Kelet-Magyarország, 1979. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-18 / 14. szám

KELET-MAGYARORSZÁG VÁLASZ CIKKÜNKRE Tízezer a Jósa-kútra A Kelet-Magyarország ja­nuár 12-i számában megje­lent Jósa-kúttal kapcsolatos cikkre a következőket vála­szolom. A téma felvetését mind hely-, mind kultúrtör­téneti szempontból régen ak­tuálisnak tartom. Megoldás­ként azonban semmiképpen nem emléktábla felállítását látom helyénvalónak, külö­nösen nem az idegenforgal­mi hivatal szervezésében. Szükségesnek tartom azon­ban a kút helyreállítását, különösen figyelembe »réve kedvező fekvését, a víz jó minőségét és egy, vagy több hasonló szerkezet meglétét. Jósa András nevét számos in­tézmény viseli, egyik (vagy több is közösen) vállalhatná a kút újra felállítását. A munkálatokhoz a Szabolcs- Szatmár megyei Idegenfor­galmi Hivatal tízezer forint­tal hozzájárul. Az ismét fel­állított kút mellé az emlék­tábla elhelyezését már ért­hetőnek tartom. Csallány Géza hivatalvezető, a FIB titkára A szerkesztőség megjegyzé­se: Nyíregyháza tavaly kapta meg a Hild-emlékérmet. Jó lenne, ha a város lelkes lo­kálpatriótái megkeresnék az eredeti Jósa-kutát, vagy fel­ajánlanának egy ahhoz ha­sonló szerkezetet. Szerkesz­tőségünk' megkereste Kovács Antait, a SZAVICSAV szb- titkárát, aki az 50-es évek­ben javította a Jósa-kutat. Az szb-titkár felajánlotta, hogy néhány társával, vagy az egyik szocialista brigáddal se­gíti a kút helyreállítását. A kezdet jó, most már csak az a fontos, hogy legyen, aki a munkát szervezze. Pályaválasztási rendezvények Ebben az évben mintegy 8500—9000 szabolcsi fiatal fe­jezi be az általános iskola nyolc osztályát. A végzősök ezekben a hetekben ismgu- kednek közelebbről ja^pálya- választás Jj^éfŰéseivel. Filmve- ,—Já?TesélC^emlátogatások, ki­állítások segítik á fiatalok el­igazodását a továbbtanulás­ban. Az iskolák többségében szülők fórumaira is sor ke­rül, ahol üzemi szakemberek, pszichológusok, pedagógusok, orvosok tartanak előadáso­kat. A megyében egyébként az általános iskola felső tago­zataiban tanuló gyermekek 98,8 százaléka részesül szak- rendszerű oktatásban. Olvasó­táborok A népfront megyei művelő­déspolitikai társadalmi bi­zottsága január 17-én tartot­ta megbeszélését, melynek témája az olvasómozgalom segítése és az olvasótáborok tapasztalatainak összegezése volt. Ebben az évben is meg­rendezik az olvasótáborokat, ahol változatos, élményszerű formában ismerkednek a résztvevők az irodalmi művé­szeti alkotásokkal, írókkal, költőkkel találkoznak, kö­zös kirándulásokon vesznek részt. A megyei művelődéspoliti­kai társadalmi bizottság az év első felében két fontos művelődéspolitikai kérdéssel kíván foglalkozni. Március­ban a megyei tanács művelő­désügyi osztályával felnőtt­oktatási ankétot szerveznek, júniusban pedig a népfront vitafórumok tapasztalatait, a politikai ismeretterjesztés tennivalóit vitatják meg. KÚTÁSÓ, SZITAKÖTŐ MUTATÓBAN Kihaló és születő mesterségek Régi, ma már ereklyének számító céhszabályzatot la­pozgattunk az egyik alkalom­mal a kisiparosok szövetsé­génél. Hosszú lista tartozott a sárguló céhemlékhez, amelyben névszerint felso­rolták, melyik „legény” ka­pott a céhtől büntetést része- geskedésért. trágár beszédért, vagy a mester feleségének kerülgetéséért. . . Divat a bőráru Ez jutott eszünkbe, amikor a kisiparosok szabolcsi sta­tisztikáját nézegettük, amely­ből kiderül, hogy tovább folytatódik a régi mestersé­gek kihalása és újak születé­se. De vannak mesterségek, amelyek felélednek halódó poraikból, mert a ma emberé­nek is nagy szükségük van rájuk. Említhetjük a szűcs mesterséget, amelyet a me­gyében