Kelet-Magyarország, 1979. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-05 / 3. szám
1979. január 5. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Gazdasági szabályozók D rátából ugyan, de azt mondják a szakemberek: könnyebb fölsorolni, mi nem tartozik a gazdasági szabályozó eszközök közé, mint azt elmondani, hogy e bonyolult kapcsolatrendszer miféle elemekből tevődik össze. Való igaz, mert a közgazdasági szabályozók — ahogy a mindennapos szóhasználat egyszerűsíti a fogalmat — az áru- és pénzviszonyok megjelenítésének egyik fő terepeként a gazdaságirányítási akarat közvetítői. Céljuk: a vállalati munka terelése — részben korlátozásokkal, részben kívánatos, mert sikert, eredményt ígérő feladatok kitűzésével — az össztársadalmi érdekekkel minél jobban egyező, s ugyanakkor a csoport- és egyéni érdekeket is kielégítő, azokat összehangoló útra. Döntést, magatartást, tevékenységet — fejlesztési célokat, termelési, értékesítési gyakorlatot, mindezekben stratégiát és taktikát — befolyásoló eszközök rendszere ez, s a hangsúly a rendszerre, tehát az elemek egyeztetett, összehangolt jellegére, működésére jut. Amennyiben ugyanis a rendszer bizonyos elemei nem aktívak, vagy nem ugyanabban az. irányban hatnak, mint a többi, a rendszer egészében fennakadások mutatkozhatnak. Illő most már választ adni arra, hogy a korábbi mondatokban többször is szereplő elemek kifejezésen mit értsünk. S itt utalunk a bevezetőben állókra, arra tudniillik, hogy a fölsorolás korántsem lehet teljes, éppen a részletek gazdagsága Yniatt. A gazdasági szabályozó eszközöknek része: az ár-, a hitel-, a jövedelem-, a külkereskedelem-, a fejlesztés- (beruházás) szabályozás, a termékforgalmazás rendjének kialakítása, a területfejlesztési célok elérésének módszertana, a tanácsi gazdálkodás mikéntjének kijelölése stb. Mindezek — s a nem említettek úgyszintén — további részekre tagolódnak. Hiszen például a jövedelemszabályozásba tartozó adózás, elvonás és támogatás újabb csoportokra bomló fogalmakat ölelnek fel, mint ahogy az ár- szabályozáshoz sorolt tényezőknél — árformák, árkalkuláció stb. — hasonló a helyzet. Kissé elidőzve ennél a két említett szabályozási elemnél, néhány adatot segítségül véve mondandónk gyakorlatiasabb megvilágításához. Az állami költségvetés bevételei között a legnagyobb tételt a Vállalatok (mezőgazdasági szövetkezetek) befizetései alkotják. Tavalyelőtt ez az összeg 285 milliárd forintot tett ki. A köznapi gondolkodás számára már-már fölfoghatatlan summában az eszközlekötési járulék éppúgy benne van, mint a termelési és a földadó, s hogy e források aránya miként alakul — mennyiben számíthat azokra a költség- vetés, milyen mértékig terhelik azok a termelőket — azt a gazdasági szabályozók eszközrendszere hivatott kijelölni. Másfelől közelítve ugyanahhoz a gondolati maghoz: ártámogatásokra, termelési támogatásokra stb. 1977-ben a költségvetés 124 milliárd forintot adott ki. Ugyanez a tétel 1970-ben még csak 48,7 milliárdot ért el, azaz a két szám összevetése arról tanúskodik, nem éppen a kívánatos irányban, s nem kellő következetességgel működik a szabályozóknak ez a csoportja, ezért vált szükségessé módosításuk. A gazdasági szabályozó eszközök rendszerének gerincét a gazdaságpolitika alakítja ki, s azért, hogy a gerinc — rajta a megfelelően elhelyezett idegekkel, inakkal, erekkel, azaz szabályozási részletekkel — a népgazdasági terv végrehajtásának segítője legyen. A szabályozó eszközök rendszerének meghatározása tehát elválaszthatatlan a tervezőmunkától. (A népgazdasági tervezés történetében első ízben a negyedik ötéves terv — elfogadta az országgyűlés 1970. október 3-án — szentelt külön törvényrészt a gazdasági szabályozó