Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-06 / 287. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. december 6. Nagyító alatt a telekkönyv Tartós földhasználat és építés- rendészeti bírság Szigorú vizsgálat alá vették országszerte a telekkönyveket: azt kutatják, hogy kik rendelkeznek többlettelekkel. Számos családot ért a közelmúltban kellemetlen meglepetés, mikor adókivetésről hozott értesítést a postás. Akik ugyanis többletingatlanukat nem. jelentették be, azok ellen szabálysértési eljárás indul, valamint telekadót vet ki rájuk a tanács. Törvény szabályozza, hogy hazánkban egy állampolgárnak, illetve az egy, közös háztartásban élő családoknak egy építési és egy üdülőtelkük lehet. Ezek nagyságát a település rendezési terve, ha pedig ilyen nincs, akkor a telkek helyben szokásos mértéke határozza meg. Megyénkben általában 200—530 négyszögöl lehet egy-egy család birtokában. Ha valaki a megengedettnél több telekkel rendelkezik, akkor az úgynevezett többlettelket köteles elidegeníteni — azaz elajándékozni, eladni, vagy a helyi tanácsnak fölajánlani. Nyíregyházán történt, hogy egy család 500 négyszögöles ingatlanát két telekegységgé nyilvánította a város rendezési terve. Így 250 négyszögölet a tulajdonos köteles elidegenííeni. Sajátos formáját választja a tervek szerint a megyei művelődési központ a fiatal szülők segítésének: januártól bábelőadással egybekötött „nevelési tanácsadó szolgálatot” szerveznek a művelődési központban. Tizenkét előadásból álló bérletes bábszínházi sorozatot indítanak. A gyermekneveléssel kapcsolatos előadássorozat témái igen változatosak. A szabad idő helyes felhasználásáról, a családi élet egészség- nevelési feladatairól, a játék Szabolcsban is egyre többen szeretnének lakó- illetve üdülőtelket vásárolni. A lakosság telekhez juthat úgy, hogy más állampolgártól vásárol. Vigyázat! Az adásvétel lebonyolítása előtt ajánlatos tájékozódni a tanácson, hogy a fölkínált terület beépíthető-e vagy sem. A városokban, nagyközségekben egyre többen érdeklődnek az úgynevezett telepszerű, több szintes lakások iránt. A telkekhez a tartós földhasználat szerint juthatnak a családok. Vagyis legalább 50 évre, de legfeljebb a fölépülő ház fennállásáig kaphatják meg ezeket a területeket. * A tartós földhasználat egyébként — minden híresztelés ellenére — örökölhető. Jó tudni azt is, hogy milyen szabályok érvényesülnek az építési engedélyek kiadásánál. Tudvalevő, hogy a lakóházak, üdülő-, víkendhá- zak, garázsok építéséhez engedélyre van szükség. Ha valaki nem kér engedélyt, s úgy építkezik az építésügyi hatóság elbontathatja a létesítményt, vagy jobb esetben építésrendészeti bírságot szab ki. A bírság összege tavaly emelkedett, s 1—2 ezer forinttól akár 200 ezer forintig is terjedhet. pszichológiájáról, a könyvnek a gyerekek életében betöltött szerepéről vagy a gyerekrajzokról esik szó többek között. A művelődési központ által kiadott jelentkezési lapra az érdeklődő szülők felírhatják, milyen más témákról hallanának szívesen az előadássorozatban. A gyerekek programja sem kevésbé érdekes: a nyíregyházi Mesekert bábszínház mellett hét más városbeli neves bábegyüttes is bemutatja műsorát az év folyamán. Üj fűtőházzal gazdagodik ebben az évben a Csepel Művek nyírbátori gyára. (Mi- kita Viktor felv.) Gusztáv „diadalútja" Gusztáv folytatja „diadalát ját” — legutóbb a „Jugoszlávia film” vette át az új sorozat ötvenkét epizódját televíziós bemutatásra. A déli szomszéd országban egyébként is szívesen vásárolnak magyar rajzfilmeket. Az újvidéki televízió a közelmúltban kötött szerződést a Pannónia Animációs és Rajzfilmstúdióban készült, a „Népmesék kicsinyeknek” valamint a „Kukori és Kot- koda” című rajzfilfsorozatok ottani bemutatására. A belgrádi televízió az „Egy kiállítás képei” című tévéproduk- ciöt, a Jugoszláv Labdarúgó Szövetség pedig a „Focisuli” című alkotást vette meg. Bábszínház és nevelési tanácsadó Á111 éves matuzsálem avagy egy kis szabolcsi sajtótörténet S záztizenegy éves matuzsálem élt közöttünk, „akiről” alig tudunk valamit. A neve: „Nyír”. Ekkor született az első szabolcsi újság, amely társadalmi és gazdasági hetilap volt. A