Kelet-Magyarország, 1979. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-18 / 14. szám
1979. január 18. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Azonos hullámhosszon TALÁLÓAN FOGALMAZOTT Csősz Béla, a záhonyi nagyközségi pártbizottság titkára: „Azonos módon látjuk a feladatokat, egyformán húzunk, hogy teljesüljenek." Ez a szemlélet jutott kifejezésre azon a közös eszmecserén, amelyen a párt december 6-i határozatából adódó teendők kerültek terítékre. Nem volt értelme a dolgok szépítge- tésének. Feltárták a hibákat, s próbálták megkeresni rá az orvosságot. Nem sértődött meg a Lenin Tsz gazdaságvezetősége, amikor elmondták a pártvezetők: mi az, amin még érdemes és szükséges is változtatni. És főleg, hol vannak tartalékok, amelyek ez évben segíthetik a gazdaságosság és a minőség mutatóit. Mérlegelték, mi volt tavaly a jó, s min szükséges javítani, előbbre lépni. Elmondta a pártvezetőség, hogy az 1977-ben még alaphiánnyal küszködő gazdaság 1978-ban sokat fejlődött. Különösen az állattenyésztés, s ezen belül is a tehenészet ért el figyelemre érdemes eredményeket. 1978-ban 600 literrel növelték a tej termelési átlagot, sajnos, még így is csak 2600 liter a tehenenkénti hozam. Sok tényezőt összevetve javasolta a pártvezetőség Háda Kálmán párttitkár által, hogy idén a talajjavításra több gondot fordítsanak. Pártvezetőség javasolta azt is, hogy a megyei pártbizottság 1979-es évi feladatmeghatározását figyelembe véve, idén a tavalyihoz viszonyítva 5 százalékkal növeljék a termelési eredményeket. Elhatározták, hogy fejlesztik a juhállományt, így most a 850 anyajuhhoz vásároltak még 150-et. Különösen a szakemberek alkalmazására figyelmeztetett a pártvezetőség. Ha tovább akarnak lépni, szükség van a rendszeres utánpótlásra. Most öt agrár- és öt üzemmérnök dolgozik a tsz-ben. Tavaly két szolgálati lakást építettek. Idén három ösztöndíjasukat segítik és várják is haza a debreceni egyetemről. S továbbra is szorgalmazza a pártvezetőség a szolgálati lakások építését. SZEMLÉLETÜNK MEGÚJÍTÁSÁRA van most szükség. Ez máról holnapra nem változik meg. Kétségtelen viszont, hogy törekedni kell rá, elősegíteni a felfogásváltozást. Gazdaság- politikai, gazdaságirányítási gyakorlatunkat a változó helyzet követelményeihez kell igazítani, gyorsan, halasztás nélkül. Az MSZMP KB 1978. december 6-i határozata arra figyelmeztet, hogy „a párt- szervezetek gazdaságszervező, ellenőrző és felvilágosító tevékenységükben abból induljanak ki, hogy most a legfontosabb a gazdaság- irányítás, a végrehajtás, a gyakorlati munka javítása”. Tévedés ne essék: ez nemcsak nekik szól, hanem a gazdasági vezetőknek is. így, ebben a szellemben ítéljék meg e párthatározatnak egyik legfontosabb részét, s igényeljék a> pártvezetés segítségét. A későbbiekben nem véletlenül figyelmeztet a decemberi párthatározat a következőkre: „Mindehhez elengedhetetlen a feladatok helyes értelmezésén alapuló egységes szemlélet és cselekvés, a párt tagjainak példamutatása a végrehajtásra." Vajon minden üzemünkben, vállalatunknál, közös gazdaságunknál ez a norma? Hallottam olyan esetről, amikor a gazdasági vezető hivatali hatáskörét túllépte, s „átnyúlt” a pártvezetés feje fölött vagy megkerülte azt. Együtt