Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-13 / 293. szám

w Értelmes versenyt E gy évvel ezelőtt, ta­valy decemberben látott napvilágot a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának, valamint a KISZ Központi Bizott­ságának a munkaverseny továbbfejlesztéséről szó­ló közös állásfoglalása. Ennek lényege az, hogy a munkaverseny-mozgalom minél inkább szolgálja főbb gazdaságpolitikai céljaink megvalósítását, segítse a munka haté­konyságának növelését, a termelékenység javítását, a vállalati belső tartalé­kok feltárását és az ex­port fokozását. A munkaverseny fejlő­désében tapasztalható kedvező jelenségek — amelyek ugyan nem újak de csak az utóbbi egy-két évben kezdtek igazán meghonosodni — azt bizo­nyítják, hogy ezek a kö­vetelmények nem marad­tak csupán jelszavak. Az újságok nap nap után ad­nak hírt az új kezdemé­nyezések elterjedéséről. Az idei vállalások és teljesítések közötf tallóz­va még most is találni olyan felajánlásokat, ame­lyekről már messziről le­rí, hogy formálisak, nem lényegretörők. És van­nak olyan munkaverseny- szervezők, gazdasági ve­zetők, akik nemcsak elfo­gadják, hanem értékelik is ezeket. A nehézségek fő oka az, hogy hiába a lelkesedés, a tenniakarás, mert gyakorta nincsenek meg a helyi feltételek a tartalmasabb, hasznosabb vállalások megtételére és végrehajtására. Az utóbbi hetek, hóna­pok szocialista brigádve­zetői tanácskozásain nem­egyszer nagyon indulato­san nehezményezték a résztvevők, hogy az anyag- és alkatrészellá­tás, a munkaszervezés hiányosságai, az egyértel­műen a mennyiség toko­zására ösztönző anyagi ér­dekeltség és más ténye­zők nagyban hátráltatják őket vállalásaik végre­hajtásában. Ä munkaverseny nem járhat külön uta­kon, céljai nem sza­kadhatnak el az üzemi környezettől. A mennyi­ségi szemlélet például nem a munkaversenyre jellemző elsősorban, nem a mozgalom hibája, ha­nem a vállalati vezetésé. A vásár persze kettőn áll. A brigádoknak kritikai észrevételeikkel, kezde­ményezéseikkel segíte- nük kell a gazdasági ve­zetőket a belső tartalékok meglátásában, feltárásá­ban. A vezetésnek pedig olyan értelmes, hasznos célokat kell állítaniuk a brigádok, a versenyzők elé, amelyek arra inspi­rálják a kollektívákat, hogy megtegyék a magu­két a minőség, a haté­konyság javítására. K. L. Kölcsönösen elfogadható megállapodás kidolgozására Gromiko—Vance- találkozó Genfben A felek között létrejött megállapodás értelmében Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere és Cyrus Vance amerikai külügyminiszter találkozót tart Genfben, de­cember 21—22-én. A külügy­miniszterek a hadászati tá­madó fegyverrendszerek kor­látozásáról szóló megállapo­dással összefüggő kérdése­ket vitatják meg, különös tekintettel arra, hogy mind­két fél hangot adott arra irányuló szándékának, hogy a kölcsönösen elfogadható megállapodás kidolgozását a lehető legközelebbi jövőben befejezzék. Befejeződtek a magyar-szovjet kormányközi megbeszélések Marjai József hazaérkezett Budapestre Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió minisztertanácsának elnöke kedden Moszkvában a Kremlben fogadta Marjai Józsefet, a Minisztertanács elnökhelyettesét, aki a ma­gyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési kormányközi bi­zottság elnöki megbeszélései alkalmából tartózkodott Moszkvában. A közvetlen hangulatú, elv­társi légkörű megbeszélésen a Szovjetunió és Magyaror­szág együttműködésének to­vábbi kiszélesítésével, a szo­cialista gazdasági integráció elmélyítésével összefüggő kérdésekről volt szó. A megbeszélésen részt vett Konsztantyin Katusén, a Szovjetunió minisztertaná­csának elnökhelyettese és ár. Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai nagykövete A szovjet fővárosban be­fejeződtek a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kor­mányközi bizottság magyar és szovjet tagozata elnökei­nek Marjai Józsefnek és Konsztantyin Katusevnek megbeszélései A megbeszélések tárgy­szerű, baráti légkörben foly­tak. Marjai Józsefet elutazása­kor a Seremetyevói repülőté­ren Konsztantyin Katusén és más hivatalos személyiségek búcsúztatták. Ott volt ha­zánk moszkvai nagykövete, dr. Szűrös Mátyás. A Minisztertanács elnök- helyettese kedden hazaérke­zett Moszkvából. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Feliksz Bogdanov kö­vettanácsos, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. MUNKÁSGYŰLÉS keretében Gyapjúszövőgyárat avattak Demecserben Kedden délelőtt ünnepé­lyes munkásgyűlés kereté­ben avatták fel a Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyár V. számú gyáregységét Deme­cserben. Az új üzemmel a magyar gyapjúipar legna­gyobb kártoltipari vertikuma készült el, közel százmillió forintos költséggel. A mun­kásgyűlésen részt vett dr. Szabó Imre könnyűipari mi­niszterhelyettes, E kiér György, a megyei pártbizott­ság titkára és Havacs József, az SZMT titkára. A gyár irodalmi színpadá­nak rövid műsora után a 27 hónap alatt megvalósuló be­ruházásról, az eddigi ered­ményekről György István vezérigazgató adott tájékoz­tatást. A VAGÉP kis, 80 em­bert foglalkoztató telepét vették át 1975-ben, ahol a megyei tervezőiroda tervei és az építő- és szerelő válla­lat kivitelezése alapján egy ötezer négyzetméteres gyár­tócsarnokot, valamint egy kétemeletes szociális épületet húztak fel. Megépítették a kapcsolódó létesítményeket is, de az új tmk-épület elké­szítése a jövő év feladata. Az új csarnokban a fonoda gé­peit helyezték el, míg a ré­gi, s átalakított csarnokban a szövődét rendezték be. Az építéssel párhuzamosan folyt a munkások betanítása, je­lenleg 750-en dolgoznak a demecseri gyárban. Az üzemben a termelés teljes felfutása a következő évek feladata, ennek révén éven­te 1600 tonna fonal, 2 millió négyzetméter szövet előállí­tása a cél, a kivarróban 2,5 —3 millió négyzetméter szö­Munkásgyűlés a demecseri gyáravatón. (Elek E. felvj vetet csomóznak és varrnak ki. A textilipar, ezen belül a gyapjúipar fejlődéséről, fel­adatairól dr. Szabó Imre mi­niszterhelyettes beszélt. El­mondta, hogy a magyar tex­tilipar megújulásának nagy­szerű példái a Szabolcsban felépült gyárak. A jobb ter­melés külső feltételei, a gé­pek, berendezések már meg­vannak, most már az itt dolgozó munkásokon múlik, hogy a termelés minősége olyan legyen, amely felvcs/i a versenyt az exportpiaco­kon. Majd a tervezésben, építésben, betanításban vég­zett munkáért 18-an kaptak Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést, köztük a gyár dolgozói közül Baksa Anna fonónő, Eles Mária orsózónö. Kabáts György osztályveze­tő, Lakó Andrásné szövőnő és Szanyi Imréné kivarró. Az avatást jelző nemzeti­szín szalag átvágása után Kántor György igazgató vet­te át az üzemet, s mutatta be működés közben a vendégek­nek. Napirenden: a jövő évi költségvetés és fejlesztési terv Ülésezett a megyei képviselőcseport Az országgyűlési képvise­lők megyei csoportja — Hosszú László elnökletével — kedden Nyíregyházán tar­tott ülést. A megye 1979. évi költség- vetési és fejlesztési tervének előkészítéséről László And­rás, a megyei tanács általá­nos elnökhelyettese tájékoz­tatta a képviselőket. El­mondta: sokoldalú és részle­tes elemző munka előzte meg az előzetes költségvetési és December 22-re összehívták a megyei tanácsot A cigánytelepek megszüntetésének feltételeiről tárgyalt a végrehajtó bizottság A megyei tanács végrehajtó bizottsága december 12-én, kedden Sóstón, a tanács továbbképző intézetében tartotta ez évi utolsó ülését. Az ülésen megtárgyalták és jóváhagyták a soron következő megyei tanácsülés elé kerülő előterjeszté­seket. A végrehajtó bizottság javasolja megtárgyalásra a megyei tanács és a helyi tanácsok 1979. évi költségvetési és fejlesztésialap-tervezetét, valamint a megyei tanács és a me­gyei Népi Ellenőrzési Bizottság jövő évi munkatervének jó­váhagyását. A végrehajtó bizottság a megyei tanácsot 1978. december 22-re, délelőtt 9 órára hívja össze. A végrehajtó bizottság töb­bek között megtárgyalta a szociális követelményeknek meg nem felelő cigány lakó­telepek megszüntetésére ho­zott határozatok végrehajtá­sát. Megyénkben 1965 óta szervezett körülmények kö­zött történik intézkedés az elmaradott körülmények kö­zött élő cigány lakosság la­káshelyzetének megoldására. Jelentősebb változás csak a negyedik ötéves terv idősza­kában kezdődött el. Ekkor 1453 telepen kívüli lakás épült, mellyel 43 telep teljes felszámolása történt meg. Az új lakásba költözők, kisza­kadva a telepi életformából, új élet- és gondolkodásmódot alakítottak ki, s egyre in­kább beilleszkednek a fej­lettebb társadalmi keretek közé. A telepek gyorsabb fel­számolását lassította, hogy az OTP által folyósított hitel nem fedezte az építőanyag­ipari árak emelkedéséből fa­kadó többletköltségeket és a kivitelezői kapacitás sem volt megfelelő. Gond, hogy a telepeken nagy létszámban élnek szo­ciális segélyezettek, leszáza­lékoltak, akik jövedelme nem éri el a havi 1100 forintot. Az ötödik ötéves terv idejére a megyei tanács 65 telep fel­számolását tervezte. A terv­időszak első évében 108 ci­gány állampolgár költözött el egészségtelen putriból meg­felelő körülmények közé. A legkedvezőbb eredményt ed­dig megyénk 1977-ben érte el, amikor 323 cigánycsalád kötött szerződést az OTP-vel kamatmentes lakásépítési vagy lakásvásárlási hitel fo­lyósítására. Az úgynevezett belvizes lakásépítési kölcsön igénybe­vételével újabb 250 család költözött egészséges, kulturált lakásba. Így o múlt évben összesen 573 telepi család la­kásproblémája oldódott meg. Ez évben az OTP november 1-ig 224 lakás felszámolására nyújtott hitelt. A tervezett 15 telep teljes felszámolása vár­hatóan december 31-ig meg­történik. A már a telepekről elköl­tözött cigány lakosság életét továbbra is fokozott figye­lemmel kell kísérni. A Haza­fias Népfront, a helyi párt­szervek hathatós támogatása mellett — az ismert nehézsé­gek ellenére — elérhető, hogy az ötödik ötéves terv időszakában a felszámolásra .kiemelten fontosnak minősí­tett telepek megszüntetésére sor kerüljön. A továbbiakban a végre­hajtó bizottság egyebek kö­zött megtárgyalta a kedve­zőtlen adottságú mezőgazda- sági termelőszövetkezetek támogatását, illetve 11 pálya­kezdő fiatalembernek oda­ítélte a megyei tanács letele­pedési díját. fejlesztési terv kidolgozását. A várhatóan rendelkezésre álló összegek kismértékben magasabbak az 1978. évinél. Ez azt jelenti, hogy a közép­távú tervben 1979-re elő­irányzott feladatok megvaló­síthatók. Ehhez azonban el­engedhetetlen a gondos rang­sorolás, az ésszerű takaré­kosság, a még felelősségtel­jesebb gazdálkodás. A megye tanácsainak költ­ségvetés-tervezetében válto­zatlanul első helyen állnak a kulturális, valamint a szociá­lis és egészségügyi ágazat ki­adási költségösszegei. A fejlesztések között említette a tanácselnök-helyettes, hogy az 1979-es átadással tervezett (állami célcsoportos pénzesz­közökből épülő) lakások idő­ben megvalósíthatók, előké­szítésük jó ütemű. A közmű- vesítési beruházások között nagyobb építési munkák in­dulnak például a Nyíregyhá­za távlati vízellátását megol­dó tiszai, valamint a Záhonyt és környékét kiszolgáló re­gionális vízműveknél. A beszámolóhoz több kép­viselő szólt hozzá. Dr. Tar Imre elmondta, jó helyzetet teremt, hogy az ötödik ötéves terv első három évére üte­mezett beruházások határidő­re, többségében az előirány­zott költségeken belül elké­szültek, teljesítette feladatait az ipar és a mezőgazdaság. A következő évi tervek feszí­tettek. de a tartalékok feltá­rásával, gondos, fegyelmezett gazdálkodással az eredeti elő­irányzatok teljesíthetők. Gic- lyás Emilné dr. a kulturális feladatokra előirányzott ösz- szegek felosztásával foglalko­zott. Szviridov Ivánné az ál­lategészségügyi ellátás fej­lesztési lehetőségeire kért választ a tanácselnök-helyet­testől, aki elmondta: a szakemberek vizsgálják, mi­ként lehetne jobb az állat­egészségügyi ellátás a megye néhány körzetében. Kele­menné Balogh Katalin a pe­dagógusok étkeztetési lehető­ségeiről. gondjairól szólt, amelynek megoldása különö­sen a falvakban fontos. Sza­bó Béla a mezőgazdasági szakmunkások képzéséről, továbbképzéséről beszélt, a mezőgazdasági üzemek és a szakiskolák feladatainak ösz- szehangolásáról szólt. Dr. Pethö Ferenc a nagyközségi tanácsok szakemberellátá­sával foglalkozott. Telepóné Pávai Mária a mátészalkai szakmunkásképző intézet épülő új szárnyával kapcso­latban javasolta: meg kelle­ne vizsgálni néhány szakma tanulóinak helybeli képzését, a nagyobb iskola lehetőséget teremthet, hogy kevesebb kisdiák ingázzék. Sőrés Ist­ván a társadalmi munkával történő járdaépítés lehetősé­geinek bővítését javasolta. A vitában elhangzottakra Lász­ló András és Hosszú László válaszolt. Ezt követően dr. Alexa Miklós megyei főügyész adott tájékoztatót a Büntető Tör­vénykönyv tervezetéről és a tervezet társadalmi vitájának megyei tapasztalatairól. Ez­zel kapcsolatban a képvise­lők közül Széles Lajos fel­vetette a szabálysértési ügyekkel foglalkozó tanácsi dolgozók felkészítésének, to­vábbképzésének fontosságát. Gulyás Emilné dr. pedig az elfogadásra kerülő magas szintű jogszabály széles körű megismertetésére, a szüksé­ges esetekben pedig részletes megmagyarázására, a tájé­koztatás fontosságára hívta fel a figyelmet. A képviselőcsoport a to­vábbiakban az országgyűlés soron következő ülésével ösz- szefüggő tennivalókkal fog­lalkozott. jMggjgjll XXXV. évfolyam, 293. szútn^ ARA: 80FILLÉl^^^l978^lMMnbe^3!^5M«l£^J

Next

/
Thumbnails
Contents