kiegyezés évében október 1-én jelent meg először — 1872-ig élt, a feljegyzések szerint 1869. január 4-től „Tiszavi- dék” címmel hetenként jelent meg. Ma már csak az Országos Széchenyi Könyvtárban és egyes évfolyamok a nyíregyházi Jósa András Múzeumban találhatók a matuzsálemnek nevezhető szabolcsi újságok közül. A századfordulóig 25 lap jelent meg a megyében. A lapok közül egyik sem érte meg a két évet, megszűnt. Az első, országosan is „jegyzett” napilap, a Szabolcsvármegye 1907-ben jelent meg. A legtartósabbnak bizonyuló, 1880- ban indult „Nyírvidék” 1917- től vált napilappá. Hogy mégis különös vonzódás élt a szabolcsi emberekben az újság iránt — a rettenetes analfabétizmus ellenére —, arról a fennmaradt példányok beszélnek. Milyen újságok jelentek meg az eltelt 111 év alatt a megyében? Nem időrendi és rangsorolási igénnyel, inkább az érdekesebb lapcímekből említünk néhányat. Az „ÁBÉCÉ” című lap hetenként jelent meg 1920-ban. A Fényképészeti Értesítő ha vonta 1893-tól 97-ig tájékoztatta a többnyire szakmai közönséget. Érdekessége hogy a lapot Ungváron, Budapesten és Cyőrben nyomták. Az „IZÉ” című humo- risztikus hetilapot 1876-ban a nyíregyházi „Bajusz-kör” adta ki, hetenként jelent meg. A „Sürgöny” című lap 1876-ban jelent meg, „Harczi híreket, országos, megyei és helyhatósági rendeleteket tartalmazó közlöny”. Az alkoholizmus és az erkölcstelenség ellen is született lap, a „Szent harc” címmel, havonta került az olvasókhoz 1924-től 1931-ig. Külön színházi újság is napvilágot látót a megyeszékhelyen a századforduló után „Színészet”, majd „Színházi Újság” címmel és a színi évadban naponta jelent meg. Érdekesség, hogy a hírhedt tiszaeszlári bűnper idején az élelmes lapvállalkozók a bűnper végtárgyalása alkalmából naponta megjelentettek egy értesítő jellegű lapot a községben, „Tisza-Eszlár” címmel. Külön fejezetet érdemel a szabolcsi sajtótörténetben Krúdy első újságírói működése. Először egy kézzel írt „újság”, a „Nagy Dob”, majd a „Gimnáziumi Híradó” megalapítása, amely már nyomtatásban jelent meg. A Kossuth Gimnázium — ahol Krúdy tanult — előtti útcasarkon, a Szakácsy-féle kiugró öreg házban volt egy kis zugnyomda, ott látott napvilágot Krúdy diákújságja. Krúdy alapította 1892-ben a Nyíregyházi Sajtóirodát is — néhány diáktársával, hogy híreket küldjenek a fővárosi lapoknak. Akadtak világlapok is, amelyek közvetlen tudósítást kértek a Nyíregyházi Sajtóirodától, amely a Magyar Távirati Iroda helyi előfutárának tekinthető. Említsük-e, hogy a megyeszékhelyen kívül még hány helyen adtak ki újságot? Néhol ez nosztalgiát szül. Elmúltak azok az idők, amikor egy-egy nagyobb település vállalkozó szellemű nyomdatulajdonosa „helyi” lapot adott ki, igaz rendszertelenül és naponta megkűzd- ve a fennmaradásért, az olvasók kegyeiért. így több újság is megjelent a századfordulót követően a felszabadulásig Kisvárdán, Mátészalkán, Nagykállóban, Tiszalö- kön, Nyírbátorban. Jelent meg egyházi lap 1919-ben Nyírmeggyesen, 1883-ban Ti- szaeszláron pedig a „perlap”. Kelet-Magyarország címmel először 1931-ben jelent meg újság Nyíregyházán. Lapunk felszabadulás utáni elődei voltak: Magyar Nép, Nyírség, Nyírségi Magyar Nép, Nyírségi Néplap, Sza- bolcs-Szatmári Néplap, Néplap, Szabolcs-Szatmár Népe. A jelenlegi nevét a Kelet- Magyarországot 1957 februá- ra óta viseli lapunk. A „lapkeresztelőnek” már 21 éve. Azóta lapunk a napi ötezer példányos megjelenéstől eljutott a 70 ezres példányszám közelébe... (P) Egyetemi előkészítő szakmunkásoknak Az Agrárfelsőoktatási Intézmények Felvételi Előkészítő Bizottsága az állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben, mezőgépiparban dolgozó tehetséges szakmunkások számára egyetemi, főiskolai felvételre előkészítő tanfolyamot indít. Az 1979. szeptemberében kezdődő, tízhónapos, intenzív tanfolyamra jelentkezhetnek mindn^nV *» —1— — tanulhatnak tovább és szerezhetnek egyetemi vagy főiskolai diplomát. A tanfolyamra történő jelentkezés egyik alapvető feltétele a munkahely (vállalat, mgtsz) egyetértő ajánlása, míg a többi felvétel a 10/1978. (VIII. 29.) OM— MüM számú együttes rendelet (Magyar Közlöny’ 57. szám) 4. §-ban található mee.