eszközök rendszerének. Ennek megfogalmazásában már benne rejlik az is, hogy a változó célokat nem lehet változatlan gazdasági szabályozókkal elérni. A korszerűsítés — finomítás — elengedhetetlen, szüntelen folyamat, de ugyanakkor e munka nem válhat szeszélyesen — váratlanul — bekövetkezővé. Éppen ezért az eszközrendszernek egyszerre kell kielégítenie a rugalmasság és a stabilitás — látszatra szemben álló — követelményét.) □ népgazdaság tervszerű, arányos fejlődését jól segítette gazdaságirányítási rendszerünk — állapította meg az MSZMP Központi Bizottságának határozata. melyet az 1978. április 19—20-i ülésen fogadtak el. Amiben a szabályozó -eszközök minősítése is benne van, ám úgy, hogy a vezető párttestület kitért arra is, hogy a továbbfejlesztés, a megváltozott feltételekhez igazítás szükségszerű. L. G. A belsőégésű motorokról tanul az osztály a kisvárdai szakmunkásképző intézetben. (Elek Emil felvétele) Kétélű fegyver a vegyszer Megrázó diafelvételek tartották fogva a közelmúltban ' Nyíregyházán megrendezett környezetvédelmi kiállítás látogatóit. A képek kifordult nyakú vadlibákat, vadkacsákat ábrázoltak, amint hasukkal az ég felé fordulva he- / vertek — élettelenül. Tömeges pusztulásukat - valamely — nem megfelelően használt — növényvédő szer okozta. Ezek a ícnykepek nem megyénkben készültek ugyan — a mezőgazdaságban alkalmazott vegyszerek nálunk nem okoztak pusztulást a hasznos állatvilágban —, mégis méltán kaptak helyet a környezetvédelmi bemutatón. Szabolcs-Szatmárban vegyszerrel több mint 200 ezer hektárnyi földterületen irtanak gyomot, műtrágya-felhasználásunk közel 300 ezer hektáron történik, vegyszeres talajfertőtlenítést több ezer hektáron végeznek. Súlyos következményekkel járhat, ha a hatóanyagokat nem az előírásoknak megfelelően használják. Tönkremehet a termőföld, a növényi kultúra, elpusztulhatnak a hasznos állatok, a vegyszer káros lehet az emberre is. Integrált alkalmazás A mezőgazdaságban alkalmazott vegyszerek, a rovarÁldás a földnek ölő, gombaölő és gyomirtó szerek — mint minden más vegyi anyag, többé-kevésbé mérgező lehet. Ezért épp olyan óvatosnak kell lennünk adagolásuknál, mint az orvosnak, amikor gyógyszert rendel betegének — véli Keresztéi?/ József, a megyei növényvédő és agrokémiai állomás igazgatója. — Fontos ez azért is, mert a mezőgazdaság kemizálására még sokáig szükség lesz. Mátészalkán, az állami tangazdaságban bevezették a rovarölő szerek integrált alkalmazását. Éppen a környezet védelmében — nem menetrendszerűen — évente 10—12 alkalommal, hanem jól időzítve, kevesebbszer, hatékonyabban használják a kemikáliákat. Ehhez azonban lelkiismeretes munka, komoly szakismeret kell. Vitte a szál... Magyarországon csak olyan növényvédő szer kerülhet forgalomba, amely egy év alatt lebomlik, sem talajban, sem növényben nem halmozódik fel. Többek között ezért tiltották be 1968-ban a klórozott szénhidrogéneket (pl. DDT) vagy az arzénvegyületeket. Két évvel ezelőtt még megyénkben is ritkaságnak számított, ha egy termelőszövetkezet, állami gazdaság az előírásoknak megfelelően tárolta a műtrágyát. Téeszeink, állami gazdaságaink többsége hol ide. hol oda borította le a szántóföld közelébe. Aztán vitte a szél, mosta az esővíz töméntelen mennyiségben a megművelt talajra. Most már mindenütt előre kijelölt, állandó, szabályoknak megfelelő műtrágyatárolók vannak. Nem pótolható Egy idő óta örvendetesen emelkedik a szerves trágya felhasználásának aránya. Korábban ugyanis évekig tárolták az értékes állati trágyát, mivel a műtrágya szállítása, terítése sokkal egyszerűbb és olcsóbb. Azért is sokat kellett tenni, hogy egyesek megértsék: a szerves trágyával olyan mikroelemek kerülnek a talajba, ami mesterséges úton nem pótolható. Harminc esztendővel ezelőtt mindössze 5—6 féle növényvédő szert használtunk, ma az engedélyezett növényvédő szerek száma 360. A vegyszer kétélű fegyver, amelyet még a szakemberek is csak ismereteik állandó gyarapításával tudnak a természet védelmére /felhasználni. ’ Kádas Viktória a képzelőerőt, mint a birkózó, ha a szőnyegre gyömöszöli a másikat, maga alá, s aztán moccanni sem engedi. Mondja a vevőszolgáló, hogy motor az nincs, ne rö- högtessem már ki magam. — Mégis, nem lehetne valahogy? — kérdezem én, s közben a két tenyeremet ősztárs már várja! — csicseregte és felkapta a kávéfőzőt. A főosztályvezető szinte szaladt elém — no, ilyen is régóta történt, mintha nem is Moszkviccsal . vándorolnék, hanem egy igazi Mercédesszel —, karonfogott és leültetett egy öblös műbőr fotelba. Valósággal elvesztem benne, peTárgyalási alap A család már csak vasárnap lát, míg behör- bölöm a szokásos húslevest, de a rántott hús utolsó darabját mentemben eszem meg, mert futok a pályára, a meccset nélkülem el sem kezdik. Máskor is így volt ez, megszokta a család, mint a reggeli felkelést, de amit azzal a nyamvadt motorral kezdtem, az nem volt mindennapi. Nem mondom meg, hogy hol történt, a szereplők nem érdekesek, mert előbb dönte- ned kell. Várok, várakozók a vevőszolgálatnál — mert ennek nevezték ki magukat történetünk színhelyének kiszolgálói, de se röhögni nem tudok igazán rajtuk, se káromkodni, pedig valamelyik jólesne — és ki tudja miért, elé- bem engedek olyanokat is, akik jóval később érkeztek nálam. Látom, hogy lassanként egyedül maradok a pasasommal, a vevőszolgálóval, vagy hogy nevezzem, mert ebben az újmódi rangkórságban az isten se ismeri ki magát. De tudod, az igazi tárgyalásokat csak négyszemközt lehet intézni, tanú nem kell semmire, mert az csak tompítja az agyat és lefogja szedörzsölöm olyan állásban, hogy ha megállnának, köny- nyen imádkozónák nézhetne akárki. A vevőszolgáló rámered a két dörzsölődő tenyérre, s látszik rajta, hogy keményen gondolkodik. Biztosan félreértette a mozdulataimat, mert elnézést kért, s eltűnt a mögötte lévő ajtók egyikén. Nem értettem a dolgot, de reménykedővé tett e rebbenő varjú, a várakozás. Hátha. Aztán visszatért az én pasasom és nyájas arccal invitált az ajtóhoz, mely mögött egy lányka verte a gépet, fel sem nézett, csak amikor beléptem. — A főosztályvezető elvűig nem vagyok apró gyerek, de hát azt sokan díványnak is használhatnák. — Van Lánchíd konyakunk, szovjet vodkánk és angol ginünk — csicseregte a titkárnő, s most láttam csak, amikor fölém hajolt a tálcájával, hogy köcsög alakú mellei vannak, s a lépésekre a bő blúz alatt úgy hullámza- nak, akár egy viharba keveredett csónak. — Sajnos, a sofőröm nem engedi — heherésztem kényszeredetten, mert a meglepetés csaknem földhöz vágott, hiszen nem szoktak engem ilyen nagyfőnökök konyakkal kínálni, legtöbbször a köszönésem sem fogadják, csak a beszélgető partnereimmel né- mulunk el tiszteletteljesen, ha végigsuhannak a közelünkben. — Hogyan is nevezzem ezt az eléggé el nem ítélhető társadalmi jelenséget? — kezdte a főosztályvezető, orrát magasba emelte, emiatt csepp madárfejéből úgy meredt előre, akár egy csőr. — Mi csak tárgyalási alapnak szoktuk hívni — válaszoltam én a kávétól szokatlanul feldobott hangulatban, és élesen vágó aggyal. — Ha kávét nem iszom — és saját számlámra ezt ritkán teszem, különben az országúton hagynám az egész fizetésemet —, soha nem tudtam volna ilyen gyors választ adni nekik. — Nos, legyen. Tehát milyen tárgyalási alapra gondol? — Őszintén szólva, ez nem tőlem függ — válaszoltam. — Mit tudnak adni? — kérdezte a madárfejű, — De almát ne mondjon, mert az itt is kapható a zöldségesnél. z— Mennyi? —• kérdeztem flegmán, mintha minden áldott nap ilyen kérdéseket tennék fel, s arcom meg se rezdülne a legpimaszabb választól sem. — Hat — mondta a madárfejű és csőrét ismét az égre emelte. — Hatezer. Ugye nem is sok egy motorért? És kedden megkapják. Az utcáig kísért, noha azt mondtam, hogy ebben egyedül én nem dönthetek, de megtelefonálom a választ. Karon fogott és úgy mosolygott, hogy az arca teleszaladt a barátság ráncaival. N os, itt állunk, Kisfőnök. Döntsél róla, kell-e ennyire az a motor, vagy ennyire mégsem kell. Megmondom azonban, hogy éri e vándorélet állandóan .változó szállodaszobáiban is nyugodtan aludtam, amit ezentúl sem akarok feladni, s bármennyire szűk a furgon berendezett kis fülkéje, mégis sokkal tágasabb és szabadabbnak is érzi magát az ember akármilyen cellánál, és végül megemlítem neked, hogy meg vagyok elégedve e zaklatott élettel, mert mindenkinek olyan jut, amit a sors lottóhúzásánál kiadnak, s nem kívánok átmenetileg nyugodtabbat. Gondolom, te sem. Kun István Takarmány N em ritka, hogy állattenyésztők az állattartás gazdaság- talanságáról panaszkodnak. Az okok ezernyi változatát említik, de legkevésbé azt, hogy a hiba többnyire a saját portájukon van. A probléma kettős. Adódik a gazdaságtalan takarmánytermesztésből, de nem utolsósorban az egy kilogramm hús előállításához szükséges takarmány felhasználásából. Üzemek adatai alapján állapították meg, hogy ma egy kilogramm marhahús előállításához öt kilogramm, 1 liter tej termeléséhez több mint fél kilogramm, 1 kilogramm broiler csirke előállításához két és fél kilogramm abraktakarmányt használnak fel. Vannak természetesen átlagon felüli értékhatárok is. Szabolcs-Szatmárban például nyolc termelőszövetkezetben 1 kilogramm csirkehús termeléséhez 3 kilogrammon felüli az abraktakarmány- felhasználás. Az állattenyésztés eredményességét számos dolog befolyásolja. Kedvezően, vagy kedvezőtlehül hat a jövedelmezőségre a takarmány minősége, az alkalmazott tartástechnológia, a takarmányozás szakszerűsége, és végül az állat- tenyésztők munkája. Rontja a takarmány minőségét a helytelen tárolás, kezelés, növeli a felhasználás mértékét a rossz vagy hiányos műszaki eszköz, a szakszerűtlenség. A hiba tehát nem mindig a felvásárlási árban avagy a takarmány árában van. inkább az egyes gazdaságok takarmány- gazdálkodásában. Természetesen vannak ezzel kapcsolatban követendő, jó példák is: 1 kilogramm sertéshúst 4 kilogramm abraktakarmánnyal állítanak elő. Az ilyen üzemek módszerét szükséges általánossá tenni. A gazdaságos takarmányozás minden üzemmel szemben támasztott követelmény. Teljesíthető, ha mindenütt megtartják a szükséges technológiai előírásokat. (seres) Nyírbátor: Gyermekintézmények Nyírbátor tanácsa legutóbbi ülésén elhangzott: negyvenmillió forintot költhet az idén a város beruházásra — kevesebbet, mint a korábbi években. Ez azonban inkább jó hír a helybelieknek, mert a gyermekintézmény-kombinátot (16 tantermes iskola, 100 gyermeknek helyet adó óvoda és a 80 személyes bölcsőde) 1980 helyett két évvel korábban, már 1978 végén átadták, s a megelőlegezett pénzeket jövőre fizeti vissza a tanács. Célcsoportos beruházásokra 25 millió forintot költenek, amelyből a városközpontban egy 72 lakásos épületet emelnek, földszintjén 1500 négyzet- méteres üzlet- és szolgáltatósor lesz. A gyermekintézmény-kombinát befejezéséhez szintén ebből az összegből biztosítanak pénzt. Az egyéb beruházások között a belvízelvezetés szakaszos megoldása szerepel, és hozzálátnak egy 100 személyes óvoda építéséhez. Hatvannégymiílió forint felhasználásáról intézkedik a nyírbátori tanács költségvetése. Az egészségügyi ágazat ebből 20, a kulturális ágazat csaknem 31 millió forinttal részesül.
