Kelet-Magyarország, 1979. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-23 / 18. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. január 23. Hogyan kell harangot önteni ? Breyer László előadóestje Breyer László előadó- művész január 19-éin, a Nyíregyházi 4. számú Általános Iskolában tartott estjén arra kereste a választ: md is hát a tökéletesedés útjla, mikar és hogyan lehet az emiber, az emberi munka olyanná, ami ha nem is hibátlan, de azon az úton jár, amin az elérhetetlent legalább megközelítheti. Mondják ugyan, hogy Michelangelo szobrainál, Bach zenéjénél, a gótikus katedráid- soknál tökéletesebbet alkotni lehetetlen. De ki meri ezt teljes biztonsággal állítani? Csak egy dolog bizonyos: amit az estnek cím- adó írásban, Ancsel Éva rövid remekében olvashatunk, az közelebb vihet minket a titokhoz. Harangot csak egyféleképpen lehet önteni. Csak úgy, ahogy Borisz — dehogyis Borisz! —, ahogy Borisába csinálta az Andrej Ruhljov című filmben ... Harangot tehát akkor is Borisz-módra türelmes szenvedéllyel lehet csak önteni, ha tudja az ember, sosem fogja meghallani a kondulását. Hiszen úgyse saját használatra önti. Breyer László, aki főleg magyar írók és költők műveiben kereste a választ, különösen a prózarészletekben, kitűnő fel- készültségről és sajátos látásmódról tett tanúságot. Moldova bányászhősének monológja a mindennapok küzdésének értelmét vil. lantotta fel megejtően; de — versmondásáról sem feledkezve meg —, szíven- ütően szokatlan volt Petőfi: „A XIX. század költői” című versének különös módon értelmezett utolsó versszaka. A megszokott fájdalmas pátosz helyett, ironikus hangot használva, eddig ismeretlen tartalmat adott a soroknak. Breyer Lászlóról, és a fiatal, de a kritikák szerint szép pályafutás előtt álló közreműködő zongoraművészről, Frideczky Katalinról, aki Bach-, Mozart- és Rahmaninov- műveket játszott, elmondható: a legjobb úton haladnak afelé, hogy megtanuljanak „harangot önteni”. (speidl) Térkép az ország talajáról Készül a talaj szerkezetének országos térképe, amelyet az új lakónegyedek és ipari létesítmények helyének kiválasztásánál, valamint a megfelelő alapozási ínód megválasztásánál hasznosíthatnak a tervezők, útmutatása alapján a szó szoros értelmében még megalapozottabb lehet az építkezés, tovább növekedhet az épületek élettartama. A felmérések szerint az országban több tízezerre tehető az altalaj elváltozása miatt károsodott épületek száma. A talaj süllyedése okozta egyebek mellett a műcsarnok, az egri líceum és a várpalotai lakótelep épületeinek repedéseit, rongálódását. Mindez arra figyelmeztet, hogy a jövőben fokozottabb gondot kell fordítani az egyes területeken a talajrétegek mechanikai tulajdonságainak pontos ismeretére. Ezt az igényt elégítik ki a földmérő és talajvizsgáló vállalatnál most. VASVILL-TERVEK Hiányzó áruk gyártása Elegendő műszaki áru az üzletekben Az Észak-magyarországi Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat megyei ki- rendeltsége a szegektől a motorkerékpárokon keresztül a színes televízióig sokféle árucikket forgalmaz. 1979- ben 958 millió forint a kereskedelmi tervük. Az utóbbi három évben a növekvő feladatokat azonos létszámmal, 170 fővel végezték eL Ebben dörttő szerepe volt az anyagmozgatási munkák gépesítésének és a munkaidő jobb kihasználásának. A nyíregyházi Tünde utcai raktárukban állandóan, mintegy 160 milliós árukészlet van, s az átlagos cserélődés 65 nap. Megyénk valameny- nyi -műszaki termékeket árusító kiskereskedelmi egységével (kapcsolatban vannak, de ugyanolyan választékkal várják a közületeket is. Mosógép, minta után A múlt évben vezették be a minta utáni hűtő- valamint mosógép-értékesítést. Ez azt jelenti: a boltban a vásárló kiválaszthatja, hogy milyen készüléket vesz meg. Az ár kifizetése után a VAS_ VILL 48 órán bélül egy ugyanolyan gépet szállít a lakásába, s ott azt üzembe is helyezi. így a tulajdonost megkímélik a hazavitel gondjaitól. E gyakorlatot szélesíteni fogják. így szükségtelenné válik az áruknak az üzletben lévő felhalmozása, raktározása. Különböző, a gyártó vállalatoknál hozott intézkedések miatt egy sor cikk felkerült a hiányzók 'listájára. Főként, amelyeknek az előállítása a nagyüzemeknek gazdaságtalan. Vagy megszüntették, vagy olyan keveset gyártanák belőlük, hogy a keresletet -nem lehet kielégíteni, de a mindennapi életünkhöz szükségesek. Gyártót keresnek E gond megoldására a Belkereskedelmi Minisztérium szorgalmazta, hogy a megyék műszaki nagykereskedelmi vállalatai a tanácsok ipari osztályával és a KI- SZÖV-vel közösen keressenek olyan szövetkezetekét, amelyek a hiányzó árukat legyártják, s számukra a kapacitásuk kitöltése méllett még hasznot is eredményezne. A VASVILL több kiállítást szervezett, ahol bemutatták, hogy miket kellene előállítani, évente mekkora mennyiségben, összesen 40 millió forint értékben. Ez a tevékenység már Sza- bolcs-Szatmáron túl még Borsod, Hajdú, továbbá Heves megye ellátásában is sokat segítene. Harminc képviseltetett ipari szövetkezet -közül mindössze 9 vállalkozott, hogy közreműködik a lakosság ilyen igényeinek kielégítésében. A fa kivételével a VASVILL a többi alapanyagokat beszerzi. Füstcső Mándokról Eddig mintegy 10 millió forint értékű áru elkészítésére találtak partnereket. Közülük kiemelkedik a mándo- ki szövetkezet, amely a lemez füstdsöveket gyártja. A VASVILL tájékoztatása szerint — a meglévő gondok ellenére — a megyei szövetkezetek igyekezete e téren dicséretes. Cs. Gy. NŐI BLÍZEREK A Nyírbátori Ruházati Szövetkezetben Pletyák Sándomé a bolgár exportra készülő női blézerkabátokat állítja össze. Megbüntették a vétkeseket Kedvező változások a TÜZÉP-telepeken Csaknem két hónapig tartott a múlt év őszén az a vizsgálat, amelyet a kereskedelmi felügyelőség — a KERMI szakembereinek bevonásával — végzett megyénk állami és szövetkezeti TÜZÉP-telepein. A vizsgálat — amelyről lapunk október 12-i számában beszámoltunk — sok hibát tárt fel:, több építőanyagból nem volt kielégítő az ellátás, sok anyagot kellett leminősíteni, mert nem feleltek meg a szabványnak, s — különösen a szövetkezeti telepeken — nagy minőségromlást idéztek elő a nem megfelelő tárolással. A kereskedelmi felügyelőség öt személy ellen kezdeményezett bűnvádi eljárást árdrágítás és a vásárlók megkárosítása miatt, a vállalatnak és a szövetkezeteknek pedig javasolta a kisebb mulasztásokat elkövető dolgozók felelősségre vonását. Alig három hónap telt el azóta, de mind a TÜZÉP, mind a MÉSZÖV képviselői kedvező változásokról tájékoztattak bennünket. Mindenekelőtt elmondták, hogy a mulasztást elkövetett dolgozókat megbüntették, s körlevélben hívták fel az építőanyag-értékesítő telepek dolgozóit a hibák megszüntetésére. A szövetkezetek tüzelő és építőanyagtelepein közel 1500 négyzetméter fedett tárolótér épül a Belkereskedelmi Minisztérium támogatásával ebben az ötéves terviben, a következő tervidőszakban 2000 négyzetméternyi nagyságú mészraktárt terveznek, s három emelővillás targoncát vásárolnak egységcsomagok szállítására. Ibrányban és Porcsalmán fedett tárolót építettek, a nagyhalászi telepen most épül, Rakamazon ez év első felében fejezik he a tárolóépítést, amely megvédi az építőanyagokat az időjárás viszontagságaitól. A TÜZÉP Vállalat a nyíregyházi mintaterem átalakításán dolgozik, ahol a vevő kiválasztja amire szüksége van, a vállalat pedig hazaszállíttatja raktárából az anyagot. A vállalat baktaló- rántházi telepén cementet, gipszet, meszet csomagolnak 1, 2, 3, 5 kilós adagokba, innen szállítják a vállalat és a szövetkezetek telepeire. A vizsgálat kifogásolta, hogy az építőanyag-értékesítéssel foglalkozó dolgozóknak nincs is megfelelő szakképzettségük. Azóta a TÜZÉP Vállalat két szakmai tanfolyamot szervezett telepvezetők és árukiadók részére, amelyen a szövetkezetek dolgozói is részt vettek. Amint a beszélgetésekből kitűnt — ezt a vizsgálat is igazolta — az építőanyagok minőségi hibáiért alapvetően az ipart lehet elmarasztalni. A TÜZÉP és a szövetkezetek telepei évente több, mint egymilliárd értékű árut forgalmaznak. Ez 120 ezer tonna cementnek, vagy 100 ezer ajtónak-ablaknak megfelelő mennyiségű áru, amelynek a minőségét a kereskedelem még akkor is képtelen ellenőrizni, ha megfelelő szakképzettséggel rendelkező dolgozói lennének. Kedvező változás várható a január elsejétől életbe lépett új kereskedelmi törvénytől, amely védi a kereskedelmet, az ipart pedig jobb minőségű termékek előállítására ösztönzi. ' <b. J ) Bizonyos emberek gondolkodásában. szemléletében, életvitelében újraélednek, ismét hatnak egy letűnt és gyűlöletes történelmi korszaknak a társadalmi érintkezésben az embereket osztályozó, rangjuk, beosztásuk, anyagi helyzetük szerint csoportosító nézetei. Vészi Endre nagyon jól érzékeltette ezt abban az évekkel ezelőtt megjelent elbeszélésében, amelyből most a Party című tévéfilmjét írta. Nem mai keletű tehát ez a probléma. Éppen ezért megy tovább a filmben Vészi, a szerző és Gábor Pál, a rendező: a „kisember” Gyenisék „par- ty”-ját képzeletben megteremtő fantázia-képsorokkal egyértelműen a szatíra hangnemében mondják el véleményüket ä letűnt úri világ szokásainak majmolá- sáról, a szocialista elvektől idegen magatartásról, mely az emberi kapcsolatokban jelentkezik. Bizonyos körökben, azokban, amelyekbe beosztásuk, vagy esetleg jövedelmük mértéke szerint sorolják az emberek magukat és természetesen másokat. A régi uralkodó osztályokat utánzó partykat rendeznek. Nem egyszerű társas összejöveteleket, ahol a háziak készítik el és tálalják az ételt, italt, esetleg a vendég önmagát szolgálja ki. Nem, ezeken a partykon kiszolgálás folyik, estélyi ruha az illendő, és mindennek szertartása van (az úri világból örökölt). amibe „bele kell nőni” végül is, mert különben szégyenkezhetik az ember. Ezért is kér tanácsot egy régi dámától az újdonsült vezérigazgatóné. Mert a stílus kötelező, s azt mégis kell tanulni. Még akkor is, ha egy levitézlett rend szemétje is ez a „fennebb” stílus. Torz megnyilatkozásai lényegéből fakadnak, ez a stílus megnyomorítja azt, aki átveszi és életvitelét ehhez szabja, és megalázza azt, aki kívülállóként kapcsolatba kerül vele. Mint ahogyan Vészi Endre tévéfilmjében is megaláznak két becsületes munkásembert: a vezérigazgatóné „finoman” kiutasítja az „összeszokott társaság” partyjáról, összejöveteléről Gyenisnét, a feleségét annak az ezermester munkásnak, aki ennek az estnek a fénypontját, az új, nyílttüzű hússütőt összeszerelte és működtetni hivatott. Az nem mellékes momentum, hogy Gyenis, munkásból lett vezérigazgató vállalatának munkása és „természetesen” . egyben csicskása, mindenese, „természetesen” munkaidőben, a vállalattól kapott munkabérért végezve áldásos tevékenységét. Mint ahogy aa sem mellékes jelen esetben,* hogy szegény Gyenisné valójában hivatlanul, de ön-í hibáján kívül került erre az estélyre: a férje hitette el vele. hogy a vezérigazgatóék őt is meghívták. A férfi borsot akart törni a főnöke orra alá. Legalább két dolog viszont lényeges. Az egyik az: vannak olyan vezetők, akik) természetesnek tartják, hogy legyen egy Gyenisük, és fordítva: hogy bizonyos beosztások mágnesként vonzzák a Gyeniseket. Azonban az is igaz, hogy a Gyenisek többsége nem jókedvvel mindeneskedik, s ha van (ha maradt) még gerince, fellázad, ha önérzetében megbántják. Vészi Endre Gyenise is ezt tette, bosszút állt főnökén: otthagyta aznap esti „hivatalát”, odaégett a vezérigazgató rablópecsenyéje. Vészi nem társadalmi egyenlősdit hirdet ebben a filmben, hanem az emberi méltóság megőrzéséért emel' szót. Azt mondja, hogy a társadalmi termelésben elfoglalt különböző rangú pozícióval senkinek nincs joga visszaélni. A helyzeti előnyt nem lehet a magánéletre úgy átvinni, érvényesíteni, hogy a beosztott a magánéletben is munkása, sőt szolgálója, ingyenmunkása legyen munkahelyi főnökének. Seregi István Két érett, sokat tapasztalt ember szereti egymást. A férfi negyven év feletti „magányos farkas”, a nő harmincas elvált asszony, aki rosszul sikerült házasságában csupán „legalizált szeretőnek” érezte magát. Mindketten átlagosan műveltek, kellően kiegyensúlyozottak, és fölötte racionálisan igyekeznek élvezni az életet. Csakhogy szerelmük is valahogyan túl komfortos, valódi szenvedéllyé nem forrósodik. Főképpen azért, mert természetszerűleg belejátszik a múlt, noha mindegyiküknél másformán. A nő szerint selejtezni kell a múlt emlékeiből, s bízik abban, hogy ......a csúnyát kilöki magából az emlékezet”, és könnyebb a dolga, mert igazán katartikus szerelmi élménye nem volt. A férfi azonban nehezebben felejt, mert kitörölhetetlenül beléje rögződött egy müncheni romos múzeumban 1945-ben látott kép, a talpazatáról leesett mitológiai szerelemistennő Afro- dité szobráé, mely emlékeiben az elszalasztott boldogsághoz, a tiszta szerelemhez kötődik... Bor Ambrus remekül felépített, kiváló rádiójátéka, az Afrodité, a jelenidejű „langyos” szerelem (amelyet még az asszony egy teljesen simán lebonyolított abortusza sem kavar föl különösebben) hangképeivel felváltva eleveníti meg az elkerülhetetlen vallomásokat a múltról. Főképpen a férfi vallomásait. Tulajdonképpen ezek az utóbbiak a legérdekesebbek, íróilag legjobban kimunkáltak és meggyőző erejűek. A romokban heverő 1945-ös Németország légkörének röviden is pompásan jellemző felidézése (müncheni feketepiac, kallódó egzisztenciák, lassan újjászerveződő élet hangképei), az oda sodródott fiú — a mai férfi — és egy német lány hirtelen kibontakozott őszinte szerelmi kapcsolatának és egy akkori abortusz kínos-keserves, megalázó lebonyolí- tásánaík drámai kibontása a rádiójátékban igen hatásos volt. Mellesleg: néhány, kissé viszolyogtató részlet — mint pl. az abortusz akkori és ottani módjairól szólók — ellenére sem éreztük túlzottan naturalistának a darabot. Igazat kell adnunk az írónak abban, hogy mégis az a szerelem volt az igazibb, a tisztább — minden távlattalansága ellenére. S nem is hihetünk abban, hogy a mai férfi megszabadul valaha is a törött Afrodité emlékétől... Kálmán György (Stefán), Ruttkai Éva (Éva) és Almási Éva (Sigrid) kiváló színészi teljesítményei, valamint Marton László jó tónus- és ritmusteremtő rendezői munkája sikerrel tették maradandóbbá ezt a rádióélményünket Merkovszky Pál 3KÉPERNYŐ üfl