Kelet-Magyarország, 1979. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-20 / 16. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. január 20. Tallózás az országos sajtóban Az országos napi- és hetilapok, folyóiratok az elmúlt ev végén és az idei év elején 36 kisebb-nagyobb írást közölnek megyénkről. Ezekből válogattuk Magyarország egyetlen gyertyagyárát, a nyírbátori növényolaj gyárat mutatja be a Képes Újság 1978. évi 51. számában található Miről beszél a gyertya lángja? — című írás. Bár a Rákospalotáról 1960-ban idetelepített gyárban ma évente 1350 tonna gyertyát gyártanak, szüret táján mégsem tudnak elegendő úgynevezett kocsigyertyát előállítani, olyan nagy a kereslet. A borpincékben ma sincs ennél megbízhatóbb jelzés arra, hogy mikor gyűlt össze túl sok a mérgező gázokból. i Két írást közöl a Magyar Ifjúság december 1-i száma. A Hajnaltól esteiig című írás a nyírgyulaji Petőfi Tsz élőtökének, Molnár Antalnak az életét és munkásságát ismerteti. H. Valachi Anna Csenger tükörbe néz című cikkében a község történetének áttekintése uán, részletes ismertetőt ad a honismereti szakkör tevékenységéről, elemzi a község lakosságának lakberendezési szokásait, gyűjtögető életmódját, majd a fiatalok kulturális életszemléletét. A lakótelepek sok mindenben hasonlítanak egymáshoz, de a családok — ha vannak is közös jellemzőik — sohasem egyformák. Hogy milyenek? Erre kereste a választ az újságíró Fehérgyarmat Máius 14, téri lakótelepen. A Pajtás múlt évi ~ 37—38. számába két család belső életét bemutatva megállapítja: mindegyik családi közösségnek kialakult a saját arculata, amelyben sokkal több a szép vonás, mint a kevésbé tetszetős. Mindegyiküknek más a fontos, más jelenti a sikert, az örömet, néha a bánatot. S mégis azt tapasztaltam — írja —. hogy nemcsak jól. hanem szépen is élnek. Az Ifjúkommunista decemberi számában jelent meg Dési Péter írása Kollégista kiszesek címmel. Diákok, ifjúsági vezetők, pedagógusok gondolkodnak azon, hogy hol jobb, hol hatásosabb a kollégisták KISZ-munkája; az iskolában vagy pedig a kollégiumban? A választ három iskolatípus három kollégiumában kereste többek között Fehérgyarmaton, a Móricz Zsigmond Kollégiumban, ahol nem működik külön KISZ-bizottság, a munka mégis megoszlik — a tapasztalatok szerint jól és célravezetőén. A fiatalok az ifjúsági szövetségben vállalt feladataik egyharmadának a kollégiumban, kétharmadának az iskolában tesznek eleget. Az itt szerzett tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy a diákok elsősorban ott végezzenek KISZ-munkát, ahol a legnagyobb hasznot hajthatják szűkebb-tágabb közösségüknek. Ha az iskolai KISZ-ve- zetőségek elismerik a kollégiumban végzett KISZ-mun- kát, nem keletkezhet feszültség sem a diákok, sem a diákvezetők között. A Szovjetunió című folyóirat decemberi számában Rác T. János Záhony életének egy napját ismerteti. Gyakorlati példákon bizonyítja, milyen előnyökkel jár a magyar és a szovjet vasutasok testvéri kapcsolata. Cserélődnek a cégtáblák a nyíregyházi szövetkezetekben olvastuk a Szövetkezet című lap január 3-i szántában. A régi kopott cégtáblák helyett újak kerülnek az üzletekre, de nem a korábbi felirattal, mert az italbolt tábla helyére eszpresszó vagy a büfé, az mai összeállításunkat. élelmiszer-vegyesbolt felirat helyére pedig az ABC betűk kerülnek. Mi minden működik a nagykállói művelődési központban? Erre a kérdésre ad választ a Népszava december 6-i számában a Többet költenek művelődésre című írás. A művelődési központ elsőrendű kötelességei között tartja számon a tanyák kulturális ellátását. Rendszeresen rendeznek „tanyai vasárnapokat”, amikor reggeltől estig gazdag művelődési, szórakozási programot biztosítanak egy-egy helyen. A művelődési központban működő nagyközségi és körzeti könyvtár kapta feladatául a megyében a képzőművészeti kiadványok minél teljesebb gyűjtését. Máris szép összeállítással rendelkeznek. A megyén belül bárkinek rendelkezésére áll ez az anyag, könyvtárközi kölcsönzés útján. Csakhogy nagyon kevés még az ilyen igény — állapítja meg a cikkíró. Több sporttárgyú írás jelent meg megyénkről. Iskolai kistükör a főcíme annak az összeállításnak, mely a Népsport december 16-i számában jelent meg. Az itt található írások közül az egyik a testnevelési ellátottságról, a létesítményhelyzetről, az alsótagozatos gyerekek testnevelésének oktatásáról, a tömegsportról, a sportági kiválasztódásról,- az utánpótlásnevelésről szól. Egy-egy írás a tiszabecsi és a Nyíregyháza- Rozsrét-bokori általános iskolák testi nevelését vizsgálja. Ugyanitt cikket találunk a Bessenyei György Tanárképző Főiskola szabad idős sportfoglalkozásairól. A Népsport január 11-i számában a Pályaépítők nagy díjával kitüntetett milotai Új Élet Tsz sportéletéről olvastunk cikket. A Lobogó 1979. évi első számában megjelenő írás Szabolcs megye egyik legjelentősebb műemléképületében, a vajai várkastélyban 1964-ben megnyílt Vay Ádám Múzeumba kalauzolja el az olvasót. Az Állam és Igazgatás című folyóirat decemberi számában Bacsu József a tanácsi mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szervek ágazati irányító tevékenységének eredményeit foglalja össze. Részletesen foglalkozik a tanulmány a testületek ágazatfejlesztési szerepével, a szakigazgatási szervek hatósági tevékenységével. A szerző véleménye szerint nagyobb figyelmet kell fordítani az irányítási hatáskörök, valamint a személyi és tárgyi feltételek összhangjára. Ezzel összefüggésben javaslatokat tesz a szükségszerű változtatás irányára. A Népi Ellenőrzés decemberi számában Radványi János a mezőgazdasági gépek kihasználásáról és a javítókarbantartó munkáról ír. A mátészalkai járásban végzett vizsgálat tapasztalatait összegező írás a karbantartási rendszerekkel, ezek színvonalával, a műszaki szemlélettel, a karbantartással kapcsolatos nyilvántartási munkával, a tervkészítéssel és az erőgépek vezetőinek helytelen szemléletével foglalkozik. Hogy ne legyenek Árvácskák címmel a Népfront decemberi száma a Hazafias Népfront Szabolcs-Szatmár megyei nőbizottsága gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységéről számol be. CSENGERBEN LÁTTUK Betoniizem a tsz-bea Évente negyedmilliót termel Csengerben a Lenin Termelőszövetkezet betonüzeme. A mezőgazdaságnak készítenek betonelemeket és -rácsokat. Megrendelőjük a MEZÖPANEL, amely szerződésileg köti le az egész évi termékmennyiséget. A termelőszövetkezet saját kavicsbányájából szerzi az alapanyagot, s igen kevés szállítással juttatja az üzemcsarnokba. A hatalmas csarnok állami hitellel épült, amit a szövetkezet a nyereségkamatokból már vissza js fizetett. A tervek szerint gyártmányaikat a mindenkori piaci igényeknek megfelelően változtatják, amit lehetővé tesz a kiváló szakembergárda. A betonüzemben jelenleg két műszakban 45 fő dolgozik. Képünkön, melyet Gaál Béla készített Nagy András és Kiss Béla látható akik egy műszakban 120 padlórácsot készítenek. Patrónnsok és patronáltak Azoknak a fiataloknak, akik ősszel kezdték el a munkát, már van valamiféle fogalmuk a dolgozó emberek életéről, a munkahelyről, a követelményekről. Vagyis, fogalmuk alakul a munkáról. Akárhány évesek, akármilyen felkészültséggel rendelkeznek, akármilyen családi vagy társadalmi körülményekből kerülnek ki a munkahelyre, mint dolgozó egyedek, egyvalami mégis közös bennük: mindannyian pályakezdők s mint ilyenek, rendkívül nagy segítségre van szükségük ahhoz, hogy megtalálják önmagukat a munkában.. Kiemelt figyelemmel Az új munkába lépőket az ifjúsági törvény értelmében megkülönböztetett figyelemmel