Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-06 / 287. szám

magyar kuiaorisegcv ; György, az MSZMP Politika! Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese vezette. A szovjet küldöttség veze­kulturális miniszter eisu He­lyettese, V, Popov és T. Go- lubcova kulturális miniszter- helyettesek, N. Szofmszki] felsőoktatási mimszterhe­197 \j. wcrvcinuer ö. KELBTnMAGYARORSZÁG Á gyermek és a könyv NEM SZERET OLVASNI a kislányom, sőt kifejezet­ten menekül a könyvek elől — panaszkodik népművelő is­merősöm. Ö, akinek az a foglalkozása, hogy nap mint nap újabb és újabb, rendszeresen még nem olvasó felnőttel kedveltesse meg a gyárban a könyveket, megfelelő iro­dalom ajánlásával élménnyé tegye az olvasást — éppen gyermekénél vall kudarcot. Pedig otthon is csak jó példát láthat a gyerek. A szülők olvasnak szépirodalmat, szak- irodalmat, a nagyobb testvér szenvedélyes olvasó, a kis­lánynak sem kellene semmi mást tennie, mint levenni egy könyvet a polcról. Mert van miből válogatni, sok könyvük van. Mennyi az a sok? — kérdezem. Van vagy ötszáz könyve a két gyereknek — hangzott a válasz, mely megvallom, meglepett. Vajon kell-e ennyi gyermekkönyv egy apró gyerekszobába? Családlátogatási tapasztalatairól beszélt az óvónő. Sok drága játékot, értékes ruhákat lát a szekrényekben, de meglepően kevés a könyv, az olyan gyermekkönyv, amit a gyerek kapott, amit bármikor levehet a polcról, forgat­hat, nézegethet. Érdekes pedig, hogy milyen nagy becs­ben tartják a gyerekek a könyveket. Ha az óvodában meg­kérdezi őket, hány könyvük van, nem azt mondják: tíz­húsz. vagy száz, hanem azt, hogy tizenkilenc, vagy öt­venöt. FIATAL HÁZASPÁRRAL beszélgettem, így tervez­gettek: ...a ruhát, cipőt, egyebeket úgyis megkapja a gyerek, de ajándékba mindig könyvet veszünk. Nem túl gyakran, hogy meg ne unja, és nem is gyűjtünk sokat össze, mert a könyvtárral úgysem lehet versenyezni. Né­hány jó, néhány fontos könyv, és a kedvenc olvasmányok. A többit a könyvtárból is lehet kölcsönözni... Ezen a héten könyvtárosok, pedagógusok, szülők és gyerekek sokat beszélnek és hallanak a gyermek és a könyv kapcsolatáról. Az országos gyermekkönyvhét me­gyei rendezvényei között író-olvasó találkozókat, könyv­kiállításokat, könyvtári foglalkozásokat tartanak, de hal­lottunk óvodai könyvbemutatóról is, ahol a szülők hely­ben vásárolhatnak is. A programok célja: óvodás kortól felkelteni az érdeklődést a könyvek iránt, segíteni a gyer­mekek olvasóvá nevelését, s népszerűsíteni a gyermek- irodalmat. A rendezvénysorozat egyben arra is alkalmat ad, hogy ki-ki számot vessen: mit tehet ő, személy szerint: a szülő, a pedagógus, a könyvtáros, a könyvterjesztő. A könyvtárosok számolhatnának be a legtöbb kezde­ményezésről. Megyénkben most már hagyományossá vál­tak az olvasótáborok, ahol évről évre várják a legifjabb olvasókat. Nagyobb könyvtárainkban gyermekkönyvtári részlegek működnek, szakképzett könyvtárosok dolgoznak itt, akik általában jól beszélnek „gyermeknyelven”. Is­mertek a könyvtári olvasópályázatok vagy például a me­gyei könyvtár mesemozija — a gyerekek többféle élmény­nyel kapcsolódnak a könyvtárhoz. Gyermekkorunk réme: a kötelező olvasmány. Nagy­részt ezért jártunk az iskolai könyvtárba. Üjabban ennek a funkciója is változik, mert a törzsanyag mellett a jól kezelt iskolai könyvtárban ki-ki tetszése szerint válogat­hat másfajta olvasnivalóból is. Hasznos kezdeményezés­ről hallottunk néhány üzemből: a szakszervezeti letéti könyvtárnak a vállalat beszerezte az általános és közép­iskolai kötelező olvasmányokat — így a szülők kölcsönöz­hetnek gyermeküknek. A LEGKÖZELEBB természetesen az a könyv van hoz­zánk, melyért csak ki kell nyújtani a kezünket. A gyer­mek is kinyújtja, már akkor, amikor még olvasni sem tud, lapozgatja, nézegeti a képeket. A könyvek segítségé­vel is ismerkedik a világgal, környezetével és önmagával: s észre sem veszi, hogy olvasóvá válik, mert természetes, hogy a könyv része környezetének ... BE. — Svéd király. — Köszönöm, majd levél­ben értesítjük. A második jelölt vörös ha­jú szexbomba volt. Az igaz­gató első vizsgakérdése így hangzott: — Ki komponálta a Hu­nyadi Lászlót? — Kodály. — Tévedés! És ki írta a III. Richardot? — Azt, amelyikben olyan sok gyilkosság van? Igényes titkárnő A z igazgatónak új titkár­nőre volt szüksége. Amikor az első pályázó — egy szép, szőke nő — meg­jelent nála, az igazgató így szólt: — Megengedi, hogy né­hány vizsgakérdést intézzek magához? — Hogyne, csak tessék! — hangzott a magabiztos vá­lasz. — Talán elsőnek azt kér­dezném, hogy milyen állam­forma van Franciaországban. — Királyság. — Én nem a régi, hanem a mai Franciaországról ér­deklődtem. No, de folytassuk a második kérdéssel. Meg tudná mondani, hogy milyen távol van a Hold a Földtől? — Nagyon messze. — Hát ebben kétségkívül igaza van. Talán azt tudja, hogy ki volt Hamlet? — Huszti Péter. — Igen, ő most alakítja, de a valóságban? Orsózógépek Fehér­gyarmaton A HÓDIKÖT fehérgyar­mati gyáregységében na­ponta több mint ezer ki­logramm fonalat készíte­nek kötésre az orsózó­gépen. (Fotó: Mikita Viktor) őszi szállítás zökkenőle nélkül Jól vizsgázott a vasút Az árufuvarozás legna­gyobb hányadát a vasút bo­nyolítja le a megyében. Eh­hez tartozik még a záhonyi átrakókörzet forgalma, amdy az ország export-import szál­lításának egyik kulcspontja. Ezért kérdeztük meg a MÁV vezérigazgatóságán Egri Sán­dor forgalmi és dr. Holló La­jos beruházási szakosztályve­zetőket, milyennek látják az őszi csúcsforgalmat, hogyan hatottak azok a szervezési intézkedések, amelyeket a jobb munka érdekében hoz­tak és milyen fejlesztések segítik a továbbiakban a vas­úti szállítást. Kihasználni az eszközöket — Milyen tapasztalatai vannak eddig az őszi csúcs- forgalomnak a záhonyi átra­kókörzetben? — Az idei tervek szerint a Szovjetunióból egymillió ton­nával több áru fog beérkez­ni, mint 1977-ben. Ehhez ha­sonlóan a kilépő forgalom is jelentősen meghaladja a múlt év értékét. Ez a tendencia évről évre jelentkezik és Zá­hony körzetre egyre inkább az jellemző, hogy az átraká­si és szállítási teljesítmények egész évben magasak. Ter­mészetesen az őszi hónapok­nak különös jelentősége van, mivel a rendszeresen jelent­kező feladatok mellett erre az időszakra esik a külkeres­kedelmi szállítások számot­tevő része. Azonban az ed­dig jelentkezett igényeket mindkét vasút kielégítette és nem akadályozta a külkeres­kedelmi szállítások lebonyo­lítását. — Mi várható az év végé­ig? Milyen szervezést intéz­kedésekre van szükség, hogy a beérkező árumennyiséget elszállítsák? — Megítélésem szerint kü­lönleges intézkedésekre nincs szükség, ilyeneket nem is tervezünk, mivel az őszi for­galom minél eredményesebb lebonyolítására kellő időben, becsülettel felkészültünk. Vo­natkozik ez a munka szemé­lyi és tárgyi feltételeire — az átrakáshoz szükséges többlet munkaerő biztosítá­sára, a rakodógépek mennyi­ségére és megfelelő műszaki állapotára, a folyamatos üres kocsi- és mozdonyellátásra, a dolgozók anyagi ösztönzé­sére — egyaránt. Elsőrendű feladat, hogy eszközeinket hatékonyabban kihasznál­juk és a dolgozókról fokozot­tabban gondoskodjunk. Nagy erőt és tartalékot jelent a körzetben dolgozók munka­szeretete, lelkiismeretessége és a nehéz időszakban ta­pasztalt hozzáállása. Híre jó a körzeti ■■ # rr ni r uzemfonokseg — Ez az esztendő szerve­zési változást hózott, április­tól üzemfőnökség irányítja a körzetben folyó munkát. Mi­lyen tapasztalatok vannak? — A záhonyi körzeti üzemfőnökséget azért hoztuk létre, hogy a körzet területén az üzemvitelben közvetlenül részt vevő forgalmi, kereske­delmi és vontatási szakszol­gálat munkáját összefogja, irányítsa. Az eltelt hónapok­ban a működéshez szükséges személyi feltételeket megte­remtettük, folyamatban van a megfelelő munkakörülmé­nyek biztosítása is. A mosta­ni időszakot kísérletinek te­kintjük, így nem is lenne cél­szerű az üzemfőnökség mun­káját illetően részletes elem­zést adni. Azt azonban a ta­pasztalatok alapján megálla­píthatom, hogy az üzemfő­nökség tevékenysége érezhe­tő, az idei eredményeken, le­mérhető az átrakókörzet lég­körén, összefogottságán és szervezettségén. — Nemcsak Záhonyban, hanem július 1-től Mátészal­kán is körzeti üzemfőnökség irányítja a vasút munkáját. Milyen céllal hozták ezeket létre? — A záhonyi és mátészal­kai üzemfőnökségeken kívül ebben az évben a MÁV há­lózatán további nyolc üzem­főnökséget hoztunk létre. Működésük, tevékenységük nem változtat a vasútigazga- tóságok eddigi hatáskörén és feladatain. Elsősorban az a cél, hogy a végrehajtó szol­gálat területén még eredmé­nyesebbé tegyük az üzemi munkát. Mivel kísérleti idő­szakról van szó, csak előzetes tapasztalatok vannak, azon­ban egy év elteltével felül­vizsgáljuk valamennyi üzem­főnökség tevékenységét és a további irányítási és szerve­zési elképzelések kialakításá­hoz és megvalósításához ezek alapján fogunk hozzá. — Milyen fejlesztések vár­hatók Szabolcs-Szatmárban a gyorsabb vasúti szállítás ér­dekében? — Záhonyban a rendezési feladatok időbeni és zavarta­lan ellátásához ez év végén és 1979 elején öt széles nyomtávú mozdony üzembe állítását tervezzük. Szabolcs- Szatmár megye területén az V. ötéves tervidőszakban 73 kilométer vágánykorszerű­sítést végzünk el. Fényeslitke és Záhony között megkez­dődött a második vágány építése, Eperjeske átrakón darus nyaláb építése, Fényes- litkén az új északi rendező pályaudvar építése folyik. Rakterület-burkolás, térvilá­gítás-korszerűsítés, 1980-ig a megye 10—12 állomásán tör­ténik. Mátészalkán és Tuzsé- ron az ÉRDÉRT fejleszti fa­telepeit, amelyek a rakodá­sok idejét fogják csökkente­ni. Á fejlesztés tervei — Tervezik Nyíregyháza és Mezőzombör között a má­sodik vágány építését. Mit várhatunk ettől? — Nyíregyháza és Mező- zombor között a második vágány építését a vasút a VI. ötéves tervidőszakban, 1986—90 között tervezi. A vonal jelenlegi, mintegy 65 százalékos kapacitás kihasz­náltsága indokolja a máso­dik vágány építésének szük­ségességét. Tekintettel arra, hogy Tokaj és Rakamaz kö­zött, a Tisza-hídon még hosszabb távon is egyvágá­nyú marad a pálya, így a tervezett második vágány megépítése esetén mintegy 70—80 százalékos vonali ka­pacitásnövekedéssel lehet Számolni. Lányi Botond — Azt. — Agatha Cristie. — Kisasszony, majd levél­ben értesítjük. Az igazgató felsóhajtott és csengetett a harmadik jelöl­tért. Ez is feltűnően szép nő volt. Alig ért oda az íróasz­talhoz, megszólalt: — Kérem, nekem feltéte­leim vannak. Csak olyan helyre megyek el titkárnő­nek, ahol okos és művelt az igazgató. Sok csalódás ért a legutóbbi munkahelyemen is. — Műveletlen volt? — Hajaj. Ezért, he megen­gedi néhány kérdést intéznék Önhöz. — Kérem, kezdje el. — Thomas Mann: Ronda tanár úr című könyvéből mi­lyen film készült? — A kék angyal. — A cím helyes, de ezt a regényt nem Thomas, hanem Heinrich Mann írta. — Melyik német zeneszer­ző szerezte a „Magyar Tán­cok” zenéjét? > — Ha jól emlékszem, Haydn. — Rosszul emlékszik. Brahms. — Igaz, igaz. — Megpróbálkozom egy utolsó kérdéssel. Honnan jött vissza Napóleon száz napra Franciaországba ? — Szent Ilona szigetéről. Az igazgató azonnal korri­gálni akarta a feletét, hiszen sok Napóleon-könyvet olva­sott és jól tudta, hogy Elba szigetéről tért vissza a csá­szár. De nem jutott szóhoz, mert a nő jéghideg hangon véget vetett a vizsgának. — Köszönöm, majd levél­ben értesítem önt, igazgató úr. Palásti László w GYAKRAN még a tanyák­tól is messzire végzik hivatá­sukat a Tiszántúli Meliorá­ciós Vállalat dolgozói. A gondjaikra vannak bízva Szabolcs-Szatmár és Hajdú- Bihar megye mezőgazdasági művelésre alkalmatlan terü­leteinek termővé alakítása, valamint a jobb minőségű földek termőképességének fokozása. Mindezt a MÉM Növényvédelmi és Agroké­miai Központ égisze alatt 360 emberrel látják el. A talajjavításra vonatkozó szakvélemény után az AGRO- BER-nél a szükséges munkát megterveztetik, majd azt kö­vetően kerülhet sor a kivite­lezésre. A termelők a legtöbb esetben nem rendelkeznek akkora pénzkerettel, hogy a felsoroltakat elvégeztessék. De az állam a rászorulókat jelentős anyagi támogatás­ban részesíti. A Tiszántúli Meliorációs Vállalatnak két részlege van. Az úgynevezett kémiai és a nehézerőgépes csoport. Ké­miai, homokrónázási és víz- rendezési munkálatokat vé­geznek. Szabolcs-Szatmár­ban a Mátészalkai Állami Tangazdaság, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Tan­gazdaság és a tiszaberceli tsz részére dolgoznak. A te­vékenységük háromnegyed részét a mezőgazdaság hasz­nosítja. A megyénkben eddig közelítően 22 millió forint ér­tékű munkát végeztek, s eb­ből csaknem 13 milliónyit ál­lami támogatás révén rendel­tek meg a partnerek. A megállapításaik: in­kább a vízrendezési feladato­kat részesítik előnyben és nem veszik elég komolyan a kémiai talajjavítási módokat Leggyakrabban a mész ja vi­tást igénylik, holott ez csak toldozó-foldozó jellegű. Sok­kal hatásosabb lenne a víz­rendezéssel együtt folytatott mészkőpor-, gipsz-, illetve lignitporkeverékkel együtt alkalmazott komplex talajja­vítás. A MÉM műszaki fejlesztési terveiben szerepel, hogy 1985- ig a csaholci-erdőháti részen kikísérletezi, hogy a sava­nyú- és homoktalajokon mi­lyen vegyi termékekből mennyit szabad alkalmazni a föld optimális termőképessé­gének kialakításához — azaz a felszínen, vagy 40—50 cen­timéter mélyen juttassák földbe a javító anyagokat. Az eddigi tapasztalatokból úgy tűnik, hogy a különböző el­járások jó hatással vannak a föld vízháztartására. A TISZÁNTÚLI Meliorá­ciós Vállalat korszerű gép­parkkal az idén 109 millió forint értékű termelési tervet vált valóra, s ennek mintegy 30 százalékát realizálja Sza­bolcsban. (cselényi) 3

Next

/
Thumbnails
Contents