dolgozni, egy irányba húzni, egymást még arra is figyelmeztetni, hogy most hol kell jobban vagy kevésbé, s miért — elengedhetetlenül fontos tényezővé vált. Nem szabad ezekről megfeledkezni, amikor párt- szervezeteinknél készülnek a cselekvési programok, amelyekben a kommunisták és pártonkívüliek ezreinek a javaslata, akarata sűrűsödik. Erről szólt a nagyhalászi Petőfi Tsz pártvezetőségének fiatal titkára, Márczi Imre: „Megtaláltuk a jó együttműködés útját a gazdaságvezetéssel. A napokban kérték az 1979-es gazdasági célok kidolgozásához a pártvezetőség véleményét.” Miket javasoltak? Elsősorban a tejtermelés fellendítését. Uj telepvezetőt. Szemléletváltásra van szükség a vezetésben, hogy megváltozzon az állattenyésztők szemlélete és gondolkodása is. Csak így lehet minőségben. termelékenységben előbbre jutni. EGY DOLGOT NAGYON KÉRT az emberektől a pártvezetőség titkára: tárják fel őszintén a hibákat. Csak így lehet ezeket orvosolni. Bak Sándor, a nyíregyházi panírgyár pártvezetőségének titkára nem csak ezt kéri: a javaslatokat, az ésszerű, bátor kezdeményezéseket is. Másutt az ötleteket jutalmazzák. Lényeg: egy irányban korszerűbb szemlélettel, azonos hullámhosszon gondolkozni oárt- és gazdaságvezetőknek, mindazoknak, akik egyáltalán tehetnek egy picivel többet, jobban, hogy a termelés területén a barométer derűsebb időt mutasson. Farkas Kálmán Lakás 4 ezer cigánycsaládnak Csaknem négyezer cigány- család költözött új otthonba Szabolcs-Szatmárban az utóbbi tizenhárom év alatt. A lakások többségét kedvezményes hitel felhasználásával építették, a tanácsok 'által kiutalt bérlakások száma pedig elérte a 300-at. Ma már a cigánylakosság többsége a falvakban lakik, több mint 4 ezer család. A megyében a legtöbb cigány a nyíregyházi, a mátészalkai, a kisvárdai és a fehérgyarmati járásban él. A cigánylakosság száma Szabolcs-Szatmár megyében meghaladja a 35— 38 ezret. Az iskola-előkészítő tanfolyamok és a cigánytanulókkal való külön foglalkozás eredményeként évről évre növekszik az általánost elvégzők, majd szakmunkás- képző intézetekben, szakközépiskolákban és gimnáziumokban tanuló cigányfiatalok száma. Szakmunkásképzőben csaknem 350, szakközépiskolákban és gimnáziumokban 24 cigányfiatal tanul. A kollégiumi elhelyezésnél is figyelembe veszik helyzetüket, összesen hetvennyolcvan cigányfiatal él a különböző középfokú intézmények kollégiumaiban. Nagy gondot fordítanak' a megyei társadalmi, egészség- ügyi szervek a cigánylakosság ismereteinek bővítésére is. Egy év alatt több mint ezer előadást tartottak nevelési, egészségügyi, családtervezési kérdésekről. FIATALOK ÜZEME FEHÉRGYARMATON Mesterhármast akarnak Évek óta Fehérgyarmat élenjáró üzeme a MEZŐGÉP helyi gyáregysége, mely jelenleg háromszáz dolgozót foglalkoztat. Nyolcvan százalékuk harminc éven aluli. Közülük néggyel beszélgettünk az 1979-es év feladatairól. Az idősebb jogán Szilágyi Bertalan a „szóvivő”: — Szívesen jönnek és maradnak üzemünkben a fiatalok. Ennék három oka van: jó munkahelyi légkör, a viszonylag magas átlagkereset és a biztonság. Bélteki Gabriella a beszélgetés napján töltötte be huszadik évét: — A MEZŐGÉP megalakulásának tizedik évfordulóján büszkén emlékezhettünk a korábbi két élüzem kitüntetés megszerzésére. Ha 1979. május 1-én harmadszor is sikerül, a kiváló cím megszerzésében már nékünk is részünk lesz. Ez lenne az igazi mesterhármas! Farkas Györgynek is ez az első munkahelye. Igaz, két évig katonaként távol élt az üzemtől, de kapcsolata akkor sem szakadt meg volt munkatársaival. „1979 megnövekedett feladatokat jelent mindannyiunlknak. Ránk, fiatalokra az export, és a belföldi szállítmányok időre történő elkészítésénél számít a gyárvezetés.” Készül az SM—15 Bíró Bálint a munka, a munkás becsületét említi. — A novemberi tanácskozáson velünk fiatalokkal már ismertette a gyárvezetés a tennivalókat. A silómaró, a kitrágyázó, s az élelmiszer- ipari gépek gyártásában már nagy gyakorlata van az üzem dolgozóinak. Munkánkat anyagilag is megbecsülik. Az üzemben 11 brigádban dolgoznak fiatalok. Az Ady Endre és a Ságvárl Endre ifjúsági brigádok különösen kiemelkednek. Az Ady brigádot Fodor Béla, a Ságvárit Kiss József vezeti. Az üzemi munkában és a társadalmi tevékenységben is kitűnnek. — Tudjuk, az idén nehéz lesz tartani a tempót — folytatja a beszélgetést Farkas György —, hiszen az átlagosan egy fizikai dolgozóra jutó árbevétel 1978-ban túlhaladta a 440 ezer forintot. A 120 százalékos tervteljesítés ugyancsak kötelez bennünket. Mindenki egyetért abban, hogy növeljük az ex. porttevékenységet. Szilágyi Bertalan szerint: Szilágyi Bertalan — Helyiben is szervezettebbé kell tenni az anyagellátást. A profiltisztítás — szerintem — nagyban hozzájárult, illetve járulhat a még zavartalanabb munkához. Most minőségi termelést kell produkálnunk! Molnár Károly Bélteki Gabriella Bíró Bálint Farkas György TOR E stére, a szokásos időben már nem kapta vacsoráját, a szépre fejlődött hízó. Gazdája a testvéreinél, a szülőknél jár, torba hívogatni. Az asszony pedig a teknőket, edényeket készíti elő. A hideg, szürkületi hajnalon érkezőket tüzes kisüstivel fogadják a háziak. A férfiak inkább csak állva iszogatnak, cigarettáznak az asztal körül. A disznófogásig, nincs idő üldögélésre. Az asszonyok pedig vízmelegítéshez, hagymapucoláshoz, fűszerek előkészítéséhez kezdenek. Gábor, az egyik sógor vállalja a házi hentességet. Szakmára ugyan villanyszerelő, de amellett amolyan ezermester. A veder csörgetésére, mély röffenésekkel ki is jön a hízó — mivel nem evett az előző délután — és topogva figyel az ismerős zajra. De akkor neki a hat ember. S a birkózásban is ők győznek. Nem sok idővel utána, mozdulatlan marad az állat. Fel se fogták mind a vérét, any- nyi ömlött ki belőle. Sziszegve lobban a palackból gumicsövön eresztett gáz. Serceg a disznó szőre, pirul a bőre. (Hol van már a szalmaégetés 1?) Aztán végez a perzseléssel az alkalmi házihentes. Közben kínálja a gazda a butéliából a kisüstit, mert pár nap óta igen csak foga van a télnek. Az állat lemosásában már a fiatalabbak is segítenek. Meleg vizet hordanak ki a sátortetős házból, a gáztűzhelyről. . A háziasszony kívánsága, hogy Gábor sógor karajra bontsa fel a disznót. Az első, külön levágatott darab húsokat rakja egy kék tálba, a reggelihez. Idős Mihály bácsi, a házigazda apja, fontoskodva toporog: „Vajon merre fordulva lesz a disznó lépe? Ha napkeltének — úgy tartották a régi öregek —, hosszú tél lesz.” A fiatalok kis ideig szó nélkül hagyják Mihály bácsi tudálékos megjegyzését. Akkor a másik fia, Zsiga, a traktoros elneveti magát. „Arra fordulva van a lép, apám, amerre a disznót helyezzük.” Erre az öreg válasz helyett aprókat köhécsel. Amikor a szél erősödik, bekerül az udvarról a hízó minden darabja. Bent pedig füstelen jó meleget áraszt a vajszínű cserépkályha. Kellemes szaga van a friss, hús- darabokkal bőven ellátott toroskáposztának. Előtte — étvágygerjesztőnek — még isznak egy-egy pohárka pálinkát a férfiak. Minden további munkát, ami főleg a nőkre vár, gépek Nem szakma Emlékezik még a kedves olvasó arra a hosszú vitára, ami arról folyt: miért nem szakma a gépkocsivezetés? Igazából egyetlen ütőképes ellenérve sem volt annak, aki tagadta, s meg is lett az eredmény. Szakmának nyilvánították. Mostanában egyre több szó esik egyik-másik szakmáról, ami szintén nem szakma. Az ápolónőkről van szó. Igaz, aki végez, olyan bizonyítványt kap. amely szakképzettnek minősíti, de ez csupán formaság. Lényegében nem jelent szakmunkásbizonyítványt. A kislány, aki sikerrel elvégzi a nyolc osztályt, bekerül a szakiskolába, vagy szak- középiskolába. Ott tanul biológiát, kórbonctant, anatómiát, latint — de nem sorolom tovább —, vizsgázik szakmából. Emberéleteket bíznak majd rá egy kórházban vagy rendelőben. De hát nem szakma, ennek ellenére. A fiatalember, aki viszont gyenge eredmény után elmegy egy szakmunkásképzőbe, ott két, vagy három évet tanul, s lesz mondjuk egy közepes kőműves, az szakmunkás. Jogosan. Csupán az a kérdés, miért nem ér any- nyit egy másik szakképzés, mint a szakmunkásképző? De folytassuk a dolgot. Ha a szakképzett ápolónő még 10 hónapot rátanul az eddigiekre. akkor speciális területeken dolgozhat. Ha érettségije van, akkor még több választási lehetősége kínálkozik. De még ekkor sem szakmunkás. Vagyis tanul, dolgozik, felelősségteljes munkát végez, s lényegében a betanított munkás elismerését kapja meg. A szakmunkás cím nem puszta formaság. A dolgozó ember helyét jelzi a társadalomban. Kifejezi a tudást, a felelősséget, a szakértelmet, az ehhez vezető utat. A döntés az egészségügyi és munkaügyi miniszter kezében van Érdemes lenne megnyugtató döntést hozni. Manapság panaszkodunk. hogy mindenfelé kevés az ápolónő. Lehet, hogy a nagyobb társadalmi rang és megbecsülés vonzóbbá tenné ezt az egyébként nagyon nehéz és áldozatos munkát. (bürget) segítségével végeznek. (A múlté, hogy például felére, harmadára darált kukoricával dörzsöljék a belet, vagy kézzel töltsék a kolbászt.) Mosógép tisztítja a belet, géppel darálják a belsőséget, géppel végzik a hurka-kolbász töltéseket. Alig hangák el a déli harangszó, főve veszik ki a nagyfazékból az első szál hurkát. A kolbász, a sajt készítését ugyancsak Gábor sógor vállalja magára. Utána sózásra szedi a vastag szalonnát, a sódarokat. Kint az udvaron lábtartóba állított üstben sül ki zsírnak a háj, a leszedett szalonna. Csak férjen bele a zsír a harmincliteres bödön- be! M eg nem teljes az esti szürkület, amikor húsleves, töltött káposzta, sült hurka, kolbász, sütemény finom illata száll ki a most szokatlanul sokat nyíló ajtón. Ekkorra a butéliába, a vacsorához zamatos házibor kerül. Asztalos Bálint
