Kelet-Magyarország, 1979. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-19 / 15. szám

ELSŐKÉNT ARANYOSAPÁTIBAN Megkezdődtek a zárszámadások KÖZÖS KÖZLEMÉNY ALÁÍRÁSÁVAL Elszálló milliók A ki fázik, az mele­gedni szeretne. Me­legedni lehet, sőt — egészségünk megóvása ér­dekében — szükséges is, de nem mindegy, hogy mi­lyen áron. Az elmúlt más­fél hét hideg napjai sok tekintetben próbára tették felkészültségünket, s sze­rencsére nem voltak ko­moly problémák az ener­gia-, konkrétabban a fű­tésellátás tekintetében. A hőerőmű felkészültsége szerencsés helyzetet te­remtett Nyíregyházán is: a lakások fűtöttségi átlaga például jó néhány fokkal meghaladta a debrecenie­két. Nem kis pénzbe és energiába került ez a nép­gazdaságnak, hiszen a táv­fűtés — tudott dolog —• dotált szolgáltatás, sokkal többe kerül, mint ameny- nyit fizetünk érte. Kétsze­resen fontos tehát, hogy takarékoskodjunk a táv­fűtés energiájával. Takarékoskodni, de ho. gya-n? Hidegebben tartsuk a szobáikat? Ne fűtsünk minden helyiséget? Sem az egyik, sem a másik. Pél- dául úgy állítsuk be a ra­diátornál lévő elzáró sze­lepeiket, hogy ne fűtsiük túl a helyiségeket, hogy aztán az ablakon keresz­tül engedjük a szabadba. Vizsgáljuk meg: zárnak-e rendesen az ablakok, aj­tók, s ha nem, hát szige­teljünk. Sajnos a kereske­delem (vagy az ipar) sem készült fel erre. Jó néhány ismerősömtől hallottam ezekben a napokban, hogy hiába szaladgált ablakszi­getelő után, sehol sem kapott... A takarékos fűtés elter­jedésének egyik fő aka­dálya nálunk, hogy a táv­fűtést élvező lakók lég­köbméter után számított átalányt fizetnek. Ez egy cseppet sem ösztönöz a jobb, gazdaságosabb fűtés- technika elterjedésére. A tanárképző főiskolán a külső — és természetesen a belső — hőfokhoz sza­bályozzák be a távfűtés­ből „vett” energiát. Sokan nem akarták elhinni: egy év alatt több, mint egy­millió forint megtakarí­tást produkáltak! Jó volna ezt elterjeszteni. E zekben a téli napok­ban csak a TITÁSZ nyíregyházi hőerő­művében naponta mint­egy háromszázezer liter olajnak megfelelő ener­gia ég el. Ha csupán két százalékot sikerülne a jó fűtéstechnikával ebből megtakarítani, már az is azt jelentené, hogy egy vasúti tartálykocsira való olajjal kevesebbet kellene import útján beszerezni. Jelentős tehertételtől sza­badulna meg így a népgaz­daság egy egész fűtési idényben. Tóth Árpád A Növényolajipari Vállalat nyírbátori gyárában évente 128 ezer tonna mosóport és 1500 tonna gyertyát készíte­nek hazai és külföldi meg­rendelésre. 1. képen. — A gyertya­üzemben 30 — fajtájában és formájában — különböző díszgyertya készül a nagyke­reskedelmi vállalatok meg­rendelésére. Csikós Mihályné és Illés Györgyné a kiöntött gyertyákat tisztítják. 2. képen. — A mosóporüzem­ben félautomata töltőgépen készül a közkedvelt Biopon mosószer. (Császár Csaba felvételei) Gyertya, mosópor Nyírbátorból Befejezte munkáját a KGST Végrehajtó Bizottság ülése Moszkvában csütörtökön véget ért a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa Vég­rehajtó Bizottságának 88. ülése. Az ülésen a tagállamok miniszterelnök-helyettesei vettek részt. Bulgáriát Andrej Lukanov, Csehszlovákiát Ru­dolf Rohlicek, Kubát Flavio Bravo Pardo, Lengyelországot Franciszek Kaim, Magyaror­szágot Marjai József, Mongó­liát Miatavin Peldzse, az NDK-t Gerhard Weiss, Ro­mániát lion Patan, a Szov­jetuniót Konsztantyin Katu­sén, Vietnamot Huynh Than Phat képviselte. A KGST és a JSZSZK kormánya közötti megállapodás alapján részt vett a munkában Sz. Gligo- rijevics, a JSZSZK Szövetsé­gi Végrehajtó Tanácsának tagja. Az ülésen részt vett Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. Az ülés résztvevői megvi­tatták a komplex program, a hosszútávú együttműködési célprogramok megvalósításá­val összefüggő kérdéseket, valamint a KGST-tagállamok sokodalú gazdasági együtt­működésének más kérdéseit. Több megállapodást is alá­írtak az együttműködés egyes feladatairól. A Végrehajtó Bizottság ülé- séről részletes közleményt adnak ki. Moszkvában tárgyal a spanyol külügyminiszter Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök csütörtökön fogadta Marcelino Aguirre Oreja spanyol külügyminisz­tert, aki szerdán érkezett hi­vatalos látogatásra Moszk­vába. A tárgyszerű légkörben megtartott megbeszélés során a kétoldalú kapcsolatokról, mind pedig az időszerű nem­zetközi kérdésekről szó volt. Mint a kiadott közlemény hangsúlyozza, a megbeszélés tükrözte a két félnek azt a szándékát, hogy elmélyítsék Moszkvában tárgyal a spa­nyol külügyminiszter. Képün­kön: Marcelino Oreja Aguir- ret (harmadik balról) csütör­tökön fogadta Alekszej Ko­szigin (harmadik jobbról) is. (Kelet-Magyarország telefotó) a kölcsönös megértést és az együttműködést. Mindkét részről arra törekszenek, hogy a két ország népének, s egyúttal az európai béke és biztonság megszilárdítása ér­dekeinek megfelelően széle­sítsék az együttműködést. almáskert területe. Sajnos a tervezett százötven vagon alma helyett mindössze 41 vagonnal takarítotak be ősz­szel. A hideg és a fagy jó elő­Pável János elnök beszámol a tagságnak. re leszüretelte a termést. Egyetlen vigasz, hogy export­ra negyven vagonnal szállí­tottak. A kedvezőtlen időjárás nem kímélte a növényter­mesztési ágazatot sem. Bú­zából 32, rozsból 22 mázsás átlagot takarítottak be hek­táronként. A 220 hektár ku­Csütörtökön tartották Sza- bolcs-Szatmár megyében az első zárszámadást. Aranyos­apátiban, az Oj Élet Terme­lőszövetkezetben vonták meg 1978 gazdasági mérlegét, ad­tak számot a tagságnak a múlt évben végzett munká­ról, határozták meg az idei tennivalókat és megtartot­ták a minden öt évben ese­dékes vezetőségi választást. A zárszámadáson — amelyet a község kultúrházában tartot­tak — részt vett dr. Józsa Endre, a Szabolcs-Szatmár megyei TESZÖV titkárhelyet­tese. Az aranyosapáti Űj Élet Termelőszövetkezet 1834 hek­táron gazdálkodik — kezdte az 1978. évi gazdasági ered­mények ismertetését Pável János tsz-elnök. Nem a leg­jobb körülmények között, hiszen területük fele savanyú homoktalaj, a többi pedig középkötött és kötött vályog­talaj. A szövetkezet árbevé­tele meghaladja a 38 millió forintot, a tiszta nyereség pe­dig négymillió 200 ezer forint. A szövetkezetben három évvel ezelőtt kezdődött a me­lioráció. 10 millió forintért végeztek vízrendezést, táblá- sítást, s alakították ki az út­hálózatot. Ezzel a munkával tavaly végeztek. Fejlesztési tervükben első helyen szere­pelt a gyümölcsrekonstruk­ció. A múlt évben 25 hektá­ron telepítettek, 1979-ben harminc hektáron akarnak új gyümölcsöst telepíteni. így 171 hektárra emelkedik az A kisvárdai városi pártbizottság ülése Csütörtökön ülést tartott a kisvárdai városi pártbizott­ság. Az ülésen értékelték a város 1978-as gazdasági ter­veinek végrehajtását és meg­szabták 1979 gazdaságpoliti­kai feladatait. A pártbizottság Lipők Andrást, az MSZMP Kisvár­dai városi Bizottsága eddigi első titkárát felmentette megbízatása alól és hozzájá­rult ahhoz, hogy gazdasági területen kapjon beosztást. A pártbizottság első titkárává Varga Andrást, a városi párt- bizottság eddigi titkárát választották meg. Az ülésen részt vett és fel­szólalt Gulácsi Sándor a me­gyei pártbizottság titkára. Az aranyosapáti zárszámadó közgyűlés résztvevői. koncából száz hektáron hib­rid vetőmagot termeltek. Az utóbbi négyszeres jövedelmet biztosított a gazdaságnak, mint a takarmánynak ter­mesztett kukorica. Jelentős az állattenyésztés is. Egy tehén 2850 liter te­jet adott, s folyamatban van a telep szakosítása. Az ezer- egyszázas anyajuhállomá­nyukat 1980-ra kétezerre fej­lesztik fel. Ezért 1979-ben két­millió forintért vásárolnak te­nyészállatokat. . Folyamatosan javítják a szövetkezetben a munkakö­rülményeket, a szociális el­látottságot. A nagycsaládo­sokat rendszeres segélyben részesítik. Az idős, nyugdí­jas tagoknak munkalehető­séget biztosítanak. Hét szo­cialista brigád dolgozik a szö­vetkezetben és ebből kettő női. Mindinkább szélesedik ez a mozgalom, amit anyagilag és erkölcsileg is elismernek. A termelőszövetkezet kö­zös vagyona 68 és fél millió forint. Ez az 1974-es egyesü­lés óta megduplázódott és a tagok éves jövedelme tízezer forinttal emelkedett, most 38 ezer ötszáz forint. Év végi nyereségként a fizetés 16 szá­zalékát kapják a tagok és a szakvezetők. Az elnöki beszámoló után került sor az ellenőrző, a döntő- és nőbizottsági elnö­kök beszámolójára, majd az 1979-es termelési és pénzügyi terv ismertetésére. Búzát háromszáz hektáron vetettek, a terv 36 mázsás át­lagot ír elő. Rozsból húsz. ku­koricából 38, cukorrépából 320 mázsás átlagot szeretné­nek elérni. Almából 150 má­zsás termést terveznek, a te­henészetben pedig szeretné­nek elérni 164 tehén átlagá­ban háromezer literes ho­zamot. Az ez évi terv ismertetése után tartották meg a vezető­ség választást. A tagság újabb öt évre bizalmat szavazott a tizenegy tagú vezetőségnek, köztük Pável Jánosnak, a termelőszövetkezet elnöké­nek. (Sipos) Im^rszáa I XXXVI. évfolyam, 15. szám ÄRA: 80 FILLÉR 1979. január 19., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents