Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-07 / 288. szám

Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1978. december 6- án Kádár Jánosnak, a Központi Bizott­ság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta Gyenes Andrásnak, a Köz­ponti Bizottság titkárának előterjeszté­sében az időszerű nemzetközi kérdé­sekről szóló tájékoztatót és Havasi Fe­rencnek, a Központi Bizottság titkárá­nak előterjesztésében az 1979. évi nép- gazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. Az ülésről közlemény jelenik meg. MAGYAR FELSZÓLALÁSOK AZ ENSZ-BEN Átfogó rendezést Közel-Keleten Holtai Imre a palesztin kérdésről Három magyar felszólalás hangzott el kedden az ENSZ- ben. A közgyűlés plenáris ülésén, a közel-keleti hely­zetről szóló vitában Hollai Imre nagykövet, Magyaror­szág állandó ENSZ-képvise- lője fejtette ki kormányunk álláspontját. Rámutatott, hogy a közel- keleti konfliktus egyik alap­kérdése a palesztin problé­ma. Ennek történetére és a megfelelő ENSZ-határozatok- ra áttérve megállapította, hogy a palesztinoknak ugyan­olyan joguk van az ön- rendelkezésre és az állam- alapításra Palesztinában, akárcsak az izraelieknek. A közel-keleti konfliktus másik, alaptényezőjének nevezte Hollai Imre az arab területek izraeli megszállását és azt, hogy Tel Aviv nem hajlandó kivonni csapatait ezekről a területekről. A magyar ENSZ-küldöttség vezetője figyelmeztetett an­nak veszélyére, hogy a közel- keleti konfliktus általános nemzetközi katasztrófává fa­julhat. Ennek megelőzése ér­dekében sürgette a viszály átfogó politikai rendezését, összhangban az ENSZ alap­okmányával és ide vonatkozó határozataival egy nemzetkö­zi békekonferencia — a gen­fi értekezlet keretében vala­mennyi érdekelt fél bevoná­sával. Az ENSZ 1. számú bizott­ságában, amely a nemzetközi biztonság megszilárdítását ki­mondó nyilatkozat megvaló­sításáról tárgyal, Halász And­rás, a magyar küldöttség tag­ja szólalt fel. Az államok biztonsága szempontjából nagy jelentőségűnek mondta, hogy létrejöjjön a Szovjet­unió által indítványozott nemzetközi szerződés az erő­szakról való lemondásról. Ugyancsak a Magyar Népköz- társaság támogatásáról biz­tosította a társadalmak bé­kés szellemű nevelésének tárgyában benyújtott lengyel indítványt. Az UNCTAD (az ENSZ ke­reskedelmi és fejlesztési kon­ferenciája) munkájáról tár­gyaló 2. számú bizottságban Kőmi vés Imre nagykövet, a magyar küldöttség tagjai mondott beszédet. Beszámolt arról, hogy 1978. január 1-e óta huszon­hat fejlődő ország termékei vámmentesen jelenhetnek meg a magyar piacon, majd rámutatott, hogy a protekcio­nista tendenciák és a kelet— nyugati kereskedelmet aka­dályozó más tényezők felszá­molása pozitív hatással lenne a Szocialista és a fejlődő or­szágok egymás közötti keres­kedelmére is. MOSZKVA Taraki afganisztáni államfő szerdai programja Nur Mohammed Taraki, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság hivatalos baráti látogatáson a Szovjetunióban tartózkodó állam- és kor­mányfője, valamint a kísére­tében lévő személyiségek szerdán Moszkvában megte­kintették a Szovjetunió Köz­ponti Forradalmi Múzeumát. Az afganisztáni küldöttség a nap folyamán felkereste a Szovjetunió népgazdasági eredményeit bemutató állan­dó kiállítást is. Nur Mohammed Taraki és a kísértében lévő afganisztá­ni vezetők szerdán este a Kreml kongresszusi palotájá­ban egyfelvonásos balettelö- adásokból álló ünnepi mű­sort tekintettek meg. Metszik az almafákat. ^ B*G«dyiäÄ összesen 632 hektár gyümölcsös van. Ebből közel 500 hektár termő alma. A fák metszését a gazdaságban 60 dolgozóval megkezdték, két pneumatikus metszőgéppel is dolgoznak. A munka zömét azonban a hagyományos ollózással kell elvé­gezni. Felvételünk a budalaposi kertben készült. (Elek Emil felvétele) Á HIDEG IDŐ ELLENÉRE Szántanak, metszik a gyümölcsfákat A fagy könnyítette a kukorica betakarítását Változó, szeszélyes az idő­járás. Egy héttel ezelőtt még ködös, párás volt a levegő, majd a hét második felében megérkezett a csapadék is. sok helyen hóval. Azután újabb változás: derült, na­pos idő, csikorgó januári hi­deggel — december elején. Ezeket a gyors időváltozáso­kat megszokhattuk ebben az évben, s már a mezőgazdasá­gi munkákat sem zavarja. A földeken is csak a szántógé­pek, kis területen kombáj­nok és a szervestrágya- szórók találhatók. A legjobb az őszi mélyszán­tás, még a tavaszi vetésüek alá is — tartják a szakembe­rek. Nos, ezt most követi a gyakorlat is. Az őszi és tava­szi vetésű növények alá ösz- szesen kétszázharminckilenc- ezer hektárt kell szántani a mezőgazdasági nagyüzemek­ben. Ebből a területből mind­össze kilencezer hektár még a szántatlan rész, és a hideg, valamint a fagy ellenére jó ütemben haladnak a talaj forgatásával a gazdaságok. Szerencsére eddig még csak a föld felső rétege fagyott meg, így egyelőre könnyűszerrel hasítja az eke a talajt. A fagy könnyítette a kuko­rica betakarítását is. Nem kell kínlódni a kombájnok­nak a sáros, kötött talajon és a szállítójárművek is gyor­sabban haladhatnak. Ebben az évben 106 ezer hektár volt a kukorica vetésterülete. Eb­ből silónak huszonkétezer hektárról takarították be a nagyüzemek a termést, míg szemes termény nyolcvanegy­ezer hektárról kerül magtár­ba. így még háromezer hek­tár vár kombájnozásra. Ez nem nagy terület, jó szerve­zéssel, gyors munkával de­cember közepére be lehet fe­jezni a kukorica betakarítá­sát. Cukorrépából a megyében hatezer hektáron százhetven­ezer tonna termett. Ez közel 290 mázsás hektáronkénti át­lagot jelent. A szerves trágyá­zás is jó ütemben halad a mezőgazdasági nagyüzemek­ben, különösen a termelőszö­vetkezetekben, ahol már a tervezett területen felül szór­ják a tápanyagot. Az állami gazdaságok kissé elmaradtak ebben a munkában. Emellett minden termelőüzemben vég­zik a gyümölcsfák metszését. Különösen a téli alma kíván­ja a rendszeres, évenkénti ritkítást, ifjitást. Nem elha­nyagolandó ez a munka már azért sem, mert nagyon sok kártevőt és kórokozót lehet így elpusz­títani, s a következő év ter­mésére is kihat a metszés. Ilyenkor természetesen gyé- rítik a mennyiséget, azonban az alma minősége ezáltal jobb lesz. Darabosabb, s a napfény is jobban éri a szel- lős fát. mint a metszetlent. Lassan befejeződik a gaz­daságokban a szabadban vé­gezhető munka. Egyre többet foglalkoznak a szakvezetők a jövő évi tervvel, amit még ebben a gazdasági évben kel] megalapozni, (sb) A könnyűipar és a megye vezetőinek tanácskozása értékű termelést valósít meg a vállalatoknál, szövetkeze­tekben. Az utóbbi két évben több új üzem lépett a terme­lésbe, mint az újfehértói gyapjúszövő, a BFK máté­szalkai gyára, a demecseri szövőüzem, valamint több üzem kivitelezése, bővítése folyik. Ennek, továbbá a ter­melésben fellelhető tartalé­kok hasznosításának köszön­hető, hogy az idén is 11,5 szá­zalékkal nőtt a termelés, egy év alatt 1500 új dolgozót vett fel a könnyűipar. A tárgyaláson szót ejtettek a szabolcsi gyáregységek bér- színvonalának, szakképzettsé­gi szintjének alakulásáról, a következő évek fejlesztéséről. Ujfehértón textilipari szak­középiskolai képzés indult, egyes gyáregységekben a régi gépek cseréjét kezdték mes modernebb termelőeszközök­kel kívánnak nagyobb ter­melést elérni. A szabolcsi könnyűipar az országos átla­got meghaladó mértékben fejlődött, a következő évek­ben a termelés megszilárdí­tása, a munka hatékonyabbá tétele a feladat. * Szerdán a délutáni órák­ban Bakos Zsigmond köny- nyűipari minisztériumi ál­lamtitkár meglátogatta a Nyírségi Nyomdát, valamint a Kender, Juta és Politextil Vállalat nagyhalászi zsák- gyárát, ahol tájékozódott a termelésről, a fejlesztési le­hetőségekről. -* FÉMSZERKEZETEK NYÍREGYHÁZÁRÓL. A SZAÉV la­katosüzemében készítik az Ungváron épülő 600 ágyas IN- TURISZT szálloda üvegfalait, erkélyeit és fém nyílászáró szerkezeteit. Képünkön: rakodás a teherautóra. Az elkészült fémszerkezetek indulnak Ungvárra. (Császár Csaba felvétele) A Szabolcs-Szatmár me­gyében dolgozó könnyűipari üzemek gazdálkodásáról, fej­lesztéséről, bér- és munkaerő gondjairól, valamint a lakos­ság ellátásáról tanácskoztak a megye párt- és tanácsi veze­tői a könnyűipar képviselői­vel szerdán délelőtt a megyei tanácson. Bakos Zsigmond könnyűipari minisztériumi ál­lamtitkár, valamint dr. Pén­zes János megyei tanácselnök és Hosszú László, a megyei pártbizottság titkára vezeté­sével áttekintették az 1976-os egyeztetés óta elért fejlődést, a megoldásra váró feladato­kat. A tanácskozáson elhang­zott: a megye egyik legjelen­tősebb ipari ágazata a köny- nyűipar, ahol mintegy húsz­ezer ember 4 milliárd forint Jobb árut! □ ecsukhatatlan szek­rény, rosszízű felvá­gott, színét hagyó ruhanemű, a használat másnapján bedöglött tele­vízió, a mosásban össze­zsugorodó pulóver és ha­sonló bosszúságok, károk sora jelzi: még mindig te­kintélyes számban árul­nak nem megfelelő mfhő- ségű termékeket az üzle­tekben. A hibák, a bajok gyö­kere természetesen ott van, ahol a gyenge minő­ségű fogyasztási cikket előállítják, de nem vétlen a kereskedelem sem, ami­ért az ipartól átveszi és a vásárlónak továbbadja a rossz terméket. Sőt: oly­kor még a szállítási szer­ződésekben sem köti ki a minőségi követelménye­ket. Vagy ha a szerződés­ben meg is állapodtak a minőségben, akkor is meg­esik, hogy a raktárba ér­kező áru ennél jóval gyengébb. Az 1979-ben életbe lépő új gazdasági szabályozók arra késztetik majd a ter­melőket, hogy hatéko­nyabban, gazdaságosab­ban dolgozzanak. És a vi­lágpiaci helyzet is jobb minőségű áruk előállítá­sát követeli meg tőlük. Az állami támogatások mérséklése szintén kiszű­ri a termékszerkezetből az elavult, a rossz minő­ségű termékeket, és nehéz helyzetbe hozza az ilye­neket előállító termelő­ket. Vagyis a gyárak a jövőben mindinkább rá­kényszerülnek arra, hogy alkalmazkodjanak a fo­gyasztó igényeihez az áruk összetételében, mi­nőségében és korszerűsé­gében. A változó helyzettel számolnia kell a kereske­delemnek is. Igényesebb lehet — és remélhetőleg lesz is — szállítóival szemben, bátrabban lép­het fel a fogyasztói érde­kek képviseletében. Ami­vel a népgazdaság érdekét is védi, hiszen a selejtes, gyenge minőségű áru elő­állítására ma még sok drá­ga — olykor külföldi — alapanyagot, energiát és munkaerőt használnak fel, jobban mondva paza­rolnak el. * j i indazonáltal el kell i érni, hogy a minő- UU séget először is a gyártók ellenőrizzék és a helyszínen szűrjék ki a hibás darabokat. Sokkal költségesebb ugyanis a terméket a kereskedelem­ben vizsgálni, s hiba ese­tén visszaszállítani. Mindez nem jelenti azt, hogy a jövő évtől, amikor a szigorúbb szabályozók már hatnak, egy csapásra megjavul azoknak az áruknak a minősége, ame­lyekkel szemben eddig ki­fogásaink voltak. Lassú folyamatra számíthatunk csupán. MA Új korszak hírnök« (3. oldal) Szer«ti ön a munkatársát? (3. oldal) [y^sa Magyarország ■ ■■ ______*4 XXXV. évfolyam, 288. szám ARA: 80 FILLÉR 1978. december 7., csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents