Kelet-Magyarország, 1979. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-26 / 21. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. január 26. HÚSIPAR: 800 MILLIÓ Több füstölt áru a boltokba Alapanyag 32 átvevőhelyről Már nem hiányzik Hímzőfonal sok színben Nem hiánycikk már a ké- zimunkafonal. Termelését a Pamutnyomóipari Vállalat oly mértékben fokozta, hogy az idén várhatóan elérheti a 400 tonnát is. így még a legkeresettebb hímzőfonalakból — Periéből, Gyöngyfonalból és Mátrából — is elegendő jut majd az üzletekbe. Előfordulhat persze, hogy egy-egy színárnyalatból, vagy minőségből időszakonként még itt-ott kevesebbet kínálnak, de az egészében megnyugtatónak ígérkező ellátás — nem csekély eredmény. Az idén készülő kézimun- kafonal-mennyiség jelentékeny részét a népművészeti szövetkezetekben használják fel. A leggazdagabb színválasztékot a matyóföldiek kérik. Színt és szálfinomságot tekintve a kézimunkafonalak számtalan változata készül a Pamutfonóipari Vállalat újpesti és nagyatádi gyárában. A Magyar—Szovjet Baráti Társaságnak Szabolcs-Szat- már megyében már 53 tagcsoportja működik. A tagcsoportok — az iskoladakat kivéve — ezekben a napokban készítik el idei munkatervüket. Több helyen mór a készülő programokban vetélkedők, kiállítások, ifjúsági találkozók szerepelnek. A magyar—szovjet tudományos együttműködési egyezmény aláírásának idén ünnepeljük 30. évfordulóját. Valamennyi tagcsoport fotó- sorozatot kap a közös űrkutatásról, számos helyre képes kiállítási anyag érkezik, amely a KGST három évtizedét mutatja be. Mindenütt vetélkedőket indítanak „Moszkva az 1980-as olimpia városa” címmel. A középfokú tanintézetekben ötödször rendezik meg a Ki tud többet a Szovjetunióról című vetélkedőt. Bekapcsolódnak a Kossuth Könyvkiadó termékeinek terjesztésébe. A Szamos menti Állami Tangazdaság MSZBT-tagcso- portjának tagjai a lálovói szovhozba látogatnak el. Az állami gazdaságban kiállítást nyitnak, amely a Szovjetunió technikai fejlődését mutatja be. Segítik a szocialista brigádok internacionalista nevelését, a fiatal dolgozókkal megismertetik az MSZBT tevékenységét. Az újfehértói Vörös Hajnal Tsz tagcsoportjának tagjai január közepén Tavaly megközelítette, ebben az évben pedig már meg is haladja a nyolcszáz millió forintot a Szabolcs megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat termelési értéke, illetve termelési terve. A vállalat tevékenysége kétirányú. Harminckét sza- bolcs-szatmári átvevőhelyén felvásárolja a megye nagyüzemeitől és kistermelőitől az állatokat, s azt saját üzemeiben feldolgozza, vagy exportálja. Legfontosabb „alapanyaguk” a sertés, ebből az idén 198 ezret vesznek át. E mennyiségnek jelentős részét feldolgozzák — 178 ezret —, s mintegy tízezer darabot exportra szánnak. A fennmabaráti látogatásra Ungvárra, illetve Munkácsra utaztak. Tavasszal Budapestre mennek és megtekintik a Szovjet Kultúra Házát. Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet katonáikkal többször is műsoros találkozót rendeznek. Az 5. sz. Volán Vállalat tagcsoportja a nemzetközi gyermekév alkalmából a gyermekek nevelésével, szórakoztatásával is foglalkozik. A közlekedésiek hagyományos kapcsolatot alakítottak ki a Nyíregyházi 15. sz. Általános Iskolával. Az iskola tanulóival, a vállalat dolgozóinak gyermekeivel és meghívott szovjet pionírokkal közösen, vidám vasárnapot rendeznek. Május 1-én szovjet katonafiatalok látogatnak a Volánhoz. A fiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár tagcsoportja Moszkvában gyógyszerekből kiállítást rendez. A barátságvonattail a Szovjetunióba utazik a tagcsoport néhány tagja. A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola tagcsoportja márciusban orosz nyelvi szövegmondó versenyt rendez és egy fordítói versenyre is sor kerül. Áprilisban nyíregyházi napokat rendeznek Ungváron. Májusban kiállítással és színes kultúrműsorral emlékeznek meg a nemzetközi gyermeknapról. <n. I.) radó mennyiséget a társvállalatok kapják meg, s dolgozzák fel. A közel kétszázezer darab sertésnek több mint a felét a nagyüzemek adják, hetvenezret a kistermelők, huszonháromezret pedig a vállalat saját hizlaldái. Szabolcs-Szatmár az ország egyik legnagyobb szarvasmarha-állománnyal rendelkező megyéje. Ezt tükrözi a vállalat vágómarha-felvásárlási terve is, hiszen a termelőszövetkezetektől harmincezer, a kistermelőktől pedig tizennégyezer-hétszáz darabot szándékoznak átvenni. Ennek viszont csak az egyhatodát dolgozzák fel — nyolcezret — a saját telepeiken. Huszonháromezer darabot társvállalatoknak, tizennégyezer darabot pedig exportra szánnak. Jelentős a vállalat juhfel- vásárlási terve. Ebben az esztendőben hetvenezer darabot vesznek át a termelőktől, s közel negyvenháromezer darabot exportálni fognak. Ennek jelentős részét már szokás szerint a pecsenyebárány teszi ki. A vállalat a múlt évben 382 vagon húskészítményt állított elő, idei tervükben viszont 390 vagon a terv. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a megye csak ennyi húskészítményt fogyaszt, hiszen jelentős tételeket kapunk az ország más vidékein dolgozó húsipari vállalatoktól. A szabolcsi vállalat legnagyobb tételben kolbászféléket készít, e termékből kilencvenkét vagonnal terveznek ebben az évben. Ezt követik kilencven vagonnal az úgynevezett „vörös áruk”, mint o párizsi, virsli, és kisebb mértékben a szafaládé. Felvágottakból, — olasz és veronai szalámi — nyolcvanhat vagonnal, hurkafélékből huszonkettő, kenőmájasból pedig tizenhárom vagonnal készül az idén. Jelentős mennyiségű disznósajt és füstölt áru előállítását is tervezik, az előbbiből huszonkét, míg az utóbbiból harminchat vagonnal állítanak elő. Ebben az évben jelentősen növelik a vállalati sertéshizlalást. Június 30-án átadják a felújított felsősimái sertés- hizlaldát, ahol a korábbi 1900 darab sertés helyett tízezret hizlalnak majd évente. b. g. flz MSZBT-tagcsoportok terveiből Vetélkedők az olimpia városáról Börtönben az élettárs gyilkosa Ásóval ütött Emberölésért ítélte el a nyíregyházi megyei bíróság özv. Cs. Nagy Györgyné (Kertész Ida) 49 éves nyírturai lakost. Az özvegy férje halála után Gábor fiával és menyével élt együtt, de nem tudtak megegyezni, így élet- közösségre lépett Lintner Péterrel, aki közelükben lakott saját házában. Ez az együttélés sem volt zavartalan, mert mindketten sokat ittak, gyakran veszekedtek, de a verekedés sem volt ritka dolog. Cs. Nagyné többször el is költözött, aztán kibékültek és újra együttéltek. 1977 június 25-én este egy veszekedés után az özvegy hazament, másnap reggel fiával együtt beutazott Nyíregyházára a kórházba beteget látogatni. Amikor délután a busz visz- szavitte őket Nyírturára, Lintner Péter behívta őket lakásába. Megkínálta vendégeit, élettársa pálinkát bontott, de a békülés utáni idillnek hamar vége lett. Cs. Nagyné észrevette, hogy eltűnt a konyhából 500 forint, amit előzőleg élelmiszerekre félretett. Lintner egyenes választ adott: elitta a barátokkal. Emiatt nagy veszekedés kezdődött, aztán verekedni kezdtek. Az asszony kimarta élettársa arcát, erre az földhöz vágta és a karjába rúgott. Cs. Nagyné kiment az udvarra, Lintner utánaeredt, felkapott egy ásót, hogy kizavarja élettársát és fiát a portáról. Cs. Nagy Gábor egy karót kapott fel, azzal igyekezett kivédeni Lintner csapkodását. Sikerült is kiütni az ásót a kezéből. Lintner segítségért kiabált, a fiú pedig odaütött egyet a karóval. Bár az ütés nem volt erős, Lintner megszédült és elesett. Cs. Nagy Gábor otthagyta, s elindult az utca felé. Anyja még bement a házba a táskájáért, majd mikor visszaért az udvarra, látta, hogy élettársa fel akar állni, odament, felkapta az ásót és kétszer ütött, majd elindult hazafelé. Lintner felállt, ki- támolygott az utcára, de összeesett és hiába operálták meg, belehalt sérüléseibe. A bíróság a beszámítási képességében korlátozott Cs. Nagy Györgynét 5 évi szigorított börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte, és öt évre eltiltotta a közügyektől. Cs. Nagy Gábor súlyos testi sértés kísérlete miatt másfél év börtönt kapott és egy évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Az ítélet Cs. Nagy Gáborral szemben jogerős. Félautomata géppel töltik a Biopon mosószert dobozokba a Növényolajipari Vállalat nyírbátori gyárában. (Császár Cs. felv.) Pályaválasztási tanácsadó-szolgálatunk (t.) 8600 kérdőjel Ezekben a hetekben kell dönteni az általános iskolát eredményesen elvégző fiataloknak a továbbtanulásról. Sajnos, a pályaválasztási megyei útmutató az idén is késve jelenik meg, példányszáma is általában kevésnek bizonyul. Ezért a megyei pályaválasztási intézet információinak felhasználásával lapunkban pályaválasztási tanácsadó rovatot indítunk. A jelentkezési sorrendről Hányán végeznek az idén és hány hely várja a fiatalokat a megye középfokú iskoláiban? Az idén előreláthatóan 8600 fiatal végez a megye általános iskoláiban. A tájékoztatás szerint a végzősöket 6800 középiskolai, szakmunkásképző intézeti, szakiskolai hely várja a megyében. A több éves tapasztalatok szerint csaknem 6— 800 fiatal megyén kívüli iskolákban folytatja a tanulást. Mit kell tudni a jelentkezésről ? Bármely középfokú iskolába jelentkezhetnek a fiatalok az általános iskolában kiállított és onnan továbbított „Jelentkezési lap”- pal. Két lehetőséget jelölhetnek meg a fiatalok, függetlenül az iskolák típusától. A sorrend megválasztásához tudni kell, hogy leghamarabb a szakközépiskolák és néhány speciális gimnáziumi osztály dönt a felvételekről, ezeknél tehát — bar lehet — nem célszerű a második helyet megjelölni. Ezt követően a szakiskolák — gépíró, gyorsíró, egészségügyi — majd a gimnáziumok, végül a szakmunkásképző iskolák veszik sorra a jelentkezőket és döntenek a felvételről. Jelentkezési lapot azokról a tanulókról is ki kell állítani, akik nem terveznek továbbtanulást. Az ő lapjukat közvetlenül a megyei pálya- választási tanácsadó intézet címére kell beküldeni. A jelentkezési lapok továbbításának végső határideje minden esetben március 20. Hit tanulnak a fiatalok? Melyek a legfontosabb tudnivalók a szakmunkásképző iskolákról? Jellegéről any- nyit, középfokú oktatási intézmény, amely szakmunkásképesítést és nem befejezett középiskolai képzést nyújt. Mit tanulnak a fiatalok? Elméleti képzés keretében fontos közismereti tárgyakat — magyar, történelem, matematika, fizika, testnevelés, osztályfőnöki óra — és a választott szakmától függő szakmai tárgyakat. Az egyes szakmákban megközelítően azonos a közismereti tantárgyak óraszáma — ebből adódik a szakmunkásképzés egységes, nem befejezett középiskolai jellege. A közismereti, szakmai elméleti tárgyak mellett a szakmunkástanulók intézeti, vagy vállalati tanműhelyben, részben a termelőmunkában sajátítják ei a leglényegesebb szakmai tudnivalókat. Hol, milyen szakmákat oktatnak? Nyíregyházán, a 107. sz. Mező Imre Ipari Szakmunkásképző Intézetben szolgáltatóipari, műszeripari, faipari és könnyűipari szakmákat tanulhatnak a fiatalok. A közismerten oktatott szakmák köre az új tanévben bővült, a villamos jármű-szerelő és kárpitos szakmákkal is. A Nyíregyházi 110. sz. Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző Intézetben oktatják a vasipar és atz építőipar szakmáit. A megye városaiban, nagyközségeiben a következő lehetőségek vannak: Kisvárdán, a 111. sz. intézet szolgáltatóipari, vasipari, építőipari szakmákat oktat továbbra is, újdonság talán csak a bőrdíszműves szakma, melynek színhelye Záhony. Tiszavas- váriban az egész megye számára itt képezik a mezőgazdasági gépszerelőket és a gyógyszergyártókat. Mátészalkán a konfekció, építő és szerelő, valamint faipari szakmák közül legjelentősebb létszámot igényel a géplakatos, a lányok számára pedig a kötő-hurkoló ipari konfek- ciós szakma. Nyírbátorban szolgáltató, bőr-, szerelő- és faipari szakmákat tanítanak. Fehérgyarmaton szolgáltató, szerelő- és faipari szakembereket, Vásárosnaményban a kihelyezett osztályokban pedig gépi forgácsoló, géplakatos, vas- és fémszerkezeti lakatos, valamint kőműves szakmákra várják a környék fiataljait. Gépész, kertész, tartósító A megye korszerűsödő, műszakilag is fejlődő mező- gazdasága is várja a fiatalok jelentkezéseit. Baktalóránt- házán növénytermesztő gépész, Mátészalkán állattenyésztő, Tiszabercelen kertész és dísznövénytermesztő, a nyíregyházi élelmiszeripariban élelmiszer-tartósító, húsipari termékgyártó és sütőipari képzést kapnak a fiatalok. A kereskedelmi és vendéglátó szakmákban a felvételi lehetőség 350 fiatal, a tervek szerint nyolc szakmában. Következik: Esélyek lányoknak. mennybe, Péter bácsi elé. Először az öreg plébános került sorra. — Mi voltál fiam a földön? — kérdezte tőle Szent Péter. — Plébános voltam egy kis olasz faluban — felelte. — No, akkor állj félre! — mondta a menny „főportása”. Következett az autóbuszvezető. Hát te fiam? — Én autóbuszsofőr voltam Ri- miniben és onnan vittem az utasokat az Appennineken át Firenzébe. — Fiam! Mehetsz a Mennyországba, ott a helyed. Hallva e szavakat a jó, öreg plébános indulatosan imigyen szól: „Péter atyám! Hát már az égben sincs igazság? Én, aki negyven éven át ápoltam híveim lelkét, kereszteltem, eskettem, temettem, prédikáltam!?” — Egy szót se tovább! — szólt Szent Péter. — Amikor te évről évre mondtad ugyanazt a prédikációdat, a hívek nagyrésze aludt, de amikor ez a derék autó- buszvezető vitte az utasokat az Appennineken át Firenzébe, majdnem mind imádkozott! A jó olasz kávé és a kis mese feloldotta bennünk a nehéz utazás még megmaradt görcseit és vidáman folytattuk utunkat a csodás Firenzébe. Lengváry József mm megy vénén Imi ültünk be * w a Fiat buszba és nagy várakozással eltelve indultunk Olaszország egyik legcsodálatosab b városába. Az Ap- penninek hegyláncán átkelve 1400—1500 méter magasságban, sokszor úgy éreztük magunkat az eléggé keskeny úton, mintha a levegőben úsznánk. Arról nem is beszélve, hogy 145 szédítő hajtűkanyar is „fűszerezte” utunkat. Sokszor még a lélegzetünket is visszatartottuk a csodálattól és félelemtől. Amikor átjutottunk a 150 kilométeres útszakaszon idegenvezetőnk közölte, hamarosan 15 perc pihenőt tartunk egy útmenti presszónál, mert derék pilótánk kissé elfáradt. Nemsokára meg is álltunk és a kávé elfogyasztása közben az alábbi kis „történettel" szórakoztatott bennünket. Egy napon egyszerre hunyt el egy kis olasz falu plébánosa és egy autóbuszvezető. Annak rendje- módja szerint felkerültek a ■h BttSZ0N|
