Kelet-Magyarország, 1979. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-19 / 15. szám

1979. január 19. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Jobbat és többet A szabolcsi mezőgazdaság feladatai 1979-ben A MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEKBEN befejeződtek a leltározások, következnek a zárszámadásokat, tervtárgya­lásokat előkészítő kisgyűlé- sek, brigádértekezletek. Van miről beszélni. 1978-ban mezőgazdasági üzemeink összességében tel­jesítették a tervet. Ettől füg- getlenül tájegységenként és üzemenként nagyon is válto­zóak, eltérőek az eredmé­nyek. Egyes növényeknél ki- magaslóak, jók a termésátla­gok — például burgonyánál, cukorrépánál —, a dohány­nál, napraforgónál, téli almá­nál viszont a hozamok alatta maradtak a tervezettnek. Az okokat — akár az időjárás miatt, akár üzem- és munka- szervezési hiányosságok miatt keletkeztek — vizsgálni szükséges. A tervek maghatározásánál szükséges olyan számvetések elvégzése is, miért követké­zéit be a terméshozamok és ráfordítások kedvezőtlen ala- kulása, miért kellett egység­nyi területekre az indokolt­nál nagyobb költségeket for­dítani. Köztudott, hogy 1978 a mezőgazdasági termelésnek nem kedvezett. Ám hogy né- hány gazdaság eredménye, nyeresége alatta maradt az 1977. évinek, csak részben tudható be a rossz időnek. A termelés kedvezőtlenségei helyenként a személyi felté­telekre is visszavezethetők. Az értékeléskor szükséges erről is szót váltani. Szövetkezeti és állami gaz­daságok 1979. évi termelés- fejlesztési előirányzatai is­mertek. A megyei pártbizott­ság határozatában a terme­lésfejlesztési elvárás 3—3 és fél százalék. Ugyanezekről a számokról volt szó legutóbb a mezőgazdasági szakembe­rek Gödöllőn megtartott ta­nácskozásán is. Ott a nö­vénytermelésben öt, az állat- tenyésztésben két százalék­ban határozták meg a ter­melés növekedését. Nyilván akadnak agrárszakemberek, vagy mások, akik az elő­irányzatot feszítettnek tart­ják. A követelmények reali- tását is indokolja, hogy me­zőgazdasági termelésünk — itt a megyében is — nem­egyszer teljesített már ennél magasabb elvárást is. ALAPOS ELEMZÉS UTÁN KITŰNIK: nem is olyan nagy dolgokról van szó. A nö­vénytermesztésre meghatá­rozott 5 százalék például itt a megyében azt jelenti, hogy a búza tesmésátlagát egy mázsával, a kukoricáét 2 má­zsával kell nöyelni. Ha csak az aratáskor eddig tapasztalt szemveszteséget csökkentik, a hektáronkénti 1 mázsa többletbúza máris adott. A plusz kétmillió-hatszázezer liter tej — amely 2 százalékos termésnövelést jelent — szin­tén teljesíthető, ha az üze­mekben körültekintőbb az állattartás, a takarmányozás, javul az állategészségügyi helyzet. Mezőgazdasági üzemeink­ben a termelés alapvető fel­tételei állandó jelleggel bő­vülnek. Van elég erőgép, kombájn, szállító jármű, szárítóberendezés ahhoz, hogy az eddig teljesített felada­toktól nagyobbakat vállalhas­sunk. Megfelelően bővült 1978- ban, ebben az évben is tovább gyarapszik a főbb termékek műszaki bázisa, például gyümölcstermesztés­nél növekszik a hűtőtér, a manipuláló tér, dohánynál a szükséges kombájn és Sirok­kó szárító lánc. Javul a ter­mesztés biológiai háttere: az üzemek igényeinek megfele­lően kapnak nagy hozamú hibrid vetőmagvakat. Az ál­lattenyésztéssel kapcsolatban elmondható, hogy az ország egészéhez viszonyítva itt van a legtöbb korszerű tehenésze­ti telep, sertéstelepeink is a követelményeknek megfelelő­ek. AZ 1979. ÉVI FELADATO­KAT üzemi szinten tehát a lehetőségekhez, az eszközök­höz mérten kell meghatároz­ni. Elsőrendű, hogy a terve­zés tükrözze azt a jogos elvá­rást, ami az eszközhatékony­ság növelésére vonatkozik. El kell érni, hogy a hozamok és a ráfordítási költségek ará­nyosak legyenek. A gazdasá­gos termelés alapja a taka­rékosság. Ma még feleslege­sen sok energiát használnak el az erőgépek és a gépko­csik üres járatban. Kirívóbb az egy kilogramm hús, vagy tej előállításához feleslegesen felhasznált abraktakarmány. A változtatáshoz nem kell mást tenni, csak az erőgépe­ket, gépjárműveket szerve­zettebben. a legrövidebb úton üzemeltetni, a hús és tej előállításánál a jobb takar­mányozással néhány deka ab­rakot megtakarítani. Sorolha­tó a példa a végletekig. A mezőgazdasági termelés­ben tehát egyértelmű a fel­adat. A mennyiség növelése mellett érvényesülnie kell a minőségi termelésnek, ugyan­akkor kisebb költséggel kell a nagyobb eredményt elér­ni. A TÉLI HÓNAPOK álta­lában a tanácskozások, a megbeszélések ideje. S bár a mezőgazdaságban ezekben a napokban sem szünetel a munka, folyamatos a gyü­mölcsösben a fák ápolása, a metszés, a szántóföldeken a kalászosok fejtrágyázása, az 1979- es termelést alapozzák a feladatokról való beszélgeté­sek is. Fontos, hogy egyetlen üzemben sem maradjon a termelést, a lehetőségeket il­letően tisztázatlan kérdés. Amikor ugyanis valóban el­kezdődik a tettek ideje, már nehéz lesz a dolgokon vál­toztatni. Seres Ernő Az NSZK Szonja cég megrendelésére keszii női ruhákat a Nyírség Ruházati Szövetkezet, Zuberni Sándorné a ruhák részelemeit vasalja. Ketten Mátészalkáról Az ÉRDÉRT Vállalat mátészalkai 13. számú telepén Szállási Ernő az RT—2 típusú keret­fűrészhez tengelyt készít. Az ISG mátészalkai gyárában Moldván István meó-csoportvezető UXIVÄM szele­peken nyomáspróbát végez. VÁLASZOK TÚRISTVÁNDIBAN Mi leszel, be nagy leszel? Szerencsém volt, A túr- istvándi általános iskolá­ban a nyolcadik osztályo­sokhoz éppen a legjobbkor érkeztem, hiszen a pálya- választással kapcsolatos osztályfőnöki óra követ­kezett — s éppen ezt ke­restem. A tanári asztal körül zsi­bongó csoport, közülük alig látszott az osztályfőnök. Vá­mosi Károly feje. A tanár előtt egy halom munkafüzet, s izgatott szemek lesték: hány pontot értek el a fizikai fel­adatlap kitöltésében. Véget ért a szünet, ki-ki elfoglalta a helyét az osztályban — tizenheten vannak a nyolca­dikosok. „Beszéld meg a szüléiddel" — Megnéztétek a legfris­sebb anyagokat? — kérdezte a sarokban lévő asztalka mellett az osztályfőnök, s föl­emelte az oda rakott adag prospektust, tájékoztató fü­zetet. — Lassan itt a végle­ges döntés ideje, igyekezzen mindenki megállapodni an­nál a két helynél, ahová je­lentkezni kíván. Nézd csak, Gyuri, itt van, amit ajánlot­tam: a nyíregyházi új szak- középiskola választható szak­jai. Mércse Gyuri fölpattan. — Melyik szak tetszik leg­inkább, választottál már? — Igen — nyújtotta meg egy kicsit a szót a fiú. — Ez a távközléstechnikai műsze­rész ... közelben, Fehérgyarmaton is indul, akkor csak oda jelent­kezhetsz. Megnézzük majd együtt — nyugtatta meg a fiút a tanár, majd visszatért a szülőkhöz. -— Én egyébként, s ezt már modtam is nektek, elmegyek mindenkihez, hogy a szülőkkel beszéljek. Nála- tok — fordult az első pa­dokban ülő két cigánygyerek­hez — nem gondolta még meg anyukátok? — Háát. . . nem — hang­zott a bizonytalan válasz. A két Varga gyerek nem akar tanulni sehol, most is az a véleményük: dolgozni men­nek a gazdaságba. Az osz­tályfőnök nem legyint, el­gondolkodva nézi őket egy darabig. — No, elmegyek én még beszélni anyukátokkal. — Tanár bácsi — heveske- dik egy eleven szemű fiú. — Én Tiszabercel mellett va­gyok! Ott van a bátyám is. én is mezőgazdasági gépsze­relő szeretnék lenni. Én már láttam belülről a Rába-Stei- gert is! Hü, micsoda műszer­fala van . .. — Jól van, Tibi, te mindig is szeretted a bütykölést — mosolygott rá osztályfőnöke. — S te, Bálint, választottál? — kérdezte a padban ülő má­sik fiút. — Bútorasztalos vagy gép­lakatos — vágta az rá. — Ha az első nem megy, akkor a gyarmati METRIPOND-ba mennék. — Persze, neked édesapád is ott dolgozik! No, nézzük csak akkor, hogy áll most a tervezgetés! Nyújtsa fel a kezét, aki szakmát akar ta­nulni. Kissé bizonytalanul, de vé­gül megállapodva fölnyúlik hét kar. Aztán a többi: né­gyen szakközépiskolába men­nek, négyen pedig gimná­ziumba. Az utóbbiak közé tartozik Szimcsák Marika. Édesapja útőr, édesanyja ház­tartásbeli, s két nővére közül az egyik bolti eladó, a másik pedig tanítónő. Szakmára készülnek — A gimnázium után talán te is tanárnak készülsz? — Nem, dehogyis — pis- lant tanárára a kislány, s az osztályból kitört a jóízű nevetés. — Akik szakmára készül­nek azokkal hamarosan or­vosi vizsgálatra megyünk — folytatta a tanár, a „jelöltek” pedig felzúdultak: orvosi vizsgálat?! — Fogorvoshoz is me­gyünk? — kérdezte valaki riadtan. — Minek kell men­ni? — harsant a másik kér­dés. — Pályaalkalmasságira — válaszolta az osztályfőnök. — Mert gondoljátok csak el: ha valaki mondjuk kötő-hurkoló szakmára menne, és rossz a szeme . . . Nem tudná elvégez­ni a munkáját! Mindenkit alaposan megvizsgálnak majd Gyarmaton. ... Közeleg a kicsengetés ideje, zsibong már a gyerek- csapat. Pályaválasztás ide vagy oda, jövendőbeli tervek vagy fontos döntés — odakint csábítóan ragyog a frissen hullott hó ... Tarnavölgyi György Kenyér és krumpli Ő sidőktől a kenyér az egyik legfontosabb táp­lálkozási cikke az em­beriségnek. Már a kisiskolá­sok fújják, hogy gabonaliszt­ből dagasztják, kelesztik, sü­tik. Jó liszt, jó pék kell ah­hoz, hogy finom, puha ke­nyeret kapjunk. S hosszú so­rok példázzák, hogy az em­berek nem restek sorba állni egy jóhírű pékség előtt, hogy jó kenyeret kapjanak. A burgonya, vagy inkább a szabolcsiaknak sokkal köz- ismertebb krumpli szintén az alapvető élelmezési cikkek közé tartozik sok embernél. Pedig ennek jóval rövidébb a múltja, alig néhány száz éve, Amerika felfedezése óta is­merjük Európában. Hogy kerül egymás mellé a kenyér és a krumpli? Az üzletekben alföldi bur­gonyás kenyér néven jelent meg az a kenyérfajta, amely több napig megtartja frisse­ségét. Csakhogy ez a minő­ségjavulás az importból szár­mazó burgonyapehely hozzá­adásával érhető el. Ugyanak­kor a nagy burgonyatermés mellett igen sok burgonya­keményítőt is lehet előállíta­ni — sajnos egyelőre több­nyire raktárra. Ezért végzett próbasütést a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat, hogy a keményítőliszt felhasználá­sával hasonló minőségjavu­lást érjenek el. Felkarolta az illetékes minisztérium is a kísérleteket, a Sütőipari Ku­tató Intézet szintén végzett vizsgálatokat. Egyelőre ugyan az érzékszervi és a műszeres értékelések azt mutatják, hogy a burgonyakeményítő­vel elérhető minőségjavulás még elmarad a burgonyape- hellyel készült kenyérétől. Azonban tovább folytatják a biztató kísérleteket, mert a kisebb súlyú kenyereknél ki­mutatható javulás érhető el. (S az sem mellékes, hogy importot takarítunk meg.) Az új kenyértípus gyártá­sára a döntés februárban várható. A bevezetésre már a Fővárosi Sütőipari Vállalat­nál is folyamatban vannak az előkészületek. örömmel üdvözlünk min­den helyi kezdeményezést, amely egyszerre siet a lakos­ság ellátásának javítására és ugyanakkor olyan — jelenleg feleslegesnek tűnő — cikkek, mint a burgonyakeményítő hasznosítására. Ezzel ugyan­is a burgonyatermesztők is jól járnak, nagy termés ese­tén az ipari feldolgozás és továbbfelhasználás egyik út­ját lelik meg. L. B. Az utolsó padban kényel­mesen üldögél egy fiú, lábait előrenyújtva figyelte társait. — A nyíregyházi Vasvári­ba felvételiztünk, én is Ibo­lya is — mondta később Ster András. — A testneve­lési tagozatra. Most várjuk februárban az értesítést, ho­gyan sikerült. Ügy érezzük, nem volt nagyobb baj . . . — Jó volna rögzíteni, mi­kor is legyen a szülői érte­kezlet! — váltott témát Vá­mosi Károly — Megbeszélté­tek otthon, mikor érnek rá a szüléitek? Aki Bercelre tart Néhány kéz felnyúlt, de a legtöbben még nem hoztak választ. Aztán Árkosi Karcsi jelentkezett. — Tanár bácsi, én Nyír­egyházára szeretnék menni autószerelőnek, vagy Szálká­ra géplakatosnak. De vala­mi körzetről hallottam .. . — Ügy van, ennek utána kell nézni, mivel: ha olyan szakmát választasz, ami itt a H a _ nem látom, hogyan alakul, formálódik ke­zük nyomán a vasle­mezből a vashal vagy a violinkulcs, nem hiszem el, hogy ezt a „Metamorfózis” trió: Rai Sándor, ifi. Kaszás Mihály és Palkó Pál csinálta. A régi szép mestersé­gek közül sok kive­szőben van. No, itt Nagyhalászban nem, mert ez a három fia­talember, a Petőfi Tsz tagjai ápolják. A közös gazdaság műhelyében dolgoz­nak együtt, s a szö­vetkezet részére ren­delt munkák végzése közben figyelték egy­mást, ki mihez ért, s elhatározták, hogy a t'asmunkát magasabb színvonalon próbál­ják művelni. így kerültek elő szak­könyvek, majd meg­születtek az első szép azonban elsősorban a vasból „gyúrt” virág- rábízott feladatokat tartók, kQnyvállvá- látja el. Méghozzá ki- nyok, folyóiratolva- valóan. Es kezdemé- sók, viharlámpák és nyezésükkel sok mun- sok-sok szép tárgy. kán könnyítettek. Híre futott ügyes- Készítettek például ségüknek hamarosan egy olyan fúrógépáll- az egész községben, ványt, amellyel füg- Munkájuk elvégzése gőlegesen használva után esténként a lehet fúrni, vízszintes műhelyben hurkától- helyzetbe állítva pe­tét, gyertyatartót vas- dig köszörülni. Érté­ből, fali függőlámpát, nek a vaslemez-dara- a tsz étterme részére boláshoz, hegesztés­díszes, vasvirágokkal hez, a lemezformálás- mintázott térelválasz- hoz, cunderoláshoz, tó falat és sok egyéb festéshez, mást készítettek, Ottjártunkkor ép- amelyben örömüket pen egy általuk kö­tetik. vácsolt vasajtót sze­A három, szakma- reltek a tsz-iroda hé­jának élő fiatalember járatára. Ugyancsak foga volt az időnek, de a pufajkába öltö­zött srácok nem sokat adtak rá, szerelték a díszes, modern vas­pálcikákból összehe- gesztett remekművet és gyönyörködtek benne, amikor készen lettek szerelésével. S zakmájuk a hob­bijuk is. Emel­lett van még egy közös vonásuk: szeretik a zenét, kü­lönösen a beatet. Kedvenc zenekaruk az Omega. Van ennek az együttesnek egy nagylemeze, s annak egyik oldalán hallha­tó a szám, melynek a címe Metamorfózis (magyarul: átalaku­lás). Innen vették a nevet, így lett Meta­morfózis három a bri­gád neve. (farkas) lililll

Next

/
Thumbnails
Contents