kell körülvenni és fejlődésüket munkába lépésüktől számított öt éven át folyamatosan végig kell kísérni. Ezt írja elő a törvény. És azt évenként meg kell vizsgálni, hogy munkabeosztásuk megfelel-e képességüknek, képzettségüknek és végzett munkájuknak; díjazásuk arányos-e felkészültségükkel és végzett munkájukkal, biztonságos és egészséges, nem veszélyeztető munkahelyen dolgoznak-e, munkahelyi beilleszkedésük megfelelő-e, hogy szakmai-politikai fejlődésük, valamint a tapasztalatok megszerzése adott-e számukra? Ehhez a pályakezdőknek patrónusra van szükségük. Olyan valakire, aki első lépésüktől végigkíséri őket a munkahelyen. Az Állami Ifjúsági Bizottság a tavalyi évben felmérte, hogy vajon a patronálókról kiadott rendelkezéseik hogyan realizálódnak a munkahelyeken. Megállapították, hogy a pályakezdő fiataloknak csak körülbelül egyhar- mada végzi munkáját patró- nus segítségével. S míg a segéd- és betanított munkásoknál, valamint az adminisztratív munkakörben foglalkoztatottaknál elenyésző, a szakmunkásoknál valamivel nagyobb, addig a legnagyobb arányban az egyetemet, főiskolát végzett pályakezdők mellett áll patrónus. Megbecsülés a patronálóknak A felmérés készítői megfigyelték, hogy a fiatal szakmunkások körében szembetűnő a patronáltak és a segítség nélkül dolgozók közötti különbség. Az előbbiek sok hónappal korábban sajátítják el a munkakörükhöz szükséges szakmai fogásokat, mint azok, akiknek nincsenek patrónusaik. És feltették a kérdést: vajon miért nem valósítják meg a munkahelyeken a jól elképzelt patró- nusi rendszert? Vizsgálataik kimutatták, hogy a brigádoknál az idősebb, tapasztalt szakmunká- ; soknál a pályakezdőkkel való foglalkozás termeléskieséssel jár. És ezzel párhuzamosan mindazoknak, akik a pályakezdőkkel foglalkoztak, csökkent a bérük. Ugyancsak groteszk dolog az is, ha valaki a vállalat és az új munkába lépők érdekében kifejtett tevékenységéért hátrányos helyzetbe kerül. Néhány vállalatnál, üzemnél, intézménynél felfedezték ezt. És ezekben az intézményekben tulajdonképpen megszűntek a gondok. Mert a patronálok normakedvezményt, az átlagórabérrel rendelkezők napi 1—3 órai időkedvezményt kaptak. Másutt a fiatalok patronálását a nyugdíjas szakmunkásokkal végeztetik, van olyan, ahol csoportjutalomban részesítik az eredményesen patronáló brigádokat. Hatékony pályaorientáló szakköröket Ezek azonban csak helyi kezdeményezések. Az Állami Ifjúsági Bizottság a KISZ- szel karöltve javaslatokat dolgozott ki a patronálási rendszer fejlesztésére. A rendszerben rejlő tartalékok jobb kihasználása érdekében a következő intézkedéseket javasolták: az iskolás korú gyermekek üzemlátogatásai alkalmával a vállalatok részletesen mutassanak be egy- egy szakmát, egyrészt az ismeretek elmélyítésére, másrészt a reális értékítéletek kialakítása érdekében. A jelenleginél szélesebb körűvé kell tenni az üzemek által működtetett pályaorientáló szakkörök tevékenységét: a munkahely és a munkakörülmények valóságos bemutatásával hirdessék az állásokat és ne szépítsék ezeket. A javaslatok a munkahelyi vezetőkre is kiterjednek, méghozzá úgy, hogy munkakörükbe kerüljön bele a pályakezdőkkel való kötelező foglalkozás és a patronálási tevékenység irányítása; a különböző szintű vezetői minősítések pedig tartalmazzák a fiatalokkal való foglalkozást és a nagyobb vállalatoknál, intézményeknél jelöljenek ki egy személyzeti vagy munkaügyi osztályon dolgozó munkatársat e feladatok ellátására, segítésére, ellenőrzésére. Minden nagyobb munkahelyen kerüljön sor az egyéni foglalkoztatási terv szerint működő patrónusi rendszer kimunkálására. Ezek állami feladatok, melybe bekapcsolódhatnak a helyi KlSZ-szer- vezetek, a szocialista brigádok, feladatvállalási mozgalmukkal. Végül, de nem utolsósorban ki kell alakítani a patronálok erkölcsi, anyagi elismerésének, ösztönzésének rendszerét, azon elv szem előtt tartásával, hogy a patronálási tevékenység miatt a patrónus jövedelme ne csökkenjen és a legjobb munkát végzők erkölcsi és anyagi el-* ismerése maximálisan biztosított legyen. M. M. Vérellátás szépséghibákkal ÚJSÁGHÍR: A Divatruházati Vállalatnál rendkívüli véradást rendeztek, hogy a kórház sürgős igényét kielégítsék. A véradáson 130-an jelentek meg, s 30 liter vért adtak. HÍRMAGYARÁZATUNK: Az idézett hír jólesően győz meg az emberségről, a mások iránti felelősségérzetről. Erről talán ennyi elég. Felvetődik viszont a kérdés: vajon a megyei vérellátás megfelel-e a kor követelményeinek. Sajnos az utóbbi időben jó néhány gond merült fel. Ennek egy része személyi okokra vezethető vissza. Vagyis nem a véradó kevés, nem az emberi áldozatvállalásnál kell keresni a hibát. A Magyar Vöröskereszt szervezi a véradást, nyilvántartja, segít — egyszóval betölti azt a hivatást, ami reá hárul. Nyilván senki nem gondol arra, hogy a kórházak közötti vérellátást, cserét, segítést. az igények felmérését és kielégítését is nekik kellene végezni. A helyzet ma a megyében az: ezzel a koordinálással senki nem foglalkozik. így fordulhat aztán elő, hogy egy-egy kórház vér nélkül marad, éppen olyan csoportú nincsen, ami kellene. A mai korszerű gyógyászat igen sok életmentő vért követel. Többet mint korábban. Ebből, adódik aztán az is, hogy folyamatos, rendszeres biztosítása, a szükséges helyre eljuttatása komoly szervezést igényel. Való igaz. adódhat olyan rendkívüli eset, amikor egy üzemi kollektíva gyors segítségét is kérni kell, de ez nem válhat rendszerré. Bizonyára nem egyszerű ennek a feladatnak a megoldása. A beteget, a műtőn fekvőt, az életéért küzdőt, vagy éppen a gyógyító orvost azonban nem érdekelhetik a szervezés gondjai, nehézségei. Meg kell találni azt a legjobb személyt, szervezési keretet, amely garantálja a jó vérellátást. Beszélünk egészségügyi integrációról, nagy szervezési sikerekről, közben egy létfontosságú terület személyileg, és szervezetileg megoldatlanul árválkodik. Látható: vérátömlesztésre szorul vérellátásunk irányítása Sza- bolcs-Szatmárban. (bürget) Elítélték a feleséggyilkost Halált okozó testi sértésért ítélte el a megyei bíróság Bojtos József 49 éves nyíregyházi fuvaros kisiparost. Bojtos 1952-ben nősült meg, két gyermekük született, s húsz évi együttélés után megromlott a házasság. Közrejátszott ebben Bojtos féltékenysége, de az is, hogy az utóbbi néhány évben sokat ivott, gyakran részegen ment haza. Két éve már olyan rosszul éltek, hogy az asszony nem mosott, nem főzött férjének, Bojtos meg gyakran nem adta haza keresetét. 1978. augusztus 18-án délután Bojtos éhesen állított haza. Megkérdezte az asz- szonyt: mit főzött, s amikor megtudta, hogy semmit, ösz- szevesztek. Az asszony hagy- másrántottát sütött hirtelenjében, de Bojtos túl sósnak találta és kiöntötte az udvarra. A fuvaros ezután saját magának akart főzni. Megfogott egy csirkét, kitekerte a nyakát és pucolni kezdte. Az asszony rátámadt a csirkeölés miatt, s újból veszekedés kezdődött. Bojtos mérgében a kutyának akarta odadobni a félig pucolt csirkét, de lánya elvette tőle és ő pucolta tovább. A házaspár tovább civakodott. Az asszony belemarkolt férje hajába, aztán dulakodni kezdtek, s közben Bojtos ököllel, vagy tenyere élével tarkón ütötte feleségét. Az asszony összesett, elvesztette eszméletét, s mire megérkeztek a mentők, már halott volt. Az ütés gerincvelőrá- zódást okozott, eszméletét vesztette, s légzésbénulás miatt beállt a halál. A nyíregyházi megyei bíJ róság Bojtos Józsefet halált okozó testi sértésért 3 év börtönre ítélte és két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Rólunh írták jjpsyjgt NtPiZMmmss