tizenheten művelnek, divatba jöttek a bőrök, szőr­mék. A kalapos sem tette még szegre a szerszámait, he­ten készítik a női és férfika­lapokat, sapkákat, s igyekez­nek lépést tartani a változó divattal. Ugyancsak az öltözködési divat tartja még sokáig élet­ben a bőrdíszműves és szíj­gyártó mesterséget. Hogy kik a vevői a köteles és hálóké­szítő kisiparosok készítmé­nyeinek — tizen vannak a megyében —, nem tudjuk. Tény, hogy szükség van a munkájukra csakúgy, mint a mézeskalácsoséra és a vi­aszöntőére. akik ketten mű­velik ezt a hangulatos, de a csöndes kihalás felé tartó mesterséget. Régi vásárok — mai pia­cok — nélkülözhetetlen sze­replője a szita- és rostaké­szítő. ma már egyetlen mes­ter készít a megyében ilyen alkalmatosságokat. Kosár­fonó viszont hét van, hang­szerész három, könyvkötő kettő, faesztergályos és fa­szobrász egy. És nincs ma már kefekötő, takács és fű­zőkészítő. Nem iszik már a kefekötő A kiskertek, víkendtelkek szaporodásával viszont újra keresettek a hordók, dézsák. Nem csoda, hogy 18 bognár és 40 kádár dolgozik még a megye különböző települése­in. Nem megy ki a divatból a késes-köszörűs mesterség sem, mert hová is mehetne az ember az új evőeszközei­vel, mint a három köszörűs­höz. A kútásó mesterséget is valószínű a kiskertek tartják életben, igaz csak egyetlen ember űzi már ezt a szakmát. Kihalt viszont a magán hen­tes és mészáros szakma, egyetlen cukrász, szőnyegké­szítő és -javító van széles e megyében ... Néhány öreg szakma vi­szont reneszánszát éli, bár a munkaeszközök — és jórészt a termékek is sokat változ­tak: 29 órás, 48 kovács, 16 kárpitos, 137 cipész, 154 fér­fiszabó, 206 női szabó és le­ánykaruha-készítő, 5 kelme­festő és vegytisztító, 173 ájcs, 148 fodrász, 292 szobafestőpés mázoló, 75 bádogos dolgozik Szabolcsban. A legnépesebb mai „céhcsapat” a kőműve­seké, félezernél is többen vannak. S még egy jellemző: 64 kőfaragó és műkőkészítő elégíti ki a kerítés- és teme­tői igényeket. Új mesterségek Az új, részben az utóbbi évtizedekben született szak­mák közül való a játékkészí­tő, az épületburkoló, a vízve­zeték-, a központifűtés-szere­lő, a tükörkészítő és üvegfes­tő, a parkettatisztító, a gáz­vezeték-szerelő, a vízszigete­lő, a rádió- és tv-műszerész, a műanyag-feldolgozó. Az au­tószerelők száma is a gépko­csik gyarapodásával arányo­san nő, 44-en vannak, de né­pes csoportot alkotnak a géplakatosok, karosszéria- lakatosok is, 271-en foglal­koznak ezzel a munkával. A szolgáltatások hagyomá­nyos ágai is újraélednek, 33 bérfűrészelő, 36 daráló és 13 szikvízkészítő kisiparos van a megyében. És a szekerese­ket ma még nem tudja kiszo­rítani a teherkocsi, ugyanis 536, úgynevezett szekérfuva­rozó szállítja a szenet, fát, bútort és ki tudja még mi mindent. De már eltűnt a krúdys konflis, csak az emlé­ke maradt meg... Páll Géza---------------------------------------------------- *’9 Nemcsak érettségizettek. \\ Gépjárműtechnikusok képzése Nyíregyházán ­Felnőttek népesítették be az iskolapadokat a minap Nyíregyházán. a fémipari szakközépiskolá­ban. Hatvan hallgató rész­vételével ekkor kezdődött a technikusminősítő vizs­ga: írásbeli feladatokkal. _AZ egyéves techmikusmi- nősítő államvizsgára felké­szítő tanfolyamot először két éve szerezték meg a fémipariban — vagyis az akkori Kossuth szakkö­zépiskolában. Erre a képzésre olyan dolgo­zók jelentkezhetnek, aki­nek új típusú szaklfözépis- kolai érettségijük van, s leg­alább 2 éve dolgoznak autó­vagy autóvillamossági szere­lőként. Megszerezhetik azok is a technikusi végzettséget, akik bármilyen érettségivel, va­lamint autószerelő vagy au­tóvillamossági szerelő szak­munkás-bizonyítvánnyal ren­delkeznek. Ök kétéves okta­táson vesznek részt. Különbözeti vizsgát eddig 120-an tettek, technikusi végzettséget pedig 42-en szereztek. a technikusjelöltek heti két alkalommal vesznek részt 6—6 órás foglalko­zásokon. Az utolsó két hónapban he­tenként egyszer gyakorlati foglalkozást is kapnak a le­endő technikusok. Az ér­deklődés igen nagy: másfél- kétszeres a túljelentkezé' Átlagosan az érdeklődők fe’ önként jelentkezik, a több két vállalatuk küldi — rendszerint munkayg- jt vezményt, tanulás* ; badságot kapnak,' ső/ _sf kahelyük fedezi.. a zo0lÄ^ most vizsgá­zo öt) Rolgozó februárban _k?Pí§ kézhez bizonyítvá­nyát. Gépjárműtechnikusok lesznek. A tanfolyam elvégzése után fizetésemelést kap- nap, egyúttal különféle középvezetői beosztásba helyezhetik őket. Mesterszakmunkások kép­zését 1978-ban indították elő­ször a Volán vállalattal kö­zösen gépjárműszakon a fémipari szakközépiskolában. Erre autószerelő és autóvilla­mossági szerelő szakmunkás­sokat küldhetnek a vállala­tok — kiemelkedően jó munkájuk alapján. Az első tanfolyamon, amelynek záró­vizsgáját január 9—10-én tar­Az országban öt helyen in­dítottak gépjárműtechnikus minősítő tanfolyamot. A nyíregyházi fémipariban nem­csak Szabolcs megyei je­lentkezőket képeznek, hanem ide járnak Borsod megyéből és Heves egy részéből is az érdeklődők. Hamarosan Mis­kolcon is megszervezik a képzést, s ezzel új körzetesí­tés lép majd életbe. Az oktatás kereszt féléves, azaz februártól februárig tart. A különbözetisek heti egy. tották meg, zömmel a Volán dolgozói vettek részt. A 14 hallgató közül 11-en szerez­tek bizonyítványt. A következő csoport terv szerint ez év szeptemberé­ben kezdi a tanulást, s a me­gye egész területéről várják a jelentkezőket. A mester szakmunkásvizsga több előnnyel is jár. A dolgozó béremelést kap, s egyúttal művezető, meós, birgádveze- tő munkakörben is foglalkoz- tathatják. (h) Újabb lakásokat vehetnek birtokba ezekben a napok­ban a fehérgyarmati lakásszövetkezet tagjai. A Borsodi utca elején épült lakásokkal átellenben további épüle­teket terveznek: háromemeletes, tetőtér-beépítéses szö­vetkezeti házakat. A képen: az átadásra váró új épület a Borsodi utcában. (Molnár K. felvétele) Sült húst lopott Drigán Józsefnének, szüle­tett Kóka Évának 46 éves koráig nem volt baja tör­vényeinkkel, azóta viszont egyre-másra összetűzésbe ke­rülnek. 1976-ban lopott, ka­pott érte 6 hónapot, s 1978- ban újabb hat hónapot szab­tak ki rá, ismét lopás miatt. A nagycserkeszi asszonynak szeptember 28-án kellett bör­tönbe vonulni, előtte egy hét­tel azonban újabb akcióra in­dult — ezúttal Magyon, ahol lányától akart búcsút venni a büntetés letöltése előtt. Drigánné alaposan felön­tött a garatra és részegen in­dult el a Jókai utca felé. Egyik családról tudta, hogy nincsenek otthon, bement az udvarra, betörte az ablak­üveget, bemászott a lakásba, de hiába kutatott, nem talál­ta meg a pénzt. Üres kézzel nem akart távozni, a disznó­ölés után zsírba lesütött húst szedte ki a bödönből és ész­revétlenül távozott. Drigánné útja egy másik udvarra vezetett, ahol köté­len száradt a kimosott ruha. Drigánné hóna alá csapott egy női és gyermeknadrágot, de elvinni nem sikerült, mert a szomszédasszony észrevet­te, a tulajdonos pedig utána­szaladt és elvette tőle a nad­rágokat. A visszaeső tolvajt a Nyíregyházi Járásbíróság dr. Drégelyvári Imre tanácsa másfél év fegyházban letöl­tendő szabadságvesztésre ítél­te, két évre eltiltotta a köz­ügyek gyakorlásától, s köte­lezte a kár megtérítésére. Az ítélet nem jogerős. Téli képek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents