Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-13 / 293. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. december 13. Háziipar Szatmárban Háromezer új ágygarnitúra Éves tervét határidő előtt teljesíti a Patyolat A telet várva, mint minden évszakváltás előtt, most is megnövekedett a megyében a Patyolat Vállalat munkája. Általában eleget is tettek a megnövekedett igényeknek. Kisebb eltolódások csak a határidőknél adódtak, mivel a vállalat szolgáltatását igénybevevők nagy többsége a legrövidebb időn belül akarja visszakapni holmiját. így az üzem, mondhatni sikeresen oldotta meg őszi csúcsfeladatát. Jelenleg" is — mint általában ünnepek előtt — fokozódott a tisztíttatás. Különösen megnövekedett a háziasszonyok dolgát könnyítő, pipereanyagok mosatása. Jelentős az otthon mosott ruhanemű csak vasaltatásra való beadása. Ez utóbbi — éves szinten — meghaladja az 50 ezer kilót. Az idén mosatásra adott ruhafélék súlya több, mint 200 ezer kiló. Az igények kielégítését jól segíti a nyíregyházi központi üzem nemrég megvalósult rekonstrukciója. A Kisvárdán és Vásárosnaményban megépült és használatba vett komplex szalonok. Ezeken kívül, ugyancsak Nyíregyházán, a Jósavárosban korszerű vasalószalon létesült. Folyamatban van Nyírbátorban is a komplex szalon létesítése. A kölcsönző szolgáltatás növelése érdekében idén a vállalat újabb 3 ezer ágynemű-garnitúrával növelte készletét. így a folyamatos kölcsönzést közel 7 ezer garnitúrával végzi a megyei Patyolat. Sőt, lehetségessé vált, hogy a régebben használt, kopottas darabokat kivonják a kölcsönzés forgalmából. Ebben az évben megsokszorozódott a szőnyegek tisz- títtatása megyeszerte, de különösen Nyíregyházán. S hogy a kéthetes visszaadási határidőt tartani tudja a megyei vállalat, újabban a fővárosi Patyolattal kooperál. A növekvő feladatok teljesítésének jó munkával tesz eleget a vállalat 160 dolgozója. A munkák jelenlegi állása szerint, idei 16 milliós szolgáltatási tervüket december közepéig teljesítik. (ab) A mátészalkai Szatmár Vidéki Háziipari Szövetkezet 350 bedolgozót foglalkoztat helyből, illetve a környező községekből. Többségük a háztartási munka mellett horgol, köt, hímez, vagy varr. Pusztuló aljnövényzet, letördelt fák \f • f • r > / Yarjuinvazio a sóstói erdőben Soltész Sándorné Debrecenben tanulta meg a kesztyűkötést. Naponta 10—12 pár kesztyűt készít a kézi hajtású kötőgéppel. • A kézzel horgolt ötujjas kesztyűt a külföldi piacon is keresik. Oláh Gusztávné 11 éve dolgozik a szövetkezetnek. • Papos községben kis kötőüzemet rendezett be Feketeházi János. Gépgyári dolgozó volt, leszázalékolták, s a kötésben találta meg új munkáját, kereseti lehetőségét. Automata kötőgéppel gyermeksálakat, nadrágokat készít. (Elek Emil felvételei) több madár érkezett. Szinte elsötétíti az eget a reggel táplálékkeresésre induló, majd a délután négy—öt óra tájban visszaérkező fekete madárfelhő. Főként a magas tölgy- és akácfák koronáján éjszakáznak. A lárma, a monoton károgás a reggeli és a délutáni órákban olyan nagy, hogy szinte egymás hangját sem hallja meg az ember. Egyébként nem túlságosan ajánlatos ilyenkor az erdőben, pihenőhelyeik környékén tartózkodni. Tavaszra egyes helyeken 5—8 cm vastagságú szerves anyag halmozódik fel az erdő talaján, amely maró-égető hatása miatt nagyobbrészt csak a gyomnövények megélhetését teszi lehetővé ezeken a helyeken. Azonban egy másik káros hatása is jelentkezik ennek az óriásira duzzadt madártömegnek. Mégpedig az, hogy az amúgy is koronaszáradásban sínylődő tölgyfák fiatal ágait súlyukkal letördelik. így közvetlenül a varjak is hozzájárulnak a még megmaradt tölgyes rész lassú pusztulásához. Az erdőben most már évről évre rendszeres megjelenésüknek több oka van. Egyrészt a táplálék viszonylagos bősége, amely az erdő 10—15 km hatósugarú körzetében fekvő falvakban, szeméttelepeken, stb. található. A másik ok talán az erdő viszonylag háborítatlan, de a lakott területektől nem elszigetelt voltában keresendő. Mindenesetre annyi bizonyos, hogy ez az óriási varjútömeg már károsítóan hat mind az aljnövényzetre, mind az erdő ősi jellegét még néhol megőrző, de napjainkban sajnos mind nagyobb mértékben károsodó tölgyfáinkra. Agárdi Sándor A madarak életével, hasznosságukkal foglalkozó tudósítónk kezébe most környezetünk védelme, erdőnk féltése adta a tollat. Károgó kártevőkre hívja fel a figyelmet, amelyek majdani, tavaszi hasznáról sem beszélhetünk, hiszen addigra visszatérnek másországbeli költőhelyeikre. A környezet- védelem illetékeseinek gondolkodniuk kellene azon, miként szabadulhatnánk meg az erdőrongáló varjúseregektől. Ki ne ismerné fel akár a hangjáról, akár fémfényű, kékesfekete tollazatáról egyik legközönségesebb madarunkat, a vetési varjút? Azt viszont már kevesebben tudják, hogy ez a változatos károgó hangon „megszólaló” varjúféle az énekesmadarak rendjébe tartozik. Az idén a szokottnál hamarabb megjelentek hazánkban hatalmas csapataik. Főként a Szovjetunióból, ezenkívül Csehszlovákiából, Lengyelországból, sőt Franciaországból is érkeznek nagy számban. Mindezek alapján választ tudunk adni arra a kérdésre, honnan került a Nyíregyháza melletti sóstói erdőbe ez a szerény becslések szerint is több tízezer egyédszámú varjútömeg. Több éves megfigyelések alapján is biztosan állítható, hogy az idén jóval Hol vagy, „Hortenzia“? — Ellopták a takarékbetét-könyvemet! — nyitott be, erősen felindult állapotban egy fiatalasszony a rendőr- kapitányság ügyeletére. A bejelentés vasárnap délelőtt 9 órakor történt. Az asszony elmondta: az előző napon, szombaton vette észre, hogy lakásán, a szekrényben tartott betétkönyve eltűnt. A könyv jeligés, „Hortenzia” néven nyittatta és 53 200 forintos betétet igazol. Az adatokat jegyzőkönyvbe vették és igyekeztek a károsultat megnyugtatni. A gyors helyszíni szemle, valamint a károsult szomszédaival folytatott beszélgetések egyébként megerősítették azt a gyanút, hogy a „Hortenzia” jeligéjű betétkönyv valóban illetéktelen kezekbe került. Ugyanakkor a rendőri szemlebizottság a lakásba való erőszakos behatolás nyomaival nem találkozott, s a tulajdonos határozottan kitartott amellett: soha nem hagyta nyitva, őrizetlenül otthonát. Hétfőn, a reggeli órákban, mire az üzletek, közintézmények nyitnak, már megtették a legfontosabb rendőri intézkedéseket, lefolytatták a szükséges megbeszéléseket. Az ügy felderítését végző nyomozók az OTP kirendeltségének vezetőjét — a tulajdonos hozzájárulásával — felkérték, hogy egy időre zároltassa a „Hortenzia” jeligéjű betétkönyvet, s bárkinek tagadják meg a betét kifizetését. Megbeszélték az OTP-fiók dolgozóival azt is — szinte csak a nyitás előtti percekben jutott erre idő — ha valaki jelentkezik náluk a betétkönyvvel, próbálják meg egy ideig a kirendeltségen tartani, s közben értesítsék a kapitányságot. Alig értek vissza a nyomozók munkahelyükre, már megcsörrent a rendőrségi ügyelet telefonja, az OTP- fiókból szóltak át: megjelent egy fiatalember a „Hortenziával”. Egy rendőri csoport azonnal gépkocsiba szállt és két perccel a hívás után belépett az OTP-kirendelt- ségre. Egyetlen ügyfél tartózkodott az OTP-fiókban, aki a rendőrök láttán, bár azok természetesen polgári ruhában voltak, felpattant a helyéről és feléjük lépett. Biztosra vehette, hogy érte jönnek és ebben nem is tévedett. Az akciót vezető rendőr százados felszólítására igazolta kilétét: 27 éves, foglalkozás nélküli fiatalember. Az OTP-helyiség falai között bevallotta, lopta a „Hortenzia” jeligéjű betétkönyvet és 40 ezer forintot akart felvenni az idegen tulajdonú betétből. Azonnal őrizetbe vették. A későbbi kihallgatások során azt is elmondta a fiatalember, egy barátjával alkalmi kőművesmunkát végzett abban a házban, ahol a károsult lakik, s megfigyelték, egy alkalommal az asszony nem zárta be lakását, amikor eltávozott onnan. „Besétáltak” és „körülnéztek”. A szekrényben felfedezett takarékbetét-könyvet pedig magukhoz vették. A vallomást követően, néhány napon belül az OTP- fiókban elfogott fiatalember tettestársát is kézre kerítették a rendőrök. A tulajdonos tehát rövid időn belül visszakapta betétkönyvét. Amikor a felvett vallomásokat ismertették vele, őszinte meglepődéssel kiáltott fel: — Esküdni mertem volna, hogy soha, egy percig nem hagytam záratla- nul lakásom ajtaját. Talán akkor feledkezhettem meg erről, amikor egyszer a piacra siettem... Csongrádi János HIÉRT KÉM TANULNAK? „Inkább felmondok“ A Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságához tartozó szolgáltató vállalatoknál egy sor kedvező intézkedés hatására sem nő a tanulási kedv. A szolgáltatásban dolgozók képzettsége befolyásolja a szolgáltatás színvonalát, ezért is érdemel figyelmet a téma. Jönnek a gépek Néhány meghökkentő számadat. A Tiszalöki Faipari Vállalatnál tíz százalék a szakmunkások aránya. A HV- DSZ-hez tartozó vállalatoknál és üzemekben a fizikai dolgozók 26 százaléka nem szerezte meg a 8 osztályt. Az SZMT elnöksége a közelmúltban tárgyalta a témát. Tíz vállalat és 14 költségvetési üzem tartozik a megyei bizottsághoz. Több mint 4700 munkás képzéséről és továbbképzéséről tanácskoztak. A szóban forgó vállalatoknál, üzemekben nagyobbrészt betanított munkások, segédmunkások, szemétszállítók, utcaseprők dolgoznak. Sajnos, sokukban él még a régi szemlélet: „A seprüt és a lapátot iskolai végzettség nélkül is tudom kezelni”. Ez igaz, csakhogy a jövőben ezekben az üzemekben is nagyobb lesz a gépesítés. Űjabb korszerű szállító és rakodó járművek, fűnyíró gépek és vegyszerek érkeznek az üzemekbe. Ezek kezeléséhez már magasabb általános és szakmai műveltség szükséges. Számos dolgozó így érvelt a felszólításra: „Inkább felmondok, de nem tanulok tovább”. Hiába mond fel, az új munkahelyen is tanulásra serkentik, mert a fejlődéssel mindenütt lépést kell tartani. Helyi képzéssel Tetézi a gondot, hogy a megye szakmunkásképző intézeteiben nem képeznek, vagy alig képeznek olyan szakmunkásokat, akikre az említett vállalatoknak, üzemeknek szükségük lenne. A helyi képzéssel igyekeznek enyhíteni a gondokon. Az IKSZV-nél például hőköz- pont-kezelőket, a SZAVI- CSAV-nál csatornabúvárokat és fürdőüzem-kszelőket, a kommunális és szolgáltató vállalatnál kazántisztítókat, a kisvárdai költségvetési üzemben nehézgépkezelőket képeznek a közeljövőben. A másfél-két éve alakult vállalati oktatási bizottságok mindenütt szervezik a dolgozók általános iskolai képzését. A tanuláshoz a lehetőségek adottak, kár, hogy kevesen élnek e lehetőségekkel. Anyagi érdekeltség Sokan mondják, hogy a szolgáltató vállalatoknál és üzemekben is meg kell teremteni a tanulás anyagi érdekeltségét. Ez is igaz, de a tanuláshoz mindenkinek egyéni érdeke fűződik — külön forintok nélkül is. (nábrádi) KEVIÉP : nagyobb arányú vízműépítés Száz kilométer vezeték A Kelet-magyarországi Vízügyi Építő Vállalat Szabolcsban működő főépítés-vezetőségének feladatai növekednek. Erről Karvaly Elemér műszaki igazgatóhelyettest kérdeztük. A vállalatnak a megyében tevékenykedő 300 fős létszámát százzal növelni kell. Jelenleg nem megnyugtató a gépek karbantartása, javítása. Ezért a leggazdaságosabb megoldásként a debreceni központban építenek egy új, kétezer négyzetméter alapterületű javító bázist. A Tiszabercelen és környékén végzendő munkák gyorsítására, illetve a technológiai fegyelem fokozott megtartására helyben kialakítanak egy betonkeverő telepet. Ez, mintegy 30 kilométeres körzetben szállítja a tervekben előírt minőségű betont, A munkát jóval több anyag- mozgató kisgép fogja segíteni. Megkezdi üzemelését egy újonnan vásárolt svéd talaj- vízszint-süllyesztő berendezés. Az ácsmunkáknál nagy előrelépést jelent a NOÉ UNIVERSAL nagytáblásítha- tó acél zsaluzat. A KEVIÉP 1979-ben az ösz- szes munkájának 22 százalékát — azaz 120 millió forint értékűt — végzi megyénkben. Ez többek között mintegy 100 kilométer vezetéképítést, s körülbelül 250 ezer köbméter föld megmozgatását is jelenti. Cs. Gy. A Szabolcs megyei Kommunális Szolgáltató Vállalat kerámiaüzemében Pásztor Gábor égetés előtt szilikátmáz- zal vonja be a szellőzőrácsokat. (Cs. Cs.)
