Kelet-Magyarország, 1979. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-19 / 15. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. január 19. A vásárosnaményi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium 26 harmadéves leánytanulója fakultatív oktatás keretében gyors- és gépírást tanul. (Elek Emil fel vétele) HOGYAN KELL LAKNI A LAKÁSBAN? Letépett tapéták Ellenőrzések — tapasztalatok „Ha nekem egyszer laká­som lesz... Ahová azt enge­dek be, akit akarok, ahol úgy élek, azt csinálok, amit aka­rok!” Hány lakásigénylőtől hangzott már el ilyen, seb­hez hasonló mondat. De va­jon valóban azt csinálhatok-e a lakásban, s még pontosab­ban a lakással, amit akarok? A normális határokon belül természetesen igen. Ám van­nak akik túllépik ezeket a határokat. „Az én házam, az én váram11 Az IKSZV illetékesei évente bérleményleltár-elle- nőrzést végeznek a kezeié- síikbe tartozó lakásokban. Ilyenkor megnézik, hogy megvannak-e, s milyen álla­potban a leltárban szereplő berendezési tárgyak. S hogy mit tapasztalnak ilyenkor? Vannak rendben tartott, tisz­ta lakások, amelyek állapota olyan, mint új korában volt. Akadtak már olyan bérlőre is, aki be sem engedte őket — az ilyen lakóhoz csak a bíróság segítségével jutottak be. És sajnos, számos olyan lakás is van, ami rég nem lakásnak néz ki. Favágás a szobában A Guszev-telepen, az IKSZV 24 darab átmeneti la­kást tart fenn. Ide költözte­tik ideiglenesen azokat, akik lakásában általános felújí­tást végeznek. A 24-ből 18-at feltörtek: s jogtalanul be­költöztek. Az olaj kályhát, a villanyboylert tönkretették, fával tüzelnek. Az Asztalos János utca egyik lakásában 3 mázsa tűzifát találtak a szo­bában és a konyhában az el­lenőrzés során. A tüzelőt a padlót aprították. Ha ezekből a lakásokból ki is költöztetik a betolako- dottakat, legalább 80 ezer forintot emészt fel rendbeho­zásuk. Igaz, a volt bérlőn be- hajtják az összeget, de az il­lető természetesén csak rész­letben fizet. Vagyis: a válla­lat sokára látja viszont a pénzét. A lépcsőház ugyancsak gyakran válik a rongálok prédájává. Elszomorító lát­ványt nyújt a kivájt, kifúrt fal, a levert vakolat, a krétá­val felírt — nyomdafestéket nem tűrő — szöveg. Egy „le­leményes” lakó pincétől a padlásig sertészsírral kente össze a lépcsőház falát. — Ki­feszített ajtók, letépett tapé­ták, kiégetett padlószőnyegek siralmas látványa. Persze nem mindenütt, de sokhe­lyen. Zsír a falon Egy-egy ellenőrzés tapasz­talata azt mutatja, hogy a la­kások többségét a bérlők rendben, tisztán tartják. Ám tény az is, hogy még nem tanulta meg mindenki, ho­gyan kell, miként szabad lakni a lakásban. Kádas Viktória Bz ésszerű takarékosság jegyében Kevesebb közületi gépkocsi Felemelték a kiküldetésre hasz­nált magánautók Icilométerdíját A rádióból, a televízióból már értesülhettünk rólá, hogy a közlekedési és pos­taügyi miniszter, valamint a munkaügyi miniszter rende­letet hozott a közületi sze­mélygépkocsik számának csökkentéséről és a nyugati márkájú autók használatáról. A Minisztertanács már 1972-ben szabályozta a közü­leti szervek személygépkocsi­használatát. A rendelet nyo­mán 7700-zal csökkent a kö­zületi szervek gépkocsiállo­mánya, amely másfél milli­árd forinttal csökkentette az üzemeltetési költséget, s több ezer gépkocsivezető át­irányítását tette lehetővé más munkahelyekre. A rendelet bevált, ám a végrehajtásba fegyelmezet­lenségek és szabálymegsze­gések miatt hibák is voltak. A módosítás most rendet te­remt a szolgáltató gépkocsik körében. A jogszabály előír­ja: hagyományos szolgáltató gépkocsit kizárólag baleseti helyszinelés, egészségügyi, közegészségügyi készenlét, gépjárművezető-képzés és közúti ellenőrzés céljából le­het tartani. Ezekhez a fel­adatokhoz a jelenlegi 7400 szolgáltató kocsiból 2400-ra lesz szükség. Az autók ható­sági rendszámát 1979. decem­ber 31-ig kell leadni. Minden olyan leadott szolgáltató ko­csi helyett, amely a közület gépkocsiállományát véglege­sen csökkenti, az illetékes miniszter soron kívül két személyautót utalhat ki olyan dolgozóknak, akiknek