miklós ajándéka a pasztel- lel készült Háztetők című kép, Veres Júlia olajképe egy padot ábrázol. Molnár Irén 3 képet is adott em­lékbe, az akvarellel ké­szült Figurák-at, a Műte­rem és az Asztalnál cí- mű kompozíciókat, míg Zelenák Katalin akvarel­lel megkomponált Virág- csendélet című képpel kedveskedett. Értékes figyelmességük kellemes meglepetést oko­zott a gyárban. A műve- lödési előadó annak rend­je és módja szerint leltár-1 ba vette a leendő rajzta- nárok alkotásait. Gyári zsűri gondoskodik' róla, hogy melyik kép hová ke­rüljön. Bizonyára ked­ves, ízlést nevelő és a képzőművészetet tisztelő színfoltjai lesznek ezek a képek a gyárban. (farkas) Megyeszerte gondokkal, kapacitáshiánnyal küzd a vendéglátás. Ezért indokolt, hogy az Alföldi Vendéglátó Vállalat is nagyobb részt vállaljon a fejlesztésből. A meglévő, nyílt árusítású üz­letekben például színvonala­sabb munkára van szükség, így Sóstón, a Krúdy-szálló- val szemben épült pavilon­sorban gazdagítani kell a vá­lasztékot. Akár a vállalati büfékben. Az üzemekben dolgozó nők munkáját jelen­tősen megkönnyítené ha Leánykollégium épül Jobb körülmények a szakmunkásképzéshez Üj épületszárnnyal bővül a nyíregyházi 107-es ipari szakmunkásképző intézet. Az elmúlt évben megkezdett és az idén elkészülő, több szin­tes, jól felszerelt épületben kap helyet a kétszáz szemé­lyes leánykollégium is, amely megoldja a jelenleg még fennálló elhelyezési problé­mákat. Az új épületszárny­ban alakítják ki a hatszáz adagos konyhát és az újabb 315 ipari tanuló alapképzé­sét biztosító tanműhelyt. Így az idén kezdődő tanévben már több, mint kétezer szak­munkásjelölt tanulhat korsze­rűbb körülmények között. Az utazóbetörő A Tiszántúl csaknem min­den járásbíróságán találkoz­tak már Dózsa Ferenc 42 éves egerlövői lakossal, aki bebarangolta a fél országot, s ahol megfordult, feltört italboltok igazolták, hogy ott járt. Hiába szabtak ki rá ed­dig 17 és fél évet, Dózsa alig szabadult, máris újabb uta­zásra adta a fejét, s ahol le­szállt a vonatról, egy-két italbolt lakatja hullott előtte porba. Legutóbb június 22-én ítél­ték el 2 év 2 hónapra, de ter­hes családi körülményei mi­att lehetővé tették neki, hogy csak szeptemberben vonuljon börtönbe. Két nappal a „be­vonulás” előtt Dózsa buszra szállt és elutazott Mezőkö­vesdre, onnan pedig vonattal Füzesabonyba ment. A vasút mellett kószált és talált egy közel félméter hosszú vasru- dat, amelyet nyomban a tás­kájába tett. Estig sörözött, majd Besenyőtelekre ment, ahol tovább ivott. Záróra előtt kijött a vendéglőből, terepszemlét tartott, majd záróra után visszatért, a Fü- i zesabonyban talált feszítő­vassal lefeszítette az udvar felőli ajtó lakatját és bement a söntésbe. 1400 forint váltó­pénzt talált, felfeszített egy kazettát is, de hiába erőlkö­dött háromnegyed órát, a ka­zettában nem volt semmi. Besenyőtelekről gyalog in­dult Füzesabonyba, majd ha­zautazott, az 1400 forintot el­itta. Szeptember 22-én 1200 forintot zsebre vágott, s el­köszönt otthonról, mert ek­kor kellett volna bevonulnia börtönbe. Útközben azonban meggondolta magát. Két na­pig ivott Miskolcon, s amikor fogytán volt a pénze, felült a vonatra és Nyíregyházára utazott. Hogy milyen szán­dékkal, arról csak annyit, hogy Miskolcon egy feszítő­vasat és egy csavarhúzót vá­sárolt. Nyíregyházán néhány üveg sör után meggondolta magát, s felszállt a tiszalöki vonat­ra. Délután a tiszalöki állo­mással szemben lévő ital­boltban sörözött, majd ét- ment az étterembe. Éjfél táj­ban visszament az állomás­hoz, s mivel mindent csen­desnek talált, lefeszítette az italbolt ajtajáról a lakatot, betörte az ajtót, s már bent is volt az italboltban, ahol egy vöröses burával ellátott villany égett. Dózsát zavarta a fény, el­oltotta a lámpát, s hozzálá­tott a pénzkereséshez. Talált is 3100 forintot, amelyből 1400-at már zsebre vágott amikor rendőrségi kocsi állt meg az italbolt előtt. Dózsa menekülni kényszerült: az udvaron egy fészerbe bújt, de néhány perc múlva elfog­ták. Dózsa csak a tárgyalá­son tudta meg: azon bukott le, hogy eloltotta a villanyt. A szemben lévő állomásról ugyanis a szolgálatban lévő vasutasoknak feltűnt a sötét­ség, értesítették a rendőrsé­get, s így sikerült tettenérni a veszélyes utazóbetörőt. Dózsa Ferencet a Nyíregy­házi Járásbíróság dr. Dré- gelyvári Imre tanácsa 4 évi fegyházban letöltendő sza­badságvesztésre ítélte, öt év­re eltiltotta a közügyek gya­korlásától és kötelezte a vád­lottat, hogy kényszerelvonó kezelésnek vesse alá magát. Elrendelte a bíróság Dózsa szigorított őrizetét, s köte­lezte az okozott kár megté­rítésére. (balogh) BÁZISKONYHA JÓSAVÁROSBAN?

Next

/
Thumbnails
Contents