Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-06 / 287. szám
magyar kuiaorisegcv ; György, az MSZMP Politika! Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese vezette. A szovjet küldöttség vezekulturális miniszter eisu Helyettese, V, Popov és T. Go- lubcova kulturális miniszter- helyettesek, N. Szofmszki] felsőoktatási mimszterhe197 \j. wcrvcinuer ö. KELBTnMAGYARORSZÁG Á gyermek és a könyv NEM SZERET OLVASNI a kislányom, sőt kifejezetten menekül a könyvek elől — panaszkodik népművelő ismerősöm. Ö, akinek az a foglalkozása, hogy nap mint nap újabb és újabb, rendszeresen még nem olvasó felnőttel kedveltesse meg a gyárban a könyveket, megfelelő irodalom ajánlásával élménnyé tegye az olvasást — éppen gyermekénél vall kudarcot. Pedig otthon is csak jó példát láthat a gyerek. A szülők olvasnak szépirodalmat, szak- irodalmat, a nagyobb testvér szenvedélyes olvasó, a kislánynak sem kellene semmi mást tennie, mint levenni egy könyvet a polcról. Mert van miből válogatni, sok könyvük van. Mennyi az a sok? — kérdezem. Van vagy ötszáz könyve a két gyereknek — hangzott a válasz, mely megvallom, meglepett. Vajon kell-e ennyi gyermekkönyv egy apró gyerekszobába? Családlátogatási tapasztalatairól beszélt az óvónő. Sok drága játékot, értékes ruhákat lát a szekrényekben, de meglepően kevés a könyv, az olyan gyermekkönyv, amit a gyerek kapott, amit bármikor levehet a polcról, forgathat, nézegethet. Érdekes pedig, hogy milyen nagy becsben tartják a gyerekek a könyveket. Ha az óvodában megkérdezi őket, hány könyvük van, nem azt mondják: tízhúsz. vagy száz, hanem azt, hogy tizenkilenc, vagy ötvenöt. FIATAL HÁZASPÁRRAL beszélgettem, így tervezgettek: ...a ruhát, cipőt, egyebeket úgyis megkapja a gyerek, de ajándékba mindig könyvet veszünk. Nem túl gyakran, hogy meg ne unja, és nem is gyűjtünk sokat össze, mert a könyvtárral úgysem lehet versenyezni. Néhány jó, néhány fontos könyv, és a kedvenc olvasmányok. A többit a könyvtárból is lehet kölcsönözni... Ezen a héten könyvtárosok, pedagógusok, szülők és gyerekek sokat beszélnek és hallanak a gyermek és a könyv kapcsolatáról. Az országos gyermekkönyvhét megyei rendezvényei között író-olvasó találkozókat, könyvkiállításokat, könyvtári foglalkozásokat tartanak, de hallottunk óvodai könyvbemutatóról is, ahol a szülők helyben vásárolhatnak is. A programok célja: óvodás kortól felkelteni az érdeklődést a könyvek iránt, segíteni a gyermekek olvasóvá nevelését, s népszerűsíteni a gyermek- irodalmat. A rendezvénysorozat egyben arra is alkalmat ad, hogy ki-ki számot vessen: mit tehet ő, személy szerint: a szülő, a pedagógus, a könyvtáros, a könyvterjesztő. A könyvtárosok számolhatnának be a legtöbb kezdeményezésről. Megyénkben most már hagyományossá váltak az olvasótáborok, ahol évről évre várják a legifjabb olvasókat. Nagyobb könyvtárainkban gyermekkönyvtári részlegek működnek, szakképzett könyvtárosok dolgoznak itt, akik általában jól beszélnek „gyermeknyelven”. Ismertek a könyvtári olvasópályázatok vagy például a megyei könyvtár mesemozija — a gyerekek többféle élménynyel kapcsolódnak a könyvtárhoz. Gyermekkorunk réme: a kötelező olvasmány. Nagyrészt ezért jártunk az iskolai könyvtárba. Üjabban ennek a funkciója is változik, mert a törzsanyag mellett a jól kezelt iskolai könyvtárban ki-ki tetszése szerint válogathat másfajta olvasnivalóból is. Hasznos kezdeményezésről hallottunk néhány üzemből: a szakszervezeti letéti könyvtárnak a vállalat beszerezte az általános és középiskolai kötelező olvasmányokat — így a szülők kölcsönözhetnek gyermeküknek. A LEGKÖZELEBB természetesen az a könyv van hozzánk, melyért csak ki kell nyújtani a kezünket. A gyermek is kinyújtja, már akkor, amikor még olvasni sem tud, lapozgatja, nézegeti a képeket. A könyvek segítségével is ismerkedik a világgal, környezetével és önmagával: s észre sem veszi, hogy olvasóvá válik, mert természetes, hogy a könyv része környezetének ... BE. — Svéd király. — Köszönöm, majd levélben értesítjük. A második jelölt vörös hajú szexbomba volt. Az igazgató első vizsgakérdése így hangzott: — Ki komponálta a Hunyadi Lászlót? — Kodály. — Tévedés! És ki írta a III. Richardot? — Azt, amelyikben olyan sok gyilkosság van? Igényes titkárnő A z igazgatónak új titkárnőre volt szüksége. Amikor az első pályázó — egy szép, szőke nő — megjelent nála, az igazgató így szólt: — Megengedi, hogy néhány vizsgakérdést intézzek magához? — Hogyne, csak tessék! — hangzott a magabiztos válasz. — Talán elsőnek azt kérdezném, hogy milyen államforma van Franciaországban. — Királyság. — Én nem a régi, hanem a mai Franciaországról érdeklődtem. No, de folytassuk a második kérdéssel. Meg tudná mondani, hogy milyen távol van a Hold a Földtől? — Nagyon messze. — Hát ebben kétségkívül igaza van. Talán azt tudja, hogy ki volt Hamlet? — Huszti Péter. — Igen, ő most alakítja, de a valóságban? Orsózógépek Fehérgyarmaton A HÓDIKÖT fehérgyarmati gyáregységében naponta több mint ezer kilogramm fonalat készítenek kötésre az orsózógépen. (Fotó: Mikita Viktor) őszi szállítás zökkenőle nélkül Jól vizsgázott a vasút Az árufuvarozás legnagyobb hányadát a vasút bonyolítja le a megyében. Ehhez tartozik még a záhonyi átrakókörzet forgalma, amdy az ország export-import szállításának egyik kulcspontja. Ezért kérdeztük meg a MÁV vezérigazgatóságán Egri Sándor forgalmi és dr. Holló Lajos beruházási szakosztályvezetőket, milyennek látják az őszi csúcsforgalmat, hogyan hatottak azok a szervezési intézkedések, amelyeket a jobb munka érdekében hoztak és milyen fejlesztések segítik a továbbiakban a vasúti szállítást. Kihasználni az eszközöket — Milyen tapasztalatai vannak eddig az őszi csúcs- forgalomnak a záhonyi átrakókörzetben? — Az idei tervek szerint a Szovjetunióból egymillió tonnával több áru fog beérkezni, mint 1977-ben. Ehhez hasonlóan a kilépő forgalom is jelentősen meghaladja a múlt év értékét. Ez a tendencia évről évre jelentkezik és Záhony körzetre egyre inkább az jellemző, hogy az átrakási és szállítási teljesítmények egész évben magasak. Természetesen az őszi hónapoknak különös jelentősége van, mivel a rendszeresen jelentkező feladatok mellett erre az időszakra esik a külkereskedelmi szállítások számottevő része. Azonban az eddig jelentkezett igényeket mindkét vasút kielégítette és nem akadályozta a külkereskedelmi szállítások lebonyolítását. — Mi várható az év végéig? Milyen szervezést intézkedésekre van szükség, hogy a beérkező árumennyiséget elszállítsák? — Megítélésem szerint különleges intézkedésekre nincs szükség, ilyeneket nem is tervezünk, mivel az őszi forgalom minél eredményesebb lebonyolítására kellő időben, becsülettel felkészültünk. Vonatkozik ez a munka személyi és tárgyi feltételeire — az átrakáshoz szükséges többlet munkaerő biztosítására, a rakodógépek mennyiségére és megfelelő műszaki állapotára, a folyamatos üres kocsi- és mozdonyellátásra, a dolgozók anyagi ösztönzésére — egyaránt. Elsőrendű feladat, hogy eszközeinket hatékonyabban kihasználjuk és a dolgozókról fokozottabban gondoskodjunk. Nagy erőt és tartalékot jelent a körzetben dolgozók munkaszeretete, lelkiismeretessége és a nehéz időszakban tapasztalt hozzáállása. Híre jó a körzeti ■■ # rr ni r uzemfonokseg — Ez az esztendő szervezési változást hózott, áprilistól üzemfőnökség irányítja a körzetben folyó munkát. Milyen tapasztalatok vannak? — A záhonyi körzeti üzemfőnökséget azért hoztuk létre, hogy a körzet területén az üzemvitelben közvetlenül részt vevő forgalmi, kereskedelmi és vontatási szakszolgálat munkáját összefogja, irányítsa. Az eltelt hónapokban a működéshez szükséges személyi feltételeket megteremtettük, folyamatban van a megfelelő munkakörülmények biztosítása is. A mostani időszakot kísérletinek tekintjük, így nem is lenne célszerű az üzemfőnökség munkáját illetően részletes elemzést adni. Azt azonban a tapasztalatok alapján megállapíthatom, hogy az üzemfőnökség tevékenysége érezhető, az idei eredményeken, lemérhető az átrakókörzet légkörén, összefogottságán és szervezettségén. — Nemcsak Záhonyban, hanem július 1-től Mátészalkán is körzeti üzemfőnökség irányítja a vasút munkáját. Milyen céllal hozták ezeket létre? — A záhonyi és mátészalkai üzemfőnökségeken kívül ebben az évben a MÁV hálózatán további nyolc üzemfőnökséget hoztunk létre. Működésük, tevékenységük nem változtat a vasútigazga- tóságok eddigi hatáskörén és feladatain. Elsősorban az a cél, hogy a végrehajtó szolgálat területén még eredményesebbé tegyük az üzemi munkát. Mivel kísérleti időszakról van szó, csak előzetes tapasztalatok vannak, azonban egy év elteltével felülvizsgáljuk valamennyi üzemfőnökség tevékenységét és a további irányítási és szervezési elképzelések kialakításához és megvalósításához ezek alapján fogunk hozzá. — Milyen fejlesztések várhatók Szabolcs-Szatmárban a gyorsabb vasúti szállítás érdekében? — Záhonyban a rendezési feladatok időbeni és zavartalan ellátásához ez év végén és 1979 elején öt széles nyomtávú mozdony üzembe állítását tervezzük. Szabolcs- Szatmár megye területén az V. ötéves tervidőszakban 73 kilométer vágánykorszerűsítést végzünk el. Fényeslitke és Záhony között megkezdődött a második vágány építése, Eperjeske átrakón darus nyaláb építése, Fényes- litkén az új északi rendező pályaudvar építése folyik. Rakterület-burkolás, térvilágítás-korszerűsítés, 1980-ig a megye 10—12 állomásán történik. Mátészalkán és Tuzsé- ron az ÉRDÉRT fejleszti fatelepeit, amelyek a rakodások idejét fogják csökkenteni. Á fejlesztés tervei — Tervezik Nyíregyháza és Mezőzombör között a második vágány építését. Mit várhatunk ettől? — Nyíregyháza és Mező- zombor között a második vágány építését a vasút a VI. ötéves tervidőszakban, 1986—90 között tervezi. A vonal jelenlegi, mintegy 65 százalékos kapacitás kihasználtsága indokolja a második vágány építésének szükségességét. Tekintettel arra, hogy Tokaj és Rakamaz között, a Tisza-hídon még hosszabb távon is egyvágányú marad a pálya, így a tervezett második vágány megépítése esetén mintegy 70—80 százalékos vonali kapacitásnövekedéssel lehet Számolni. Lányi Botond — Azt. — Agatha Cristie. — Kisasszony, majd levélben értesítjük. Az igazgató felsóhajtott és csengetett a harmadik jelöltért. Ez is feltűnően szép nő volt. Alig ért oda az íróasztalhoz, megszólalt: — Kérem, nekem feltételeim vannak. Csak olyan helyre megyek el titkárnőnek, ahol okos és művelt az igazgató. Sok csalódás ért a legutóbbi munkahelyemen is. — Műveletlen volt? — Hajaj. Ezért, he megengedi néhány kérdést intéznék Önhöz. — Kérem, kezdje el. — Thomas Mann: Ronda tanár úr című könyvéből milyen film készült? — A kék angyal. — A cím helyes, de ezt a regényt nem Thomas, hanem Heinrich Mann írta. — Melyik német zeneszerző szerezte a „Magyar Táncok” zenéjét? > — Ha jól emlékszem, Haydn. — Rosszul emlékszik. Brahms. — Igaz, igaz. — Megpróbálkozom egy utolsó kérdéssel. Honnan jött vissza Napóleon száz napra Franciaországba ? — Szent Ilona szigetéről. Az igazgató azonnal korrigálni akarta a feletét, hiszen sok Napóleon-könyvet olvasott és jól tudta, hogy Elba szigetéről tért vissza a császár. De nem jutott szóhoz, mert a nő jéghideg hangon véget vetett a vizsgának. — Köszönöm, majd levélben értesítem önt, igazgató úr. Palásti László w GYAKRAN még a tanyáktól is messzire végzik hivatásukat a Tiszántúli Meliorációs Vállalat dolgozói. A gondjaikra vannak bízva Szabolcs-Szatmár és Hajdú- Bihar megye mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területeinek termővé alakítása, valamint a jobb minőségű földek termőképességének fokozása. Mindezt a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ égisze alatt 360 emberrel látják el. A talajjavításra vonatkozó szakvélemény után az AGRO- BER-nél a szükséges munkát megterveztetik, majd azt követően kerülhet sor a kivitelezésre. A termelők a legtöbb esetben nem rendelkeznek akkora pénzkerettel, hogy a felsoroltakat elvégeztessék. De az állam a rászorulókat jelentős anyagi támogatásban részesíti. A Tiszántúli Meliorációs Vállalatnak két részlege van. Az úgynevezett kémiai és a nehézerőgépes csoport. Kémiai, homokrónázási és víz- rendezési munkálatokat végeznek. Szabolcs-Szatmárban a Mátészalkai Állami Tangazdaság, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság és a tiszaberceli tsz részére dolgoznak. A tevékenységük háromnegyed részét a mezőgazdaság hasznosítja. A megyénkben eddig közelítően 22 millió forint értékű munkát végeztek, s ebből csaknem 13 milliónyit állami támogatás révén rendeltek meg a partnerek. A megállapításaik: inkább a vízrendezési feladatokat részesítik előnyben és nem veszik elég komolyan a kémiai talajjavítási módokat Leggyakrabban a mész ja vitást igénylik, holott ez csak toldozó-foldozó jellegű. Sokkal hatásosabb lenne a vízrendezéssel együtt folytatott mészkőpor-, gipsz-, illetve lignitporkeverékkel együtt alkalmazott komplex talajjavítás. A MÉM műszaki fejlesztési terveiben szerepel, hogy 1985- ig a csaholci-erdőháti részen kikísérletezi, hogy a savanyú- és homoktalajokon milyen vegyi termékekből mennyit szabad alkalmazni a föld optimális termőképességének kialakításához — azaz a felszínen, vagy 40—50 centiméter mélyen juttassák földbe a javító anyagokat. Az eddigi tapasztalatokból úgy tűnik, hogy a különböző eljárások jó hatással vannak a föld vízháztartására. A TISZÁNTÚLI Meliorációs Vállalat korszerű gépparkkal az idén 109 millió forint értékű termelési tervet vált valóra, s ennek mintegy 30 százalékát realizálja Szabolcsban. (cselényi) 3