munkaköre szükségessé teszi személyi tulajdonú gépkocsi rendszeres használatát. A rendelet a kilométeren­kénti 2 forintról 2,70 forintra emelte a kiküldetésre ma­gángépkocsival utazóknak já­ró térítési díjat. A megváltó- zott körülmények alapján rendezik majd a felügyeleti FEGYHÁZRA ÍTÉLTÉK A kötözködö fenegyerek Először könnyű testi sérté­sért és garázdaságért, az­tán tiltott határátlépés elő­készülete miatt, később sik­kasztásért, majd lopásért, az­tán ismét testi sértésért, utá­na kétszer ugyancsak garáz­daságért ítélte el eddig a bí­róság Szabó István 36 éves Balkány-perkedpusztai la­kost. Szabó legutóbbi szabadulá­sa után két hónapig bírta ki ivás nélkül, aztán úgy bele­lendült. hogy heti három— négy alkalommal is az asztal alá itta magát. November 11- én reggel disznóölésen volt, ott megivott három fél­decit. Innen elment sírt ás­ni, ott már háromdecit en­gedett le a torkán, így a te­metés után útja nem hazafe­lé, hanem az italboltba ve­zetett. Kért egy deci pálin­kát és egy jaffát, adott érte hat forintot, de mivel a pá­linkát nem kapta meg, az üres jaffásüveggel megcéloz­ta a vezetőhelyettes asszonyt. Szabó ezután mégis meg­gondolta magát, a kályha mellett álló fiatalembert vet­te célba, s hogy nem ütötte le, az a közelben álló ven­dégeknek köszönhető, akik megakadályozták az üveg- dobálásban. Szabó nem hagy­ta annyiban, odament a fia­talemberhez, fojtogatni kezd­te, s közben ocsmány károm­kodásba kezdett. A fiatalem­ber ellökte magától Szabót, aki a közelben lévő két test­vérbe kötött bele. Próbálták csitítani a részeg Szabót, de ő nem hagyta magát: az ital­bolt összes vendégét szidta trágár káromkodásaival. A vezetphelyettes zárórát rendelt el. egy fiatalember megpróbálta kivezetni a min­denkit megbotránkoztató ré­szeget. Szabó ellenállt, a be­járati ajtó üvegébe csapott, az üveg csörömpölve hullott a földre, de sikerült Szabót kivülre tessékelni. Az ajtó- rugdosásnak, a további ga­rázdálkodásnak a telefonhí­vásra érkezett rendőrség ve­tett véget. A perkedpusztai fenegyereket a bíróság garáz­daságért 8 hónap fegyházban letöltendő szabadságvesztés­re ítélte, egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, s kö­telezte, hogy kényszerelvonó­kezelésnek vesse alá magát. Az ügyész súlyosabb bünte­tés kiszabását kérte. FOTOPALYAZATUHKRj ÉRKEZETT NEHÉZ PERCEK szerve^ az átalánydíjak ösz- szegét is. A közületi gépjár­művezetők létszámának to­vábbi csökkentését szolgálja, hogy .a vállalatok havi 1000— 1800 forintos pótlékot fizet­hetnek azoknak a dolgozók­nak, akik a vállalati személy- gépkocsit, autóbuszt, teher­autót maguk vezetik. A jogszabály szerint a tő­kés országokból beszerzett, illetve szocialista országok­ban reprezentatív célokra gyártott autók használatára csak a Külügyminisztérium, valamint — állományának felére — a Külkereskedelmi Minisztérium jogosult, más minisztériumok, közületi szervek, vállalatok ilyen tí­pusú gépkocsikat nem tart­hatnak, s 1980. december 31-ig kötelesek leadni. A nyugati márkájú kocsik he­lyett Lada 1500-as és 1600-as típusú autót vásárolhatnak az érintett szecvek és vállalatok. A közületi személygépko­csi-állomány fenntartási költségeinek csökkentéséhez fűződő népgazdasági érdek érvényesítését is több ren­delkezés szolgálja. Így példá­ul előírták, hogy a nagyobb gépkocsiállományt fenntartó közületi szerveknél a sze­mélygépkocsik taxi rendszerű üzemeltetését kell megterem­teni. Megvizsgálják azt is, hogy a lakás és a munkahely közötti kocsihasználatot mi­lyen módon lehetne üzemi gépkocsiról taxira „átválta­ni”. Végül a rendelkezés szerint a közületi személygépkocsik jogtalan használatának az eddiginél szigorúbb, a kilo­métertől függően fokozatosan emelkedő — 5—15 forint — büntetési díjakkal igyekez­nek elejét venni. A közületi szervek gépjár­műveiről szóló módosított jogszabály február 1-én lép hatályba. Áru csúszó­pénzért Tilos a vásárlót jogosulat­lan előnyben részesíteni vagy hátránnyal sújtani, a vevőtől külön juttatást vagy más előnyt kérni, követelni, elfogadni. Az üzletben levő árut visszatartani nem sza­bad. A belkereskedelmi tör­vény előírásai ezek a kötele­zettségek, amelyek érvénye­sítését különböző intézkedé­sekkel segíti és figyelemmel kíséri a Belkereskedelmi Mi­nisztérium. A minisztérium ellenőrzé­si programja alapján a ke­reskedelmi felügyelőségek a rendőri szervekkel együtt­működve, valamint a válla­latok belső ellenőrzésükön keresztül rendszeresen vizs­gálják a törvéhy érvényesü­lését és szigorúan fellépnek a törvénybe ütköző magatar­tás ellen. Az ellenőrzések ta­pasztalata szerint a különbö­ző szabályozások ellenére is előfordul, hogy jogtalan előnyszerzés reményében mes­terségesen teremtenek hiány- helyzetet. A MERKUR Vállalat sze­gedi kirendeltségén a telep­vezető, a helyettese és két eladó a közüíetek által le­adott személygépkocsik érté­kesítésénél követelt eseten­ként 500 forint vagy még na­gyobb összegű csúszópénzt, s ily módon két év alatt 120 ezer forintra tettek szert. A bíróság Vig József telepveze­tő-helyettest 14 havi börtön- büntetésre és 25 ezer forint pénzbírsága, Jády Lucián el­adót 3 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre és ötezer forint pénzbírságra, Csórja Gyula telepvezetőt 2000 fo­rint, Fábián Lajos eladót pe­dig 3000 forint pénzbüntetés­re ítélte. A Vas- és Edénybolt Vál­lalat ellenőrzési osztálya de­rítette ki, hogy a 65. számú kazán szakbolt vezetője, Un- gor László szabálytalanul magánnyilvántartást vezetett a hiánycikknek számított ka­zánokat kereső vevőkről, akiktől ellenszolgáltatásként 10—15 esetben szeszes italo­kat, máskor 400, 500 forintot fogadott el. A törvénysértő boltvezetőt elbocsátották és rendőrségi feljelentést tettek ellene. Beküldő neve: Koczka Mihályné, Oros, Széchenyi u. 27. „Lakótelep“ malacoknak Százmilliós sertéstelep épül Felsüsimán Az országos húsprogram részeként a nyíregyházi Me­zőgazdasági Építőipari Közös Vállalat kivitelezésében 100 milliós költséggel Felsősimán egy tízezer férőhelyes sertés­telepet létesítenék. Az AG- ROBER tervei nyomán és le­bonyolításában a létesítmény átadási határideje 1979. jú­liusa. — A legkorszerűbb feltéte­leket teremti meg a háztáji gazdaságokban nevelt serté­sek felvásárlására, tovább- hizlalására, értékesítésére — vélekedik Lengyel István, a MEZ ÉP főmérnöke, össze­sen 9 darab — egyenként ezer négyzetméteres — me- zőpanell szerkezetű épületet emeltünk. Mindegyike előre gyártott elemekből áll, ami az élőmunkát a minimálisra csökkentette. A kivitelezés­ből 60 milliónyit a MEZÉP végzett és 40-be kerül a KE- MÉV, valamint az Űt-, Vasútépítő Vállalat munká­ja. A partnerekkel való jó együttműködésnek köszön­hető, hogy a telepnek már több mint 75 százalékos a ké­szültségi foka, így a nyári komplett átadás kilátásai jók. Kormány Imre művezető eddigi 3 évtizedes építőipari ténykedése óta még ilyen modern létesítményt nem épített: — Ma már csak ilyen ele­mekkel lehet gyorsan halad­ni — mondja. — Hagyomá­nyos technológiával még né­hány évre volna szükség az átadásig. Csák az alap ké­szült helyszíni betonozással. E munkák jobban szervezhe­tők. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy tavaly kis­sé késve érkeztek a panelek, de az időhátrányt könnyen le­küzdöttük. Nem kellett baj­lódni, jött a daru, beemeltük az elemeket és punktum. Most a faggyal küzdünk. A földet is kénytelenek va­gyunk kompresszorral fella­zítani. — Jó dolog a gyorsaság, de a szerelő jellegű építési mód legfelelősségteljesebb része, egyben a munka lelke is a pontosság — állapítja meg Dankó László kitűző. — Tehát ajánlatos a colstokot a zsebben hagyni. Helyette szintező műszerrel, méró- szalaggal kell mérni. A mé­reteltérések hibahatára né­hány milliméter lehet. Mint a konyhában a forró leves, úgy gőzölög két hordó víz Szántó Pál kőművesbri­gádja mellett. — Az ólaknak csak a vá­zát nem kellett falazni — így a vezető. — A belső tér- elhatárolásoknál viszont van mit tenni. A meleg víz és a kötésgyorsító a habarcshoz kell, hogy az mire lehűl, annyira szilárd legyen, a ke­mény fagy se károsíthassa. Cs. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents