Kelet-Magyarország, 1979. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-17 / 13. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. január 17. • Nemcsak álmodoztak • Ezer otthon • Oktatási kombinát • Víz a lakosságnak tónak látszott. Az építkezés most sem szünetel: hetven célcsoportos lakás épül, eb­ben az évben adják át, s elő­készítik 100 lakás területét, amelyből egy 72 lakásos tömb földszintjén üzletsor­ral együtt kerül átadásra. Az ötéves terv egyik leg­nagyobb beruházása volt Nyírbátorban az oktatási kombinát, amely 16 tanter­mes iskolát, 100 személyes óvodát és 80 gyermek elhe­lyezésére alkalmas bölcsődét foglal magában. A létesít­mény elkészült, s november 7-e tiszteletére felavatása is megtörtént. Elkészült a vá­ros egész területére a belvíz­elvezetés programja, s a hat kilométer csatornahosszból három már meg is' épült. Az ivóvízhálózatból közel három kilométert adtak át, de 7 kilométer megépítése erre az évre és a jövő évre marad. Lubickoló, gáztalanító Még 1976-ban megépült a városi fürdő egy része, ame­lyet azóta két gyermeklu- bickolóval, vas- és gáztalaní­tó felszereléssel bővítettek. Most is épül a városi piac, jelenleg a betonozás és a par­koló kiépítése van folyamat­ban. 1977-ben megkezdhette működését az önálló zeneis­kola, s a távolsági buszjára­tok helyközi megállóinak sű­rítésével megkezdődött a vá­rosi közlekedés kialakítása. A végleges megoldás két buszforduló kialakításával várhatóan ebben az évben megtörténik. Szerény lehetőségek jó kiaknázásával Nyírbátor. A tanácsháza tornya. (E. E. felv.) ÖN HIT ÉPÍTENE? Javaslattól avatásig Amikor 1973-ban Nyírbá­tort várossá avatták, épp egy tervidőszak közepén jár­tunk, s ez azzal járt, hogy az új város nem kaphatott olyan lehetőséget fejlődésé­nek meggyorsítására, mint amilyen megillette volna. A tervidőszakból hátralévő két év azonban nem várakozás­sal telt el, hanem közép- és hosszú távú tervek kidolgo­zásán munkálkodtak. Lakások, új piac, zeneiskola Mik szerepeltek ezekben a tervekben? Mindenekelőtt 850 lakás felépítése, 16 tan­termes iskola, víz- és szenny­vízhálózat, új piac, öregek napközi otthona, önálló ze­neiskola, vízmű- és szenny­vízhálózat, fürdő építése, új óvoda, bölcsőde építése, a ke­reskedelmi hálózat bővítése — hogy csak a legfontosab­bakat említsük. Természete­sen a tervidőszakot megelő­ző két év sem csak a terve­zéssel telt: előkészítették 70 célcsoportos, 132 OTP- és 48 szövetkezeti lakás területét, beépítési és kivitelezési ter­veket készíttettek, kisajátí­tották a gyermekintézmény­kombinát területét, megren­delték a város és a város- központ általános és részle­tes rendezési tervét, a csa­padékvíz-elvezetés tanul­mánytervét, néhány kilomé­terre a kiviteli terveket is. Az V. ötéves terv kezdete óta három év telt el. Mit va­lósítottak meg Nyírbátorban a tervezett fejlesztések kö­zül? Mindjárt az első évben átadták rendeltetésének az új rendelőintézetet és gyógy­szertárat, az öregek napközi otthonát, s bár a 320 célcso­portos lakásból eddig csak 80 épült fel, már látszik, hogy a tervidőszak végére az ere­detileg tervezett 850 lakás helyett csaknem ezer való­sulhat meg. Terven felül épült eddig 14 munkáslakás, a 130 telepsze­rű, több szintes lakás helyett várhatóan 270 épül, s a csa- ládi házakból is több várha­tó, mint amennyi a tervidő­szak kezdetén megvalósítha­A MEZŐGÉP nyírbátori gyárában új termékként gyárt­ják a mezőgazdasági pótkocsik futóművét. ígérték az üzemek Már 10 millió Akció a városért Palánta ingyen R megduplázott járda Mi az, ami meghatározza egy település fejlődését? Alapvetően a fejlesztésre költhető összeg — adódik magától a válasz, pedig min­den település életében ki­emelkedően fontos az is: mit tesznek a fejlődésért, a la­kosság életkörülményeinek, környezetének, életmódjának megváltoztatásáért az üze­mek, az intézmények, a szö­vetkezetek, s mit tesz ezért maga a lakosság. Az üzemek, intézmények fejlesztési alap­juk egy részének átengedé­sével, az üzemek dolgozói, a település lakói pedig önzet­lenül yégzett társadalxTii munkájukkal segíthetik a gyorsabb fejlődést, a szebb, kulturáltabb környezet kia­lakítását. Nyírbátorban az üzemek öt év alatt 22 millió forintot „ígértek” a tanácsnak, s ez előreláthatólag valóság is lesz, a lakosság pedig még nagyobb összegű társadalmi munka végzését vállalta. A tervben csak 25 milliót sze­repeltet a tanács, ám az ed­dig teljesített 17 millió arról árulkodik, hogy harmincmil­lión felül lesz majd az el­vaslat hangzott el, mint a ko­rábbi években. Jelzi ez a köz­életi tevékenység, az aktivi­tás megnövekedését és árul­kodik az igények növekedé­séről is. A városban öt év alatt 781 bejelentés és 179 javaslat hangzott el. amelye­ket ha megvalósítanák, 112 millió forint kellene hoz­zá. Ennyi pénze nem volt a városnak, ám a legfonto­sabbak, a legsürgetőbbek megvalósultak. I HÁLÓZATOK Közérdekű bejelentések sürgették az egészségügyi el­látás javítását, megépült az új szakrendelő. Javaslatok érkeztek- öregek napközi ott­honának kialakítására, s két évvel ezelőtt megtörtént az avatás. Javult az utak álla­pota, 3 kilométer járda épült, amelyet nem csak kér- tek-javasoltak a város lakói, jelentős társadalmi munkát is végeztek érte. Bővült az ivóvízhálózat, a csapadékvíz- és belvízelvezető-hálózat, s nőtt a napközi otthonok he­lyeinek száma. I ÉRDEKEK A bejelentések, a javasla­tok között voltak olyanok is, amelyek megvalósíthatatla­nok, mert nem egyeztethetők össze a város rendezési ter­vével. Előfordultak olyanok is. amelyek nem a város ér­dekeit. hanem egyéni érdeke­ket takartak. A bejelentések közül 144, a javaslatok kö­zül 47 volt megvalósíthatat­lan, a megvalósult bejelenté­sek száma 303, a javaslatoké kereken 70. várjak AZ ÖTLETEKET A tanács természetesen minden bejelentőnek, javas- lattevőnek válaszol, s kéri őket: ötleteikkel, javaslataik­kal segítsék a város fejlődését, amelyekből eddig közel 10 millió forint értékű fejlesztés valósult meg, s ha több pénz lett volna, akkor még több bejelentő, javaslattevő kap­hatott volna kedvező választ. Hä egy település fejleszté­séről dönt a helyi tanács, mindig figyelembe veszi azo­kat a javaslatokat, közérde­kű bejelentéseket, amelyeket a település lakói, a tanácsta­gok tesznek ^kár szóban, akár írásban a legkülönbö­zőbb fórumokon. Tanácstagi beszámolókon, népfrontgyű­léseken, utcán és tanácshá­zán hangzanak el hasznos, a település fejlődését segítő és befolyásoló ötletek, amelyek megvalósítását fontos felada­tai közé sorolja a tanács. Nyírbátorban a várossá válás óta lényegében több közérdekű bejelentés és ja­Nyírbátori patrióták végzett társadalmi munka értéke. Hogy milyen nagy összeg az öt év alatt várható több mint harmincmillió, elég csak 1970-et felidézni, ami­kor az akkori nagyközség la­kói mindössze 60 ezer forint értékű munkát végeztek, dé a várossá válás évében is mind­össze X millió 285 ezer forint volt a város javára végzett önzetlen munka értéke. Ta­valy pedig már 10 millió. A változást a városszere­tet, az aktívabb közéleti munka eredményezte. Alig kezdődött el a tavalyi év, amikor a Csepel Szerszám- gépgyár meós szocialista brigádja és a gyár II. számú KISZ-alapszervezete felhí­vással fordult Nyírbátor la­kóihoz, amelynek lényege az „5 órát ötéves városunkért” mozgalom elindítása volt. Az akció meghozta eredményét. Pontos adatok csak az év há­romnegyedéről vannak, az utolsó negyedév értékelése, feldolgozása most van folya­matban, de a kilenc hónap társadalmi munkájának érté­ke is meghaladja a nyolc­milliót. A legnagyobb összeggel a lakosság áll a verseny élén: 3 millió 220 ezer forint a munka értéke. A vállalatok is 3 millión felüli értékű munkát végeztek, az intéz­mények dolgozóinak önzetlen munkája is felül van- a más­fél millión. A vállalatok kö­zül a költségvetési üzem dol­gozóinak eredményei emel­kednek ki egymillión felüli értékkel, de a Csepel Szer­számgépgyár dolgozói is felül teljesítettek félmillión. A költségvetési üzem dolgozói a bontásoknál végeztek kiemel­kedő értékű társadalmi mun­kát, sportpályát létesítettek, s ingyen látták el virágpalán­tákkal az utcáikat, tereiket szépítő városlakókat. A föld­utak karbantartása egymaga hatszázezer forint értékű munkát jelentett a város­nak. Az Mntézmények sorát a szakmunkásképző intézet ve­zeti 325 ezerrel, de az I-es számú általános iskola peda- gógusai-diákjai is többet dol­goztak negyedmilliónál. A tanácstagi körzetek között az 52-es körzet vezet közel egy­millióval, a 49-es körzet la­kói is 150 ezer forint értékű munkát végeztek lakóhelyük szebbé tételéért. Társadalmi munkából épül­tek sportpályák a Csepel gyáregységével szemben lévő területen, üzemek dolgozói­nak munkája nyomán lett több játék az óvodás, a bő]- csödés gyermekeknek, ők végeztek karbantartási mun­kákat az Egy üzem — egy is­kola mozgalom keretében. Két-két és félszer annyi jár­da épült, mint amennyi a tanács pénzéből tellett vol­na, s facsemeték százai teszik szebbé a város utcáit. Díszpolgárok, szoboravatás, kiállítások H a egy város, egy te­lepülés fel akarja mutatni születési bizonyítványát, a messzi korokba kell visszamenni a hiteles dokumentumért. Szinte csodával határos, hogyan maradt fenn há­borúk, tűzvészek, megany- nyi változás közepette az ősök üzenete, az első írá­sos emlék . . . Nyírbátor első írásos emlékét 1279 március 28- án keltezték Verőcén. Ez a múltból világítótoronyként megmaradt első emlék, amely az idén alkalmat ad az ünneplésre. Hét­száz év nem akármilyen jubileum. Ezért is készült gondos programjavaslat, amelyben helyet kaptak a történelmi megemlékezé­sek — a Tudományos Akadémia közreműködé­sével — szoboravatás, emléktábla elhelyezése, kiállítások. De amennyire megbe­csüli múltját a város, annyira igyekszik még nagyobb érdeklődést kel­teni lakóiban a jelen iránt. Ezt- segítik a különböző pályázatok — „Városom, Nyírbátor'’, a „Változó Nyírbátor” — az ipari fej­lődésről rendezendő fó­rum, a városfejlesztési ke- rekasztal-beszélgetés, a Nyírbátorból elszármazot­tak találkozója, a díszpol­gári cím adományozása és még több jubileumi ren­dezvény. A cselekvő városszeretet egyik szép példája lesz a: „700 perc a 700 éves Nyír­bátorért” címmel induló társadalmi munkaakció. Hogy még szebb legyen a a hét évszázadot megért Nyírbátor . . . Dinamikus városépítés 700 & AÜHH NYÍRBÁTORBAN ■■■■■■■■■■■■ ■ .................................................................................................................................................................................

Next

/
Thumbnails
Contents