Kelet-Magyarország, 1979. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-06 / 4. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. január 6. Az őzek nem válogatnak A vadmacska barátságtalanul méreget: minden szemlélőjében a lehetséges táplálékot látja. Legszívesebben ráugrana és nyakszirtjénél fogva megfojtana minden élőlényt, aki a ketrece közelébe merészkedik. A lomha medvék még az enyhe téli időben is kinn sétálnak, eszük ágában sincs téli álomra hajtani a fejüket. Az őzek szinte teljesen levetkőzték természet adta félénkségüket, kedvesen közelednek nemcsak gondozójukhoz, hanem a sós- tói *vadaspark látogatóihoz is. 140 ezer látogató Márciusban lesz két éve, hogy a sóstói parkból jó háromhektáros területet kanya- rítottak ki az állatoknak. Két medve, egy vadmacska, öt ölyv, muflonok, szarvasok, vaddisznók, róka, nyest, fácánok, őzek, nyulak és tengerimalacok népesítik be a vadasparkot. S hogy milyen sokan kíváncsiak ezekre az állatokra, bizonyítja a látogatók magas száma: az idén csaknem 140 ezren jártak itt. A kis lakók száma is állandóan gyarapszik: nemrégiben egy őznek a kombájn levágta a fülét kinn a földön, behozták ide és új otthonra talált a többi őz társaságában. Dámszarvasokat hoztak Tamásiból, vaddisznókat Gödöllőről, a múltkoriban karvaly akadt a vadhálóba. Egy őzike eltévedt az anyjától, s még, annyira, kicsi --f’t, hogy cumiból etette a gondozó. Ma már annyira jámbor, hogy messziről szalad a vödörcsörgésre a gondozójához. A medve nem kér ebédet egy tengerimalacot. Ha véletlenül aznapra nincs, beéri 30 deka nyers lóhússal is ... Az őzek igazán nem válogatnak, a káposzta, a sárgarépa mellett legszívesebben a darált húst fogyasztják. A tél beállta még nagyobb figyelmet, alaposabb gondozást, kalóriadúsabb táplálkozást igényel. Ahhoz, hogy a mínusz 10 fokos hideget is jól elviseljék, gyakrabban kell cserélni alattuk az almot, tisztítani a karámaikat és friss takarmánnyal ellátni őket. A muflon bébit vár... A vadaspark egyre jobban bevonul a köztudatba. Jó né- hány osztály tartotta már itt az élővilág órát. Jövő év elején létrehoznak egy terméAz őzike délelőtti sétája. szettudományos bemutatótermet, ahol dioráma háttér előtt kitömött állatpreparátumok szemléltetik majd az adott környezet növény- és állatvilágát. Védett állat- és madárfajokat akarnak elhe- lyezni a teremben. Mozgófilmeket és diaképeket készítenek a megye természet- és vadvédelméről és a vadgazdálkodásról, s a látogatóknak levetítik ezeket is. A vadascsemegéje a keksz. parkban úgy tervezik: szerződést kötnek a nyíregyházi Üj Erő Vadásztársasággal. A vadasparkból helyezhetnének ki őzekét á társaság vadász- területére, a vadászok pedig segítenének egy-egy ritka vad befogásánál. Tavaszra ismét gyarapodik a vadaspark: a gím- és a dámszarvas, valamint a muflon hoz — feltehetően egy- egy kicsinyt — a világra. A szarvas kedvenc Tengerimalac Tél a vadasparkban T. K. Új zöldség-gyümölcs árak Gyula bácsinak, a gondozónak ugyancsak sok fejtörést okoznak az állatok a különleges igényekkel. Zsuzsinak és Magdalénának — a két és fél mázsás medvéknek — nagy mennyiségű étket kell felszolgálni. Reggelire „személyenként” egy 2 kilós kenyérből kapnak mézes kenyeret, s 2 kiló alma egészíti ki az első fogást. Ebédet nem kérnek, vacsorára másfél kiló főtt húst, 1—1 kiló korpát, krumplit és sárgarépát fogyasztanak. A legnagyobb gond a vadmacska mindennapi betevő falatját előteremteni. Kicsit válogatós jószág: friss élő húsra vágyik, ezért naponta vet elé a gondozó A burgonya kilogrammja 3,90 és 4,70 között kapható, a vöröskáposzta ára 5 és 7 forint, a fokhagyma 15 és 22, a dughagyma egységesen 15 forint. A sárgarépa 2,50 és 3.50, a petrezselyem 5—8, a karalábé 3 és 4 forint között kapható. A cékla ára 4 és 5, a zelleré 5 és 8, a fejes káposztáé 2 és 3, a kelkáposztáé 3 és 5 között mozog. A fű- zéres paprikát 10, a téli retket 2.50, a tormát 22, a sütőtököt 3, a mákot 38 forintért lehet vásárolni. A száraz bab ára 22 és 30, a dióbélé 75 és 105, a tojásé 2 és 2,10, a savanyú káposztáé 6 és 8 forint közt változik. A gyümölcsfélék közt a piros téli alma kapható 4 és 7 forintért, a fehér ára 3 és 5 között mozog. A körte 10 és 14 forint árú. A primőr zöldségek közül csak paradicsom kapható a bol- tokban: 30—40 forint közötti áron. mji elep ház! Nagyapám egy- kor így nevezte valahol Zemplénben hajdani otthonát. Kijutott neki a gyermekáldásból bőven, 6 gyermeket nevelt, nem is akárhogyan. Elképzelem, ha ma két kicsi mellett ekkora a lakásban a zenebona, mekkora lehetett hat gyermek mellett. Nálunk is kora reggeltől — késő esteiig tart kíméletlenül a kelep-kelep. Nincs menedék, ahová a szóözön elől elbújhatsz ... ★ Zoltán lélekszakadva szalad felém a szomszéd ajtaja elől: — Képzeld, Attilával veszekszik az anyukája, mert eldobálta a cipőjét. — Uramatyám, csak nem hallgatóztál? — csapom ösz- sze gyanakvón a kezem. — Áh, dehogy csak kijön a hang — nyugtat meg. — Üj fiú jött az oviba és úgy hívják, hogy Hurkatepertő Péter. __ 777 — Hát lehet, hogy csak Teremtő Péter. KELEPHÁZ Nem örvend túlzott népszerűségnek az óvodában az elkülönítő „szégyenszék”. Az a kisgyerek kénytelen rajta üldögélni, akivel az óvó néni nem bírt. Néha órahosszat is eltarthat a büntetés. Nincs olyankor csúszka-mászka, se játszás, se mese. Zoltánt édesanyja egy alkalommal — jobb híján — munkahelyére, az iskolába vitte. Elször- nyülködve nézi a tanári asztalt és a széket. — Anya, te is rossz voltál, azért kell ott ülnöd? — Anyuci, ma olyan jót játszottunk az óvodában. — Éspedig? — Fogat mostunk az udvaron a kavicsokkal. — Az neked jó játék? — szörnyülködik édesanyja. — De még hogy jó! —- bólogatott Zoltán. — Csatárinak a foga is majdnem kitört. ★ — Ez a Liszkai olyan rossz gyerek, hogy be sem megy az egyik fülén, amit a Borika néni mond. ★ Kelep-kelep. Kora reggeltől késő estig. Kedves hangjuktól a pincétől a padlásig tele a ház. Lehetséges, hogy néhány év múlva visszakívánjuk a szívmelengető perceket, esztendőket? Bodnár István TIZENNÉGYMILLIÓ LITER TE] EGY ÉVBEN Hatezres lehelek Gyulatanyán Szemünk fénye Az egyik szabolcsi mező- gazdasági üzem gépműhelyében ezt olvastuk egy táblácskán: „Jobb ma egy szemüveg, mint holnap egy üvegszem.” Hátborzongatónak, sőt talán ízléstelennek is lehet minősíteni a mondatot. A köszörűgép közelében elhelyezett táblácska mégsem elítélendő, hiszen az aggódás és a figyelmeztetés jele. Szabolcs-Szatmár megyében az utóbbi években stagnál, sőt kissé emelkedik a szemsérülések száma. Január 4-én a megyei kórház szemészeti osztályán négy súlyos balesetet szenvedett sérültet kezeltek, az egyik beteg egyik szemét aligha tudják megmenteni az orvosok. Egy országos kongresszuson a szemészet főorvosa arról számolt be, hogy tíz év alatt 1849 szemsérültet kezeltek a megyei kórházban. (A mátészalkai és a kisvárdai kórház adatai nem szerepelnek a statisztikában.) Sajnos, az országos átlagnál is több a szemsérült megyénkben. Az SZMt munkavédelmi osztálya szerint az ok nem csak a védőszemüveg használatának elmulasztása: baj az is, hogy számos helyen nincs meg a biztonságos munkavégzés műszaki feltétele. Régen a köznapi beszédben gyakran hallottuk: „Ügy vigyázok rá, mint a szemem fényére.” Kár, hogy ez a hasonlat is kivész a szókincsünkből ... (nábrádt) MÁTÉSZALKA Új felvásárlótelep Jóval több árut vásárolhatna fel tagjaitól a Mátészalkai ÁFÉSZ, ha lenne egy korszerű felvásárlótelepe. 1979 őszére tervezik e gond megoldását: 5 millió forintos költséggel már épí- tik a Nyírmeggyesi úton a hűtőházzal felszerelt modern felvásárlótelepet. Lehetőség nyílik arra, hogy a zöldséget, a gyümölcsöt, a tojást már nyáron elhelyezzék a hűtőkben, s csak amikor szükség van rá, akkor szállítsák ki innen a boltokba. A telepen úgynevezett száraz és nedves előcsomagolót alakítanak ki, így a burgonyát, az almát megmossák, majd csomagolják is. A felvásárlások jelentős összeggel járulnak hozzá az ÁFÉSZ nyereségéhez. Az idén 100 millió forint értékben vették meg tagjaiktól a megtermett zöldség- és gyümölcsféléket. Igaz, 1700 vagon almára kötöttek szerződést, de csak 600 vagon lett belőle. Harminc vagon megy- gyet és szilvát a Nyíregyházi Konzervgyárnak szállítanak. A mezőgazdaság megyei állami nagyüzemeiben 1978-ban tovább növekedett a tejtermelés. Szabolcs-Szatmárban a 8 állami gazdaság közül csak kettő, a nyírtassi és a nyírlugosi nem 'foglalkozik áílattenyésztéssel. Az állat- tenyésztéssel is foglalkozó gazdaságok közül a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaságnak és a Nyír- madai Állami Gazdaságnak van szakosított tehenészeti telepe. A többiekben koncentrált tehenészeti telepeken tartják a jószágokat. Az állami gazdaságokban az egy tehénre jutó tejtermelés dinamikusan fejlődött. Év végére meghaladta a 4300 literes átlagot. Ez szinte egybeesik az országos átlaggal, és egyben jó európai szintnek is megfelel. Legalább ilyen figyelemre méltó az is, hogy a megyében tavaly nem volt olyan állami gazdaság, amelyben ne érték volna el tehenenként a 3500 literes fejési átlagot. A Nyíregyházi Mezőgazda- sági Főiskolai Tangazdaságnak ^Gyulatanyán van 400 darab intenzív holstein- friz tejtermelő tehene. Ezek éves átlagban egyenként hatezer liter tejet adnak. Ezzel az eredménnyel a gazdaság országosan is előkelő helyen áll. De mint a számok mutatják, a megye gazdaságainak nem kell szégyenkezni a jószágok többi tejtermelő fajtájánál sem. Az állami mezőgazdasági nagyüzemek élen járnak a tej értékesítésében is. Év végére tizennégymillió liter tejnél többet fognak szállítani a tejiparnak. Ez éves szinten másfél millió literrel jelent több tejet a tavalyinál. Ezzel együtt a tej zsírfoka is emelkedett. A megye állami gazdaságai nagy erőfeszítéseket tettek takarmánybetakarító gépek vásárlására, illetve ezek más módon történő biztosítására. Ezzel elérték, hogy a megtermett takarmányokat időben és jó minőségben takarították be. Ez természetesen jelentkezett a tejtermelésben is. A tehenészeti telepeken kielégítő a szakember-ellátottság. A gazdaságokban nemcsak a jó kereseti lehetőséget teremtik meg az állattenyésztésben dolgozóknak, hanem a lehetőségekhez képest gépesítik a nehéz fizikai munkát, állandóan javítják a munkakörülményeket. Igyekszenek lakáshoz juttatni dolgozóikat. A bejárókat pedig a gazdaság járművein szállítják munkába, illetve haza. Szabolcs-Szatmárban az ál- lattenyésztés, így a szarvasmarhatartás fejlesztésének még nagyok a tartalékai. A Szamos menti Állami Tangazdaság 1979-ben hozzálát egy ezer férőhelyes szakosított szarvasmarhatelep építéséhez. Az állattenyésztés bővítésének a lehetőségeit mind a tejelő, mind pedig a húshasznosítású formában a szatmári síkság és a beregi rész kínálja a legszembetűnőbben. (sigér) Snóbli orrvérzésig Október 12-én este a nagy- kállói Pince presszóban iszogatott Horváth Imre 31 éves helybeli lakos. Egy idő után snóbliznl támadt kedve, átszólt egy másik asztalnál ülő vendégnek, aki hajlandónak mutatkozott a játékra. A tét partinként tíz forint volt, de alig kezdődött el a játék, mindjárt összevesztek a pénzen. A partner azt mondta: már 2:l-re vezet, Horváth pedig a döntetlenre esküdött. A játszma úgy ért véget, hogy a nyerésre álló fiatalember eltette a tízest. Horváth nem nyugodott bele a vesztésbe, felugrott és orrba fejelte partnerét, aki elszédült, s elindult az orra vére is. A „fejelőbajnokot” lefogták, közben még két pohár is összetört, de a verekedésnek vége lett. A Nyíregyházi Járásbíróság a korábban magánlaksértésért, két ízben garázdaságért és könnyű testi sértésért már büntetett előéletű Horváth Imrét garázdaságban mondta ki bűnösnek és 6 hónapi fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte, s egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet jogerős. Pedagógusok továbbképzése A téli szünet idejét továbbképzésre is felhasználták megyénk pedagógusai. A fehérgyarmati járás általános iskolai nevelői az egyes számú általános iskolában az andiovizuális eszközük használatával, a kisebb hibák javításával, alkatrészek, tartozékok cserélhetőségeivel ismerkedtek Seress Géza Irányításával. A felvételen a hangosvetítő és az as- pectomát kezelését gyakorolják a nevelők. (Molnár Károly felvétele)
