Kelet-Magyarország, 1979. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-26 / 21. szám
1979. január 26. KELET-MAGYARORSZAG 3 ■ a Ülésrend E gy vidéki gyárunk munkásasszonyát az üzemi esemény elnökségébe választották. Első élményeiről így számolt be: M. elvtárs mellett ülhettem! A szünetben K. elvtárs velem beszélgetett. Nincsen semmi kifogásom se M., se K. elvtárs ellen. Meggyőződésem, hogy tiszteletre méltó személyek. A gyár munkásasszonya, sajnos, abba a hibába esett, hogy egy adott pilanatban a tekintély és a beosztás bűvöletét engedte hatalomra jutni. Sokszor hibázunk azzal, hogy arra figyelünk, valamit ki mond. Pedig a figyelemre méltó mindig az, amit valaki kifejt, kijelent, megmond. A tartalom a fontos, s ez a lényeget megmutató szöveg nem biztos, hogy éppen attól érkezik, akinek a legmagasabb a beosztása. Nem kétlem, sok magasabb összefüggést világosan lát, aki magasabb beosztásban van. De meggyőződésem, az élet sok, a nagy dolgokra kiható tényét jobban ismeri a munkásasszony. így aztán mindkettőnek lehet olyan mondanivalója, ami a másik számára megszívlelendő. Vagyis nagyon jó, ha egymás mellett ülnek, kiváló dolog, ha a szünetben beszélgetnek. De ments isten, bárki is meghatódjék attól, hogy a másikkal beszélhetett. Az élet sok területére érvényesek ezek a gondolatok. Hiszen ezekben rejlik az alkotó vita csírája, a tanulás, az élet jobb megismerésének lehetősége, az új és tartalmas emberi kapcsolatok létrejötte. De mindez csak akkor áll, ha senki nem kívánja meg a személyének — pontosabban beosztásának — járó vélt megkülönböztetést, és senki nem téveszti össze a tiszteletet a meghatódott boldogsággal. Meggyőződésem, hogy demokratizmusunk szenved csorbát akkor, ha nem így alakulnak a dolgok. Az üzemben kiváló dolog, ha egy igazgató a munkások között jár. A baj akkor kezdődik, ha ez csupán látogatás, a beszélgetés viszont egyoldalú okoskodás. Helyes, ha egy vezető megmutatja bonyolult életünk egy-egy fontos részletét, de baj van akkor, ha az életet magát, a napi életet nem azoktól tanulja és tudakolja, akiknek arról beszél. Hogy ki ki mellé ül, az többnyire szerencse dolga. Néha okos helyezkedésé. Nem hiszem, hogy az ülésrendek értékrendet is jelentenének. Hogy ki kivel beszél, a legtöbbször adott helyzetből fakad, néha ez is okos helyezkedés kérdése. De hogy adott esetben ki mit, és főleg hogyan mondja, az már felelősség kérdése. Nem szeretnék a kiindulásnak használt valós esetből túlságosan messzemenő következtetéseket levonni. Hogy mégis írásra ingerelt a dolog, annak az az egy oka van: meggyőződésem, hogy egy-egy ember tekintélye kizárólag emberi tartásától, tudásától, felelősségvállalásától függ. A másik: az emberek ezen belül vezetők és vezetettek — kapcsolata nem alapulhat máson, mint azon a kölcsönös tiszteleten, amit valódi értéke jelent. N apjaink feladatai nem könnyűek. Megoldásuk csak a közös bölcsesség, az együttgondolás és -cselekvés, az egymás meghallgatásának demokratizmusával. lehetséges. A legtöbb okosságot kívánja mindenkitől, függetlenül attól, hogy hol ül. A legokosabb szót követeli mindenkitől, függetlenül milyen rangot is kapott. Bürget Lajos Segít a vállalat Munkáslakások az édesanya Jogán A nyersgumifelragasztó gép mellett Horváth Mihály. A TAURUSBAN. A legkorszerűbb olasz gyártmányú gépekkel szerelték fel a Taurus nyíregyházi gyárának kör- futózó üzemét. A Taurus által készített acél radiál, tehergépkocsi, autóbusz, kamion köpenyek újrafutózását készítik ebben az üzemben. A gyár tervei között szerepel, hogy ebben az évben 10 ezer acél radiálgumi felújítását végzik el. Elek Emil képriportja Figyel rájuk az ország Záhonyi kommunisták mérlege Évek óta példát mutat a lakásépítés támogatásában a Nyírbátori N övényolajipari Vállalat. A „nő jogán” például két évvel ezelőtt hat kiválóan dolgozó munkásnőjüknek juttattak csaknem 400 ezer forint lakásépítési kölcsönt. Tavaly öt nődolgozójuk részesült 250 ezer forint támogatásban. Figyelmesek a nagycsaládosok, a fizikai munkások és a fiatalok lakásépítésével kapcsolatban az Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál is. Évenként mintegy 310 ezer forint hitelt biztosítanak lakásépítési célokra. A sorrend itt is: elsők a nagycsaládosok, s azt követi a többi igénylő. A Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalatnál az elmúlt két évben 3 nődolgozó kérését támogatták mintegy 118 ezer forinttal a lakásfejlesztési alapjukból. A NYÍR- KÉMIA Vállalatnál is kielégítették az eddig jelentkezett lakásépítésre igényelt kérelmeket. A Mátészalkai Sütőipari Vállalatnál viszont évente 150 ezer forintot terveztek ilyen célra, s ezt családi ház építésére adták. Tavaly egy munkáslakást kapott a vállalat. A Nyíregyházi Sütőipari Vállalatnál 1977- ben 12 dolgozót juttattak lakáshoz, s közülük négy családnak a dolgozó feleség, édesanya jogán lett otthona. Tavaly a 10 lakás közül hármat a kiválóan dolgozó nők kapták meg. A megkopott gumik felületét horzsológéppel Tusnádi János szedi le. — Tuzséron, Komorón tapasztaltuk: az átrakómunkások teljesítették a rájuk szabott normát, kiraktak négy kocsit, aztán nem várták meg a munkaidő befejezését, hanem korábban abbahagyták a munkát. A beszámoló taggyűlésen már erről is fognak beszélni ennek az alap- szervezetnek a kommunistái — említi egyik ajánlásukat Pongó Géza. Ugyanígy elmondhatná, hogy Záhonyban, a rakodási főnökség műhelyében a munka és a vezetés felülvizsgálatát javasolták, s fogadták el a pártvezetőség küldöttértekezletén. Mindez egy kis részlet abból a sorozatból, amely a záhonyi vasúti átrakókörzetben folyik január 22-től, amikor megkezdődtek a 25 alapszervezetnél a beszámoló taggyűlések. A február közepéig tartó, a múlt évi munkát értékelő, s az idei feladatokat meghatározó taggyűléseken közel ezer kommunista nevében mondanak véleményt a hozzászólók, hívják fel a figyelmet a legfontosabb feladatokra, melyeknek teljesí- ' tése országos érdek. — A feladatoknál a gazdasági munka van előtérben — jellemzi Varga János, aki a záhonyi állomás Forgalom IV. alapszervezetének titkára. — A taggyűlési beszámolónk is hangsúlyozza, hogy nem a mennyiség hajszolása a cél, hanem szemléleti változással, a minőség javítása az első. A kereskedelmi, forgalmi részlegnél szolgálatot teljesítő vasutasok nem általánosságokban fogalmaznak, amikor a minőségről, a hatékonyabb munkáról beszélnek. Rögtön meghatározzák a helyi tennivalókat, ami ezt eredményezi. Így többek között a minőségi munkához tartozik a helyes mérlegelés, a szállítást gyorsítja, ha irányvonatokat állítanak ösz- sze az átrakáskor, amelyek több rendező pályaudvaron akadálytalanul tudnak áthaladni. — Előfordul árukár, sérülés a kocsirendezésnél — folytatja a párttitkár. — Igaz, hogy 1978-ban már kisebb javulást értünk el, azonban a megelőzéssel még tovább lehet javítani. Ezer kommunista nevében őszi csúcs szervezettebben Gyors és rugalmas alkalmazkodás Szinte ezzel egyezik a rakodási főnökség pártvezetőségi titkárának, Pongó Gézának a felsorolása: — Vannak olyan teherkocsik, amelyeknek már elég rossz a padlója. Ha vaslemezt rakunk rá, akkor a műtrágyát átrakó kisgépek alatt nem szakad be, sérülés nélkül adja vissza a megrakott kocsit a forgalomnak. A példamutatás a párttagokon múlik. Az átrakást végzőknél úgy alakították ki a pártcsoportokat, hogy azok egy-egy munkaterületet ölelnek fel. Így a beszámoló taggyűlésen a feladatok megszabásánál már egy adott célra mozgósíthatnak egy-egy pártcsoportot. Minden egyes ember tudja, hogy a maga területén mivel járulhat hozzá a minőségi munkavégzéshez. — Már a tavalyi munkánkban is a minőségi, hatékony- sági feladatok teljesítése volt az egyik cél — összegzi Ge- rőcs István, az üzemi párt- bizottság titkára. — Ennek tudható be, hogy az őszi csúcsforgalom idején sokKal szervezettebben folyt a munka, zökkenők nélkül zajlott a szállítás és az átrakás, mint a korábbi években. Most, a mozgósítás, a feladatok ismertetése idején hasonlóak a célok. Decemberben, a pártcsoport-értekezle- tek úgy kezdődtek, hogy először a kisebb közösségek készítettek számvetést a párt- életről, a végzett munkáról, s adtak javaslatokat a vezetőségi üléseknek a taggyűlési beszámoló elkészítéséhez. — Az általánosságokat, a frázisokat szeretnénk elkerülni a gazdasági munkában — folytatja Gerőcs István. — így egy adott alapszervezetnél inkább arról legyen szó, hogy ha eddig ennyi és eny- nyi volt a késett kocsik száma, akkor most mit kell tenni, hogy ez a szám csökkenjen. Ezért a pártszervezeteknek, a kommunistáknak a megkezdett és bevezetett jó szervezési intézkedéseket kell támogatniuk, a gazdasági vezetéssel összhangban. Az eddigi évekhez képest változás, hogy a szállítás, az átrakás mennyiségi növekedése mérsékeltebb lesz 1979- ben. Ez ugyancsak arra ösztönzi a záhonyi átrakókörzetben dolgozókat, hogy a munka minőségi oldalát helyezzék előtérbe. Figyelni kell arra, hogy a munkások egyenletesen legyenek ellátva átrakandó kocsikkal, hogy a szervezés, az irányítás ennek érdekében tevékenykedjen. Itt a legfontosabb a gyors és rugalmas alkalmazkodás, hiszen nem a vasutasoktól függ, hogy mennyi a szállításra, átrakásra felkínált áru, viszont ha jól alkalmazkodnak a beérkező árumennyiséghez, annak megoszlásához, akkor ez az idén már önálló elszámolású átrakókörzet eredményeiben mutatkozik meg. Lányi Botond — Mit gondolsz, a kormány tagjainak és egyéb nagy fontosságú hatóságok, például a MÁV. a Posta vezetőinek van saját kocsijuk? — kérdezte Kiskapus Káz- mér szabadfoglalkozású életművész. Választ persze most sem várt. — De ha maszek nincs is, személyi használatra rendelt csak van. Érthetetlen hát, hogy miért tűrik el még mindig ezeket a kaotikus állapotokat, a gyalogosok szemtelenségét, makacsságát, durvaságát és kresz- telenségét. — Mivel humanista vagyok és hiszek az ember alakítha- tóságában, nem követelem a gyalogosok likvidálását. Erőteljesebb háttérbe szorításukat viszont igen. Ki kellene tiltani őket egyes utcákból, kerületekből, s kísérletképpen néhány városból. A metróállomások és a gyalogos kolóniák között gyalog-alag- utakat kellene építeni, sazon közlekedhetnének oda-vissza. A felszín, az úttest és a jelenlegi gyalogjárdák legyenek az autósoké! De tulajdonképpen ezzel úgysem változna semmi, hanem csak egy élő gyakorlatot tennénk jogerőssé. — Én azonban még továbbmennék — lendült bele Kiskapus Kázmér. — Megszüntetném a vezeték- és keA vulkanizálógépben magas hőfokon nyeri el a felújított köpeny a mintázatát. Újítómozgalom a papírgyárban Kétmilliós megtakarítás Szolga Károly vízálló ragasztó receptúrája és Stadler Károly újítása, mely a mik- rolemezgyártó gép import alkatrészének hazai pótlását oldotta meg, képviselik a legnagyobb értéket az 1978- ban beadott 122 újítás közül, a nyíregyházi papírgyárban. Jól járt a gyár, hiszen mintegy 2 millió forintnyi megtakarítást eredményezett a jobbítani akarók munkája, de nincs oka panaszra a 202 újítónak sem, mert 84 ezer forint honoráriumot kaptak munkájukért. Az újítók kétharmada fizikai dolgozó volt, de félszázat tett ki az adminisztratív. munkakört betöltők száma is. Ebből következik, hogy nem csak technikai újdonságok születtek, hanem sokan a munkakörülmények javítását, a nehéz fizikai munkát végző nők helyzetének könnyítését, a munkafolyamatok egyszerűsítését segítették elő ténykedésükkel. Már elkészült az 1979-es feladattervük, melyben a termelékenység növelését, az alapanyag- és energiatakarékosságot, valamint a női fizikai munka kiváltását szándékoznak újításom útján előmozdítani. resztneveket, s bevezetném a személyrendszámokat. Ki-ki a saját rendszámán lenne nyilvántartva. S a doktori és egyéb címek és előnevek helyett pedig a kocsitípus, illetve márka kezdőbetűjét tüntetnénk fel. Ha például nekem egy Cl 42-56 rendszámú Fiatom lenne, akkor F. C. I. 42-56-nak hívnának. Nyílt társadalom, illetve emberpark lenne az ilyen. Senki sepi sumákollhatna, ala- koskodhatna, hiszen a típus és a rendszám azonnal elárulná, hogy milyen emberről van szó. — Hidd el, komám, ha a javaslatomat megvalósítanák, eljönne az aranykor. Felszámolhatnánk a BKV-t, a Volán és a MÁV személyszállítást, csökkenteni lehetne a cipőgyártást, s megspórolhatnánk egy csomó festéket, amit most az úttesteken zebrafelfestés címen elpocsékolnak. Le lehetne állítani a lakóház-, bölcsőde- és óvoda- " építést, s egyből jutna elég kapacitás és építőanyag garázsok és szervizek építésére... Nos, ezek a gondolatok pattantak, illetve robbantak ki Kiskapus Kázmér benzingőzös fejéből, mielőtt két markos ápoló biztonságba helyezte. Szente Pál Kozhely%yuffe**%é*í\i Sok értekezleten, megbeszélésen vettem már részt, az hivatásommal járó kötelesség. Azonban, nem csak fontos információkhoz jutok ezeken, hanem a semmit- mondás iskolapéldáiból is sikerült párat összegyűjte- nem. Most — okulásul, ezekből adok át egy csokorrava- lót. Mit csinál a feladat? Sokak szerint, hárul. Kire? Természetesen, ránk. Mit teszünk a hiányosságokkal? Szembe nézünk velük. Milyen lesz az ezerkilencszázhetvenkilences év? Nem lesz könnyű. Milyenek a feladataink? Adottak. Mit csinál az igény? Jelentkezik a kereslet vonatkozásában. És mit szükséges a figyelemmel tenni? Ráirányítani. Mit tesz a feladat? Megkövetel. Mit tesz a vezető? Felelősséget érez. Mit csinál a cél? Megvalósul. Csak úgy, magától. Ez volna ám az igazi! Mert akkor lesz itt a Kánaán! (speidl) Le a gyalogosokkal ?
